Egy új lengyel projekt keretében olyan elektromos autóbuszt fejlesztenek, amelynek külső — és emiatt könnyen cserélhető — akkumulátorai lesznek. Az Autosan lengyel gyártó, a lengyel Állami Kutatási és Fejlesztési Központ és a Lukasiewicz-PIMOT konzorcium finanszírozza a fejlesztést, írja a Electrive és a Sustainable-Bus weboldal, a lengyel Infobus oldalra hivatkozva.

Ennek a teljesen akkumulátoros hajtásra épülő elektromos autóbusznak külső akkumulátorai lesznek majd, amelyeket a busz hátuljában helyeznek el. A projekt elsődleges célja az olyan konstrukció kifejlesztése, ahol az energia tárolás teljesen elválasztott a busz többi fő szerkezeti elemétől. Ennek köszönhetően az akkumulátorok majd könnyen és gyorsan cserélhetők lesznek, ami drasztikusan fogja csökkenteni a várható akku csere idejét, ezzel is rövidítve az üzem közbeni megállások és az általános karbantartások hosszát.

Az európai bioetanol gyártók levélben fordultak az Európai Bizottsághoz, amiben a jelenlegi, COVID-19 vírus okozta egészségügyi és gazdasági helyzet nehézségeire hívják fel a figyelmet. A levelet az ePURE — az európai Megújuló Etanolgyártók Társasága — küldte a Bizottság tagjainak, írja a Biofuel News.

A levélben leírják, hogy jelenleg az üzemanyag fogyasztás csökkenése miatt az etanol felhasználás az alkohol tartalmú (kéz)fertőtlenítő szerek gyártása felé mozdult el. Az EU területén a megújuló bioetanol gyártók aktív résztvevői ennek az ipari szintű váltásnak. Az európai finomítók is ebbe az irányba mozdultak el. Bár a váltás viszonylag gyors volt, az fertőtlenítő szerekben felhasznált etanol mennyisége nem tudja helyettesíteni az üzemanyagba kevert mennyiséget.

Az Apple Maps napi rendszerességgel közöl olyan felhasználási adatokat, amelyek segítségével a korona vírus hatását is lehet követni. Az országonkénti útvonal keresések számát a január 13-i értékekre normalizálták. A napi értékeket éjféltől éjfélig számították, és a tipikus heti és szezonális ingadozást mutatják. A magyarországi adatok mellett az olasz, spanyol, német, holland, angol és amerikai adatokat is bemutatjuk az alábbi ábrán. A korlátozó rendelkezések bevezetésének időpontja (pl. Spanyolország) vagy időpontjai (lásd Olaszország ábráját) jól nyomon követhetők. Az útvonal keresések számának csökkenésének mértéke ezen időpontok utáni állapotban kivehetően mutatja a teljes vagy részleges kijárási tilalom hatását: pl. Olaszország vagy Spanyolország esetében a drasztikus, míg Németország vagy Anglia esetében a fokozatosabb csökkenést.

Az Apple, adatkezelési szokásához híven ideiglenes és véletlen számokon alapuló azonosítót használ minden felhasználó esetében, így az adatokat nem lehet visszakövetni a tényleges eszköztulajdonoshoz. Mivel az Apple-nek nincs demográfiai információja, az adatok statisztikai szempontból fontos paramétereit (pl. mintavételezési kiegyensúlyozottság) nehéz megbecsülni.

Az általános egészség és életminőség szoros kapcsolata az energiafelhasználás és szén-dioxid kibocsátás mértékével komoly fejtörést okoz a hosszútávú fejlődést vizsgáló kutatók számára. Ha elfogadjuk, hogy a múltbeli életminőségbeli javulások csak az átlagos energiafelhasználás növekedésével voltak elérhetők (ami statisztikailag az egyik legerősebb korreláció az elmúlt néhány száz évben), akkor ennek egyenesági következménye, hogy a klímaváltozás megállítására irányuló törekvések komoly érvágást jelenthetnek majd az univerzális emberi jólét további növelése során [vagyis rosszabbul és rövidebb ideig fogunk élni, a szerk.]. Az Environmental Research Letters szaklap oldalain megjelent új tanulmány ezt a kettősséget vizsgálja, és próbál megoldást találni arra, milyen kölcsönhatások voltak felelősek a múltban tapasztalt életminőség javulásban, például a gazdasági, élelmiszer ipari és energetikai előrelépések hatására.

Ennek segítségével azt próbálták megfejteni, hogy vajon a múltban tapasztalt kibocsátás növekedés szükséges-e a jövőbeli életminőség javulás hosszútávú folytatásához. Az eredmények szerint a szén-dioxid kibocsátás közvetlenül csak az életminőség javulásának negyedéért felel, míg a kibocsátás által elért kereseti növekedés ezzel sokkal szorosabb összefüggést mutat. A cikk szerzői szerint a kibocsátás és életminőség közötti választást inkább a gazdaság növekedése és életminőség hosszútávú javulása közöttire kell majd átváltani. Vagyis a klasszikus kérdés szerinti "pénzt vagy életet?" kérdésre talán van megoldás.

Az amerikai törvényhozás komolyan fontolja az újrafelhasználható táskák időleges tiltását, hiszen ezek komoly fertőzésveszélyt jelentenek a rajtuk hosszabb ideig megmaradó vírus miatt, írja a C&EN. Ez a fordulat valószínűleg csak rövid ideig, de visszavetheti a műanyag eldobható szatyrok vagy táskák elleni küzdelmet, hiszen egyre több amerikai államban felfüggesztették (vagy készülnek felfüggeszteni) a felhasználásukra vonatkozó tilalmat. 

Emellett ezekben az államokban most az újrafelhasználható táskák használatát tiltják, hiszen ezek COVID-19 vírushordozó közegként funkcionálhatnak a közösségben. A műanyag gyártók érthetően támogatják ezeket a lépéseket, míg a környezetvédők szerint ezek a lépések teljesen érthetetlenek.

New York állam kormányzója, Andrew Cuomo, nem csak a korona vírus miatt kerül a címlapra. Nemrégen az állambeli energetikai döntésekért felelős NYSERDA (New York State Energy Research and Development Authority) döntéshozói bejelentették a legújabb megújuló energiaforrásokat kiaknázó projektek elindulását. Ezek  összesen 1278 MW teljesítményű nap- és szélenergiát felhasználó erőművet valamint energia tárolást is magába foglaló új építkezéseket jelentenek meglepően alacsony fajlagos áron, írja a Renew Economy.

A projektek — az első már az év végén elkezdi az építkezést, és mind üzembe áll 2024 végére — között 17 új szárazföldi naperőmű is található, összesen 1090 MW teljesítménnyel. Az energiatárolás mértékét akkumulátoros projektek fogják emelni, összesen 40 MW teljesítménnyel. Emellett három meglévő szélenergia erőművet fognak újra termelésbe vonni (35,8 MW) és 145 MW új termelési volument fognak üzembe helyezni 2024-ig.

A legszembeötlőbb része az új bejelentésnek azonban a projektek által elfogadott fajlagos árak nagysága.

A háztartások fenntartásához kapcsolható szén-dioxid kibocsátás a világ teljes szén-dioxid kibocsátásának közel kétharmadát teszi kis. Ezért is nagyon fontos kérdés, hogy milyen életviteli választásokat tesznek meg a háztartásban élők. Az Environmental Research Letters szaklapban megjelent új tanulmány szerint a kézenfekvő lehetőséget közül néhánynak komoly hatása van, másoknak viszont szinte semmi nincs. A tanulmányban a már meglévő korábbi publikált hatástanulmányokat vették szemügyre és összegezték a jelenleg elérhető méréseket és adatokat. A tíz legmagasabb szén-dioxid kibocsátás csökkenést lehetővé tevő életmódvitel változásokkal személyenként akár 5 tonna szén-dioxid kibocsátás csökkenést is el lehetne érni.

Az átlagos globális szén-dioxid kibocsátás jelenleg nagyjából évi 6 tonna szén-dioxid háztartásonként. Az átlagos észak-amerikai kibocsátás 13.4 tonna, míg az átlagos európai háztartásé 7.5 tonna szén-dioxid ekvivalens évente. A közel-keleti vagy afrikai háztartásoké ennél jelentősen alacsonyabb, kb. 1,7 tonna évente. A háztartások kibocsátásának csökkentése persze se nem olcsó, se nem könnyű, és komoly választások elé állítja a környezettudatos fogyasztókat.

Az Environmental Research Letters szaklap oldalain megjelent új tanulmány érdekes témát vett nagyító alá: a bolygó szintű (planetáris) klímamérnöki beavatkozások lehetséges következményeit modellezték. A jelenlegi kutatást tanulmány szerzőinek korábbi eredményeire alapozták, ahol a megemelkedett légköri szén-dioxid mennyiség által okozott felmelegedés felét sikerült kompenzálni a beeső teljes napsugárzás mennyiségének 1%-os csökkentésével. A globális felmelegedés ütemét az IPCC által bevezetett úgynevezett RCP8.5 eset írja le abban az esetben, ha a szén-dioxid kibocsátás mértékét nem csökkentjük. A szerzők is ezt használták referenciaként.

A jelenlegi cikk is a korábban kifejlesztett analízist használta kiindulási pontként, de azt a Tilmes és kutatócsoportja által 2018-ban publikált, úgynevezett "stratospheric aerosol geoengineering large ensemble", vagyis GLENS modellel kombinálva. A GLENS modell segítségével, a légköri szén-dioxid szintjét is figyelembe véve, ki lehet számítani az északi és déli 15 és 30 fok szélességi körök között kb. 5 km magasan a légkörbe juttatott kén-dioxid által okozott felszíni levegő hőmérséklet csökkenést.

Az cikk eredményei és végső következtetései figyelemre méltóak.

A hidrogén nélkülözhetetlen szereplője az előttünk álló energetikai átalakulásnak, aminek fő hajtóereje a klímaváltozás mértékének lehető legalacsonyabb szintjén való tartása. A hidrogén az egyik fontos szereplője a különböző szektorok közötti összekapcsolódásnak, hiszen univerzálisan képes az elektromos áram- és hőtermelést, valamint a közlekedési szektor igényeit is kielégíteni [amelynek alapfeltétele, hogy megújuló energiaforrásból állítsuk elő, a szerk.]. A Fraunhofer Institute for Factory Operation and Automation IFF egy átfogó koncepciót közölt, amelyben igény szerint, elosztott rendszerű, különálló de könnyen integrálható elemekből álló hálózat segítségével lehetne hidrogén előállítani és a felhasználók számára elérhetővé tenni, írja a TechXplore.

A klímaváltozás megfékezéséhez globális mértékű szén-dioxid kibocsátás csökkenést kell rövid időn belül elérnünk. A különböző, úgynevezett Power-to-X technológiák jelentik majd várhatóan a végső megoldást a jelenlegi problémákra. Ezekben az áramot megújuló energiaforrásokból nyerjük, majd ennek segítségével hidrogént állítunk elő, amelyet például a közlekedésben lehet üzemanyagként felhasználni üzemanyagcellás meghajtás segítségével. Ahhoz, hogy ez széles körben (és gyorsan) el tudjon terjedni, a Fraunhofer IFF intézet munkatársai egy moduláris, elosztott (distributed) rendszer kiépítését javasolják, amely segítségével a különböző (nagy)ipari szereplők, a közlekedést is beleértve, lépésenként tudják a kialakuló hidrogén hálózatot fejleszteni.

A tudományos alapokat nélkülöző atomenergia ellenesség az egyik legjobb iskolapéldája a pénz pazarlásnak, írja a Forbes. Az ilyen mozgalmak hatására óriási mennyiségű anyagi forrásokat emésztünk fel, amelyeket inkább máshol kellene felhasználni. Emellett azonban a legnagyobb kárt azzal okozzák, hogy megakadályozták a legtisztább és legbiztonságosabb energiaforrás, a nukleáris energia, széleskörű felhasználását pont akkor, amikor a legnagyobb szükségünk lenne rá. Az ilyen időkben jó látni, hogy a tudomány végre újabb csatát nyer, főleg egy olyan területen — a használt fűtőelemek tárolásánál — ahol ezelőtt a tudósok nem is számítottak ellenállásra.

Az Egyesült Államok központi Nuclear Regulatory Commission (NRC) bizottsága egy új környezeti hatástanulmányt tett közzé egy Új-Mexikó területére tervezett új köztes nukleáris hulladék tároló megépítéséhez, amelyet a Holtec International által kifejlesztett HI-STORE technológiára alapoznának. Az NRC jelenlegi álláspontja szerint nem találtak olyan környezetvédelmi okot, ami miatt a kiadandó engedélyt vissza tudnák tartani. Egy ilyen környezeti hatástanulmány a tároló építését, üzemeltetését és az élettartam lejárta utáni elbontását is figyelembe veszi. A hatások között a földhasználatot, szállítást, a talaj- és földtani adatokat, a felszíni és felszín alatti vizeket, a környezeti és ökológiai forrásokat, a történelmi/hagyatéki, társadalmi és a környezetvédelmi kérdéseket is figyelembe veszik.

Holtec 9500 tonna hulladékot tárolna 500 száraz tartályban. A kérdés az, hogy a megoldásuk mennyire biztonságos.