A COVID-19 vírus által okozott világjárvány és az erre válaszul adott intézkedések 70 éve nem tapasztalt mértékű hatással voltak az év első negyedévében a globális energiafelhasználásra, írja a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency, IEA) legutóbbi jelentése. A teljes hatás még nem ismert, hiszen ez attól is nagyban függ majd, hogy milyen gyorsan sikerül majd visszaállítani a járvány előtti gazdasági állapotokat — ha ez egyáltalán lehetséges. 

Az energiaipar komoly gazdasági következmények elé néz, főleg a kiesett bevételek miatt. Az ipari szereplők ténylegesen kétszer is viselik a következményeket: egyrészt a termékeik (beleértve a kőolajat, földgázt, kőszenet és elektromos áramot) iránti kereslet csökkent előre nem várt mértékben, másrészt a csökkenő kereslet miatti alacsonyabb fajlagos árak egyszerre jelentkeznek ezzel. A járvány hatására az energiaipar várhatóan ezidáig nem látott mértékben fog átalakulni, amely hosszútávon komoly hatással lesz az energia biztonságra és a megújuló energiaforrások kiaknázásának mértékére is.

A globális vírusjárványhoz köthető intézkedések nyomán a világ elektromos áramfelhasználása jelentősen csökkent, amely nemcsak a teljes fogyasztás mértékét, de az áramtermeléshez felhasznált energiahordozók minőségét is számottevően befolyásolta, írja az International Energy Agency (IEA, Nemzetközi Energia Ügynökség) áprilisban megjelent negyedéves jelentése.

A több mint 30 országban gyűjtött adatok alapján, amely a világ teljes áram­fogyasztásának közel harmadát teszi ki, világos, hogy az áramfelhasználás csökkenése a vírus terjedését megakadályozandó gazdasági és társadalmi intézkedések bevezetési idejétől és azok súlyosságától is függ. Átlagban minden hónap ilyen típusú intézkedés után az áramfelhasználás kb. 20%-kal csökken, ami éves szinten kicsivel több mint 1,5%-os csökkenésnek felel meg.

A felhasználás csökkenésével együtt a megújuló energiaforrásokhoz köthető áramtermelés érdekes módon részarányos értékben növekedett az elmúlt hónapokban. Ez főleg annak köszönhető, hogy az intézkedések ellenére a megújuló energián alapuló áramfelhasználás többnyire érintetlen maradt, míg a kőszénből és földgázból nyert vagy az atomenergián alapuló áramfelhasználás csökkent az elmúlt hónapokban.

A legfrissebb adatok szerint 2020-ban a globális energiafelhasználás 3,8%-kal csökkent a 2019-es szinthez képest, a koronavírushoz köthető intézkedéseknek köszönhetően, írja az International Energy Agency legutóbbi jelentésében. A mostani intézkedések további hónapokig tartanak majd (vagy az év második felében visszatérnek), akkor éves szinten kb. 6%-os csökkenés várható majd, amivel az elmúlt öt év növekedését fogjuk eltüntetni. Ilyen szintű csökkenést az elmúlt hetven év során még nem tapasztalt a bolygó, egy világháborút, olajár robbanásokat és gazdasági válságokat is beleértve.

Ha a vírus terjedése ellen hozott intézkedések sikerrel járnak és a gazdaság újra visszaáll a világjárvány előtti állapothoz közeli szintre, akkor várhatóan az energiafelhasználás csökkenése 4% alatt marad. Ennek esélye azonban valószínűleg kicsi, hiszen akár egy részleges második karantén esetén is újabb beszállítólánci fennakadások várhatóak, amelyek komoly hatással lesznek a tényleges energiafelhasználás mértékére.

A megkérdezett olajvállalati vezetőknek csak 13%-a válaszolta azt, hogy a vírus okozta változásokra adott válaszként a vállalatuk elég gyorsan alkalmazkodik új technológiák bevezetésével és alkalmazásával, írja a HartEnergy. A Quorum Software által végzett gyors felmérés eredménye szerint a szektor nem volt felkészülve a vírus okozta fennakadások mértékére és megfelelő kezelésére, és a krízishelyzet kialakulása óta sem igazán tesz érzékelhető lépéseket az új technológiák alkalmazásában.

A világjárványra adott válaszok egyik lényegi eleme a távolságból való munkavégzés lehetőségének kihasználása. Az úgynevezett 'remote operations' — vagyis szabad fordításban 'távoli munkavégzés' — bevezetésére azonban a felmérés szerint a vállalatok 95%-a nincs készen és a várható gazdasági nehézségek miatt nem is lesz képes ezt effektíven megoldani a következő hónapok során.

A Google adatközpontjai a nap 24 órájában üzemelnek a hét minden napján. Emiatt nemcsak a vállalat, de a bolygó érdekében áll, hogy a lehető leghatékonyabban tegyék mindezt. Egy új fejlesztésnek köszönhetően a vállalat követi a napos és szeles órák számát, hiszen így tudják a legjobban kihasználni a megújuló energiaforrásokon alapuló áramtermelést és az ebből fakadó időleges többletkapacitás lehetőségét is, írja a Tech Crunch.

A megújuló energiaforrások legnagyobb hátránya az, hogy kiszámíthatatlanul termelhetünk belőlük elektromos áramot. Persze a helyzet nem annyira egyszerű, hogy amikor a szél elül, akkor hirtelen a szélenergia vagy tízszer olyan drága vagy éppenséggel elérhetetlen, de az összes felhasználást segítő tényező és piaci megoldás mellett az árak és az elérhető kapacitás mennyisége még így is komoly ingadozást mutat. Az Google fejlesztésének köszönhetően azonban a saját energiafelhasználását tudja úgy — legalábbis részlegesen — átütemezni, hogy zöld(ebb) és olcsó(bb) áramot használjon fel a lehető legnagyobb mértékben, amikor csak lehet.

A szélerőmű gyártók egyre nehezebben tudják a megrendeléseket teljesíteni, hiszen az fontos alkatrészek beszállítói is mind a globális vírusjárványra adott válaszok hatásaival küzdenek, írja a BloombergQuint. Emiatt a szélerőmű telepítések üteme várhatóan erősen lassul majd, pont akkor, amikor ezt gyorsítani kellene a klímaváltozás elleni küzdelem részeként.

A nagy gyártók, mint például a Vestas Wind Systems A/S és a Siemens Gamesa Renewable Energy SA is ugyanazokkal a gondokkal küzdenek: a saját gyáraikat kellett leállítaniuk a beszállítók gyárleállításai vagy a beszállítólánc akadozása miatt. A fejlett gazdaságok nagy részében nagy mértékű késésekkel lehet csak anyagokat szállítani, hiszen a kikötők, légitársaságok lassan vagy alig működnek, a határokon nehezebb átkelni. A szélerőművekhez szükséges alapanyagok — acél, balsafa, a lapátokhoz szükséges más anyagok, ipari csapágyak, stb. — nemzetközi kereskedelme jelentős fennakadásokkal küzd.

Kevesebbet használjuk az autókat manapság, az amerikai Energy Information Administration ügynökség szerint az ottani üzemanyag-fogyasztás 50%-kal esett vissza az elmúlt hetekben a múlt éves adatokhoz képest. Bár ezzel a környezetvédelem sokat nyert, emiatt az ottani bioetanolgyártók is bajban vannak, amelynek közvetlen hatása van egy másik iparágra is, írja a C&EN.

A sör és üdítőital gyártás a második legnagyobb felhasználója a szén-dioxidnak, az ipari hűtés után, és a mostani szén-dioxid mennyiség csökkenés közvetlenül fogja őket érinteni. A szén-dioxid fontos alapanyaga a sörgyártásnak. A szén-dioxid képezi a sör és az üdítőitalokban levő buborékokat, emellett a sör csapolásához is szükség van rá.

Korábban már írtunk a vírus és az általa kiváltott jelenlegi alacsony olajár okozta hatásokról, ha valaki az elektromos autók iránti kereslet alakulását akarja előrejelezni. Az előzőekhez képes gyökeresen más véleményen van az Intelligent Transport oldalán megjelent írás, amely szerint a vírus okozta olajár csökkenés igenis érezhetően csökkenteni fogja az elektromos autók iránti keresletet, komoly kihívás elé állítva az európai gyártókat.

A GlobalData általi legújabb elemzés szerint a csökkenő kereslet miatt az EU szén-dioxid kibocsátási terve és a mostani törekvések, hogy tovább csökkentsék az autók átlagos kibocsátási szintjét komoly veszélybe került. Az elemzés szerint a COVID-19 vírus hatására — az alacsony olajár és az ebből következő alacsonyabb üzemanyag ár miatt — a fogyasztók még tovább késleltetik majd az elektromos autók vásárlását, hiszen az alacsony fogyasztásból adódó előnyök sokkal kevésbé segítik az elektromos autók magasabb árát az üzemeltetés során leírni.

A francia megújuló energiára koncentráló Neoen vállalat új hatalmas akkumulátor park építését jelentette be az ausztrál Geelongban, írja a RenewEconomy. A park — amelyet már most is a "Victoria Nagy Akku"-ként emlegetnek — kb. négyszer akkor lesz, mint az korábban a Tesla által telepített "Tesla Nagy Akku", ami Hornsdale városában, Dél-Ausztráliában található.

A 300 millió dolláros befektetés egy 600 MW teljesítményű akkumulátor parkot hoz létre Geelong városában. Ezzel a Victoria állami felhívásra reagálnak, miszerint az állam saját magára hagyatkozva, "a maga útját járva", fogja a fennálló, az állam területét elektromos árammal ellátó hálózat problémáit megoldani.

Az ABB és a Hydrogène de France (HDF) közös megállapodása megnyitotta az utat a megawatt teljesítményű, hajókon alkalmazható üzemanyagcella alapú meghajtási rendszerek kifejlesztése előtt, írja az Elektrive. Az egyezmény szerint a két partner az ilyen nagy teljesítményű, megawatt nagyságrendű rendszerek gyártását szeretné tovább fejleszteni, hogy ezek az új üzemanyagcellás megoldások készen álljanak az ipari szintű hajózási alkalmazásra.

A vállalatok a már 2018-ban bejelentett ABB és Ballard Power Systems közötti megállapodásra támaszkodnak, amely keretében először sikerült kifejleszteni ilyen megawatt teljesítményű rendszereket. A mostani megállapodás az ABB és a hidrogén felhasználásra specializálódott HDF között a gyártás megindítását célozza. A gyártást a HDF franciaországi Bordeaux-ban található üzemében kezdik majd meg.