A nanorészecskéket tartalmazó katalizátorok, amelyek nélkül a modern vegyipar és olajfinomítás nem létezne, gyakran amiatt vesztik el az aktivitásukat, mert a hatásukért felelős úgynevezett aktív centrumokat elfedik a szén-alapú lerakódások (koksz) vagy mert ezek a nanoméretű részecskék összeolvadnak nagyobbakká, amelyek már kevésbé aktívak. A Science szaklapban megjelent új tanulmány szerint azonban megfelelő nanomérnöki eljárással mindkét folyamat megállítható. Egy ilyen katalizátort használtak a tanulmányt megjelentető kutatócsoport tagjai a metán száraz reformálási reakciója során, hogy metánból és szén-dioxidból iparilag is értékes anyagokat gyártsanak, írja a C&EN.
A légköri szén-dioxid mennyiség hathatós csökkentésének egyik módja az lehetne, hogy a kibocsátás helyett felhasználhatnák egy nagyipari folyamatban alapanyagként. A szén-dioxid száraz reformálása (dry reforming) az egyik ilyen lehetséges eljárás, amely során a szén-dioxidot metánnal reagáltatva szintézis gázt, vagyis hidrogén és szén-monoxid keverékét, lehet előállítani. A szintézis gázt aztán rengeteg más vegyipari vagy finomítói eljárásban lehet alapanyagként használni, hogy vegyszereket, műanyagokat vagy üzemanyagot gyártsunk belőle. A száraz reformálási reakciót különböző katalizátorok segítségével lehet felgyorsítani, de ezek rendszerint nem elég tartósak, a fent említett kokszolódás és az aktív részecskék összeolvadása (szakszóval szintering) miatt.