Amikor a klímaváltozás sebességét lassító intézkedésekről van szó, szinte alig beszélünk a veszteségek csökkentéséről, mint lehetséges (részleges) megoldásról. Egy nemrég a Nature Climate Change-ban megjelent cikk szerint azonban az áramszolgáltatás területén jelentős széndioxid kibocsátásnak megfelelő energiaveszteség lenne megtakarítható, amellyel országos, vagy akár globális, szinten is számottevő lépések tehetők, írja a The Conversation.

A veszteséges áram átviteli és elosztási rendszer miatt több elektromos áramot kell termelni. Azokban az országokban, amelyek egyrészt fosszilis energiaforrásokat használnak fel az áramtermelésre és ahol a hálózat veszteségei is számottevőek, többlet kibocsátásról, úgynevezett "kiegyenlítő" kibocsátásról beszélhetünk. Ez a többlet áramtermelésnek köszönhető, amellyel a veszteségeket kompenzálja a szolgáltató.

Dánia tovább folytatja a következő nagy, 10 GW teljesítményű tengeri szélerőmű telep építéséhez szükséges tervezési munkálatokat. Ezzel a szélerőmű telep által biztosított árammal a teljes dán háztartások általi fogyasztás kielégíthető lesz (elméleti kapacitással számolva), ami fontos cél a dán kormány számára a klímaváltozás csökkentésére irányuló erőfeszítéseik keretében.

Dánia otthont ad a szélerőműveket gyártó Vestas vállalatnak, és a világ legnagyobb egy lakosra számított tengeri szélenergia termelő országa. A dán kormány nemrégiben fogadott el egy új sarkalatos törvényt, miszerint 2030-ig az ország szén-dioxid kibocsátását 70%-kal kell csökkenteni. Az energetikai minisztérium a megfelelő telephely kiválasztásánál tart, ahol egy vagy több mesterséges sziget körül fogják majd, összesen legalább 10 GW teljesítményben, a turbinákat telepíteni. Ennyi áram kb. 10 millió európai háztartás áram szükségletét fedezi, és bőven a magyar fogyasztási értékek fölött van.

Az előző részben felvázolt, a dízel üzemű és teljesen elektromos hajtás közötti kis szén-dioxid kibocsátás szempontjából kis különbség felvetésére rövidesen megjött a válasz a Financial Times hasábjain. A VW által publikált adatok szerint az elektromos eGolf és a dízel motorral felszerelt változat közül az elektromosnak kicsivel magasabb a teljes életciklust beszámító átlagos kilométerenkénti szén-dioxid kibocsátása, ha a Németországi elektromos áram termelést vesszük alapul.

De a szén-dioxid kibocsátás ily módon történő összehasonlítása is hagy néhány megjegyezni valót maga után. Az előző posztban tárgyalt adatok valósak, de mellettük vannak más rendelkezésre álló adatok a VW tanulmányában is.

Ebben a kétrészes posztban a nemrégiben lezajlott publikációs csörtét szemlézzük, amely a Guardian oldalain történt meg, és azt tárgyalta, hogy vajon az elektromos autók tényleg megfelelnek-e a legújabb európai törvény előírásoknak tényleges szén-dioxid kibocsátás szempontjából, és tényleg alacsonyabb effektív kibocsátással rendelkeznek a hagyományos dízel üzemű autókkal szemben. A müncheni egyetemen közgazdaságot tanító Hans-Werner Sinn felvetése szerint nem.

Németország ipara számára kulcsfontosságú az autóipar. De az autóipar krízis helyzetben van. Nemcsak amiatt, mert az VW csalt a kibocsátási számokkal és rajtakapták ezen, ami miatt a vásárlók bizalma érezhetően megrendült az autógyártókban. Hanem azért is, mert ez az iparág létkérdés szintű kihívás elé néz az Európai Unió legújabb szén-dioxid kibocsátást szabályozó rendelkezése miatt, ami kizárólag természetvédelmi szempontokat vesz figyelembe.

Az EU határozott lépéseket tett a legújabb tervezetekkel, amelyeket ez év áprilisában emeltek törvényszintre. 2030 után az európai autógyártók által előállított autók átlagos kibocsátási értéke ne haladhatja meg a kilométerenkénti 59 gramm CO₂ értéket, ami 100 km-ként kb. 2,2 liter dízelolaj fogyasztásnak felel meg.

Ez egyszerűen nem lehetséges.

Az 1856-ban végzett kísérlet sorozat eredményét vizsgálva Eunice Newton Foote — a New York állambeli Seneca Falls-i tudós és női egyenjogúságért küzdő aktivista — a világon először ismerte fel a növekvő szén-dioxid (akkori néven "szénsav gáz") koncentráció hatását a légköri hőmérsékletre. Ez az szén-dioxid mennyiség és éghajlat közötti összefüggés, amit gyakran üvegházhatás néven is emlegetnek, azóta az egyik alapvető kölcsönhatássá vált a meteorológia és az éghajlattan területén. Mindezek ellenére Foote eredményeit az elmúlt száz évben nem sokan ismerték, és még kevesebben ismerték el azok elsőségét. Ennek fő oka az, hogy Eunice Newton Foote nő volt.

Mivel nőnek született, Foote-nak egyszerűen megtiltották, hogy a tudományos közleményét felolvashassa az 1856-os American Association for the Advancement of Science ülésén a New York állami Albany-ban. Helyette a Smithsonian Intézet Joseph Henry professzora tolmácsolásában szerepelt csak, bár a professzor bevezetőjében nagyon pozitívan méltatta Foote-t. A tudományos eredményeknek "nincs hazája és nincs neme. A női nem nemcsak a szépség és a hasznosság terén, hanem az igazság megtalálásában is szerepet játszhat."* Talán így próbálta meg Henry a Foote nevéhez köthető tudományos eredményeket megvédeni a nemi megítéléseken alapuló kritikáktól vagy, még rosszabb, a semmibe vevéstől. Azonban az utóbbi a legjobb jelző arra, ami Foote munkásságával történt.

A Hydrocarbon Processing’s Market Data 2020 jelentése meglepő adatokat tartalmaz. Az éves jelentés a nagyobb trendeket, bejelentéseket és szabványokat tartalmazza, amelyek elsődleges hatással vannak az úgynevezett midstream és downstream eljárásokra és a azokat alkalmazó iparágakra, a bejelentett befektetések listázása mellett. Emellett a Market Data 2020 a tőke befektetés mértékét, a működési és fenntartási költségeket is jegyzi 2020-ra.

A jelentés 1432 jelenleg aktív (már bejelentett és/vagy tervezés vagy építés alatt álló) projektet figyel globális szinten, amelyek teljes tőkeigénye meghaladta az 1,9 billió (trillion angol nyelvterületen) dollárt. A szektoronkénti lebontásban a projektek 36%-a az olajfinomítás területéhez, 35%-a a vegyiparhoz és 29%-a a gázfeldolgozás és LNG (liquid natural gas, cseppfolyósított földgáz) területéhez kapcsolódik. Az távol-keleti (ázsiai és Csendes óceáni) térség a globális projektek 37%-t tartalmazza, amelyet a rangsorban az USA és a Közel-Kelet követ. A három együttvéve a teljes aktív projektek közel 70%-t jelenti.

2020-ban a szénhidrogén termelési szektor tőke igénye, karbantartási és üzemeltetési költsége kb. 440 milliárd dollárt fog felemészteni, ami Magyarország éves bruttó hazai termékének (GDP) több mint háromszorosa.

Az amerikai közgazdász, Kenneth Boulding híres mondása szerint "mindenki, aki a véges erőforrásokkal rendelkező világban az exponenciális (vég nélküli) gazdasági növekedésben hisz vagy őrült, vagy közgazdász". Ezt a kijelentését először a Római Klub első és nagy befolyású jelentésében, a "Limits to Growth"-ban bizonyította be 1973-ban. A mondat mindmáig érvényes nemcsak mint szatirikus vélemény a szakmáról, de mint fontos kiindulási pont azon feltevések tárgyalásánál, amelyek szerint lehetséges a természeti erőforrások véges létét összekapcsolni egy vég nélküli gazdasági növekedéssel, írja a Science Mag.

Általános közgazdasági vélemény az, hogy lehetséges a gazdasági növekedést folyamatosan és vég nélkül fenntartani, hiszen a gazdasági növekedés nem kizárólag fizikai anyagi természetű növekedést foglal magában. A legáltalánosabban használt növekedési mutató — az össznemzeti termék, GDP — egy pénzügyi mutató, amely természeténél fogva mentes a fizikai határoktól, legalább is elméletben.

Paul Krugman, Nobel-díjas közgazdász szerint egyenes hiba azt gondolni, hogy a gazdasági növekedésnek bármilyen köze is lenne a fizikai világhoz, hiszen ebben a mutatóban nemcsak a fizikai anyagok előállítása, hanem a fogyasztói választások (miből és mennyit használunk fel) és a technológiai megoldások is fontos szerepet játszanak. Emiatt ő bátran hisz abban, hogy a gazdasági növekedési célokat mindig össze lehet majd egyeztetni a környezetvédelmi vagy más fizikai terjeszkedést behatároló tényezőkkel, és elveti a növekedés véges voltát hirdető "próféciákat".

A gépjárművekben is használt háromutas katalizátorokhoz felhasznált nemesfémek árai folyamatosan nőnek az összes előrejelzés ellenére, miszerint az ezeket kiváltó alternatív megoldások majd sikeresen megfékezik az árnövekedést, a várható autóeladások csökkenése mellett, írja a Financial Times és az index.hu.

A palládium egy ezüstösen csillogó nemesfém, amely a három-utas katalizátorok elengedhetetlen összetevője. Bár saját térfogatához képest annak akár 900-szorosát is képes elnyelni hidrogénből, nem ezért alkalmazzák az autóiparban. A modern, úgynevezett háromutas katalizátorok platinát, palládiumot és ródiumot tartalmaznak kis mennyiségben. A fémek segítségével tudja a katalizátor az el nem égetett szénhidrogéneket, a szénmonoxidot, nitrogén oxidokat és más káros kibocsátási összetevőket eltávolítani a kipufogó gázokból. A nemesfémeknek, beleértve az egyre drágább palládiumot is, köszönhetően a katalizátor egységek ára könnyen meghaladhatja az 1000 dolláros (300 ezer Ft feletti) határt, vagyis a katalizátor az egyik legdrágább alkatrésze az autónak.

A palládium ára ez évben több mint 50%-kal növekedett, és meghaladta az arany árát is. A 2017-es nyári áraknak ez több mint duplája.

Az angol Rolls Royce vezette konzorcium bejelentette, hogy az első, saját kategóriát kialakító kisméretű atomreaktorát az Angol Királyság északkeleti felében, Cumbria-ban építik majd fel, írja a NeutronBytes és az EnergyCentral. A Rolls Royce cégcsoport már évtizedek óta kisméretű, főleg atommeghajtású tengeralattjárókba szánt reaktorokat tervez és gyárt, és most áttérnek a nem-katonai alkalmazásokra is.

A Global Reach 2019 esemény keretében elhangzott Rolls Royce stratégiai és vállalatfejlesztési igazgatója nyilatkozata szerint a vállalat az úgynevezett kisméretű moduláris reaktorokra (small modular reactors, SMRs) koncentrál, amelyeket már meglévő atomenergiát felhasználó üzemeknek fejlesztenek ki. Az ehhez szükséges anyagi szükségletek több mint 500 millió fontban kerülnek majd a konzorcium szerint, amihez állami támogatást kértek. A várható teljes költségek valószínűleg egy nagyságrenddel magasabbak lesznek, hiszen nem csak a mérnöki terveket kell elkészíteni, de a fűtőanyagot is elő kell állítani és tesztelni, valamit a terveket az angol szakbizottságoknak is el kell még bírálniuk, ami legalább négy évet vesz igénybe, az építkezést és üzembe helyezést nem is említve még.

A Brooklyn-i Air Co vállalat kifejlesztett technológia segítségével levegőből lehet alkoholt előállítani, írja a dezeen és a C&EN. Az Air Co közleménye szerint az ilyen alkoholt tartalmazó italok, többek között a saját vodkájuk a "világ első karbon-negatív" tömény itala. A vállalat egy olyan eljárást dolgozott ki, amely segítségével a levegőben levő szén-dioxidból tudnak teljesen tiszta, emberi fogyasztásra is alkalmas alkoholt — etanolt — gyártani.

A vállalat két alapító tagja, az elektrokémikus Stafford Sheehan és Greg Constantine, egy külső partnerrel összefogva a kiindulási szén-dioxidot más ital- és etanolgyártók folyamatai melléktermékéből vonják ki az Amerikai Egyesült Államok északkeleti tagállamaiban. A kivont szén-dioxidot aztán cseppfolyósítják vízenergiából kinyert elektromosság segítségével, mielőtt azt a brooklyni Bushwick kerületbe szállítják.

A végső desztillált alkoholtartalmú italt egy elektromos áramot felhasználó folyamat segítségével állítják elő szén-dioxidból. Az eljárás lényege egy elektrokémiai átalakítás (konverzió), amely már néhány évtizede ismert, de az Air Co szerint most először alkalmazzák ipari méretekben vodka gyártás során.