Az 1856-ban végzett kísérlet sorozat eredményét vizsgálva Eunice Newton Foote — a New York állambeli Seneca Falls-i tudós és női egyenjogúságért küzdő aktivista — a világon először ismerte fel a növekvő szén-dioxid (akkori néven "szénsav gáz") koncentráció hatását a légköri hőmérsékletre. Ez az szén-dioxid mennyiség és éghajlat közötti összefüggés, amit gyakran üvegházhatás néven is emlegetnek, azóta az egyik alapvető kölcsönhatássá vált a meteorológia és az éghajlattan területén. Mindezek ellenére Foote eredményeit az elmúlt száz évben nem sokan ismerték, és még kevesebben ismerték el azok elsőségét. Ennek fő oka az, hogy Eunice Newton Foote nő volt.

Mivel nőnek született, Foote-nak egyszerűen megtiltották, hogy a tudományos közleményét felolvashassa az 1856-os American Association for the Advancement of Science ülésén a New York állami Albany-ban. Helyette a Smithsonian Intézet Joseph Henry professzora tolmácsolásában szerepelt csak, bár a professzor bevezetőjében nagyon pozitívan méltatta Foote-t. A tudományos eredményeknek "nincs hazája és nincs neme. A női nem nemcsak a szépség és a hasznosság terén, hanem az igazság megtalálásában is szerepet játszhat."* Talán így próbálta meg Henry a Foote nevéhez köthető tudományos eredményeket megvédeni a nemi megítéléseken alapuló kritikáktól vagy, még rosszabb, a semmibe vevéstől. Azonban az utóbbi a legjobb jelző arra, ami Foote munkásságával történt.

Azon felül, hogy nem engedték meg Foote-nak, hogy a saját eredményeit az ülésen bemutathassa, de a megírt kéziratát is elutasították, és így az nem jelent meg a társaság éves közleményében sem. A publikáció később "Circumstances Affecting the Heat of Sun's Ray" címen jelent meg az American Journal of Science szaklapban, de itt sem kapott lényeges figyelmet.

Az ír fizikus, John Tyndall, akit a mai napig az éghajlattan (klíma tudomány) megteremtőjeként tartanak számon, három évvel később tett hasonló felfedezést, amely alapja egy kiterjedtebb tanulmány volt, ahol különböző gázok (főleg szén-dioxid) a nap sugárzásának csapdába ejtésére gyakorolt hatását vizsgálta. Tyndall nem hivatkozott Foote cikkére. Valószínűleg egyszerűen azért, mert nem olvasta azt. Ezekben az időkben az Atlanti óceán két oldalán folytatott tudományos munkakörök között viszonylag gyér kapcsolat állt csak fenn, ahol az amerikai tudományos körök és intézetek hírneve viszonylag gyenge volt. A személyes kapcsolatok sokkal fontosabbak voltak ennél.

Nagyon valószínűtlen azt feltételezni, hogy egy amatőr amerikai tudós nő, aki Albany külterületén élt a 19. század közepén, jó kapcsolatokkal rendelkezzen Európában. Az a tény, hogy Foote tanulmányokat folytatott önmagában ritkaságszámba ment. Már fiatalként Foote megpróbált bejutni a Troy Female Seminary előadásaira, ahol a tanulókat rendszeresen meghívták annak az iskolának az óráira, amelyből később a Rensselaer Technological University nőtte ki magát. Ezt az iskolát egy sikkasztás miatt életfogytiglanra ítélt, de később szabadlábra helyezett személy, Amos Eaton, alapította meg azért, hogy életcélját, a tudományos ismeretek tanítását beteljesítse.

Eaton hitt abban, hogy férfiak és nők azonos szintű tanításban részesüljenek, legalábbis természettudományos területeken, ami igencsak vad ötletnek számított akkoriban. Ennek a hitnek engedelmeskedve segített a Female Seminary tanárait is, akik elkészítették az első nőknek szánt természettudományos tantervet, amely nemcsak az akkoriban nőknek, de a férfiaknak szánt tantervek között is megállta a helyét. Eaton segítségével mindkét intézetben létrehoztak kémiai laboratóriumokat is. Ezek voltak az elsők a világon, ahol a tanulók is szabadon kísérletezhettek. Itt tanulta meg a tudományos kísérleti módszereket Eunice Foote is.

A Foote által alkalmazott kísérleti berendezés ötletes házi megoldáson alapult. Négy hőmérő, két gáz kamrával és egy gáz szivattyú segítségével variálni tudta a gázok összetételét, miközben kitette őket közvetlen napsugárzásnak vagy árnyékban tartotta őket. A hőmérséklet változás követésével rájött, hogy a szén-dioxid és vízgőz a levegőhöz képest több energiát vesz fel a napsugárzásból, és ezzel képes a légkör hőmérsékletét is nagyban befolyásolni:

"A tiszta [szén-dioxid] légkör a Földön magas hőmérsékletekhez vezet; vagyis ha feltételezzük, hogy egy bizonyos múltbéli időszakban a légkörben több szén-dioxid volt mint most, azzal magasabb hőmérséklet ... is kellett, hogy társuljon."

Foote üvegházhatású gázokkal foglalkozó eredményei nem múlják felül Tyndall érdemeit, akinek kiterjedt munkája a mostani éghajlattan alapjait szolgáltatta. De azzal, hogy Foote 1856-os eredményeit is a mostani környezettudományok történelmének részeként tartjuk, azt a több mint másfél évszázados hosszú folyamatot ismerjük el, ami a légkör és az emberi tevékenység kölcsönhatását próbálja meg tudományos alapokon feltérképezni. Az ehhez szükséges első lépést, úgy tűnik, egy nő tette meg.

*Eredetiben: science was "of no country and of no sex. The sphere of woman embraces not only the beautiful and the useful, but the true."