Egy új, a Total és Peugeot (PSA) által létrehozott közös vállalat célja nem kevesebb, mint évi 1 millió elektromos autóhoz szükséges akkumulátorok gyártási kapacitásának elérése 2030-ra, írja a Reuters. A Total vezérigazgatója szerint az új vállalat a piac kb 10–15%-t célozza meg és 5 milliárd eurós befektetést igényel. Az első gyártósort Franciaország délnyugati részébe tervezik, a másodikat Németországba.

Az Total-PSA cégek új közös leányvállalata, amely az Automotive Cell Company (ACC) nevet kapta, a francia és német kormány mellett az EU támogatását is élvezi. Az EU célja az ilyen típusú befektetésekkel, hogy a gyártási kapacitásban kialakult ázsiai dominanciát csökkentsék valamelyest.

Múlt év decemberében az Európai Bizottság (European Commission) egy 3,2 milliárd eurós alapot hozott létre, amellyel hét országban folyó kutatás & fejlesztési tevékenységeket támogatnak az akkumulátorok terén, beleértve a Total-PSA projektet is, amely 1,3 milliárd eurót kap majd.

A klímaváltozást tagadók kedvenc célpontjai a klímaváltozást leíró modellek és azok viszonylagos pontatlansága. Gyakori érv az, hogy az évtizedekkel ezelőtt elkészített számítógépes modellek nem tudták pontosan megjósolni a klímaváltozás mértékét. Egy mostani, széleskörű felmérés szerint a régi modellek — amelyek között akár fél évszázados is akad — rendszerint meglepő pontossággal tették azt, írja a Science szaklap.

A klímaváltozással foglalkozó tudományos kutatócsoportok az 1970-s évek kezdete óta használnak számítógépes modelleket a felszíni hőmérséklet — és annak változásának — számításához. Az első modellek megjósolták a növekvő szén-dioxid mennyiségéhez köthető hőmérséklet növekedést. Ahogy az eredmények egyre szélesebb körben ismertté váltak, úgy növekedett azok száma, akik a kezdeti modellek pontosságát (és megbízhatóságát) kérdőjelezték meg. Egy 1989-es Science cikk szerint is "A klímatudósoknak lehet, hogy van egy baljós előérzete, hogy az üvegházhatás miatt melegszik a Föld, de bizonyítani nem tudják azt még."

A régiekhez képest a mai modellek sokkal fejlettebbek. A régi, központi számítógépes, mágnesszalagos és lyukkártyás rendszereket felváltották a szuperszámítógépek, amelyek több billió (trillion) számítást végeznek másodpercenként. A mostani modellekben a hó, jég és az erdők területe (és annak változása), a felhőtakaró dinamikus számítása megtalálható — ezekről csak álmodtak az első kutatók. A mostani felmérést vezető kutatókat viszont érdekelte, hogy ezek a régi modellek vajon milyen pontossággal számították ki a globális hőmérsékletváltozás mértékét.

Az idei World Economic Forum borsos belépőjegye mellé szinte kötelező volt aláírni az Egybillió Fa kezdeményezést (Trillion Tree Initiative) azoknak, akik ott akartak lenni a rendezvényen. A faültetés az egyik olyan ritka kezdeményezés, amely egymástól olyan gyökeresen különböző politikai nézetű és gazdasági helyzetű embereket is összehoz, mint Greta Thurnberg and Donald Trump, írja az MIT Reviews.

Az ötlet olyannyira népszerű, hogy az amerikai törvényhozásban is beadta Bruce Westerman kongresszusi képviselő az Egybillió Fa Törvény javaslatát, amely az amerikai nemzeti szintű faültetés célját foganatosítaná — bár az már most is világos, hogy az egy billió nagyon távoli, ha nem fizikailag teljesen lehetetlen célnak tűnik.

Az kétségtelen, hogy a fák nagyon divatosak lettek. De van velük néhány komoly gond is. 

Bár az elmúlt években a Tesla valóságos hullámvasúton ült, ha a piaccal való kapcsolatát kellene jellemezni, ebben az évtizedben mindenképpen felfelé ívelő szakaszban vannak. A vállalat nemcsak a legnagyobb piaci értékkel rendelkező amerikai autógyártó jelenleg, hanem ezen felül a piaci értéke meghaladja a Ford és GM értékének az összegét is, írja a VisualCapitalist. A teljes érték már egy ideje a 100 milliárd dolláros határ felett van, annak ellenére, hogy a tényleges gyártókapacitása és a legyártott autók száma csak töredéke a közvetlen versenytársakénak.

Annak ellenére, hogy a Tesla 3 típusa már komoly eladási számokat ért el az USA területén, a teljes autó eladásoknak még nagyon kicsi százalékát teszi ki még ezen a piacon is [világ viszonylatban még elenyészőbb ez a szám, a szerk.].

Akkor minek köszönhető a fenti piaci lelkesedés és mennyire fenntartható a mostani értékelés? Alább néhány gondolatsort tekintünk végig, amelyek a Tesla magas ára mellett vagy az ellen érvelnek.

Az iparnak le kell csökkenteni a szén-dioxid kibocsátását. A repülési ágazatban, ahol a kerozin a megoldás arra, hogy a gépeket érdemlegesen a levegőben tartsuk, ez a feladat nehezebb az átlagosnál. Az egyre hatékonyabb hajtóművek és a jobb útvonal tervezés segített a kibocsátás mérséklésében, de a repülési vállalatok évtizedekre vannak még attól, hogy komoly csökkenést érjenek el, írja a Quartz. A hajózáshoz képest, amely az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül, a repülő ipar viszont nem halad előre elég gyorsan ezen az úton. A megújuló energiaforrásokon alapuló üzemanyagok még túl drágák vagy alacsony hozamúak a tényleges piaci bevezetéshez, az akkumulátorokon alapuló elektromos meghajtás pedig nem képes néhány főnél többet szállítani a hagyományos utakon.

Az, hogy kevesebbet repüljünk, nem igazán tűnik működőképes megoldásnak.

De ez nem jelenti, hogy nem kell próbálkozni — végül is a repülés komoly kibocsátási tényező már most is. De amíg komoly technológiai áttörések hiányoznak, az olyan légi vállalatok, amelyek már most csökkentett, alacsony vagy nulla szén-dioxid kibocsátásra tesznek utalásokat, mint pl. a JetBlue, a British Airways vagy az easyJet, csak egy módon tudják ezt megtenni: a tényleges kibocsátást kompenzálják valamilyen módon. Mivel a közvetlen kibocsátást nem lehet ténylegesen csökkenteni (főleg a fosszilis kerozin esetében), ezek a vállalatok máshol történő szén-dioxid csökkentésért vagy tényleges negatív kibocsátásért kell, hogy fizessenek.

Ahhoz, hogy gyorsan és hatékonyan tudjuk a jelenlegi szén-alapú energiahordozókat kivonni az energia termelésből, és ezzel érdemleges klímaváltozás elleni lépéseket tegyünk, szükség van olyan társadalmi és technológiai fordulatokra, amelyek gyorsan terjedő és maradandó változásokat okoznak a következő években, írja az Amerikai Tudományos Akadémia Folyóirata egyik legújabb cikke.

A szerzők a szakirodalom elemzése, a szakértőkkel való konzultációk és munkakörök szervezése után olyan kézzelfogható lépéseket tettek közzé, amelyek segítségével szerintük pozitív társadalmi változási folyamatokat lehet előidézni, amelyek a szén-mentes jövő elérését teszik majd lehetővé egy gyors és globális átalakulás révén. Ezen társadalmi fordulatot elérő intézkedések között szerepel a fosszilis energiahordozókhoz köthető támogatások megszüntetése, a decentralizált energiatermelés segítése, a szén-mentes vagy szén-dioxid kibocsátás semleges városok építése, a fosszilis energiahordozókat felhasználó jelenlegi befektetések eladása, a fosszilis energiahordozók felhasználásának morális következményeinek részletes feltárása, a klímaváltozás tanításának és a köz érdekeltté tételének erősítése, valamint az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátásának teljes körű nyilvánosságra hozatala is.

A cikk részletesen tárgyalja ezeket a társadalmi változási folyamatokat és az azokat előidéző fordulópontokat is. Itt most csak a fő gondolatokat emeljük ki, a többi az eredeti angol szövegben elérhető [nem árulunk zsákbamacskát: a cikk nem könnyű olvasmány, a szerk.].

Az Európai Unió 10 millió eurós támogatással szeretné az ammónia alapú üzemanyagcella hajtású hajózás térnyerését elősegíteni, írja az CNBC. A pénzt a ShipFC projekt, a NCE Maritime CleanTech által koordinált 14 cégből és a hozzájuk kapcsolódó intézetekből álló konzorcium kapta.

A projekt részeként egy, a norvég Equinor olajcég által 17 éve használatban levő hajót fognak átalakítani. Az Eidesvik Offshore tulajdonában levő hajó a "Viking Energy" nevet viseli. A cég vezérigazgatója nyilatkozta, hogy az Equinorral együtt ez egy olyan kutatás és fejlesztési projekt, aminek során a teljes meghajtási láncot szeretnék átalakítani, hogy tiszta és szén-dioxid kibocsátástól mentes ammónia alapon működtessék azt. Az Equinor szeretné a termelés során kibocsátott szén-dioxid mennyiségét csökkenteni, és ez a technológia ígéretes ilyen szempontból.

Múlt évben először lett több mint 1 GW teljesítmény feletti hidrogén üzemanyagcella kapacitás üzembe véve egy éven belül, írja a FuelCellWorks. A Fuel Cell Industry Review 2019 szerint, amelyet az energia szaktanácsadó cég E4tech adott ki, a 2018-as évhez képest 40%-kal több, nagyjából 1,1 GW teljes kapacitású hidrogén üzemanyag cella került kiszállításra és üzembe helyezésre 2019-ben.

A tanulmány szerint a fejlődés motorja — szó szerint — az üzemanyagcellás autók növekvő eladása, amit főleg a japán Toyota és a dél-koreai Hyundai típusai adnak ki. Ez a két vállalat felelős az üzemanyag cellák teljes eladásainak több mint kétharmadáért 2019-ben. A meglévő, nagyjából egyharmadnyi kapacitást az úgynevezett stacionárius alkalmazásokba került, amelyek nagy része amerikai és koreai áramfejlesztők tesznek ki a japán lakásokba is telepített kombi bojlerek (combined heat and power unit) mellett.

Az E4tech igazgatója, dr. David Hart, szerint érezhető lelkesedés uralkodott el a szektor ipari szereplői között.

Kína jelenlegi tervei szerint 2030-ra az ország területén üzemelő atomerőművek elérik a 120 GW teljesítményt. A világ többi részével szemben — ahol az atomenergia egyre növekvő társadalmi ellenérzés övezi — ezek a tervek ütemszerűen haladnak előre és várhatóan teljesülnek is, írja az Economist.

1996-ban épült 60 km-re Hong Kong-tól a Ling Ao-i atomerőmű a francia Framatome segítségével. Az üzlet része volt az, hogy a Framatome átadja a technológiai know-how jelentős részét a kínai vállalatoknak. Ennek segítségével aztán azon cégek egyike, amelyek a régióban bojlereket gyártottak előtte, képes voltak a méteres falvastagságú fém tartályokat legyártani, amelyek egy atomerőmű építéséhez elengedhetetlenek. Ugyanez a cég, a DFHM, jelenleg már nemcsak ezeket a tartályokat, hanem az atomerőművekben használt nagynyomású gőzturbinákat is gyárt. A cég egyik vezérigazgatója szerint a cég által gyártott elemek a Framatome minőségével vetekszenek.

Hogyan érte ez el Kína?

Óriási tartalékok vannak még az olaj és földgáz kitermelésben és a hozzá köthető befektetői kedvben, ha a nemzeti és nemzetközi nagy olajvállalatok mellett a viszonylag kisebb szereplők is képesek dollár milliárdos veszteségeket komolyabb következmények nélkül leírni, akár negyedéves szinten is.

Az amerikai Halliburton olajvállalat januárban 2,2 milliárd dolláros veszteséget írt le az amerikai palagáz és palaolaj kitermelés körüli piaci bizonytalanságok és a kereslet gyengülése miatt, írja a HartEnergy. Az amerikai olajtermelők csökkentették az olajfúrások számát, kevesebb kutat állítanak üzembe, részint mert a befektetők egyre inkább a hitelek csökkentését és nagyobb pénzügyi szigort követelnek a nyereségesség növelése érdekében.

A leírás nagyrészt a hidraulikus 'fracturing', vagyis a kőzet összeroppantást felhasználó kitermelési megoldáshoz szükséges anyagok, gépek és a gyengülő piac miatti elbocsátások végkielégítései körül csoportosultak. Az ilyen, úgynevezett 'fracking' eljárások segítségével a zárványos, egyébként kitermelésre nem igen alkalmas kisebb kőolaj és földgáz mezők is kiaknázhatóvá válnak, viszonylag elfogadható anyagi befektetés árán. Ez a piac tette lehetővé, hogy az USA visszanyerje a kitermelő első helyét, és hogy az OPEC országok árképzését viszonylag hatékonyan semlegesítse az elmúlt években.

A fenti veszteség azonban még nem rengette meg az olaj és gázkitermelésbe vetett befektető hitet. Sőt.