A DNV GL jelentése szerint a nemzetközi hajózás által kibocsátott szén-dioxid mennyisége nem csökkent, hanem növekedett az elmúlt években: a 2013-as 770 Mt mennyiségről 870 Mt-ra 2018-ban. A hajók csak 0,3%-a használ alternatív erőforrást vagy üzemanyagot, pl folyékony földgázt vagy elektromos meghajtást. A nemzetközi hajózás számára, amely a teljes megtett mérföldek 80%-ért felel, a hosszútávú megoldást a bioüzemanyagok vagy az ammónia jelentheti.

Egy régóta a levegőben lógó ötletet akar ipari szinten megvalósítani a BJEV, a BAIC kínai vállalat elektromos autókat gyártó leányvállalata, írja az Electrive. A BJEV 10 milliárd yuan (1,28 milliárd euró) összegű befektetéssel 3000 elektromos autókhoz használt akkumulátort cserélő állomást szeretne létrehozni. Ezzel a cég vezérigazgatója szerint körülbelül fél millió autót tudnak majd kiszolgálni 2022 végétől kezdődően.

A BJEV tervei szerint szeretnék végre az elektromos autók árát függetleníteni az akkumulátorok költségeitől, hiszen az akkumulátorok vásárlásához nyújtott kínai állami támogatások mértéke folyamatosan csökken. Az új model szerint ezeket lízingelni tudja majd a vásárló, amivel az új autók ára alacsonyan tartható.

A német repülőtaxikat fejlesztő start-up cállalat, a Volocopter, egy 50 millió eurós befektetést kapott a kínai Geely Csoporttól, írja az Electrive. A pénz segítségével szeretnék a Volocopter által fejlesztett elektromos repülőgépet (helikopter) az elkövetkező három évben engedélyeztetni, hogy a polgári repülést megkezdhessék. Mindemellett a Geely szeretné ezt a technológiát Kínában is bevezetni egy közös befektetés segítségével.

 Forrás: Volocopter

A Volocopter elektromos repülő taxikat fejleszt, amelyek a repülő drone-okhoz hasonlóan függőleges fel- és leszállás segítségével (electrical Vertical Take Off and Landing, eVTOL) juttatnak el két személyt egyik helyről a másikra. Volocopter nemrégen bemutatta a legújabb modelljüket, a VoloCity-t, amely már egy negyedik generációs jármű és amely a mostani befektetés oka is. A Velocopter egyik régi ambíciója az úgynevezett városi légiközlekedés (Urban Air Mobility, UAM) megteremtése, amellyel főleg nagyvárosokban szeretnék a meglévő közlekedési lehetőségeket tovább bővíteni.

Az állami tulajdonban levő Indian Oil vállalat egy új elemeket gyártó üzem létrehozását tervezi egy amerikai start-up-pal együtt, írja a Hindu Business Line. A gyár névleges kapacitása legalább 1 GW éves termelést tesz majd lehetővé a tervek szerint, amit a helyi autóipar tud majd felhasználni elektromos járművek gyártásához. A befektetés érdekessége, hogy nem lítium-ion alapú technológiát fog használni az akkumulátorok előállításához.

A terv egybeesik az indiai kormány új stratégiájával, miszerint a helyi iparnak elő kell segítenie az elektromos autók gyártását és nagyléptékű piaci bevezetését, amivel hosszútávon az ország jelentősen tudná csökkenteni az import olajtól való függését.

Építsd össze a jelenleg elérhető legjobb napelemeket nagy hatékonyságú akkumulátorokkal, spékeld meg több évtizedes autógyártói tapasztalattal és (elméletileg) az így kapott autó örökké menni fog, ígéri a Economic Times cikke. Ez a háttere a Toyota Motor Corp, a Sharp és egy japán szervezet, a NEDO (New Energy and Industrial Technology Development Organization of Japan) együttműködésének, amely keretében egy Prius autót alakítottak át úgy, hogy a kapott eredmény akár az egész autóipart gyökeresen megváltoztathatja.

A napenergiával működő autó előnye Koju Makino, a Toyota projekt vezetője szerint az, hogy — bár még nem tud messzire menni egy töltéssel — teljesen független a külső töltési hálózattól. A egyik lehetséges jövőben, amikor a teljesen elektromos hajtású autók átveszik az eladási listák vezető helyeit a belsőégésű motorokkal rendelkezőkkel szemben, a külső töltőhálózatra akkor is szükségük lesz. Sőt, akkor már egy egész bolygóra kiterjedő töltőhálózatra lesz szükségük.

Az Uppsala-i Egyetemből kivált Peafowl Solar Power svéd start-up vállalkozás egy új átlátszó napelemet fejlesztett ki az úgynevezett "smart building" vagyis "okos épület" rendszerekhez, írja a Smart Buildings Magazine. Ez az új technológia mind a dinamikus ablakok, alacsony fogyasztású érzékelők és más épületgépészeti rendszerek áramellátását tudja majd biztosítani.

Forrás: Peafowl Solar Power

A Peafowl Solar Power a svéd SKAPA díjat is elnyerte ezért az új fejlesztésért, hiszen ennek segítségével az átlátszó ablak üvegre való szerelés nélkül lehet majd az épületen belüli kisfogyasztású elektromos felhasználókat árammal ellátni. A SKAPA díjat Alfred Nobel emlékére alapították Svédországban.

Globálisan a nukleáris energiatermelés mértéke lassan csökken. Míg a kilencvenes évek közepén az teljes energia termelés 18%-t termelte az ipar nukleáris erőművekben, mára ez a szám kb. 10%-ra csökkent a Nemzetközi Energia Szervezet (International Energy Agency, IEA) adatai szerint. A szervezet felmérése szerint a csökkenés tovább folytatódik majd, nagyjából 5%-ra csökkenve 2040-ig, hacsak nem avatkoznak be a jelenleg még üzemeltető országok kormányai, írta a C&EN.

Egy ilyen világméretű beavatkozás hátterében az atomenergia használata közben felszabaduló üvegházhatású gázok relatív kis mennyisége állhatna. Ahhoz, hogy a bolygó növekvő energia igényét úgy tudjuk kielégíteni, hogy közben az éghajlat változást okozó gázok kibocsátását ne növeljük, az úgynevezett "low-carbon" technológiák áramtermelésben nyújtott mostani 36%-os részesedését kellene 85% fölé tornázni 2040-re, írja az IEA. "Atomenergia nélkül az energia termelés bolygó szintű átváltása sokkal nehezebb lesz. A megújuló energiaforrások, az energia takarékosság és további innovatív megoldások mellett a nukleáris energiatermelés komolyan hozzájárulhat ahhoz, hogy a kitűzött energetikai célokat elérjük." fűzte az IEA jelentéséhez Fatih Birol, a szervezet elnöke.

Az atomenergia felvirágozását azonban jelentős tényezők nehezítik: a jelenlegi reaktorok életkora, a magas építési költségek, biztonsági megfontolások, és annak megvitatása, hogy mennyi atomenergia is szükséges ténylegesen az éghajlat változások megállításához a jelenlegi tervek szerint.

A GM és VW inkább a mélybe ugrik a Ford-dal vagy Toyota-val ellentétben, írja a Wall Street Journal, és kihagyja a hibrid autók fejlesztését. Az elmúlt két évtizedben az autógyártók egy része hibrid autókat fejlesztett ki, hiszen így tudtak az egyre szigorodó fogyasztási normáknak megfelelni, és egyidejűleg zöldebb alternatívákat nyújtani a vásárlóknak. A világ nagy autógyártói közül most viszont kettő is bejelentette, hogy a hibrid üzemű autók forgalmazásának nincs jövője, legalább is az USÁ-ban nincs.

A General Motors és a Volkswagen a teljesen elektromos hajtásláncú autók fejlesztésére fog koncentrálni a jövőben, hiszen a hibrid üzemű autók egyébként is csak átmeneti megoldásként funkcionálnak abban, hogy a kibocsátási normáknak meg tudjanak felelni, főleg az európai és kínai piacon.

A kínai elektromos autó vásárlás központi támogatásának csökkentése óta először csökkentek jelentősen a globális elektromos autóeladások, írta a Bloomberg. Ezzel talán mostanra mindenkinek világossá vált, hogy a kormányok és a központi költségvetésekből kiszabott kedvezmények az elektromos autók vásárlásának hajtóerejei globális szinten.

Valamit nagyon rosszul csinálunk a mezőgazdaságban, írja az Economist. Igaz, hogy a zöld forradalom hatására sokkal több ember számára tudunk élelmiszert előállítani, de a zöld forradalom egyik alapköve a sokkal intenzívebb talajhasználat és az ebből következő a biodiverzitás csökkenés is. De mostanra a helyzet változott, a biodiverzitás és a "természetes" jelző újra eladható lett. A nagy kérdés az, hogy a zöld forradalom túl messzire ment-e, vagy inkább még nem ment elég messzire?

Forrás: Economist.com