A műanyagok ökológiai hatásaira reagáló vásárlói aggoldalmak a vegyipar jelenlegi legnagyobb problémája. A ökológiai hatások csökkentése és hosszútávú teljes megszüntetése felrázza majd nemcsak a gyártókat, de az alapanyag előállító vállalatok életét is, írja a Chemical Week.

Vannak vállalatok, amelyek már most is cselekszenek, gondoljunk csak a Alliance End Plastic Waste (AEPW: a műanyag szemét megszüntetéséért létrehozott szövetség) megjelenésére, a vállalatok közötti közvetlen partnerkapcsolatokon felül. AEPW legutóbbi nyilatkozata szerint 1 milliárd dolláros indító költségvetésük segítségével a műanyag szemét környezeti hatásait szeretnék csökkenteni, előreláthatólag egy ötéves kb. 1,5 milliárd dolláros tényleges befektetési terv keretében. Ennek a programnak része az indiai Gangesz folyó szemét terhelésének csökkentése, egy globális felvilágosító program elindítása, aminek segítségével további adatokat tudnak majd gyűjteni és a helyi igazgatási szerveknek, kormányoknak, vállalatoknak és non-profit szervezeteknek átadni, ezzel is támogatva az adatokra épülő döntési folyamatokat.

Több ipari kezdeményezés és együttműködés is életre kelt az elmúlt évben.

Akinek elkerülte volna a figyelmét az elmúlt hónapokban történt változások az amerikai elnök és kormány által hozott döntésekben, azoknak a NY Times cikke alapján itt egy rövid összefoglaló.

A Trump adminisztráció jelentősen visszavett a föderális törvények erejéből. A metán kibocsátás szabályozása törvényének visszavágásával 84-re emelkedett azon föderális törvények száma, amelyet a Trump adminisztráció az elmúlt hónapokban szisztematikusan gyöngített vagy érvénytelenített. A legutóbbi törvénymódosítás oka, a Fehér Ház szóvivője és a Környezetvédelmi Hivatal (EPA) szerint az, hogy ez a törvény a fosszilis energia ipar életét nehezítette meg túlságosan.

Az ilyen új törvények az előző évtizedek azon eredményét ássa alá, amelyekkel lassanként mégiscsak sikerült a klímaváltozással összekapcsolható emberi eredetű kibocsátások mérséklése. Az új törvények jó részét megtámadták a bíróságon, vagyis a törvények erőre emelkedése még nem biztos.

Az eia honlapján található legfrissebb adatok szerint az éves kitermelt olaj termékek és földgáz mennyisége a három legnagyobb termelő országban (Egyesült Államok, Oroszország és Szaúd-Arábia) még mindig növekszik. 2018-ban az USA földgáz termelése 12%-kal, míg az olaj termelése 16%-kal nőtt az előző évhez képest, új rekordot döntve ezzel meg. Az USA már 2011-ben túlszárnyalta az oroszországi termelési adatokat. Szaúd-Arábia éves termelését csak 2018-ban sikerült felülmúlni olaj termékekben. Az USA múlt éves termelésnövekedése a történelem legnagyobb ugrása volt mind olaj, mind földgáz tekintetében.

A platinát régóta használják katalizátorként, hogy ipari szintű oxidációs vagy redukciós folyamatokat felgyorsítsanak. Nano-méteres platina részecskéket tartalmazó membránok az alapjai az üzemanyagcellák működésének is. A platina magas ára viszont még most is akadálya annak, hogy az üzemanyagcellás energiaellátás és az ezen alapuló elektromos gépjárművek szélesebb körben elterjedjenek.

A Georgia Technológia Központ honlapján közölt hír szerint az intézet kutatói egy új, platinán alapuló katalitikus rendszert fejlesztettek ki, amely a hagyományos megoldásokhoz képest sokkal tartósabb és várhatóan sokkal hosszabb ideig marad érdemlegesen működőképes. Ez az új rendszer hosszú távon hozzájárulhat az üzemanyagcellák költségeinek jelentős csökkenéséhez.

Az önvezető autók korszaka egyszer csak eljön. Lehet, hogy kicsit később, mint azt sokat szeretnék, de biztosan eljön. Az viszont egyre világosabb, hogy a késésnek inkább örülni kell majd, hiszen az önvezető autók hatására sokan és többet utaznak majd, ami egy olyan fejlemény, ami a többség és a környezet számára nem feltétlenül kedvező.

Azt senki sem kérdőjelezi meg, hogy vízből és szén-dioxidból, napfényből nyert elektromosságra hagyatkozva akár már mai is már előállíthatunk egy ipari szempontból igen fontos alapanyagot: a metanolt. De egyenlőre csak laboratóriumi körülmények között. De ez nem tántorított el néhány kutatót attól, hogy felmérjék, hogy egy tényleges ipari méretű gyárhoz mi is szükséges a mai technológiai szintet véve alapul. 

A kutatók egy napi 10 ezer tonna metanol gyártási kapacitással bíró üzemmel számoltak, hiszen a világ napi metanol gyártási kapacitása kb. 305–310 ezer tonna naponta. Az eredmények nem kevéssé lehangolóak...

Ha valaki a modern szélerőműkre gondol, akkor rendszerint a hatalmas oszlopon a táj felé tornyosuló fehér (világosszürke) lapátokból álló építmény jut az eszébe, piros csíkokkal vagy anélkül. A konstrukció méretét két tényező befolyásolja: a lapátok méretével arányos a termelt áram és a minimális megkívánt szélerősség, míg az építmény magasságát a lapátok által bejárt kör átmérőjén felül az a megfigyelés is növeli, miszerint a magasabb létrétegben általában erősebben fúj a szél. A jelenlegi szélerőműveket azonban nem lehet sem épületgépészeti, sem gazdasági okokból egyre magasabbra építeni. 

A Makani nevű start-up szerint az ilyen monstrumok helyett sokkal gazdaságosabb, ha nem az tartóoszlop hosszát növeljük az egekig, hanem a szélerőművet reptetjük fel oda, ahol az erős áramlatok találhatók. Ezzel a megoldással nem csak a szárazföldön, hanem a tengereken is egycsapásra megoldható egy csomó probléma.

Forrás: Makani weboldal

Egy új kutatás szerint az emelkedő globális átlaghőmérséklet szignifikáns mértékben fogja csökkenteni a napelemek hatékonyságát. Mivel az elkövetkező évtizedekben előre láthatólag globális léptékben fogjuk a napelemeket telepíteni, az "szignifikáns" jelző fontos dolgot jelenthet.

A megújuló napenergián alapuló áramtermelés az egyik fontos alapköve a következő évtizedek energia forradalmának. A mostani tervek (remények) szerint a többi megújuló energiaforrással együtt, a fosszilis energiahordozókról való átváltással lehet majd a globális környezeti változásokat megállítani, és talán visszafordítani.

De itt van a kutya elásva: a napelemek működése ismerten érzékeny a hőmérsékletre.

A klímaváltozás körüli beszélgetések állandó eleme a kőszén alapú energiatermelés, ahol a kőszén felhasználás lassú csökkenése egy kis reményre ad(hat) okot, írja az Economist. Igaz ugyan, hogy Trump elnök még mindig a "gyönyörű, tiszta szén"-ről beszél, de megmenteni azt Amerikában már nem tudja.

A kőszén eltüzelése a klímaváltozás mögötti legnagyobb hajtóerő, az ipari forradalom óta mérhető átlaghőmérséklet emelkedésének nagyjából harmadáért felel. Világszerte egyre több országban ütemesen csökkentik a szénfelhasználás mértékét, és váltanak a környezet kevésbé terhelő megoldásokra, mint a szél, a napenergia vagy akár a földgáz alapú áramtermelésre.

De mindezek ellenére a múlt évben először átlépte a kőszén alapú szén-dioxid kibocsátás a az éves tíz gigatonnás határt, ami a világ teljes CO₂ kibocsátásának kb. 30%-át teszi. Vagyis lehet, hogy a nyugati, fejlett, országokban a felhasználás csökken, de az ázsiai kormányok még mindig a kőszén alapú áramtermelést helyezik előnybe.

A Financial Times írja, hogy a Softbank 110 millió dollárt fektet be egy start-up vállalatba, amely az energiatárolás egy konvencionális módját szeretné ipari szintre emelni, szó szerint. A gravitációs (helyzeti) energiával való energiatárolás nem új keletű megoldás, de az Energy Vault vállalat ezt kombinálná egy, a Minecraftra emlékeztető kompozit kockákon alapuló automatikus rendszerrel.