Valamit nagyon rosszul csinálunk a mezőgazdaságban, írja az Economist. Igaz, hogy a zöld forradalom hatására sokkal több ember számára tudunk élelmiszert előállítani, de a zöld forradalom egyik alapköve a sokkal intenzívebb talajhasználat és az ebből következő a biodiverzitás csökkenés is. De mostanra a helyzet változott, a biodiverzitás és a "természetes" jelző újra eladható lett. A nagy kérdés az, hogy a zöld forradalom túl messzire ment-e, vagy inkább még nem ment elég messzire?
Rengeteg vásárló okolja a "természetellenes" mezőgazdasági eljárásokat. Az intenzív talajművelés egyeneságú velejárója a monokultúrás termesztés, aminek hatására rengeteg hagyományos faj tűnt el a polcokról. A rovarirtók és növényvédő szerek ipari szintű felhasználása nem csak a biodiverzitást csökkentette, de hosszútávú következményekkel is járt a földeken, folyókban elő növényekre és állatokra, valószínűleg az emberekre is. Az intenzív termesztési eljárások vízigénye óriási, a műtrágyák előállítása és a termékek globális terítése pedig rengeteg szén-dioxid kibocsátással jár. Sokszor lehet hallani, hogy a jelenlegi helyzetre a megoldás az, ha visszatérünk a korábbi, kevésbé intenzív és a földet-vizeket kevésbé kihasználó megoldásokhoz, azokhoz az időkhöz, amikor a földművesek nem ilyen mértékben akarták uralni a természetet.
De azoknak, akik a változatosságot és a modern mezőgazdaság eredményeit egyszerre szeretnék élvezni, a nosztalgia helyett van egy másik megoldás. Egy olyan, amely nem kevésbé, hanem sokkal intenzívebb növénytermesztést kínál.
Óriási fejlődés várható a zöldségek és gyümölcsök kínálatában az úgynevezett függőleges (vertikális) földművelés elterjedésével. Ahelyett, hogy a földön (szó szerint) termesszünk, vagy akár üvegházi körülmények között, a vertikális mezőgazdaságban zárt épületekben termesztünk mindent, egymás fölé helyezett tálcák sokaságán. Az ilyesfajta termesztők sorra nőnek ki a földből: Brooklynban használt hajózási konténerekben, Londonban használaton kívüli óvóhelyeken a föld alatt, vagy Dubaiban óriási ipari csarnokokban termesztenek mezőgazdasági termékeket komoly gazdasági befektetők, mint pl. az Amazont alapító Jeff Bezos vagy Japán Softbank pénzalapjának segítségével.
Az ilyen megoldásoknak mindenki örülhet, aki inkább fogyaszt vegyszerek nélkül, a sok száz vagy ezer kilométer távolságból hűtött kamionokban vagy repülőgépeken ideszállított változatokhoz képest helyben termesztett szerves (organic) élelmiszereket. A vertikális termesztés jelentősen lecsökkenti a mezőgazdaság területigényét, ami jelentős előny a városi termesztéskor, ahol a rendelkezésre álló terület drága és határos. A zárt épületekben az éghajlati tényezők (hőmérséklet, páratartalom) gondosan szabályozottak, és a víz alapú termesztés (hydrophonics) gondosan megválogatott tápanyagokat tud a növényekhez eljuttatni a közel 100%-os vízvisszaforgatás mellett (a növényekben felvett vizet nem számolva). Speciális LED lámpák segítségével csak azokon a hullámhosszokon kell fényenergiát biztosítani, amelyeket a növények felhasználnak a növekedésükhöz, ezzel rengeteg elektromos energiát megtakarítva. A kártevőket könnyen kordában lehet tartani, növényvédő szerekre nincs szükség. A növények szinte teljesen mentesek a felületi vagy növekedési hibáktól, vagyis közel 100%-uk eladható. És mindemellett az év mind 12 hónapja rendelkezésre áll, nincs évszakos kihagyás.
De van még tovább is. A rég elfeledett, intenzív termesztésre alkalmatlan fajok is visszatérhetnek a függőleges termesztésnek köszönhetően. A legtöbbjük akkor tűnt el a piacokról, amikor az egyre növekvő élelmiszer hiány, és az erre válaszként megjelenő intenzív mezőgazdaság átvette a földeken a vezető szerepet. A vertikális földműveléssel ezek a rég elfeledett fajok, ízek és formák mind újra megjelenhetnek az ebédlőasztalokon.
Ez a paradicsomi állapot azonban még messze van. Az áramköltségek, pont a szabályozott hőmérséklet és LED lámpák miatt, viszonylag magasak a vertikális farmokon. Ezt annyit is jelent, hogy jelenleg a vertikális termékek csak akkor nyereségesek, ha magas értékű vagy nagyon könnyen romló növények, mint pl. a saláták vagy fűszernövények, termesztéséhez használjuk. De nem mindenhol van így: pl. Dubaiban a napenergiára alapuló hűtési, fűtési és világítási rendszerek segítségével a vertikális növénytermesztés óriási előnyt jelent a hagyományossal szemben, pont a vízgazdálkodás hatékonysága miatt. Más helyeken a szél vagy vízenergián alapuló elektromosság segíthet a gazdaságosság növelésében.
Bizonyos mezőgazdasági termékek, főleg az alapvető szemes termények, mint a búza vagy rizs, valószínűleg még sokáig a földeken maradnak. De ahogy a fejlesztéseknek köszönhetően a vertikális termesztés fajlagos költsége csökken, úgy fogja ez a termesztési mód egyre hatékonyabban felvenni a versenyt pl. az üvegházi eljárásokkal vagy a hagyományos házi földműveléssel. A vertikális mezőgazdaság egy új, hatékony formája a növénytermesztésnek, amely megérdemli a figyelmet még azoktól is, akik leginkább hátat fordítanának a jövő mezőgazdaságának.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.