A COVID-19 vírus által okozott világjárvány és az erre válaszul adott intézkedések 70 éve nem tapasztalt mértékű hatással voltak az év első negyedévében a globális energiafelhasználásra, írja a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency, IEA) legutóbbi jelentése. A teljes hatás még nem ismert, hiszen ez attól is nagyban függ majd, hogy milyen gyorsan sikerül majd visszaállítani a járvány előtti gazdasági állapotokat — ha ez egyáltalán lehetséges.
Az energiaipar komoly gazdasági következmények elé néz, főleg a kiesett bevételek miatt. Az ipari szereplők ténylegesen kétszer is viselik a következményeket: egyrészt a termékeik (beleértve a kőolajat, földgázt, kőszenet és elektromos áramot) iránti kereslet csökkent előre nem várt mértékben, másrészt a csökkenő kereslet miatti alacsonyabb fajlagos árak egyszerre jelentkeznek ezzel. A járvány hatására az energiaipar várhatóan ezidáig nem látott mértékben fog átalakulni, amely hosszútávon komoly hatással lesz az energia biztonságra és a megújuló energiaforrások kiaknázásának mértékére is.
Az olajár jelentősen csökkent az elmúlt hónapokban a múlt éves átlaghoz képest, és a West Texas Intermediate a történelem során először ütött meg negatív piaci árat [még ha csak nagyon rövid időre is, a szerk.] a betelő tárolók miatt. A cseppfolyós földgáz (LNG) árak is történelmi mélységbe zuhantak Európában és az ázsiai piacok egy részén, amelyek nagy felvevő piacot jelentettek a világjárvány előtt. A földgáz ára, a kőolajéhoz hasonlóan, negatív értékű volt az USA egyes államaiban, ugyancsak az elfogyó tárolási kapacitás miatt.
A legkevésbé a kőszén ára változott, hiszen az ára a kőolaj és földgázhoz képest sokkal kevésbé függ a teljes beszállítói lánc telítettségétől.
Az elektromos áram ára, főként az olcsó földgáznak és a csökkenő keresletnek köszönhetően, átlagosan a kétharmadára vagy akár a felére csökkent a liberalizált nyitott piacokon. Az áram piaci ára időlegesen és napszaktól függően akár negatív is lehetett Amerikában, és jónéhány európai országban — a Németország, Dánia, Franciaország, Belgium, Svédország, Finnország vagy Svájc területén működő szolgáltatók esetében.
A világjárvány utáni energia szektor várhatóan lényegesen más lesz, mint előtte. Az alacsony árak és alacsony kereslet miatt a vállalatok sokkal gyengébb gazdasági mutatókkal rendelkeznek majd az év végére. Azok az ágazati szereplők, például a megújuló energiaforrásokat kiaknázó technológiákat használó cégek, amelyek működése a vírus járvány okozta gazdasági lelassulástól védve volt — például garantált áraknak és volumennek köszönhetően —, sokkal kedvezőbb gazdasági helyzet találják majd magukat. A magáncégek, tipikusan a piaci tényezőknek leginkább kitett szereplők, lesznek a legérintettebbek a várható piaci átrendeződés során.
A világjárvány a befektetési kedvet és érdeklődést is megváltoztatta. A jelenlegi befektetések jelentős része a meglévő termelési kapacitás fenntartását célozza meg: a kőolaj vagy földgáz termelés szinten tartásához új kutakat kell fúrni, a meglévő áramtermeléshez új erőműveket kell építeni a régiek helyett, az elosztó rendszereket is folyamatosan fejleszteni kell, hogy az új típusú elektromos áram termelés igényeinek meg tudjanak felelni. Az ilyesfajta befektetéseknek továbbra is meg kell majd történnie, hogy a meglévő energiatermelést fenn tudjuk tartani.
Az energiabiztonság komoly próbáknak volt kitéve az elmúlt hónapokban. Egyszerre sokkolta a piacot a termelés és fogyasztásban történő törések, amelyek komoly hatással voltak a piaci árakra és szereplőkre. Az olajár komoly szerepet játszik a világ makrogazdasági stabilitásában, a nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepe miatt és az állami bevételeket és kiadásokat jelentősen befolyásoló tényezőként is. A járvány okozta kereslet kiesés rávilágított arra, hogy a termelés mennyiségének koordinálása — annak főleg politikai elemei miatt — nem képes lépést tartani az ilyen hirtelen változásokkal. Ennek egyenesági következménye lehet az előre nem látható mértékű vállalati csődök, amely pont akkor fogják majd a piacot érinteni, amikor várhatóan a gazdasági fellendüléshez lesz majd szükség a legnagyobb piaci rugalmasságra.
A földgáz termelés is hasonló cipőben jár, és az olajhoz hasonlóan át és átszövi a gazdasági szektorok tevékenységét, az ipari felhasználástól kezdve az ipari és lakossági hőtermelésen át az áramtermelésig. A múlt években történt befektetéseknek köszönhetően a termelés felfutott, ami a lecsökkent kereslet és az egyre jobban megtelő tárolók miatt telítette a piacot. Főleg a cseppfolyósított földgáz termelés néz komoly erőpróba elé.
Az elektromos áramtermelés — és annak stabilitása — a mai modern gazdaságok egyik legkritikusabb alapeleme. Az áramtermelés folyamatos jelenléte nélkül az egészségügy, a társadalmi jólét és biztonság fenntartása és a virtuális (online) gazdaság fennakadások nélküli működése egyszerűen lehetetlen. Az nagyobb kimaradások nélküli áramtermelés volt a kulcsa a távmunka lehetőségének és annak széleskörű alkalmazásának a fejlett gazdaságokban. Más régiókban (Afrika, Dél-Kelet Ázsia) azonban az ilyen szintű áramtermelés nem áll rendelkezésre mennyiség és megbízhatóság szempontjából, és ez alapvető gátja a (szociális) távolságtartásnak.
A megújuló energiaforrásokat felhasználó áramtermelés térnyerése felgyorsult a világjárványnak köszönhetően. Az ilyen típusú áramtermelés részesedése több évnyi normális növekedést ugrott az elmúlt hónapokban, bár ez nem volt teljesen zökkenőmentes. A fejlett gazdaságokban a megújuló energiát is felhasználó elektromos elosztó rendszerekben az áramkimaradás elsődleges okozója a hirtelen megnövekedő vagy lecsökkenő megújuló energia alapú áramtermelés ingadozása, és hogy erre a rendszer nem képes időben és megfelelő mértékű választ adni. A lecsökkent fogyasztás mellett a megújuló áram mennyisége tovább nőtt, ami miatt az elosztó rendszer még nagyobb ingadozásokkal kellett, hogy megküzdjön az elmúlt hónapokban. Eddig ez még nem okozott komolyabb fennakadásokat a fejlett gazdaságok áramellátásában.
A gazdaság lelassulásának köszönhetően ebben az évben várhatóan rekordot dönt majd a szén-dioxid kibocsátás csökkenése. Strukturális változások nélkül azonban ez a csökkenés egyszeri lesz, és a gazdaság fellendülésével — csakúgy mint 2010-ben a gazdasági válság elmúlásával — lehetséges, hogy jövőre ugyancsak rekordnagyságú növekedést tapasztalunk majd.
A politikai döntéshozóknak óriási szerepe van abban, hogy az energiatermelés mikéntje hogyan alakul a világjárvány elmúlásával. A várhatóan bejelentésre váró gazdasági élénkítő csomagok nagy mértékben befolyásolják majd, hogy a szektor mely szereplői jutnak kedvezőbb helyzetbe, és ezzel milyen irányba terelődik hosszabb távon az ágazat.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.