A Google adatközpontjai a nap 24 órájában üzemelnek a hét minden napján. Emiatt nemcsak a vállalat, de a bolygó érdekében áll, hogy a lehető leghatékonyabban tegyék mindezt. Egy új fejlesztésnek köszönhetően a vállalat követi a napos és szeles órák számát, hiszen így tudják a legjobban kihasználni a megújuló energiaforrásokon alapuló áramtermelést és az ebből fakadó időleges többletkapacitás lehetőségét is, írja a Tech Crunch.
A megújuló energiaforrások legnagyobb hátránya az, hogy kiszámíthatatlanul termelhetünk belőlük elektromos áramot. Persze a helyzet nem annyira egyszerű, hogy amikor a szél elül, akkor hirtelen a szélenergia vagy tízszer olyan drága vagy éppenséggel elérhetetlen, de az összes felhasználást segítő tényező és piaci megoldás mellett az árak és az elérhető kapacitás mennyisége még így is komoly ingadozást mutat. Az Google fejlesztésének köszönhetően azonban a saját energiafelhasználását tudja úgy — legalábbis részlegesen — átütemezni, hogy zöld(ebb) és olcsó(bb) áramot használjon fel a lehető legnagyobb mértékben, amikor csak lehet.
Ehhez persze nem az kell, hogy a Google helyi irodaházában valaki az eget fürkéssze egész nap. Bizonyos vállalatok, mint például a dán Tomorrow nevű zöld technológiával foglalkozó cég, már most birtokában vannak olyan adatoknak, amely segítségével egy áramot fogyasztó vállalat megtudhatja, hogy a nap bizonyos szakaszában fogyasztott áramot milyen részben állították elő fosszilis vagy megújuló energiából.
A Google mostantól azt követi majd szorosabban figyelemmel, hogy a nap melyik részében növekszik meg a "zöld" megújuló energia alapú áramszolgáltatás, hogy az adatfeldolgozást a nap ezen részére tudják, legalábbis részben, átcsoportosítani. Ezáltal a megnövekedett áramfogyasztás pont akkora esik, amikor a megújuló energiaforrások által biztosított áram rendelkezésre áll (vagy magasabb arányban van jelen a teljes ellátási szintet nézve). Ezzel a Google eredményesen tudja majd az áramfogyasztáshoz köthető fosszilis szén-dioxid kibocsátás mértékét csökkenteni.
Ez a hozzáállás persze csak akkor működik igazán, ha a Google-hoz hasonlóan egy vállalat képest az adatfeldolgozást hatékonyan és széles határok között átcsoportosítani a különböző napszakok között. A fosszilis energiahordozókban gazdag áramellátás esetén minimálisan az email küldés és YouTube videók kiszolgálása lenne a cél, míg a megújuló energiaforrásokon alapuló áram megjelenésekor a teljes meglévő számítási kapacitást sokkal jobban igénybe vevő mesterséges intelligencia tanulás és a feltöltött videók feldolgozása (transcoding) is nagyobb teret kaphat majd.
Bár az ötlet tényleg nagyon vonzó, a Google által kiadott poszt világosan írja, hogy nem igazán tudják, hogy mennyire lesz hatásos egy ilyen átütemezési tervezés a szén-dioxid kibocsátás ténylegesen csökkentésében. Bár rendszerint egy ilyen bejelentés esetében egy vállalat rendszerint közread legalább egy becslő adatot, a Google meglepően visszafogottan nyilatkozott erről: "Az első eredmények szerint valóban lehetséges az adatfeldolgozást alacsonyabb szén-dioxid kibocsátással járó áramfelhasználás felé terelni".
Bár a kezdeti eredmények biztatóak a poszt szerint, a vállalat egyelőre nem adott közre részletes adatokat. Az év során egy tudományos szaklapban szeretnék megjelentetni az eredményeket. Az, hogy ténylegesen mennyi szén-dioxid kibocsátást lehet majd így megtakarítani, rengeteg változótól függ. Emiatt a vállalat hosszabb időt szeretne a témának szentelni, hogy megfelelően feltérképezhessék a módszer előnyeit.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.