Az International Energy Agency legújabb jelentése szerint az SUV-k iránti növekvő kereslet a fő oka annak, hogy ezen típusú autók váltak a második legnagyobb kibocsátást növelő szegmensé 2010 és 2018 között az áramtermelés mögött, a nehézipart megelőzve, írja a Guardian.

Ebben a nyolc évben az SUV-k piaci részesedése 17%-ról 39%-ra növekedett világszerte. Az általuk kibocsátott szén-dioxid mennyisége pedig 700 millió tonnával növekedett meg, ami az angol és holland teljes éves kibocsátás összege.

Semelyik más energiatermelő vagy fogyasztó ipari szegmens sem okozott ekkora szén-dioxid kibocsátás növekedést az áramtermelésen felül az elmúlt években.

Új trend figyelhető meg a felső vezetők fizetésének összetételében, amely mögött a nagy részvényesek a befektetések szempontjából egyre fontosabb klímaváltozással kapcsolatos kockázatokra és lehetőségekre irányuló és növekvő figyelme áll, írja a Corporate Knights.

2018-ban a Royal Dutch Shell bejelentette, hogy a felsővezetők fizetése jutalmakat is beleértve) a szén-dioxid kibocsátás mértékének csökkentéséhez lesz kötve. 2019 októberében a hét legnagyobb olajvállalatból négy, a ConocoPhillips, Eni, Exxon Mobil és a Total jelentett be a Transition Pathway Initiative (TPI) keretében, hogy a felsővezetők fizetése és jutalmai is a klímaválsághoz köthető eredmények függvénye lesz.

A maradék két vállalat közül a BP elkötelezte magát amellett, hogy az üzleti tevékenységét a Párizsi Klímaegyezmény követelményeihez igazítja és a vállalat dolgozóinak jutalmát a szénmentesítés mértékéhez köti. A Chevron egyenlőre csak tervekről beszél, miszerint a vezetők teljes fizetése és jutalma, valamit a dolgozók jutalma lesz a kibocsátáshoz kötve.

A TPI 14 szén-dioxid kibocsátás szempontjából fontos iparágban követi a 308 legnagyobb vállalatot. Ezek közül 107-ben van valamilyen klímaváltozáshoz köthető fizetés vagy jutalom kompenzáció, pl. Cenovus, Enbridge, Imperial Oil, Teck Resources, TransCanada — mostanra TC Energy — és a kanadai Suncor vállalatoknál.

Az ipari szektorban a klímaváltozás egyre komolyabb figyelmet kap. Nemcsak az ehhez köthető reklámérték, hanem a kialakuló versenyhelyzet miatt is.

A MOL Csoport felvásárolta az Aurora nevű német vállalatot, amely fő profilja a műanyag újrahasznosítás. A MOL közleménye szerint ezzel a Csoport helyzetét akarják erősíteni az autóiparban felhasznált újrahasznosított és hosszútávon is környezetbarát műanyagok terén.

A MOL Csoport már most is komoly termelői kapacitással rendelkezik a fosszílis energiahordozókból előállított alap-műanyagok terén. Emellett folyamatosan dolgoznak azon, hogy a magasabb petrokémiai árkategóriákba tartozó termékek felé is kiterjesszék a gyártást.

Ezt a terjeszkedést belső és külső fejlesztésekkel akarják véghezvinni, az ehhez szükséges ismeretek és a nagy szakértelmet követelő gyártástechnológiák belső fejlesztésével vagy azok megvásárlásával mind az alapanyagok gyártása, mind az újrahasznosítás és feldolgozás területén.

A globális energiarendszer átalakulása (energy transition) úgy tűnik gyorsabban történik, az előrejelzésekhez képest egy nemrégen megjelent Rocky Mountain Institute (RMI) jelentés szerint, nagyrészt az energiatárolási rendszerekben történő tömeges befektetések miatt, írja a Forbes.

A jelenlegi és a 2023-ig tervezett befektetések összege megközelíti a 150 milliárd dollárt, ami a jelenlegi Földi lakosság számát figyelembe véve személyenként kb. 20 dollárnak (hat ezer forintnak) felel meg. Csak 2019 első felében a befektetési alapok 1,4 milliárd dollárt invesztáltak ilyen rendszerekbe vagy az ilyen rendszereket kifejlesztő és üzembehelyező vállalatokba.

Az International Energy Agency (EIA) legutóbbi jelentése szerint a napenergia újabb lökést ad majd az elkövetkező öt évben a megújuló energiaforrásokon alapuló áramtermelés kiterjedésének. A 2019 és 2024 közötti időszakban a napenergia által vezetett megújuló energiaforrások közel 50%-kal növekednek majd. Ez a 1200 GW-nak megfelelő növekedés nagyjából az Egyesült Amerikai Államok mostani teljes áramtermelésének felel meg. A napenergia növekedésbeli részesedése közel 60% lesz, míg a szárazföldi és tengeri szélenergia kb. a negyede.

A tengeri szélenergia 4%-kal járul hozzá a növekedéshez, amivel a meglévő kapacitás háromszorosára növekszik 2024-re, az európai, kínai és amerikai piacon érzékelhető érdeklődés miatt. A bioenergia a tengeri szélenergiához hasonló növekedést mutat majd, főleg a kínai, indiai és európai piacokon történő terjeszkedésével. A vízenergia lassabban növekszik ebben az időszakban, de még így a teljes növekedés közel 10%-ért felel majd.

A Hyundai, a Pony.ai és Via vállalatokkal való együttműködés keretében bemutatta a BotRide nevű szolgáltatásukat, írja az Intelligent Transport. A BotRide egy úgynevezett megosztott, "on-demand" önvezető autós szolgáltatás lesz az Amerikai Egyesült Államok területén.

2019. november 4-e óta egy önvezető Hyundai KONA elektromos SUV-kből álló flotta megkezdte működését Irvine városában, Kalifornia államban. A Hyundai a Pony.ai nevű vállalattal működik együtt az önvezető technológia terén, míg a Via teremtette meg a felhasználó alapú megosztott utazási szolgáltatás (on-demand ridesharing) és a hozzá kapcsolódó app, a BotRide, működését. Ezen app segítségével tudják az utasok az autókat "megrendelni" közvetlenül az okostelefonjukról.

Svédországban flygskam-nak, vagyis repülési bűntudatnak hívják azt a negatív érzést, ami akkor fog el, amikor úgy repülsz el Spanyolországba nyaralni, hogy közben tudod, hogy ezzel, mégha csak egy kicsit is, de hozzájárulsz a klímaváltozáshoz, írta a Bloomberg. A légitársaságok és a repülőgyártók már most számolnak azzal, hogy eljöhet annak a napja, amikor klímaváltozásra érzékeny vásárlók, az országonként változó, de várhatóan egyre szigorodó törvénykezéssel egyetemben, változást követelnek majd. Ez az egyik fontos mozgatórugója annak, hogy a kibocsátási számokat megpróbálják csökkenteni, aminek egyik módja az elektromos repülők fejlesztése és üzembeállítása lehet majd.

Lehetséges a tiszta elektromos üzemű repülés?

Igen, de kicsiben kell kezdeni. Az izraeli Eviation Aircraft Ltd. a júniusi Párizsi Air Show-n mutatta be a teljesen elektromos meghajtású kilenc utast szállítani tudó repülőgép prototípusát, az Alice-t (lásd a fenti képen), amely a tervek szerint három éven belül áll forgalomba rövid távú járatokon.

Az amerikai National Biodiesel Board (NBB) által közölt új jelentés szerint a jelenlegi biodízel előállítás nagymértékben függ a meglévő adókedvezményektől és az amerikai bioüzemanyagok gyártásához adott közvetlen állami támogatás (az úgynevezett Renewable Fuel Standard, RFS) mértékétől, és enélkül nem lenne képes a fosszílis kőolajból előállított hagyományos üzemanyagokkal a nyílt piacon versenyezni, írja a Biofuels News.

A jelentés szerint, amelynek "A biodízel adókedvezményének fontossága" címe is a lényegre tér, bár az iparág az elmúlt 15 évben folyamatosan és fenntarthatóan növekedett, ez a növekedés lényegében az állami ösztönzésnek (adókedvezmény és támogatás) köszönhető. Az Amerikai Egyesült Államokban a biodízelt előállító cégek kb. 65 ezer munkahelyet teremtettek, és éves szinten 17 milliárd dolláros (15 milliárd eurós) forgalmat bonyolítanak.

Mostanra azonban a támogatások mértéke kezd kifulladni. Az RFS értéke nem növekszik tovább, részint a támogatás állami szintű megvonása vagy a telítődő piac miatt, másrészt pedig a meglevő adókedvezmények időtartama is véges, és nagy részük két év múlva lejár.

Grafénre illesztett, egyetlen atom vastagságú platinaréteg lehet a kulcsa az új generációs, nagy hatékonyságú és költségtakarékos üzemanyagcelláknak, írja az Advanced Science News. Rengeteg szakértő osztja azt a véleményt, hogy az üzemanyagcellák egy fontos megoldást jelentenek a jelenlegi klímaváltozás által felgyorsult technológiai változásnak, amely segítségével megújuló erőforrás alapokra tudjuk majd a társadalmat helyezni, és amely által a jelenleg megoldhatatlannak tűnő kihívások, mint például a nagy távolságú teherszállítás is szénmentesíthetővé válik majd.

A mostani üzemanyagcella technológiák egyik legnagyobb hátulütője a magas előállítási költség, ami főként a katódon használt platina mennyiségéhez köthető (az alacsony egységszámú termelés kézi manufaktúra jellege mellett, a szerk.). Számos kutatás irányul arra, hogy a platinát kiváltsák valamilyen más, olcsóbb megoldással, miközben az platina alapú üzemanyagcella hatékonyságát és teljesítményét megtartsák.

A BP éves statisztikai energia jelentése mindig érdekes adatokat tartalmaz a világ energiatermeléséről és felhasználásáról. Ebben ez évben sincs ez másként. A szokásos éves változások mellett a közreadott adatok azt is lehetővé teszik, hogy bárki azokat a saját szemszögéből átvizsgálja, összehasonlítsa és elemezze.

Bár nagyon sokan azt gondolják, hogy az olaj és földgáz termelés központja a közel keleten található, és Szaúd-Arábia egymaga sokkal többet termel, mint bármilyen más ország, ez közel sincs így. Az alábbi grafikon az 1965 és 2018 között legtöbbet termelő országok (felső 20) teljes olaj és földgáz termelését ábrázolja. Ezek között Szaúd-Arábia "csak" a harmadik, az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország után. Az orosz termelésbe mind a Szovjetunió alatti és az unió felbomlása utáni Oroszország is beszámított. Érdekes az is, hogy a szaúdi gáztermelés mennyire alacsony: a huszadik helyen álló Hollandia teljes gáztermelése több volt az elmúlt több mint ötven évben, mint Szaúd-Arábiáé!

A BP éves statisztikai energia jelentése további érdekességeket is közöl.