Új trend figyelhető meg a felső vezetők fizetésének összetételében, amely mögött a nagy részvényesek a befektetések szempontjából egyre fontosabb klímaváltozással kapcsolatos kockázatokra és lehetőségekre irányuló és növekvő figyelme áll, írja a Corporate Knights.

2018-ban a Royal Dutch Shell bejelentette, hogy a felsővezetők fizetése jutalmakat is beleértve) a szén-dioxid kibocsátás mértékének csökkentéséhez lesz kötve. 2019 októberében a hét legnagyobb olajvállalatból négy, a ConocoPhillips, Eni, Exxon Mobil és a Total jelentett be a Transition Pathway Initiative (TPI) keretében, hogy a felsővezetők fizetése és jutalmai is a klímaválsághoz köthető eredmények függvénye lesz.

A maradék két vállalat közül a BP elkötelezte magát amellett, hogy az üzleti tevékenységét a Párizsi Klímaegyezmény követelményeihez igazítja és a vállalat dolgozóinak jutalmát a szénmentesítés mértékéhez köti. A Chevron egyenlőre csak tervekről beszél, miszerint a vezetők teljes fizetése és jutalma, valamit a dolgozók jutalma lesz a kibocsátáshoz kötve.

A TPI 14 szén-dioxid kibocsátás szempontjából fontos iparágban követi a 308 legnagyobb vállalatot. Ezek közül 107-ben van valamilyen klímaváltozáshoz köthető fizetés vagy jutalom kompenzáció, pl. Cenovus, Enbridge, Imperial Oil, Teck Resources, TransCanada — mostanra TC Energy — és a kanadai Suncor vállalatoknál.

Az ipari szektorban a klímaváltozás egyre komolyabb figyelmet kap. Nemcsak az ehhez köthető reklámérték, hanem a kialakuló versenyhelyzet miatt is.

A vállalatok nagy része olyan pénzügyi forrásokért verseng, amelyek egyre inkább figyelnek az energia rendszer átalakulásával együttjáró kockázatokra is, hiszen nem akarnak olyan üzletágakba fektetni, amelyek hosszútávon megfeneklenek üzleti szempontból. Emellett ezek a vállalatok egyre környezettudatosabb vásárlókkal találják szemben magukat, ahol a személyes elhivatottság komoly hatással van a vásárlási szokásokra és preferenciákra is. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a következő nemzedék, a most munkát kereső dolgozók munkahely választási szempontjai között is egyre fontosabb szerepet játszik a környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatos vállalati hírnév.

A környezettudatos működés komoly szerepet játszik a vállalati döntésekben is. Egy ENSZ és Accenture által végzett kutatás szerint már 2016-ban a vállalati vezetők 98%-a szerint ezek a szempontok a vállalat jövőjére nagy hatással lesznek. A gond eddig csak az volt, hogy ezen vezetők anyagi juttatásai nem voltak ehhez kötöttek.

Az elmúlt harminc évben a vezetői juttatások rendszerint pénzügyi eredményekhez és a részvényesek befektetéseinek megtérüléséhez voltak összefüggésben. Ennek népszerűsége annak ellenére nagy volt, hogy a vezetői teljesítményeknek nagyon minimális közvetlen köze van a pénzügyi piacokon való vállalati teljesítménynek (vagyis, hogy a vállalati részvény ára emelkedik vagy csökken), és emiatt nehezen irányítható vezetői szempontból. Emellett a vállalati teljesítmény és a részvény ára között is ágazatonként teljesen különböző összefüggés található, ha van ilyen összefüggés egyáltalán.

A felsővezetők kedvenc mondása, hogy arra koncentrálnak, amit befolyásolni tudnak. Miért van az akkor, hogy a juttatásaik nagy része a részvény árának függvénye, amit kevéssé tudnak csak befolyásolni (ha egyáltalán ez lehetséges), nem pedig olyan kézzelfogható intézkedéseké, mint például a klímaváltozás elleni küzdelemben tett lépéseké, amelyre tényleges befolyással bírnak?

Korábbi évtizedekben, amikor pl. a gyártás minőségét kellett folyamatosan növelni, a vezetők juttatásai a gyártástechnológiai mércék teljesítéséhez volt kötött, hiszen ezeknek közvetlen hatása volt egy vállalat nyereségességére. A vezetők számára egy ilyen rendszer teljesen elfogadható volt, hiszen hatással lehettek a folyamatra és a végeredményre is. Hasonlóan ehhez, a klímaváltozáshoz köthető számadatokra és a vállalatok lépéseire is közvetlen befolyással bírnak a felsővezetők.

Az viszont még nem teljesen tisztázott, hogyan is lehet a klímaváltozáshoz kapcsolható tevékenységeket mérni. Majd minden vállalat saját mércéket állít fel a működéséhez köthető fontos szempontok szerint. A teljes szén-dioxid kibocsátás lehetne egy teljesen általánosan elfogadott mérce, habár ez nem minden vállalat esetében a legfontosabb. A pénzügyi szektorban ilyen lehetne a teljes befektetések olyan hányada, amely a klímaváltozás csökkentéséhez kapcsolható, pl. megújuló energiaforrásokhoz köthető projektek, klímaváltozásnak ellenálló infrastrukturális befektetések vagy környezetbarát mezőgazdasági programok. Szinte az össze vállalat tudna szénmentes energiahordozókhoz kapcsolódó célokat kitűzni.

Az ilyen céloknak nemcsak hírértéke van. Nagyon sok klímaváltozással kapcsolatos fejlesztés hosszútávon komoly hozadékkal rendelkezik, pl. az energiatakarékosabb vagy újfajta energiahordozón alapuló működés miatt. Ezzel nemcsak későbbi fejlesztések kerülhetők el, de a vállalat működése válik a jövőbeni változásokkal szemben ellenállóbbá.

A World Economic Forum 2019 januári jelentése szerint a felsővezetők juttatásai mindenképpen kell, hogy tartalmazzanak klímaváltozással kapcsolatos elemeket, hiszen ezek közvetlen kapcsolatban állnak egy vállalat hosszútávú fejlődésével és nyereségével. Az elmúlt években már sikeresen összekapcsolták a vállalati társadalmi felelősséget (corporate social responsibility, CSR) a vezetői juttatásokkal, vagyis van működő precedens.

A vezetői juttatások ilyesfajta megváltoztatása közvetlen hatással lehetne arra, hogy a vállalatok aktív részvevői legyenek a klímaváltozás hatására elindult átalakulásoknak a szén-mentes jövő felé. Gyors és hatékony lépésekre van szükség, amit a piaci szereplők tudnak csak megtenni. Ehhez nélkülözhetetlen segítség a vezetők figyelmének erre a területre való irányítása.