A globális energiarendszer átalakulása (energy transition) úgy tűnik gyorsabban történik, az előrejelzésekhez képest egy nemrégen megjelent Rocky Mountain Institute (RMI) jelentés szerint, nagyrészt az energiatárolási rendszerekben történő tömeges befektetések miatt, írja a Forbes.
A jelenlegi és a 2023-ig tervezett befektetések összege megközelíti a 150 milliárd dollárt, ami a jelenlegi Földi lakosság számát figyelembe véve személyenként kb. 20 dollárnak (hat ezer forintnak) felel meg. Csak 2019 első felében a befektetési alapok 1,4 milliárd dollárt invesztáltak ilyen rendszerekbe vagy az ilyen rendszereket kifejlesztő és üzembehelyező vállalatokba.
Az RMI jelentés szerint az ilyen befektetések segítenek majd a Li-ion alapú vagy más energiatárolási technológiákat a következő szintre emelni és a még nem létező alkalmazási területekre betörni. Ez a folyamat aztán várhatóan tovább csökkenti majd a technológiák és az általuk elért dekarbonizáció (szénmentesítés) fajlagos költségeit, és eközben tovább gyorsíthatják a jelenlegi előrejelzésekhez képest ezen technológiák elterjedését és a világ energiarendszerének gyökeres átalakulását.
Az RMI "Áttörő elemek" ("Breakthrough Batteries") jelentése a fent leírt öngerjesztő folyamat létrejöttét jósolja meg a törvénykezés, kutatás/fejlesztés, gyártás és egyre szélesebb körben történő alkalmazás körében. Az elemzés szerint ez a folyamat már 2025-re elérheti a 87 dollár/kWh önköltséget, ami kb. fele a mostani szintnek a Bloomberg elemzése szerint.
Ennek a költségcsökkenésnek drámai hatása lesz a mostani földgáz-alapú befektetési tervekre a jelentés szerint. A földgáz-alapú erőművek teljes mértékben kiválthatók lesznek az úgynevezett környezetbarát energia portfóliókkal (clean-energy portfolios), amelyekben az újrahasznosítható energiaforrásokon alapuló elektromosság, annak időszakos tárolása és a változó felhasználást kezelése, és ezek költsége is beleértendő.
A jelentés szerint hamarosan bekövetkezhet az, hogy egy új földgáz-alapú befektetés képtelen lesz visszatermelni a befektetett tőkét a megújuló energia alapú versenytársakhoz képest, míg a már létező földgáz-alapú erőművek akár már 2021-tól kezdődően veszteségesek lehetnek hosszútávon.
A jelentés a lítium-ion alapú tárolási technológiák vezető szerepét legalább 2023-ig kitolta, nagyrészt a folyamatosan javuló teljesítmény mutatóknak köszönhetően, de természetesen nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy új, fejlettebb technológiákon alapuló tárolási megoldások is megjelennek majd a piacon, főleg specializált alkalmazási területeken.
Ilyenek például a teherforgalom igényeire kifejlesztett szilárdfázisú akkumulátor technológiák, mint például az újratölthető cink-alkáli, lítium-fém vagy a lítium-kén alapú megoldások. Az elektromos hálózat számára valószínűleg inkább a cink-alapú, folyékony rendszerű és általában magasabb hőmérsékleten üzemelő megoldások jöhetnek szóba. Az elektromos autók számára pedig a gyorsan tölthető, nagy kapacitású rendszerek jelenthetik a következő lépcsőfokot.
A jelentés előrejelzése szerint a mostani fejlesztés alatt álló, és még csak laboratóriumban fellelhető, technológiák egy jó hányada már akár 2030-ra beérnek a piaci alkalmazás szintjére. A várható fejlődés és a vele járó átalakulás központja nem lesz feltétlenül az Amerikai Egyesült Államok. Bizonyos változásokat befolyásoló piaci erők nagyobbak más országokban, pl. Indiában, vagy Indonéziában a kis méretű autók nagyobb keresletnek örvendenek, s emiatt a piaci húzóerők ezekben az országokban sokkal nagyobbak az USÁ-hoz képest ezen a téren.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.