Energia és mobilitás zöld szemszögből

Növekvő fa felhasználás és több szén-dioxid megkötés

2020. április 03. • írta: ZöldEnergia

Tovább folytatódik a vita arról, hogy a fa alapú bioenergia termelés vajon milyen szerepet játszik majd a klímaváltozás elleni küzdelemben. A Nature szaklap oldalain megjelent új tanulmány számba vette a fa, mint alapanyag, energiatermelésre történő felhasználásának (a második generációs bioüzemanyagok gyártását is beleértve) hatásait az erdőgazdálkodásra, a kereslet és piaci árak alakulására, valamit az erdészeti ágazat, mint befektetési lehetőség további jövőjére, miközben a tényleges szén-dioxid kibocsátás mértékét is megbecsülték a különböző gazdasági és politikai stratégiák esetében.

Az ilyen összetett felmérések eredményei rendszerint könnyen befolyásolhatók a kiindulási feltételezések megváltoztatásával. A tanulmány egy úgynevezett dinamikus globális erdészeti modellt használt fel, amely a világ összes földrészén számba veszi a politikai és pénzügyi erők által az erdészeti szektorra és a globális szén-dioxid kibocsátás mértékére adott biológiai és gazdasági reakciókat. Az ilyen integrált modellek nagyon fontosak a hosszútávú hatások elemzése során, hiszen nemcsak térbeli, de időbeli változások is előrevetíthetők a segítségükkel, hogy a hatások miatt változó (eltűnő vagy kialakuló) biomassza termelés és felhasználás mértékét jobban megérthessük. A modellek segítségével a a gazdasági és területi feltételezések — és sejtett hatásaik — is közvetlenül tesztelhetők.

A tanulmány eredményei meglepőek.

A legfontosabb felismerés az, hogy a megnövekedett fafelhasználás miatt az erdőkben tárolt szén-dioxid mennyiség majd érzékelhetően nőni fog hosszútávon, az erdősítés és intenzívebb erdőgazdálkodás miatt, a jelenlegi alapállapothoz képest. A természetes erdők egy része is várhatóan intenzív erdőgazdálkodásnak lesz kitéve — amely helyileg a biodiverzitás csökkenését okozhatja —, de a növekedés jelentős részét "új erdők" teszik ki. A tanulmány szerint a fafelhasználás iránti igény növekedése egyértelmű gazdasági előnyként jelentkezik majd, ami megfelelő természetvédelmi szabályozás mellett az erdős területek további növekedését, és az ezzel járó szén-dioxid megkötés felerősödését is jelenti majd. Vagyis a nettó szén-dioxid kibocsátás csökkenni fog, a teljes gazdasági tevékenység csökkenteni fogja a fa alapanyagot felhasználó ágazatok (energiatermelés, közlekedés) nettó kibocsátását.

A bioenergia felhasználás mértékének és a szén-dioxid árának előrejelzését az úgynevezett SSP2 szcenárióra építették, ahol a Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) úgynevezett Representative Concentration Pathway (RCP) eseteit vették alapul. Ezek szerint attól függően, hogy mennyi szén-dioxid kerül még a légkörbe — alacsony szinten stabilizált szén-dioxid mennyiség, mint például az RCP 1.9 eset, vagy magas szén-dioxid koncentráció, mint például az RCP 4.5 vagy 6.0 eset figyelembe vételénél — más-más famennyiség kerül felhasználásra világszerte. Az RCP 1.9 esetében, amely segítségével tartható lenne a 1,5 °C-os átlaghőmérséklet emelkedés, a teljes energiaszükséglet közel 30%-t fedezné a világ biomassza felhasználásból, amelyet még szén-dioxid felfogás és tárolás technológiákkal (bioenergy with carbon capture and storage, BECCS) is kellene kombinálni.

A számítások során a kutatók feltételezték, hogy a felhasznált biomassza különböző forrásokból származik majd, de kb. harmada származik majd erdőkből, hasonlóan más tanulmányokhoz. Emellett egyenrangúan kezelték a különböző fa típusokat mind felhasználás, mind ár tekintetében. Az erdészeti ágazatra gyakorolt hatások, a rendelkezésre álló területek és a szén-dioxid tárolás nagyságának megbecsüléséhez az úgynevezett global timber model (GTM) szolgáltatta az alapot. Ez a model mintegy 200 különböző természetes és erdőgazdálkodás alatt álló erdő ismérvei alapján képes előrejelezni ezeket a hatásokat széles határok között változó fafelhasználás esetén is.

A tanulmány szerint a magas végleges légköri szén-dioxid szintek esetében — például az RCP 4.5 és 6.0 esetekben — a bioenergia iránti kereslet alacsony, és emiatt csak időszakos és opportunista fakitermelés folytatódik, aminek következtében az erdőgazdálkodás eredő szén-dioxid kibocsátása pozitív.

Minden más olyan esetben, amikor a légköri szén-dioxid mennyiségét alacsonyabb szinten akarjuk tartani, a bioenergia iránti kereslet oly mértékben megnő, hogy a kereslet miatt kialakuló magasabb árak már gazdaságilag is szükségszerűvé teszik a profi erdőgazdálkodást. Ilyen esetekben az ágazat teljes szén-dioxid kibocsátása már negatív, annak ellenére, hogy az intenzív fafelhasználás komoly hatással lehet a természetes erdők nagyságára.

Ezt viszont viszonylag egyszerű megakadályozni azzal, hogy a fiatal (például 30 évnél nem idősebb) fák kitermelése esetén a fák által felvett szén-dioxid mennyiségét elismerik, míg az öregebb fák esetében nem. Ennek egyenesági következménye lenne az, hogy a természetes erdők kiaknázása esetén a gazdasági értéknek jelentősen csökkenne, míg az aktív erdőgazdálkodásba bevont területek komoly piaci előnyre tehetnének így szert.

Több oka is van annak, hogy a növekedő bioenergia igénnyel az erdőgazdálkodásba bevont területek mennyisége növekedne.

Az első a hosszútávú árnövekedéshez köthető. Amikor az erdő tulajdonosok tudják, hogy a következő években az erdőből kitermelt fa értéke növekedni fog, akkor természetes módon csökkentik az éves termelés mennyiségét, hogy a következő években, a magasabb árak mellett, nagyobb nyereségre tudjanak szert tenni. Ha az árak rövid emelkedés után visszaesnek, akkor tömegesen vághatják ki a fákat, hogy a még meglévő (de várhatóan csökkenő) árak mellett a bevételt maximalizálni tudják a tulajdonosok. A tanulmányban közölt modell szerint, a klímaváltozás elleni közdelem részeként megjelenő növekedő bioenergia igény miatt a fa ára is tartósan növekedni fog az elkövetkező évtizedekben. Ennek pedig egyenesági következménye lesz az erdők területének növekedése is, a kitermelt fa mennyiségének növekedése mellett.

A második ok pedig a növekvő ár által megteremtett pénzügyi lehetőségekhez köthető. Ez alatt azt kell érteni, hogy a magasabb ár miatt az erdő tulajdonosok egyre jobban megengedhetik maguknak, hogy nagyobb szakértelmet követelő erdőgazdálkodási megoldásokat alkalmazzanak. Vagyis az erdőgazdálkodás intenzitása növekedni fog, az újraültetés és trágyázás mértéke, és az egyre komolyabb tétre menő piaci versenyhelyzet miatt. Emellett az erdészeti szektor egyre nagyobb értékkel bíró ágazattá válik majd. Ez kisebb részben az új erdőgazdálkodókat is érinti majd, de főleg a már most is erdőgazdálkodás alatt álló területeken fog még komolyabb mértékben kiteljesedni. Jó példa erre az Amerikai Egyesült Államok területén található erdőgazdaságok helyzete: 1950 óta a déli államok területén folyamatosan növekszik az erdősített hektárok száma, az észak-nyugati államok területén pedig megállt az erdős területek csökkenése, annak ellenére, hogy a természetes erdőkben egészen a 90-es évekig ment az erdőirtás.

A harmadik ok az erdők értékéhez köthető: minél magasabb az érték, annál inkább kevésbé valószínű, hogy az erdős területet valami másra fogják idővel felhasználni. Érdekes tény, hogy míg a fafeldolgozásból származó termékek ára folyamatosan növekedett 1940 óta az USA területén, addig a mezőgazdaságból származó termények ára csökkent. Ennek következtében az erdők által elfoglalt összterület nagysága növekedett az USA és az EU jelentős részében, egyrészt az erdősítés, másrészt pedig az alacsony termelékenységű mezőgazdasági területek parlagon hagyása miatt (amerikai adatok itt, európai adatok itt találhatók). A növekvő értéknek azonban van egy negatív hatása is: az alacsony értékű, de természetes erdők emiatt veszélybe kerültek, hiszen a tulajdonosok kevés pénzt, de kitermelhető fát látnak bennük. Ezért is fontos, hogy a megfelelő intézkedésekkel (lásd például fentebb), a természetes erdők területének nagyságát megőrizzük.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldenergia.blog.hu/api/trackback/id/tr3215584768

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2020.04.05. 07:32:15

Egy évre előfizethet az OEE-nél tagsági díjjal együtt az Erdészeti Lapokra 10.000,- Ftért.
Sokkal tisztább képet kapna.

ZöldEnergia 2020.04.06. 09:06:16

@gigabursch: Szerintem Adam Daigneault, az idézett Nature cikk korrespondáló szerzője hálás lenne egy linkért. :)
süti beállítások módosítása