Az önvezető autók korszaka egyszer csak eljön. Lehet, hogy kicsit később, mint azt sokat szeretnék, de biztosan eljön. Az viszont egyre világosabb, hogy a késésnek inkább örülni kell majd, hiszen az önvezető autók hatására sokan és többet utaznak majd, ami egy olyan fejlemény, ami a többség és a környezet számára nem feltétlenül kedvező.

A közlekedési utópiák egyik sarkköve az önvezető járművek jelenléte. Amint a vezetési algoritmusok átveszik a hatalmat a járművek felett, az átlagos fogyasztó számára is egyre inkább elérhetővé technológia segítségével könnyedén juthatunk majd el az uticélunkhoz. Az emberi kiszámíthatlanság nélkül a közlekedés várhatóan zökkenőmentesebben zajlik majd, kevesebb dugóval és közlekedési balesettel lassítva azt. Az "öko-navigáció" segít majd a környezetszennyezés csökkentésében. Első osztályú utazásban lesz majd részünk enélkül, hogy a kormányt egy ujjal is megérintenénk.

Persze repülő autót is igértek már sokan, ugye?

Az evangélikusok mellett egyre többen kongatják meg a vészharangokat is. Hiszen ha könnyebb és gyorsabb az utazás, akkor semmi sem térít majd el minket attól, hogy még többet utazzunk, és beálljon egy új egyensúly, dugókkal és az önvezető autók és például a gyalogosok által okozott közlekedési patthelyzetekkel.

A nézőponttól függően az önvezető járművekkel vagy a menny vagy a pokol jön majd el. Itt van néhány érdekes,  az önvezető autókkal kapcsolatos számadat az elmúlt évekből:

• 10 millió: valós közlekedésben megtett mérföldek száma a Waymo tesztjeiben (10 milliárd szimulált mérföld mellett).
• 30 milliárd: valós közlekedésben megtett mérföldek száma egy izraeli kutatóintézet szerint, ami ahhoz szükséges, hogy elfogadható szintre csökkentsük az önvezető járművel által okozott balesetek számát és súlyosságát.
• 1 milliárd: a GM által 2016-ban kifizetett összeg dollárban a Cruise nevű start-up vállalatért.
• 1 milliárd: a GM éves önvezető járművekkel foglalkozó kutatási programjának költsége dollárban.
• 14700: a megszüntetett munkahelyek száma a GM gyáraiban 2018-ban a bezárt gyárak miatt.
• 1500: az új munkahelyek száma a GM San Francisco-i központjában, ahol önvezető járművek software és hardware fejlesztése zajlik.
• 90%: a személyautók része, amelyeket egy kis önvezető autókból álló flotta ki tud váltani városokban egy alábbi kutatás szerint.
• 36: az USA államainak száma, ahol önvezető autókkal való kísérletek folynak.

Azt pontosan persze senki sem tudja ma, hogy a világ és a napi közlekedés hogyan fog kinézni, ha mindenkinek önvezető autója lesz, vagy ha az önvezető autókhoz vagy az azokon alapuló szolgáltatásokhoz minimális költséggel bárki hozzáférhet.

A Kaliforniai Egyetem, Davis és UC-Berkeley kutatói egy tesztcsoport számára ingyen sofőröket biztosított, hogy az önvezető járművek által biztosított kényelem általi, a járműhasználatra gyakorolt hatásait teszteljék. Átlagban 83%-kal nőtt a jármű használat a tesztcsoport tagjainál. Egy ilyen szintű növekedés előre láthatólag közlekedési poklot idéz majd elő a jövőben, teljességgel visszafordítva a nagyvárosokban az elmúlt öt évtizedben a közlekedés átlagos hatásfokában elért növekedést.

2010 és 2016 között San Francisco területén a dugók száma 60%-kal növekedett a városi közlekedési hivatal becslése szerint. A növekedés felét a Lyft és Uber által generált új forgalomnak tudják be, ahol az utasok a taxi választják a tömegközlekedés helyett, főleg kényelmi okokból. Az utasokra váró cirkáló forgalom is része ennek a növekedésnek.

A várostervezők szerint ahhoz, hogy a jövőben a járművek sűrűségét csökkenteni tudják, elengedhetetlen lesz, hogy a magánforgalmat bonyolító önvezető járművek a városközponton kívül maradjanak. A város szintű közlekedési dugók elkerüléséhez a megoldást az UberPool-hoz hasonló, több utast egyszerre szállító, de vezető nélküli járművek jelenthetik majd a kutatók szerint.

Az önvezető járművel fejlesztésével foglalkozók régóta elfogadott alapfeltevése az, hogy megfelelő mennyiségű tesztkilométer lefutása után az öntanuló algoritmusok képesek lesznek egy minimálisan elfogadható szinten elérni. A helyzet viszont nem hasonlítható össze pl. a arcfelismerő programok fejlesztésével, vagyis nem lehet csak nagy mennyiségű adattal megoldani ezt a problémát.

A közlekedés nem ilyen egyszerű. Az utcákon a forgalom túl bonyolult, túlságosan véletlenszerű ahhoz, hogy csak adatok alapján és az algoritmusok öntanulási képességére hagyatkozva megfelelő vezetési szintet lehessen elérni. Az önvezető járműveket fejlesztő cégek "biztonsági megoldás"-okat dolgoznak ki, a légi közlekedéshez vagy a biztosító cégekhez hasonlóan, amelyekben lehetséges problémákat térképeznek fel és oldanak meg. Emiatt a fejlesztések is várhatóan tovább tartanak majd, késleltetve az önvezető autók piaci megjelenését.