Ha valaki a modern szélerőműkre gondol, akkor rendszerint a hatalmas oszlopon a táj felé tornyosuló fehér (világosszürke) lapátokból álló építmény jut az eszébe, piros csíkokkal vagy anélkül. A konstrukció méretét két tényező befolyásolja: a lapátok méretével arányos a termelt áram és a minimális megkívánt szélerősség, míg az építmény magasságát a lapátok által bejárt kör átmérőjén felül az a megfigyelés is növeli, miszerint a magasabb létrétegben általában erősebben fúj a szél. A jelenlegi szélerőműveket azonban nem lehet sem épületgépészeti, sem gazdasági okokból egyre magasabbra építeni.
A Makani nevű start-up szerint az ilyen monstrumok helyett sokkal gazdaságosabb, ha nem az tartóoszlop hosszát növeljük az egekig, hanem a szélerőművet reptetjük fel oda, ahol az erős áramlatok találhatók. Ezzel a megoldással nem csak a szárazföldön, hanem a tengereken is egycsapásra megoldható egy csomó probléma.
A múlt hónapban Makani sikeres tesztrepülést hajtott végre egy tengeri platformról, a norvég Karmøy városától nagyjából 10 kilométerre. Ekkor egy szénszálas szerkezetű felszálló egységet teszteltek, amely egy 220 méteres vízmélységű területen telepített úszó platformhoz kapcsolva termelt áramot.
Makani az Alphabet vállalat egyik leányvállalata (csakúgy, mint a Google), amelyet a Royal Dutch Shell Plc. is támogat anyagilag ebben az évben.
A most tesztelt felszálló egység alapjaiban egy repülőgépre hasonlít, 26 méteres fesztávval 8 motort szereltek a szárnyakra, amelyek segítségével alakítja a szél energiáját elektromossággá. A felszálló egység, amely akár 500 méteres magasságba is feljuthat, egy acélkábellel kapcsolódik a földi-vízi bázishoz. A repülés során köröket ír le a levegőben. A technológia nagy előnye az, hogy lényegesen kevesebb acélt és betont használnak fel az összeállításhoz és telepítéshez a hagyományos szélerőművekhez képest (amelyek mostanság már felhőkarcolói magasságokat értek el).
Az ötlet, hogy szélerőműveket szabadon úszó platformokra szereljünk, nem új, de a Makani szerint az ő technológiájuk miatt a tényleges telepítési költség csak töredéke a hagyományos megoldásoknak a kisebb súly miatt. A szabadon úszó platformok mellett a Makani szélerőmű persze a lábakon álló tengeri (fúró)tornyokra is felszerelhető, vagy akár szigeteken is telepíthető, ahol ezidáig rendszerint dízelgenerátorokkal oldották meg az áramtermelést.
Az ipari méretű repülő szélerőművekre még nagyjából 10 évet kell várni a BNEF szerint, hiszen a technológia még gyerekcipőben jár a világméretű telepítéshez. A kisebb verziókat viszont valószínűleg hamarabb látjuk majd megjelenni, akár már az elkövetkező három évben is. Például természeti katasztrófa sújtotta területeken ilyen erőművekkel lehet majd az ideiglenes áramszolgáltatás megoldani, amíg a meglévő és sérült infrastruktúrát megjavítják.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.