Energia és mobilitás zöld szemszögből

Mi lesz a használt napelemekkel?

2020. május 29. • írta: ZöldEnergia

A világ napenergia utáni éhsége egyre növekszik, egyre több napelemet gyártunk és telepítünk évente. A napelemek átlagosan bk. 20 éves életkorával számolva, az évezred forduló óta telepített napelemek lassan elérik a felszámolásra alkalmas életkort, írja a PV Magazine. A nagy kérdés az, hogy vajon lehetséges ezeket az 'elhasznált' napelemeket valamilyen úton újrahasznosítani, vagy inkább nagy valószínűséggel a szeméttelepeken fogják végezni a sorsukat?

Jelenleg Európában kb. 130 GW csúcsteljesítménynek megfelelő napelem van üzemben, amely összesen kb. 400 ezer tonna használt napelemet jelent legkésőbb 2040-ig — elemenként átlagosan 18 kg tömeggel és 300 W csúcsteljesítménnyel számolva. Kínát, USÁ-t, Japánt, Indiát és Ausztráliát is figyelembe véve a következő két évtizedben a fenti mennyiség két-háromszorosa keletkezik majd napelem 'hulladék'-ként . Mindezzel valamit kezdeni kell majd, hogy egy könnyedén új környezeti katasztrófává váló helyzetet elkerüljük.

Tovább 11 komment

Új francia második generációs bioetanol technológia

2020. május 28. • írta: ZöldEnergia

A francia kutatóvállalat IFP Energies nouvelles bejelentette a Futurol™ technológia első ipari alkalmazását. A Futurol™ egy úgynevezett második generációs bioetanol előállításra alkalmas eljárás, amelyet a Procethol 2G alapítótagjai, köztük az IFP is, fejlesztettek az elmúlt 10 évben. A technológiát az Axens licenszén keresztül lehet megvásárolni. Az első ipari alkalmazást a most bejelentett MOL Csoporthoz tartozó horvát INA olajvállalat befektetése jelenti majd.

futurol.png

Az eljárás segítségével mezőgazdasági hulladékból vagy energia terményekből, mint például a miscanthus, lehet bioetanolt előállítani. Az így gyártott bioetanol üzemanyag komponensként hivatott a transzport szektor a fosszilis kőolaj felhasználáshoz köthető szén-dioxid kibocsátását csökkenteni. Az INA által tervezett üzem 55 ezer tonna — kb. 70 millió liter — bioetanol gyártását tűzte ki célul.

Tovább 2 komment

A hidrogén készen áll a világjárvány utáni fellendülésre

2020. május 27. • írta: ZöldEnergia

A hidrogén alapú energiagazdálkodás régóta ismert alternatívája a fosszilis energiahordozóknak. A világjárvány elülése utáni időszakban a zöld befektetések várható fellendülésével a hidrogén szószólói is abban reménykednek, hogy az ezidáig csak szórványosan felhasznált energiahordozó végre megkapja a sokak által várt figyelmet végre, írta a Reuters. A Nemzetközi Energia Ügynökség elnöke szerint a hidrogén "készen áll a nagy szerepre", és szerinte ideje, hogy a kormányok komoly befektetésekkel segítség a hidrogén térnyerését.

Az 1970-es évek óta a megújuló energiaforrásokról szóló viták visszatérő eleme, hogy bár a hidrogén mind üzemanyagként, mind pedig a nagyipari alkalmazásokban energiaforrásként és alapanyagként is használható, de az ára egyelőre visszatartja a széleskörű alkalmazást. Sokak szerint a növekedő ipari és lakossági kereslet lenne a kulcsa annak, hogy mind az előállítás, a terjesztés és felhasználás területén csökkenjenek a költségek.

Tovább 8 komment

Újabb rekord a szélturbinák terén

2020. május 26. • írta: ZöldEnergia

A Siemens Gamesa vállalat új szélturbina típust jelentett be nemrégen, amely a 14 MW névleges teljesítmény eléréséhez 222 méter átmérőjú rotort használ majd a világon először, írja a GreenTech Media. A szélturbinák legnagyobbjait ezidáig a GE szállította, a 12 MW teljesítményű Haliade-X típuscsaláddal a 2018-s bejelentésük óta. A Haliade 14 MW-s változatát már most jegyzik bizonyos szélerőmű parkok fejlesztési irataiban, de a Siemens új SG 14-222 DD típusjelzéssel ellátott szélturbinája rotor átmérőben és csúcsteljesítményben is veri azt.

Az SG 14-222 DD tengeri szélturbina 14 MW-s névleges teljesítményét ideiglenesen 15 MW szintre lehet emelni az úgynevezett Power Boost funkciónak köszönhetően. A 222 méter átmérőjű (75 emelet magas) rotort 108 méter hosszúságú B108 típusú rotorlapátok alkotják. A turbinák élettartama alatt nagyjából 1,4 millió tonna CO₂ kibocsátást takarít meg egy azonos teljesítményű kőszént égető erőműhöz képest. Az előző típusgenerációhoz képest éves szinten az új kb. 25%-kal több áramot tud majd termelni. A turbina gondolája "csak" 500 tonnát nyom, aminek köszönhetően az alapzat és az oszlop is gazdaságosabban építhető.

Tovább 6 komment

A világjárvány hatása a CO₂-csökkentési törekvésekre

2020. május 25. • írta: ZöldEnergia

A világjárvány sok előre nem látott hatással járt, amelynek sokan örülhetnek. A velencei vízben újra láthatóak a halak, London és sok más nagyváros, sőt régió levegője régóta nem látott mértékben kitisztult — a Himaláját majd egy emberöltő óta most először vehető ki tisztán akár száz kilométer távolságból is — és a közlekedéshez köthető zajszennyezés is érezhetően csökkent minden érintett országban. A vírus világjárvány hatására a globális éves CO₂ kibocsátás akár 14%-kal is csökkenhet majd. De nemcsak az olajfinomítók, hanem a vegyipari és más nehézipari termelés is csökkent, így ezek a vállalatok is nagy valószínűséggel képesek lesznek majd elérni az éves csökkenési kvótákat, írja a Chemical & Engineering News.

De azok a vállalatok — főleg a fejlett országokban, Európában található cégek —, amelyek komolyan veszik a szén-dioxid csökkenésre vonatkozó hosszútávú terveiket, a jelenlegi piaci körülmények között bizony nehéz helyzetbe kerülhetnek. A BASF folytatja a megújuló energia segítségével előállított szintézis gázból történő olefingyártás kutatását és fejlesztését, annak ellenére, hogy a piaci előrejelzések szerint egy ilyen folyamatot nagy valószínűséggel nem lehet nyereségesen ipari szinten alkalmazni a jelenlegi olajárak mellett.

Három okra is visszavezethető, miért lesz nehéz ebben az évben kitartani az ilyen kibocsátás csökkentésre irányuló befektetések mellett.

Tovább 1 komment

Atomreaktorok a Holdon

2020. május 22. • írta: ZöldEnergia

A NASA 2024-re újra embereket szeretne küldeni a Holdra az Artemis program keretében. Ehhez 2020-ban megkapta az USA Kongresszusának 6 milliárd dollárra rugó támogatását, amely segítségével a Space Launch System rakétafejlesztés, az Orion űrhajó, a Holdon telepítendő felfedező egységek és az általános kutatás és fejlesztés beindulhatott. A NASA becslése szerint a teljes költségek kb. 35 milliárd dollárt tesznek majd ki, mire ténylegesen emberek — beleértve az első nőt is — járnak újra a Hold felszínén. 2024 után a NASA évente legalább egy Hold küldetést tervez végrehajtani, hogy 2028-ra elérjék azt a szintet, hogy ezek szokványossá válnak.

A Holdon megszerzett tapasztalatok a későbbi Mars küldetések alapját szolgáltatják majd. Ennek egyik fontos eleme az energiatermelés kifejlesztése. A most fejlesztés alatt álló megoldások között most ott szerepel az atomenergián alapuló áram és hőtermelés, amelyet korábban még nem alkalmaztak a Holdon, írja a C&EN. A fejlesztések központjában fontos kérdések megválaszolása áll, hiszen a nukleáris energiát felhasználó reaktorokat baleset nélkül kell a Holdra eljuttatni, és ott azt az igencsak zord körülmények között meghibásodások nélkül üzemeltetni. A mostani tervek új, moduláris, könnyű és egyszerű (értsd minimális mozgó alkatrészeket tartalmazó) atomreaktorokat tűztek ki célul, amelyek kifejlesztése a földi alkalmazásokat is nagyban segíthetik majd.

Tovább 32 komment

Az ammónia alapú gazdaság lehetősége

2020. május 21. • írta: ZöldEnergia

Egyre szélesebb körben elfogadott tézis az, hogy az ammónia a jelenleginél is fontosabb szerepet tölt majd be a jövőben, hiszen megújuló energiaforrásként is hasznosítható. A lehetséges felhasználási módok közül a teherfuvarozás, áramtermelés és a megosztott energiatárolás területén folyik jelentős fejlesztés jelenleg. Ha megfelelő mennyiségben tudjuk majd előállítani, az ammonia alapú közlekedés fontos eleme lehet a teljes transport szektor energiaigényének folyékony üzemanyagokkal való ellátásában, a Joule szaklapban megjelent új cikk szerint.

Az ammónia alapú gazdaság több generációs technológiai fejlődésen kell, hogy keresztül menjen ehhez. A jelenleg is használt, úgynevezett Haber-Bosch eljáráson alapuló technológiák képviselik az első generációt, amelyek továbbfejlesztése adja majd a másodikat. A harmadik generációs technológiák várhatóan szakítanak a mostani eljárással, és várhatóan közvetlen elektrokémiai nitrogén redukció segítségével fogják az ammóniát előállítani. A harmadik generációs technológiához vezető út azonban nagyszámú kitérőt rejteget a mostani kutatások szerint. Emiatt is fontos számba venni az alternatív kutatási irányokat, és elemezni a hosszútávon várhatóan létképes, megújuló energiából gyártott ammónia alapú gazdaság lehetőségét.

Tovább 9 komment

Szén-dioxid tárolás: délibáb helyett északi fény

2020. május 20. • írta: ZöldEnergia

Európában először most az Equinor, a Shell és a Total bejelentette, hogy készen állnak befektetni a Northern Lights projektbe, amely Norvégia és Európa első ipari szén-dioxid tárolója lesz majd a norvég partok mentén elterülő kontinentális self területén. A fejlesztési terveket átadták a norvég Olaj és Energia Minisztériumnak elbírálásra, írja az Equinor közleménye.

Az Északi Fénynek (Northern Lights) nevezett project az első tényleges lépés az ipari szintű szén-dioxid felfogás és tárolás szempontjából Európa területén, amely fontos szerepet tölt be a Párizsi Klímaegyezményeben foglalt célok elérésében, amelyek végeredményben nulla kibocsátást tűztek ki célul 2050-re. A projekt új ipari lehetőségek előtt nyitja majd meg az utat, mind a norvég és európai szereplők számára. Főleg azon ipari tevékenységek számára fontos az ilyen szén-dioxid tárolók megnyitása, amelyek egyébként nehezen vagy egyáltalán nem tudják a tevékenységükhöz köthető szén-dioxid kibocsátást csökkenteni.

Tovább Szólj hozzá!

Az éghajlatváltozás hét kockázati jellemzője

2020. május 19. • írta: ZöldEnergia

A változó éghajlat a következő három évtizedben nagy léptékű kockázati tényezőket fog felerősíteni gazdasági, üzleti és társadalmi szempontból, írja a McKinsey legutóbbi negyedéves jelentése. Az elmúlt, közel tízezer év stabil éghajlata után — amely a jelenleg ismert írott emberi történelmet felöleli — az időjárás komoly változásnak indult az elmúlt években. Az 1880-s évekhez képest az átlaghőmérséklet már 1,1 Celsius fokkal megemelkedett, aminek mérhető hatása van a regionális időjárásra. A növekvő hőmérséklettel megnövekedett az esélye a hőhullámoknak és áradásoknak, az általuk okozott kár mértékével együtt, mint ahogy megnövekedett az állandó veszélyforrások, mint a szárazság vagy az emelkedő tengerszint, által okozott károk mértéke is. A közvetlen természeti kockázatok növekedése gazdasági és szociális kockázatokat is jelent egyben, azon fontos kérdésekkel együtt, hogy miként lehetséges ezek üzleti és politikai szempontból elfogadható kezelése a közeli és távoli jövőben.

Az éghajlat változás minimális mértéke már most garantálható. A változás elsődleges motorja az elmúlt két évszázad alatt már kibocsátott szén-dioxid és más üvegházhatású gázok mennyisége. Az ipari forradalom kezdete óta az emberiség összesen közel 2,5 billió (trillion angolul) tonna szén-dioxidot eregetett a légkörbe, amely miatt a légköri szén-dioxid koncentráció 67 százalékkal növekedett az elmúlt néhány évezredes átlaghoz képest. Az ennek köszönhető éghajlati felmelegedés egyelőre visszavonhatatlan, hacsak nem kezdjük meg a légköri szén-dioxid eltávolítását komolyabb nagyságrendben.

Tovább Szólj hozzá!

A légiközlekedés és a távmunka piaci értéke

2020. május 18. • írta: ZöldEnergia

A vírus világjárvány hatására rengeteg ember munkanapjai és hétvégéi változtak meg drasztikusan. Ha a mostani életünk ritmusa és kötöttségei hosszútávon is megmaradnak, bizonyos vállalatok rengeteget profitálhatnak majd ebből, írja a Visual Capitalist. A mostanra nagyon népszerűvé vált videó konferenciákat és hívásokat lebonyolító Zoom Communications vállalat elő példája ennek a várható átalakulásnak. A vállalat piaci értéke látványos növekedésen ment keresztül a világjárvány kitörése óta, míg a légiközlekedési vállalatok fájdalmas értékvesztést könyvelhettek el az elmúlt két hónapban.

Május 15-re a Zoom piaci értéke (a meglévő részvények és azok jelenlegi kereskedelmi értékének szorzata) meghaladta a 48 milliárd dollárt, annak ellenére, hogy a múlt évi árbevétele "csak" 623 millió dollár volt. Ezen piaci érték most az öt legnagyobb légiközlekedési vállalat piaci értékének az összegénél is magasabb.

Tovább Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása