Egyre több ország vagy régió tervez és hirdet meg egyre komolyabb szén-dioxid kibocsátás csökkentést. Az Európai Unió legújabb tervei szerint a gazdasági közösség szén-dioxid kibocsátás semleges lesz 2050-re. De a jelenlegi tervek fatális hibát hordoznak magukban, leginkább az apránként történő kibocsátás csökkentés miatt, írja az Anthropocene Magazine.
A globális gazdasági keretek között, ha egy ország vagy akár gazdasági régió önkéntesen csökkenteni próbálja a szén-dioxid kibocsátását, miközben a többi gazdasági és piaci szereplő a meglévő kibocsátási normák szerint folytatja tevékenységét, a kibocsátást csökkentő ország(ok) által megtakarított mennyiség jelentős részét máshol fogják kibocsátani, vagyis a nettó kibocsátás csökkentés sokkal kisebb mértékben csökken, ha csökken egyáltalán.
Az ExxonMobil, a Chevron és a BP éves részvényesek gyűlése ugyanazon a napon volt május 27-én, és mindhárom nagyon hasonlóan nézett ki: mintha valaki az éves orvosi szűrővizsgálatára ment volna egy égő kórházba, írja az Economist. A vírus világjárvány kitörése óta a nagy olajvállalatok komoly gazdasági érvágást szenvedtek el, hiszen a járvány megfékezésére adott válaszok hatására a legfőbb termékeik iránti kereslet ezidáig nem látott mértékben lecsökkent. Áprilisban a Shell holland-angol vegyesvállalat a második világháború óta először csökkentette az osztalékok nagyságát. Május elsején az ExxonMobil bejelentette az első negyedéves veszteségét az Exxon és Mobil olajvállalatok 1999-es egyesüléséből létrejött új vállalat történetében először.
Az igaz, hogy már a világjárvány előtt a befektetők egy része máshol keresett alacsony kockázatú és megbízható hozamú részvényeket. Az S&P 500 indexen az energia szektor teljesített a legrosszabbul az elmúlt hat év során legalább négy évben. Az európai (Shell, BP, Total, Eni, Equinor) és amerikai vállalatok (ExxonMobil és Chevron) tervei és gazdasági teljesítménye közötti különbség lehet, hogy látványos, de ennek ellenére nem elég nagy ahhoz, hogy a környezetvédelmet, szociálisan érzékeny vagy megbízhatóságra építő befektetők érdeklődését visszanyerje. Az ilyen befektetők inkább az Ørsted vagy akár az Iberdrola-hoz hasonló vállalatokat részesítik előnyben. Az Ørsted néhány évvel ezelőtt gyökeresen irányt váltott a fosszilis energiahordozók helyett a megújuló energiaforrások irányába, míg az Iberdrola évek óta a szél- és napenergia alapú energiatermelésbe fektet be rendszeresen.
Ennek ellenére az olajvállalatok kitartanak amellett az álláspont mellett, hogy az ő várható pénzügyi és piaci helyzetük nem is annyira vészes, mint gondolnánk.
A Southwest Research Institute mérnökei egy új generációs dízel motort mutattak be, amely fejlesztés elsődleges célja a nitrogén oxidok (NOx) és a szén-dioxid kibocsátás csökkentése volt az üzemanyag fogyasztás lehető legalacsonyabb szinten való tartása mellett. A több ipari és állami résztvevő segítségével véghez vitt program keretében az előző generációs dízelmotor módosítása mellett a kipufogó gázok semlegesítését elérő és a motor működését szabályozó technológiákat is bevetettek. A projekt fő támogatója a kaliforniai CARB (California Air Resources Board) volt, amely fő célja a légszennyezés csökkentése.
A szoros együttműködésnek és széleskörű szakértői gárdának köszönhetően az intézet az üzemanyagfogyasztás szempontjából a világ egyik legtakarékosabb és legalacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó dízelmotorját tudta kifejleszteni, az intézet szóvivője szerint. A látványosan lecsökkentett NOx kibocsátás elsősorban a kaliforniai környezetvédelmi szempontok miatt fontos, de hozzájárulhat a világ többi részén is a dízel motorok által képviselt NOx kibocsátás miatti környezeti terhelés csökkentéséhez.
A mostani vírus világjárvány és az éghajlatváltozás sok közös vonást mutat. Mindkettő rendszerszintű és nem-lineáris változásokat idéz elő társadalmi, gazdasági és pénzügyi szempontból, hiszen a fizikai világban okoznak többszöröződő és regresszív hatásokat az élet megannyi meghatározó részében, amelyek csak tényleges, összehangolt és kiterjedt fizikai beavatkozások hatására orvosolhatók, nemcsak érzelmi szinten léteznek.
Az előző posztban pontról pontra tárgyaltuk a vírus világjárvány és az éghajlatváltozás közötti fenti hasonlóságokat, egy McKinsey cikk alapján. A mostani részben a kettő közötti alapvető különbségeket vesszük számba, néhány lehetséges előremutató lépéssel együtt.
A vírus világjárvány még mindig szedi áldozatait világszerte, bár mostanra a megszorító intézkedéseket sok országban enyhítették. Az intézkedések rendkívüliek voltak: az állampolgárok szabad mozgását a kormányok drasztikusan lecsökkentették, aminek hatására az üzleti élet jelentős veszteségeket könyvelt el, és az érintett országokban a társadalom összes szintjén alkalmazkodni kellett az "új normalitás"-hoz.
Eközben könnyű elfeledni, hogy csak néhány hónappal ezelőtt az egyik legforróbb beszélgetési téma a éghajlatváltozás volt, hiszen ennek hosszútávú társadalmi és gazdasági vetülete elkerülhetetlenül és központi szinten érint majd szinte minden országot. A fenntarthatóság (angolul sustainability) egyre komolyabb figyelmet kapott, hiszen az előrejelzések szerint néhány éven, évtizeden belül a változás olyan mértékeket ölthet, ahonnan már szinte lehetetlen lesz visszatérni a ma ismert rendszerhez.
Egy McKinsey cikk alapján azt fogjuk ebben a kétrészes posztban megtárgyalni, hogy milyen fontos közös vonások (I. rész) és milyen különbségek (II. rész) fedezhetők fel az éghajlatváltozás és a vírus világjárvány között.
Angol tudósok legújabb kutatásának köszönhetően a növény alapú bioműanyagokat gyorsabban és nagyobb hatékonysággal lehet majd újrahasznosítani, írja a Bio Market Insights. A Birmingham-i és Bath-i Egyetemen dolgozó csoportok eredményei szerint az új újrahasznosítási eljárás nem csak gyorsabb az eddigieknél, de segítségével a bioműanyag átalakítható egy új biológiailag lebomló oldószerré, amely számos ipari alkalmazási területen — többek között a szépségápolási termékek előállítása vagy a gyógyszergyártás során — felhasználható.
A bioműanyagok, mint például a politejsav (angolul polylactic acid, PLA), egyre szélesebb körben váltja ki a fosszilis energiaforrásokból — kőolaj és földgáz — gyártott műanyagokat, például az eldobható műanyag poharak, csomagolási eszközök vagy akár a gyerekjátékok terén. Rendszerint, a felhasználási időszak végén vagy szeméttelepre kerülnek, vagy akár komposztálhatóak is, néhány hónapos lebomlási idővel számolva.
A Tesla Inc. bejelentette a múlt hónapban, hogy az újonnan kifejlesztett akkumulátor technológiával sikerül majd a tisztán elektromos autók árát lenyomni a Tesla Model 3-as modelljéhez hasonló kategóriájú, fosszilis energiahordozókat felhasználó belsőégésű motorokkal ellátott típusok közelébe. Emellett, mivel az akkumulátorok élettartam is jelentősen megnő majd, azokat nemcsak az autók meghajtására lehet majd felhasználni, írta a Reuters.
Ez az új, alacsony árú akkumulátor technológia élettartama olyan hosszú lesz, ami segítségével az autó képes lesz akár egymillió mérföldet (1,6 millió kilométert) is megtenni. Nem is kellett sokat várni, hogy a General Motors (GM) is bejelentse, hogy "szinte készen" van a hasonló, egymillió mérföldes akkumulátor technológiával. Bár határidőt nem említettek a közleményben, ez az új akkumulátor technológia kobalt-mentes elektródákat és szilárd elektrolitot fog használni, és gyors töltésre is alkalmas lesz.
A Tesla hosszútávú terveinek központjában áll az egy millió mérföldes akkumulátor technológia, amit a kínai Contemporary Amperex Technology Ltd (CATL) vállalattal közösen fejlesztenek. Több mint egymillió üzemben lévő Tesla gépkocsival és ilyen akkumulátorokkal a Tesla könnyedén elektromos hálózati szolgáltatóvá léphet elő néhány év alatt.
Lehet, hogy a belső égésű motorok mostanra a kihalással néznek farkasszemet, de az tagadhatatlan, hogy ennek a meghajtási formának az egyik meghatározó nagy előnye még mindig a gyors "utántöltés" és a nagy hatótávolság. Ami egyelőre még nem igaz az új elektromos meghajtást használó autókra, írja az Economist. Az egységes szabványok hiánya miatt az tisztán elektromos autók különböző töltési megoldásokat használnak, másfajta kábelekkel és csatlakozókkal, a töltési áramerősségről és feszültségről nem is beszélve. Emiatt a hosszabb utakat komolyan meg kell előre tervezni, lehetőleg teljes töltéssel indulva és gondosan kiválasztva a megfelelő töltőállomásokat az útvonalon.
Mennyivel könnyebb lenne a helyzet, ha az elektromos autók akkumulátorait vezeték nélküli megoldással lehetne tölteni. Az elektromos fogkefék vagy mobil telefonok esetében ez már megoldott, az úgynevezett elektromágneses indukció segítségével. A jelenséget már a 19. század óta ismerjük — Faraday nevéhez fűződik a jelenség alapjainak leírása —, ahol váltakozó áram által indukált mágneses mező hatására elektromos áramot lehet gerjeszteni egy közeli másik tekercsben. A második tekercsben keletkezett áramot aztán megfelelő eszközökkel egyenárammá lehet alakítani, ami aztán az akkumulátor töltésére is felhasználható.
Ahogy azt az elektromos fogkefét vagy a vezeték nélküli mobil telefon töltőt használók pontosan tudják, a töltéshez azért még néhány dolognak is teljesülnie kell: például a két tekercset egymáshoz viszonylag közel és megfelelő irányba kell állítani ahhoz, hogy a töltés megtörténhessen. Ezt annyira nem könnyű megoldani az autók töltésénél, arról nem is beszélve, hogy a fenti példákhoz képest sokkal nagyobb mennyiségű energiát kell így átvinni a töltő oldalról a tölteni kívánt oldalra.
A két német nehézipari óriás, az Uniper és a Siemens, közös program keretében dolgozik azon, hogy az úgynevezett zöld hidrogén nagyipari felhasználását kiterjesszék és a jelenlegi, földgáz-alapú, hidrogéngyárakat kiváltsák ezzel, írta a PV Magazine. Az Uniper, amelyet a energetikai cég E.on fosszilis energiaforrásokat felhasználó leányvállalata, és a Siemens már évek óta együttműködik ezen a téren, de az új együttműködés bejelentése tovább erősíti a szektort átfogó technológiai előrelépések lehetséges sikerét. Bár már ezelőtt is foglalkoztak a cégek a témával, a mostani program elsődleges célja az energetikai átalakulás felgyorsítása a zöld hidrogén széleskörű ipari felhasználásának kidolgozása által.
A tervek között szerepel az Uniper jelenlegi földgáz-alapú áramtermelésének átalakítása, amely során a zöld hidrogén — a megújuló energiaforrásokból előállított áram segítségével termelt hidrogén — egyre nagyon mértékű felhasználását szeretnék megteremteni. Az Uniper a következő öt évben leállítja vagy teljesen átalakítja a mostani kőszént felhasználó hőerőműit a vállalat 2035-ig tervezett klíma-neutrális céljai elérése részeként. Ahhoz, hogy ezek a célok ténylegesen valóra válhassanak, a zöld hidrogén felhasználást is el kell kezdeni, például a földgáz részleges kiváltása által. Ehhez nyújt technológiai segítséget a Siemens Gas and Power.
A Charm Industrial kifejlesztett egy új technológiát, amely segítségével negatív szén-dioxid kibocsátást lehet elérni: az eljárás során először a szerves nyersanyagot (biomasszát) úgynevezett bio-olajjá alakítják, amely megfelelő előkészítés után alkalmas a föld alatti tárolásra, a kőolajhoz hasonlóan. A bio-olaj a gyors pirolízisnek nevezett folyamat segítségével készül hulladék szerves anyagból, amelyet aztán a kijelölt fúróhelyeken lehet a föld alatti kőzetrétegekbe sajtolni. Az USA területén erre például az EPA I és V kategóriájú kutak alkalmasak.
Az eljárás segítségével ténylegesen csökkenthető a levegő CO₂ tartalma, hiszen azt a szerves anyag előállítása során a növény a levegőből vonta ki, és amely szerves anyagból készül a bio-olaj is, amely alkalmas a föld alatti tárolásra a kőolajhoz hasonlóan akár több száz millió évig.