Energia és mobilitás zöld szemszögből

Az éghajlatváltozás és a vírus világjárvány, I. rész

2020. június 08. • írta: ZöldEnergia

A vírus világjárvány még mindig szedi áldozatait világszerte, bár mostanra a megszorító intézkedéseket sok országban enyhítették. Az intézkedések rendkívüliek voltak: az állampolgárok szabad mozgását a kormányok drasztikusan lecsökkentették, aminek hatására az üzleti élet jelentős veszteségeket könyvelt el, és az érintett országokban a társadalom összes szintjén alkalmazkodni kellett az "új normalitás"-hoz.

Eközben könnyű elfeledni, hogy csak néhány hónappal ezelőtt az egyik legforróbb beszélgetési téma a éghajlatváltozás volt, hiszen ennek hosszútávú társadalmi és gazdasági vetülete elkerülhetetlenül és központi szinten érint majd szinte minden országot. A fenntarthatóság (angolul sustainability) egyre komolyabb figyelmet kapott, hiszen az előrejelzések szerint néhány éven, évtizeden belül a változás olyan mértékeket ölthet, ahonnan már szinte lehetetlen lesz visszatérni a ma ismert rendszerhez.

Egy McKinsey cikk alapján azt fogjuk ebben a kétrészes posztban megtárgyalni, hogy milyen fontos közös vonások (I. rész) és milyen különbségek (II. rész) fedezhetők fel az éghajlatváltozás és a vírus világjárvány között.

Az éghajlatváltozás kiterjedése és hatásának nagysága, és a változások állandósága miatt a világ nem igazán engedheti meg, hogy ezt a kérdéskört akár ideiglenesen is, de a szőnyeg alá söpörje. A következő évtizedekben az éghajlatváltozás mértékének csökkentésére — és remélhetőleg a megállításán túl annak visszafordítására is — fordított összegek mind többszörösen megtérülnek majd, akár infrastrukturális vagy a jelenlegi fosszilis energiahordozókra épült termelési rendszer átalakítására irányuló kezdeményezésekről van szó. A szén-dioxid kibocsátás csökkentését célzó befektetések emellett munkahelyeket is teremtenek. A fejlett gazdaságokban az előreláthatólag állandósuló, közel nulla százalékos hitelfelvételi feltételeknek köszönhetően, nem volt ennél kedvezőbb időszak az ilyen gazdasági lépések megtételéhez, mint most.

A világjárványok és az éghajlatváltozás között számos hasonlóságot fedezhetünk fel. Mindkettő olyan fizikai alapú válság, közvetlen "sokk", amely rendszerszintű szociális és gazdasági változásokat eredményez. A pénzügyi válságok — bankok fizetésképtelenné válása, a piac gyors fellendülése és összeomlása, ország csődök és valutaárfolyam leértékelődés — nagyrészint emberi érzelmek, érzések által irányítottak, rendszerint értékvesztés vagy az értékhez való hozzáférés elvesztése okán. A fizikai alapú sokkokat csak az okok pontos megértése után lehet orvosolni a megfelelő és célzott kezeléssel.

A közös emlékezetben jelenleg inkább a pénzügyi válságok kapnak helyet, nem a fizikai alapú válságok. A mostani világjárvány viszont pontos képet adott arról, hogy mit is jelent(het) majd az éghajlatváltozás által kiváltott kereslet és kínálat megváltozása, az elosztási rendszerekben tapasztalható fennakadás, a gazdasági és társadalmi szereplők egymásra való hatásai, és azon hatásoknak globális kiterjedése és felerősödése.

A következő közös vonás az, hogy mind a világjárványos és az éghajlat változás rendszerszintű, vagyis közvetlenül jelentkezik és helyi és globális hatása miatt az egész világot érinti. A mostani világjárvány kialakulása során az olaj iránti kereslet hirtelen lecsökkent, aminek árháború lett a következménye, ami a vírus terjedése miatti gazdasági lassulás következményeit is tovább erősítette, jelentős veszteségeket okozva a piacokon.

Mind a világjárvány és az éghajlatváltozás úgynevezett nem-állandósuló változásokhoz vezet, vagyis a múltbeli események valószínűségét és eloszlását megváltoztatják, emiatt a berögzült megoldások hamar alkalmatlanná válnak ezek kezelésére, és az ilyen eseményekre vonatkozó előrejelzések pontossága is érezhetően lecsökken.

Mindkét rendszerszintű sokk nem-lineáris természetű. Ez alatt azt kell érteni, hogy a hatásukra kialakuló gazdasági és társadalmi változások nem arányosan változnak a kiváltó ok elterjedésével. Egy bizonyos szint fölött mindkettő katasztrofális szintű változáshoz vezet — elég belegondolni abba az esetbe, ha a mostani világjárvány esetén elértük volna a kórházak befogadó képességét.

Mindkét esemény önmagában kockázat többszöröző hatással van. Vagyis mind a világjárvány és az éghajlatváltozás extrém módon próbára teszi a gazdasági, egészségügyi rendszereket és a teljes, fizikai világban gyökerező, életünket, és rávilágít azok gyenge pontjaira [amely gyenge pontokat rendszerint csak az utolsó pillanatban vagy — rosszabbik esetben — túl későn fedezünk fel, a szerk.].

Mind a világjárvány és az éghajlatváltozás is regresszív, vagyis aránytalanul jobban érinti a szegényebb vagy az események hatásának kevésbé ellenállni tudó társadalmi rétegeket vagy országokat.

Emellett sem a világjárvány, sem az éghajlatváltozás nem tekinthető váratlan eseménynek, amit senki nem látott előre [amit az angol szaknyelv "black swan", vagyis fekete hattyú néven emleget, a szerk.]. Mindkettőre hosszú évek, évtizedek óta próbálják meg felhívni a figyelmet a szakértői és tudományos körök, bár az igaz, hogy az éghajlatváltozás esetében már megindult a társadalmi vita és egyeztetés sok helyen. A koronavírus azonban tagadhatatlanul rávilágított arra, hogy a világ nincs még felkészülve az ilyen rendszerszintű behatások hatékony kezelésére.

Mindkét esemény kezelésére alapvető változásokra van szükség és rendszerszintű válasz szükségeltetik, hiszen a rövidtávú beavatkozások és gazdasági és társadalmi hatások egyensúlyozása mellett a hosszútávú fejlődés és lassan kifejlődő és a világot átkaroló "ellenállóképesség" kialakítása a cél.

Az egészségügy, a tényleges fizikai tulajdonok, az infrastruktúra, az elosztási rendszerek, a települések nagyrészt úgy lettek kialakítva és optimalizálva mostanra, hogy csak egy viszonylag szűk fizikai értéktartományban működnek. Bizonyos esetekben még ezen tartományokon belül is gondok lehetnek a megfelelő működéssel, arról nem is beszélve, hogy mennyire lennének képesek ezen tartományokon kívül érdemlegesen funkcionálni.

A jelenlegi világjárvány és a kezeléséhez szükséges központi válaszok — amelyek a több billió dollár nagyságra rúgnak ezidáig — rámutatott arra, hogy mennyire drága mulatság a fizikai valóságot működésben tartó rendszerek összeomlása. Mind a világjárvány és az éghajlatváltozás esetében a rendszer működésképességének visszaállítása nagyságrendekkel több pénzt vehet igénybe a megfelelő felkészülés és megelőzés költsége helyett.

A legutolsó, de talán legszomorúbb hasonlóság a világjárvány és az éghajlatváltozás között az úgynevezett közlegelők tragédiája (angolul "tragedy of the commons"). Vagyis az, hogy az ilyen esetekben a magánszemélyek cselekedetei a közösség érdeke ellen irányulnak, ami a közös vagyon feléléséhez vagy az érték megszűnéséhez vezet rendszerint.

Sem a világjárványok, sem az éghajlatváltozás nem megoldható globális egyeztetés és közös tettek nélkül. A mostani járvány is rámutatott, bár tette azt váratlanul és drasztikusan, hogy az országok és emberek közötti határok sokkal kevésbé fontosak, mint a problémák és megoldások közötti szakadékok áthidalása.

**************

A következő részben a világjárványok és az éghajlatváltozás közötti különbségeket vesszük majd sorra, a kettő közötti szélesebb értelemben vett kapcsolat és a lehetséges előremutató lépésekkel együtt, a szerk.

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldenergia.blog.hu/api/trackback/id/tr5515752278

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.06.09. 03:22:19

"Sem a világjárványok, sem az éghajlatváltozás nem megoldható globális egyeztetés és közös tettek nélkül."

Ez olvasva szép, azonban sajnos reménytelen. Egész Európa akár bele is rokkanhat a zöldülésbe, ha Dél-Amerikában eszetlen tempóban irtják az őserdőket, Afrikában a nyulakat megszégyenítő tempóban szaporodnak, és Kína pár heti kibocsájtása lenullázza az EU egész évi klíma-erőfesztéseit. És akkor még szót sem ejtettem arról, mi lesz Afrikában a már ma is jelentős és egyre erősebb kínai gazdasági térnyerés ökológiai következménye.

Emellett azt sem lehet szó nélkül hagyni, hogy a zöld szervezetek, aktivisták igen gyakran abszolút irreális vagy csak elméletben alkalmazható megoldásokat erőltetnek, lásd pl. az elvakult atomenergia-ellenességüket. Vagy ami a Levegő Munkacsoport nevű szervezet blogjának legfrissebb posztjában áll, miszerint a gazdaságvédelmi program költségvetéséből a zöld gazdaságra való átállást kellene támogatni - persze konkrét és megvalósítható javaslatok nélkül, és tekintet nélkül arra, hogy jelenleg a gazdaság minél gyorsabb talpraállítása elsődleges fontossággal bír, mert magyar emberek millióinak megélhetése függ tőle. A zöld programok csak hosszabb idő alatt hoznak eredményt, ma viszont emberek millióinak azonnali megélhetésre van szükségük, ők nem várhatnak évekig.

Galerida 2020.06.09. 07:12:09

Ameddig az a néhány család kizárólag a további gazdagodása érdekében kirabolja a földet, addig tehetetlenek vagyunk. Tönkretesszük a környezetet, nem tudjuk mit eszünk és elképesztően romlik az emberek ellenálló képessége. Egy vírus ugyanúgy megritkíthatja az emberiséget, mint egy esős idő a fát ellepő levéltetveket...Szomorú...

midnightcoder2 2020.06.09. 08:02:42

@Galerida: Ez nem egy-egy család gazdagodása, az átlagpolgárnak itt e földön még soha nem volt annyi erőforrása arra, hogy jól éljen. Más kérdés, hogy ezt itt Európában az átlagpolgár arra fordította, hogy a személyes jólétét növelje (ami még népesség csökkenéssel is járt), míg a fejlődő országok az erőforrás bővülést a létszám növelésére fordították, az elmúlt 30 évben megduplázva ezzel a bolygón élő emberek létszámát. És ugyan egy-egy ember fogyasztása ugyan jóval kevesebb mint egy európaié, viszont iszonyatos mennyiségű emberrel lett több a bolygón, és a folyamat még messze nem állt meg. Rádásul olyan emberekből lett sokkal több, akik nem segítenek megoldani a fennálló problémákat, nem az afrikai kecskepásztor fog hatékonyabb napelemet, vagy akkumlátort fejleszteni.

A vírusok / baktériumok pedig már évmilliók óta velünk vannak, egy-egy szépen át tud ugrani állatról emberre, és szépen el tud terjedni. Ez annyira nem új jelenség, megvolt már a lepra, kolera, feketehimlő idején is, ott volt a spanyolnátha, stb.

midnightcoder2 2020.06.09. 08:10:54

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Ez pontosan így van. Ahogy a járvány elleni küzdelem sem igazából egy globális erőfeszítés eredménye, hanem ki-ki csinálta lokálisan, ahogy tudta.

A másik dolog, hogy a globális felmelegedést itt és most kellene megállítani, nem 30 év múlva. Csakhogy, egyrészt ehhez valóban nemzetközi összefogás kellene, másrészt bizony ehhez az emberiségnek bele kellene avatkoznia a klímába - pontosabban meg kellene változtatnia a klímába való beleavatkozását. Még pontosabban, a jó irányba kellene ezt tennie - még úgy is, ha ezt további szennyezéssel jár. Mert rövid távon itt azt lehetne tenni, hogy valami olyan anyagot juttassunk a légkörbe, ami visszaveri a beeső hő egy részét.

Ehelyett most épp azt csináljuk, hogy a tengeri hajók üzemanyagából is kivonjuk a ként (ahogy ezt korábban tettük a többi üzemanyagból is). Aminek mi is lesz a következménye ? Igen, még nagyobb globális felmelegedés. Mert az üzemanyagban lévő kén-dioxid bizony a magaslégkörben visszaverte a napsugárzás egy részét .

nemecsekerno_007 2020.06.09. 09:19:21

Durva idők jöhetnek, erre fel kell készülni. Több katona és fegyver, kevesebb jogvédő naív, ál-civil.

Galerida 2020.06.09. 09:47:33

@midnightcoder2: Arra a néhány nagycsaládra gondoltam, akik már most is a Föld javainak több mint felét birtokolják és vagyonuk egyre gyorsabb ütemben nő. nekik minden cent és fillér számít és nagy ívben tesznek a környezetre meg az emberek egészségére, hiszen a betegeken még többet lehet nyerni.
A vírusok, baktériumok gyorsan és rugalmasan fejlődnek, az emberek pedig egyre puhányabbak, gyengébb fizikumúak lesznek és rongálják magukat mindennel, amit kívánatossá tesznek nekik a reklámok...

midnightcoder2 2020.06.09. 10:35:45

@Galerida: Igazából a te szinteden ez kb. lényegtelen. Te annak a nagyvállalatnak dolgozol, ami annak a cégcsoportnak a tulajdonában van, amiben az XXX család tartja a részvényei 1%-át. De igazából az a vagyon sokkal inkább dolgozik neked azáltal hogy megkapod a fizetésedet, illetve termel olyan árut amit te, vagy a hozzád hasonlóak felhasználnak, mint az XXX családnak akinek ez csak egy szám egy darab papíron, de még csak soha nem is látják a cég központját sem - amit amúgy te sem fogsz soha látni... És ezen a ponton kb. ugyanúgy működik a dolog mint a szocializmus működött, kivéve hogy a rendszer nem engedi az erőforrások olyan szintű elvesztegetését ami végül is a szocializmusban tapasztalható nyomort, illetve végül a rendszer csődjét okozta.

A mai ember pedig 100x erősebb és egészségesebb mint valaha a történelem során volt az átlagpolgár. Más kérdés, hogy ősapót általában 30 éves korára megette a tigris, de a középkori ember sem élt 50 évnél tovább, mert azért ott is volt lepra, kolera, himlő, háborúk, és persze elég szar életkörülmények még a nemeseknek is. Nem hiszem, hogy télen nagyon szívesen éltél volna egy középkori lovagvárban, de még Ferenc Józsefék idején is gond volt, hogy a palotákat sem nagyon tudták kifűteni. És ha akkor kaptál egy tüdőgyuszit, akkor nem volt antibiotikum. De akár egy vágott sebbe is simán belehalhattál ha elfertőződött.

Ráadásul, az orvostudomány is belejátszik a dologba, csak nem úgy ahogy gondolod. Régen nagyon-nagyon magas volt a gyerekhalandóság. Ergo, az vitte tovább a génjeit, aki tökéletesen egészséges volt. Ma viszont élhet a gyerek lyukas szívvel, nyitott gerinccel, szellemileg fogyatékosan, hiányzó testrészekkel, stb. És ha a baja genetikai volt, tovább is adhatja. Persze nyilván a gyógyszergyárak sem hülyék, amíg megveszed a nem túl hatékony rákgyógyszert mert nincs más, és ennek a szabadalmi védettsége tart, addig nem fognak nagyon rohanni hogy leváltsák egy hatékonyabbal aminek X év múlva ismét csak lejár a védettsége.

Galerida 2020.06.09. 14:08:12

@midnightcoder2: Csak a 2. bekezdésre! Szerinted a mai magyar férfiak 18-30 éves korig terjedő korosztályából hány százalék lenne alkalmas sima, hagyományos sorkatonának?
Attól tartok, hogy egy szerbiaihoz hasonló konfliktus esetén a nőknek kellene legalább az egyharmadukat megvédeni...

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.06.09. 14:38:40

@midnightcoder2:

" Mert az üzemanyagban lévő kén-dioxid bizony a magaslégkörben visszaverte a napsugárzás egy részét ."

A kéndioxidnak sajnos van egy igen káros mellékhatása is: a savas esők, amelyek az erdőket pusztítják - ahogy az pár évtizede Európában is igen nagy gond volt. Főleg a németeknél, de szerintem a lengyeleknél is, csak ott akkoriban nem volt szabad beszélni erről. Tudtommal nem is közvetlenül pusztítja a fákat, hanem a kártevőkkel szemben teszik őket védtelenebbé. Így elképzelhető, hogy amit a kéndioxiddal nyernénk a réven, azt elveszítenénk a vámon.

"Mert rövid távon itt azt lehetne tenni, hogy valami olyan anyagot juttassunk a légkörbe, ami visszaveri a beeső hő egy részét."

Hát igen, ráadásul ezt a fejlett országok saját szakéllukra is megtehenék, a "renitensek" beleegyezése nélkül is.

midnightcoder2 2020.06.09. 14:52:10

@Galerida: Õszintén szólva nem sok tizennyolc éves fiatalt ismerek, de az a pár fiatal kolléga aki dolgozik a cégnél nincs rosszabb kondiban mint mi voltunk a 80-as évek végén.

midnightcoder2 2020.06.09. 14:55:57

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Mondjuk ez már a 80-as években is téma volt idehaza, Pl. az akkori "Búvár" című újságban amit néha én is megvettem. Ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy ahhoz, hogy az elmúlt évtizedekben így felgyorsult a globális felmelegedés, bizony köze van ahhoz, hogy a 80-as évek végétől már kiszűrték az üzemanyagból a ként.
És abban is, hogy azzal, hogy most a hajók üzemanyagából is kiveszik, további melegedést érnek el. Igen, a kén valóban nem a legjobb erre, de jelenleg szvsz a felmelegedés nagyobb gond mint a savas eső.

GyMasa 2020.06.09. 20:21:31

@midnightcoder2:
AZ én fiaim is 17 meg 18 évesek, és életerősek!

GyMasa 2020.06.09. 20:24:22

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Mondjuk nem kell nagyon aggódni, a világszerte jelenleg is aktív 44 vulkán gondoskodik az utánpótlásról!

GyMasa 2020.06.09. 20:26:33

Amúgy el tudom képzelni, hogy mennyire irígykednek a zöld kommunisták a vírus kommunistákra, mert a vírus fél év alatt többet ért el, mint 40-50 év sötétzöld propaganda.
süti beállítások módosítása