Lehet, hogy a belső égésű motorok mostanra a kihalással néznek farkasszemet, de az tagadhatatlan, hogy ennek a meghajtási formának az egyik meghatározó nagy előnye még mindig a gyors "utántöltés" és a nagy hatótávolság. Ami egyelőre még nem igaz az új elektromos meghajtást használó autókra, írja az Economist. Az egységes szabvá­nyok hiánya miatt az tisztán elektromos autók különböző töltési megoldá­sokat használnak, másfajta kábelekkel és csatlakozókkal, a töltési áramerősségről és feszültségről nem is beszélve. Emiatt a hosszabb utakat komolyan meg kell előre tervezni, lehetőleg teljes töltéssel indulva és gondosan kiválasztva a megfelelő töltőállomásokat az útvonalon.

Mennyivel könnyebb lenne a helyzet, ha az elektromos autók akkumulátorait vezeték nélküli megoldással lehetne tölteni. Az elektromos fogkefék vagy mobil telefonok esetében ez már megoldott, az úgynevezett elektromágneses indukció segítségével. A jelenséget már a 19. század óta ismerjük — Faraday nevéhez fűződik a jelenség alapjainak leírása —, ahol váltakozó áram által indukált mágneses mező hatására elektromos áramot lehet gerjeszteni egy közeli másik tekercsben. A második tekercsben keletkezett áramot aztán megfelelő eszközökkel egyenárammá lehet alakítani, ami aztán az akkumulátor töltésére is felhasználható.

Ahogy azt az elektromos fogkefét vagy a vezeték nélküli mobil telefon töltőt használók pontosan tudják, a töltéshez azért még néhány dolognak is teljesülnie kell: például a két tekercset egymáshoz viszonylag közel és megfelelő irányba kell állítani ahhoz, hogy a töltés megtörténhessen. Ezt annyira nem könnyű megoldani az autók töltésénél, arról nem is beszélve, hogy a fenti példákhoz képest sokkal nagyobb mennyiségű energiát kell így átvinni a töltő oldalról a tölteni kívánt oldalra.

Szerencsére vannak már kézzelfogható megoldások erre is. Az amerikai Boston városban található, az MIT technológiáját piacra dobó WiTricity megoldása szerint a tekercsek önfrekvenciájának összehangolásával a hatékony energiaátvitelhez szükséges távolság jelentősen megnövelhető. Az egyik kísérletük szerint akár két méteres távolságból is képesek voltak egy 60 W-s izzólámpát működtetni egy ilyen összehangolt töltő rendszer segítségével. S mindez úgy, hogy a közelben tartózkodóaknak semmi észlelhető baja nem esett közben.

A WeTricity az első ipari megoldást a BMW-nek adta el 2018-ban, amely először az 530e hibrid modellben talált alkalmazást. A WiTricity szerint a mostani fejlesztésekkel már akár 93%-os hatékonyság is elérhető, ami már közvetlenül összehasonlítható a vezetékes töltéssel. Emellett a töltési és töltendő oldali tekercseknek sem kell teljesen pontosan átfedniük egymást az új fejlesztéseknek és az összehangolásnak köszönhetően.

Az, hogy mennyi áram és milyen gyorsan tölthető az új rendszerrel, csak költség és tervezés kérdése. A legtöbb otthoni alkalmazáshoz egy 11 kW teljesítményű rendszer elégséges, amivel kb. 50 km-es hatótávolságot lehet tölteni óránként egy elektromos autó akkumulátorába, és amely rendszer kb. 2000 dollárba kerül. Ez megközelíti a mostani otthoni elektromos töltő rendszerek árát.

A vezeték nélküli töltés előnye, hogy bármikor használható, ha az autó nem mozog, akár csak egy rövid időre is. Így könnyen telepíthető például taxi állomásokra, vagy elektromos buszok töltéséhez is a buszmegállókba. Bár elvileg az autók akkor is tölthetők egy ilyen rendszerrel, ha azok mozognak, de az valószínűleg egyelőre még nem reális elképzelés, hogy például egy autópályán az egyik sávot felássák, hogy egy ilyen töltőrendszert telepítsenek több száz kilométer hosszan.

Más vállalatok is fejlesztenek hasonló rendszereket, főként vállalati vagy ipari alkalmazásokhoz. Az ugyancsak amerikai Momentum Dynamics elektromos buszok töltéséhez szükséges rendszereket forgalmaz. Az Oak Ridge National Laboratory kutatói februárban sikeres próbaüzemben egy kisteherautó 60 kWh-s akkumulátorát töltötték fel három óra alatt. Az itt felhasznált 20 kW-s rendszer mellett dolgoznak egy 120 kW-s gyorstöltő rendszeren is, amely várhatóan a Tesla szupertöltőjének megfelelő sebességre lesz majd képes.

A mostani fejlesztések, a vezetékes megoldásokkal ellentétben, már most egy közös szabvány kidolgozásán fáradoznak. A kínai szabványok is átvették a nemzeti rendelkezésekben a WiTricity és hasonló vállalatok által alkalmazott megoldásokat. Ez nagy segítség lehet a szabvány nemzetközivé válásában, hiszen a kínai piac már most jelentős tisztán elektromos autót jelent, és a hazai szabvány a kínai gyártók mellett a külföldi autógyártók számára is követendő példának számít.