Energia és mobilitás zöld szemszögből

Fúziós verseny 2025-ig

2020. június 29. • írta: ZöldEnergia

A Commonwealth Fusion Systems egy 84 millió dolláros tőkeemelést hajtott végre a múlt hónapban. Ennek szükségességét az adta, hogy a vállalat szeretné a korábbi ütemtervet tartani, miszerint 2025-re készen állnak majd egy új, fúziós energián alapuló reaktor bemutatására és működtetésére, megelőzve a nemzetközi ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor) projektet is az első, ipari szinten is mérvadó fúziós reaktor beüzemelésével, írta a TechCrunch.

A vállalat által használt technológia alapjait a Massachusetts Institute of Technology kutatói tették le. A SPARC típusú fúziós reaktor segítségével tiszta, hosszútávon is fenntartható energiaforrást nyerünk majd, amely nagymértékben segíthet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

A technológiai fejlesztés központjában új, magas hőmérsékleten is szupravezető elektromágnesek állnak, amelyek akár 20 T erősségű mágneses mezőt is képesek előállítani, és amelyek segítségével kialakíthatók és fenntarthatók azok a fizikai körülmények, amelyek szükségesek a fúziós reakció beindításához és folyamatos üzemeléséhez. Az energiatermeléshez a reaktorban különböző hidrogén izotópokat tartanak magas nyomáson és több millió fokos hőmérsékleten, ami a szupravezető mágnesek nélkül lehetetlen lenne.

A Commonwealth reaktor koncepciója hasonló a jelenleg Franciaországban épülő nemzetközi ITER projektben található reaktoréhoz, amely még a nyolcvanas években indult amerikai, orosz japán és európai együttműködésből nőtte ki magát, amelynek tagjai mostanra már indiai, kínai és dél-koreai résztvevők is.

Bár az ITER projekt is 2025-re tervezi a fúziós reaktor beindítását. Az ITER projekt költségei a Commonwealth projekthez képest több mint egy nagyságrenddel magasabbak: a 2013-ban indult építkezés teljes ára jelenleg több mint 14 milliárd dolláron áll, és sokkal tovább is tart. A Commonwealth Fusion tervei között szerepel egy teljes méretű, nagyjából 10 tonnás szupravezető mágnes felépítése és beüzemelés 2021-ben, amely kb. 20 nagy teljesítményű orvosi MRI berendezés mágneses mező erősségét fogja biztosítani. A próbaüzem helyét a következő hat hónapban jelölik majd ki.

A Commonwealth Fusion Systems teljes költségvetése jelenleg kb. 200 millió dolláron áll, amelyet cégek és magánbefektetők állnak. A vállalatok 2018-ban alapították. A jelenlegi tőkeemelésben a Temasek, Equinor norvég olajvállalat, Devonshire Investors és a korábbi befektetők egy részt vett. A teljes befektetői listán ott szerepel a Bill Gates által támogatott Breakthrough Energy Ventures, az MIT The Engine nevű befektetési alapja, az olasz ENI olajvállalat és számos privát befektetői alap, mint a Future Ventures, Khosla Ventures, Moore Strategic Ventures, Safar Partners LLC, Schooner Capital, és Starlight Ventures.

Az olajvállatok szerepe érdekes. Az Equinor technológiai vezérigazgatója szerint fontos az összes új energiaforrás fejlesztése, és számukra a fúziós energia jelenti hosszútávon az egyik lehetséges megoldást a bolygó energiaigényeinek kielégítésére a tervekben szereplő nulla szén-dioxid kibocsátás keretei között.

A vállalat szeretne a jövőben fúziós energia szolgáltatóként is fellépni, amely keretében fúziós reaktorokat építenének, azok üzemeltetéséhez nyújtanának mérnöki szolgáltatásokat és a szupravezető mágneseket előállításában is szeretnének részt venni. A mostani tőkeemelés segítségével nemcsak a technológiai kihívások, de a üzleti model fejlesztését is lehető teszi majd.

A növekvő érdeklődést az is jelzi, hogy az amerikai Energia Minisztérium (Department of Energy) beindított egy úgynevezett request for information (RFI) eljárást, amely keretében azt vizsgálják, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a lehetséges központi és magánszereplők általi költségátvállalás terén. Ennek segítségével jelentősen ki lehetne bővíteni a befektetők körét, például a jelenleg is folyó űrprogram keretében történő fejlesztésekhez hasonlóan.

A Commonwealth Fusion Systems nincs egyedül a fenti célokkal, hiszen más magánbefektetők is dolgoznak az első fúziós reaktorok beindításán, ugyancsak egy 2025-ös határidővel. Ilyenek például a kanadai General Fusion vállalat, vagy az angol Tokamak Energy.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldenergia.blog.hu/api/trackback/id/tr2315972094

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.06.29. 22:21:42

"Az ITER projekt költségei a Commonwealth projekthez képest több mint egy nagyságrenddel magasabbak"

Ami elég jól mutatja, mennyire rossz hatékonysággal működnek az állami finanszírozású projektek. Ez valószínűleg annak figyelembevétele után is igaz marad, hogy a magáncégek már támaszkodhattak az ITER kapcsán szerzett tapasztalatokra.

registerz 2020.06.29. 23:07:49

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Számból vetted ki a szót! Behemót állam bácsi(k) lassúak és drágák, amíg a magáncégek gyorsak, olcsóbbak.

gigabursch 2020.07.01. 19:35:26

@registerz:
Aztán mégis mindenki sír az állami Tb-ért meg nxugdíjért.
Mindenhol...

gigabursch 2020.07.01. 19:36:54

Az olajvállajlatok szerepe tipikus:
Ha nem tudod megakadályozni, állj az élére.
süti beállítások módosítása