Lehetséges, hogy 2030-ban az ország nem fogja teljesíteni az éghajlatváltozás elleni küzdelem részeként vállalt kötelezettségeket, a csökkentett szén-dioxid kibocsátás kvótáit, amelyeket még 2020-ban fogadott meg az akkor politikai vezetés. A környezettudatos választópolgárok hiányolják a tényleges változás meglétét, de a kormány most csak megrántja a vállát, hogy a felvállalások óta már kétszer volt választás és kormányváltás. Vagyis nem az ő hibájuk, hogy olyan célokat fogadtak el, amiket valójában egyébként is 'lehetetlen' lett volna teljesíteni, és nem is az ő döntésük volt eredetileg ezt megtenni.

A politikai rendszer üteme és viszonylag rövid időszakai komoly problémát jelentenek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Még akkor is, ha bizonyos lépéseket törvénybe foglalnak, rendszerint ezek csak nagyon laza keretet biztosítanak, és a következő kormányoknak rengeteg mozgási szabadságot adva szinte sohasem garantálják, hogy tényleges lépéseknek köszönhetően az átlaghőmérséklet emelkedés minimalizálásához szükséges kibocsátás csökkenés meg is történjen. De mi történne akkor, ha maga az éghajlatváltozás tényét nyilvánítja egy ország illegálisnak (törvényen kívülinek)?

Egy nem régiben elfogadott dán törvény pont ezt próbálja meg elérni, és ezzel azt, hogy az európai jogrendben található éghajlatváltozással kapcsolatos joghézagokat orvosolják, írja a BBC. Ez a törvény az első olyan jogi rendelkezés, amely — még ha viszonylag tág keretek között is — megpróbálja illegálisnak nyilvánítani az éghajlatváltozás tényét.

Bár ez elsőre rendhagyónak tűnik, jogi szempontból ez az alapja annak, hogy a mindenkori kormányokat törvényileg kényszerítsük arra, hogy megtegyék a megtehető szükséges lépéseket. Ha ugyanis ezt nem teszik meg, akkor — a dán törvény szerint — elveszítik a választás során megszerzett és az ország kormányzásához szükséges politikai mandátumot.

A dán közéletben az ötlet egy petícióként indult 2019-ben, amely ugyan elbukott, de maga az ötlet komoly választási kampány elemmé nőtte ki magát a közéleti nyomásnak köszönhetően. A választások után a kormányt alakító pártok, a nyertes szociál-demokraták vezetésével benyújtott új törvényjavaslatot elfogadta a dán parlament.

Az új törvény szerint minden évben a kormánynak el kell nyernie a parlament jóváhagyását a globális és nemzeti szintű, klímaváltozás elleni küzdelemhez kapcsolódó tevékenysége miatt. Ha ezt nem sikerül elérnie, akkor a kormánynak le kell köszönnie és új kormányt kell létrehozni.

A dán parlamentben levő 10 pártból 8 adja a képviselők 95%-t. Ennek köszönhetően a hosszútávú tervek esetében viszonylag könnyen érhető el többségi döntés, hiszen ezek mindenkire vonatkoznak majd a következő ciklusokban. A mostani elképzelések szerint a törvény segítségével, bármilyen új nemzetközi és hazai gazdasági vagy politikai helyzet áll elő, bárhogyan is változik majd a kormányzó pártok összetétele, az éghajlatváltozással kapcsolatos vállalások teljesítésében kevesebb fennakadás lesz majd.

Dánia eddig 35%-os kibocsátás csökkentést ért el, vagyis a következő években még komoly munka vár az országra, hogy a terveknek megfelelő további csökkenést megvalósítsák. Azt a törvény megalkotásakor már tudták, hogy a jelenlegi technológiai megoldások segítségével nem fogják tudni a tervek szerinti további közel 70%-os csökkenést elérni 10 év alatt. A nettó nulla kibocsátási szintet csak 2050-re szeretnék az ország elérni, bár ennek jelentős részét már 2040-re tető alá akarják hozni, bár abban szinte mindenki egyetért, hogy ehhez először a 2030-as célokat kell teljesíteni.

A dánhoz hasonló éghajlatváltozásról szóló törvénykezés nincs egyedül. Ha a kormányok a meglévő törvények ellenére nem vagy csak keveset tesznek az ügy érdekében, akkor rendszerint jogi úton találhat egy ország megoldást. Hollandiában 2015-ben a Hágai Bíróság arra kötelezte a holland kormányt, hogy legalább 25%-kal csökkentse öt éven belül a kibocsátást. Ennek a döntésnek az alapját egy magánkezdeményezés által felvetett jogi kötelezettség adja, miszerint a kormány köteles az állampolgárok biztonságát biztosítani, és ebbe beletartozik a bíróság szerint az is, hogy az éghajlatváltozás elleni lépéseket időben megteszi.

2015 óta megtöbbszöröződtek a hasonló jogi esetek, például a Heathrow Repülőtér kiterjesztését is amiatt állították le, mert nem vette figyelembe a növekvő kibocsátást és annak következményeit az angol kormány az engedélyeztetéskor. Emellett több ország, mint pl. az USA, Kanada, Dél-Korea vagy Kolumbia, bíróságán tárgyaltak ilyen ügyeket, amelyek közül sok esetben hasonló döntés született.

Dániában ezen felül most az alkotmány részévé is szeretnék tenni a klímaváltozás elleni küzdelem fontosságát. Ezzel a meglévő új törvények mellett még egy eszköz áll majd a választópolgárok rendelkezésére, hogy a megfelelő lépések megtételét, és a jövő generáció életterét, biztosítani tudják.