Az európai olajvállalatok zöldebbek?

Nem könnyű olajvállalatnak lenni most. Egy vékony határvonalon egyensúlyoznak ezek a vállalatok, amely oldalain a nulla kibocsátás, a magas befektetői nyereségek és a megfizethető energiaárak is ott vannak, gyakran egymásnak ellentmondó irányokkal. A múlt hónapban a BP is beszállt a "célkitűzésünk a nulla kibocsátás" csapatba a Shell, Total Equinor, Repsol és mások mellé, ahol a BP jelenlegi tervei szerint ez a nulla kibocsátás 2050-re válik majd valóra. Eközben a vállalat kivonult három olyan olajvállalati érdekcsoportból, amelyek történelmileg a klímaváltozás elleni harc ellen helyezkedtek el, írja a Inside Climate News.

Egy fontos kitétele a BP terveinek, hogy a szén-dioxid nulla kibocsátás szintjét csak a saját tevékenységükre értik, nem az általuk eladott termékekhez kapcsolódó kibocsátásra. A BP ebből a szempontból csak egy nagyon "gyenge" fogadalmat tett, miszerint a karbon intenzitást az elvárásoknak megfelelően fogják csökkenteni. Ez annyit jelent, hogy a vállalat az országonkénti előírásoknak megfelelően fogja például a bioüzemanyagok részesedését vállalni [amit amúgy is kell nekik, hogy elkerüljék a bírságokat, a szerk.], de ezen felül semmi többet nem tesznek. Ilyen szempontból a BP vállalása az egyik leggyengébb az európai olajvállalatok között: hiszen a Shell, a Total, vagy különösen a Repsol és az Equinor sokkal komolyabb lépésekre készül 2050-ig. 

De, a BP ezen lépésével egyre világosabb az európai és amerikai olajvállalatok hozzáállása közötti különbség, ha a klímaváltozásról van szó: az európai vállalatok — az anyaországok vezetéséhez hasonlóan — sokkal komolyabb kibocsátás csökkenés mellett teszik le a voksot, mint az amerikaiak. Az elkötelezettségek mellett azonban nem teljesen világos, hogy ezek az európai vállalatok ténylegesen mit is fognak majd tenni a célok elérése érdekében.

A környezetvédők érthetően szkeptikusak, hiszen mégiscsak olajvállalatokról van szó. A Union of Concerned Scientists csoport szóvivője szerint "nemigen lehet kétkedés nélkül csak úgy elfogadni egy ilyen bejelentést, hiszen a klímaváltozás miatt lépéskényszerben van mindenki, azért is, mert ezek a vállalatok a múltban tévhiteket terjesztettek vagy a tényleges tettek elé gördítettek akadályokat".

Pont a BP volt az a vállalat, amely két évvel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államok Washington államában a szén-dioxid adó ellen lobbizott teljes erejével. A vállalat már a 2000-res évek elején megpróbálta a saját arcképét átalakítani a "Beyond Petroleum" vagyis az "Olajon Túl" szlogennal, de néhány évvel később teljesen abbahagyta a vállalat átalakítását és a megújuló energiaforrásokba való érdemleges befektetést.

Az energia szektor elemzői viszont a BP és a többi olajvállalat a piaci kihívásokra reagál, és az átalakulásuk mértéke attól függ, hogy mennyire értékeli majd a piac az új stratégiát mind nyereség, mind befektetői válaszok szempontjából.

A BP a Shell, Total, Equinor, Repsol és más olajvállalatok által fémjelzett csoporthoz csatlakozik a legújabb bejelentésével. Eközben az Atlanti óceán másik oldalán az ExxonMobil és a Chevron "beásta magát a harcmezőn", és aktívan tagad bárminemű felelősségét a szén-dioxid kibocsátással kapcsolatban.

Az óceán két oldala közötti különbségek mögött a háttérben rengeteg tényező húzódik. A különböző szempontok közül egyik legfontosabb az amerikai vásárlók és részvényesekkel ellentétben az európaiak sokkal kevésbé megosztott álláspontja a globális felmelegedéssel kapcsolatban, aminek egyik közvetlen hatása az, hogy ezen csoportok tényleges terveket és tettek várnak el az európai vállalatoktól ezen a téren.

Az összes földrész közül Európában a legnagyobb az úgynevezett ESG — environmental, social & governance, vagyis környezetvédelmi, társadalmi és vezetési — nyomás a vállalatokon, épp ezért nem meglepő, hogy ők reagálnak erre leginkább.

De emellett a versenyhelyzet okozta nyomást sem szabad elfelejteni: a kőolaj és földgáz piacon az elmúlt tíz évben az árak nyomottak voltak, emiatt a befektetők irányába is mutatni kell valamit. "Az olajvállalatoknak nyereséget kell termelnie, ez a brutális befektetői valóság." — Michelle Michot Foss, a Rice University energiaszektori közgazdásza szerint. Emiatt egy érdekes verseny alakult ki: ahhoz, hogy a befektetők bizalmát megtartsák és új befektetésekhez kapjanak pénzt, az európai vállalatoknak egyszerre kell a jelenlegi olaj és földgáz alapú nyereség megtartása mellett egy olyan stratégiával rendelkezniük, amely a hosszútávú átalakulást is egy teljesen új — várhatóan teljesen olajmentes — vállalati működés felé is magában foglalja.

A BP februári bejelentése szerint ezentúl a nyereség maximalizálás mellett kibocsátás csökkentésére is fontos hangsúlyt fog fektetni. Ennek alapeleme, hogy a kibocsátott szén-dioxid is költségként szerepel majd az üzleti terveiben és a következő évek befektetési elemzéseiben. A BP bejelentés része volt annak felismerése, hogy a vállalat kibocsátásának egy részét nem lehet egyszerűen a vállalat működésének átalakításával megszüntetni, ezért szükség lesz más, kompenzáló tevékenységre is, legyen szó faültetésről, a szén-dioxid vagy metán kibocsátás befogásáról és annak hosszútávú tárolásáról, vagy más, még ki nem fejlesztett technológiák alkalmazásáról. 

Emellett a BP látványosan kivonult három lobbi csoportból is — Western Energy Alliance, Western States Petroleum Association és az American Fuel and Petrochemical Manufacturers — mert ezek álláspontja többé nem egyeztethető össze az új vállalásokkal, a szén-dioxid árazásának meglétével és a metán kibocsátások csökkentésével. A BP tagja maradt más olajipari egyesületeknek, például az American Petroleum Institute szervezetnek, amely ellenzi a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére vonatkozó törekvéseket.

A vállalatok régóta figyelők szemében a BP még nincs készen a komoly változásra. A régi angol mondás "verj át először, szégyelld magad, verj át másodszor, szégyellhetem magam" szerint nagyon sokan most a meleg fogadtatás helyett inkább kivárnak, hogy bizonyítékát lássák annak, hogy a vállalat végre tényleg azt teszi, amit megfogadott, nem csak beszél róla.