A belgiumi KU Leuven egyetem biomérnökökből és közgazdászokból álló csoportja egy új, a Science szaklap oldalain megjelent cikkben ismertette, hogyan tudná a vegyipar sikeresen kiváltani a fosszilis, főleg kőolajra épülő gyártástechnológiákat fa felhasználásával. A kutatók szerint, akik mind a technológiai és a közgazdasági feltételeket is figyelembe vettek az elemzés során, a kőolaj alapú kiindulási anyagokat bio-alapanyaggal (fa formájában) felváltva sikeresen lehetne a szektor szén-dioxid kibocsátását csökkenteni, írja a Biofuels News.
Jelenleg a műanyagok, tisztítószerekben felhasznált felületaktív anyagok és az építkezések során felhasznált széntartalmú anyagok nagy része kőolaj származékokból készül megújuló alapanyagok helyett. A kutatócsoport számba vette azokat az eljárásokat, amelyek segítségével a fából olyan köztes vegyipari anyagokat lehet előállítani, amelyek aztán alapanyagként használhatók fel a kívánt termékek széles csoportjának gyártása során.
A kutatócsoport számításai szerint igaz, hogy a kőolaj alapú gyártás ma még olcsóbb, de már most is lehet a termékek egy részét megújuló alapanyagok felhasználásával gazdaságilag is megtérülő módon gyártani új, zöldmezős biofinomítói beruházások esetében.
A kidolgozott modell szerint a fát először szilárd papírgyártáshoz is alkalmas papír pép és folyékony lignin alapú olajjá kell szétválasztani. A pépet fel lehet használni pl. második generációs üzemanyagok gyártására, míg a lignin olajat tovább lehet alakítani vegyiparilag is hasznosítható kémiai építő elemekké, közvetlenül lehet belőle fenolt, propilént és más, nagy értékű vegyipari termékeket gyártani.
A papírgyártás során a lignin melléktermékként jelentkezik és rendszerint elégetik. Ez sajnálatos, hiszen csakúgy mint a petroleum esetében, rengeteg előnnyel rendelkezhet, ha megfelelő módon nyerik azt ki a fából, és ha ezután felhasználható alapanyagokra bontják azt szét.
A kutatócsoport munkájában fontos fejezetet jelent a Science oldalain újonnan megjelent cikk, hiszen most először vették nemcsak a technológiai, de a gazdasági szempontokat is figyelembe a kőolaj helyett fa alapú vegyipari folyamatok esetében.
A kutatócsoport egy belga-japán tintát gyártó vállalattal dolgozott együtt, hiszen a lignin olajból, többet között, tinta is gyártható. A számítások szerint egy új, fa alapú bio-vegyipari befektetés, amelyben az vegyi üzem csak fát használna fel alapanyagként, néhány éven belül nyereséges lehet.
A papíripar látványos zsugorodásának köszönhetően jelenleg többlet van felhasználásra váró fából Európában. A kutatócsoport szorosan együttműködik szemét újrahasznosító és erdészeti vállalatokkal, hogy csak az erdőgazdálkodás során keletkező hulladékokat használják fel alapanyagként.
A csoport most a kiválasztott folyamatok nagyipari szintű alkalmazáshoz szükséges fejlesztésén dolgozik, amely fázisnak a végeredménye, a jelenlegi tervek szerint, egy belgiumi fa alapú biofinomító lesz majd. A csoport jelenleg komoly tárgyalásokat folytat más vállalatokkal, hogy papír pép és más lignin alapú technológiákat is bevonjanak a finomító terveibe.
A fafelhasználásnak jelentősen kisebb negatív környezeti hatása van a kőolajhoz képest, amellett, hogy a fa alapú termékek tényleges szén-dioxid kibocsátása is alacsonyabb, mint a fosszilis alapanyagból gyártottaké. A kutatók szerint a fa alapú termékek a fa által megkötött szén-dioxidot tárolják az élettartamuk során, amivel hozzájárulnak a kisebb ökológiai lábnyom eléréséhez.
A vegyipar jelenlegi szén-dioxid kibocsátása ne elhanyagolható globális szinten, írja a cikk. Komoly változásra van szükség ahhoz, hogy ez a szektor szén-mentességet érhessen el hosszú távon. A jelenlegi fejlesztések is ezirányba tesznek fontos lépéseket. Az belgiumi biofinomító üzembe állásával további és szélesebb körű ipari érdeklődés és felhasználás várható majd a kutatók szerint.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kopasz Szuzukis 2020.02.27. 11:46:30
Ezzel szemben a rostnövények: kender, len, juta, szizál, egynyári növények, intenzív növekedéssel. Termőterületük rugalmasan változtatható. Széndioxid megkötő képességük, termelési produktumuk sokszorosa a fa alapú rosttermesztésnek. Hasonlóképpen a bambus is nagy produktumra képes rövid idő alatt. A rostszerkezet megbontása jóval kevesebb, és kevésbé veszélyes vegyszert igényel, mint a fa. A cellulózszálak is könnyebben megbonthatók. Például az enzimatikusan megbontott kenderrost katalitikus hidrogénezésével folyékony alkoholok, vagy akár szénhidrogének is nyerhetők.
A kenderrost, bambuszrost közvetlenül használható kompozit műanyagok gyártására. A rostnövények pozdorjája kötőanyag nélkül sajtolható hőszigetelő lappá. Kevés kötőanyag, és szálasanyag bekeverésével pedig merev, falap helyettesítő panel gyártható ugyanott, ahol most a farost alapú bútorlapokat gyártják.
David Bowman 2020.02.27. 13:33:50
nemecsekerno_007 2020.02.27. 15:59:36
gigabursch 2020.03.09. 12:20:11
Magyarország évi lakossági fűtésigénye 140 PJoule.
Magyarország elméleti évi famennyisége (növedék) ~ 72 Pjoule energiát képes megtermelni. De a növedéknek csak a 60%-a kerül kitermelésre.
Ráadásul ennek egy része Ipari fa, tehát nem kerül bele az elsődleges energetikai rendszerbe.
gigabursch 2020.03.27. 09:15:40
Rive 2020.03.27. 13:18:51
Egyetlen erdő se lenne meg nélkülük - legalábbis nem túl sokáig....
gigabursch 2020.03.30. 08:04:02
Igen van.
Csak azok ilyen khő-khmm "fékezett habzásúak".
Ami viszont így az iparnak nem megfelelő.
De ha kitenyésztenek egy turbósítottat, akkor viszont fennáll a fenti problémaforrás.