Energia és mobilitás zöld szemszögből

A fa alapú vegyipar távlata

2020. február 26. • írta: ZöldEnergia

A belgiumi KU Leuven egyetem biomérnökökből és közgazdászokból álló csoportja egy új, a Science szaklap oldalain megjelent cikkben ismertette, hogyan tudná a vegyipar sikeresen kiváltani a fosszilis, főleg kőolajra épülő gyártástechnológiákat fa felhasználásával. A kutatók szerint, akik mind a technológiai és a közgazdasági feltételeket is figyelembe vettek az elemzés során, a kőolaj alapú kiindulási anyagokat bio-alapanyaggal (fa formájában) felváltva sikeresen lehetne a szektor szén-dioxid kibocsátását csökkenteni, írja a Biofuels News.

Jelenleg a műanyagok, tisztítószerekben felhasznált felületaktív anyagok és az építkezések során felhasznált széntartalmú anyagok nagy része kőolaj származékokból készül megújuló alapanyagok helyett. A kutatócsoport számba vette azokat az eljárásokat, amelyek segítségével a fából olyan köztes vegyipari anyagokat lehet előállítani, amelyek aztán alapanyagként használhatók fel a kívánt termékek széles csoportjának gyártása során.

A kutatócsoport számításai szerint igaz, hogy a kőolaj alapú gyártás ma még olcsóbb, de már most is lehet a termékek egy részét megújuló alapanyagok felhasználásával gazdaságilag is megtérülő módon gyártani új, zöldmezős biofinomítói beruházások esetében.

A kidolgozott modell szerint a fát először szilárd papírgyártáshoz is alkalmas papír pép és folyékony lignin alapú olajjá kell szétválasztani. A pépet fel lehet használni pl. második generációs üzemanyagok gyártására, míg a lignin olajat tovább lehet alakítani vegyiparilag is hasznosítható kémiai építő elemekké, közvetlenül lehet belőle fenolt, propilént és más, nagy értékű vegyipari termékeket gyártani.

A papírgyártás során a lignin melléktermékként jelentkezik és rendszerint elégetik. Ez sajnálatos, hiszen csakúgy mint a petroleum esetében, rengeteg előnnyel rendelkezhet, ha megfelelő módon nyerik azt ki a fából, és ha ezután felhasználható alapanyagokra bontják azt szét.

A kutatócsoport munkájában fontos fejezetet jelent a Science oldalain újonnan megjelent cikk, hiszen most először vették nemcsak a technológiai, de a gazdasági szempontokat is figyelembe a kőolaj helyett fa alapú vegyipari folyamatok esetében.

A kutatócsoport egy belga-japán tintát gyártó vállalattal dolgozott együtt, hiszen a lignin olajból, többet között, tinta is gyártható. A számítások szerint egy új, fa alapú bio-vegyipari befektetés, amelyben az vegyi üzem csak fát használna fel alapanyagként, néhány éven belül nyereséges lehet.

A papíripar látványos zsugorodásának köszönhetően jelenleg többlet van felhasználásra váró fából Európában. A kutatócsoport szorosan együttműködik szemét újrahasznosító és erdészeti vállalatokkal, hogy csak az erdőgazdálkodás során keletkező hulladékokat használják fel alapanyagként.

A csoport most a kiválasztott folyamatok nagyipari szintű alkalmazáshoz szükséges fejlesztésén dolgozik, amely fázisnak a végeredménye, a jelenlegi tervek szerint, egy belgiumi fa alapú biofinomító lesz majd. A csoport jelenleg komoly tárgyalásokat folytat más vállalatokkal, hogy papír pép és más lignin alapú technológiákat is bevonjanak a finomító terveibe.

A fafelhasználásnak jelentősen kisebb negatív környezeti hatása van a kőolajhoz képest, amellett, hogy a fa alapú termékek tényleges szén-dioxid kibocsátása is alacsonyabb, mint a fosszilis alapanyagból gyártottaké. A kutatók szerint a fa alapú termékek a fa által megkötött szén-dioxidot tárolják az élettartamuk során, amivel hozzájárulnak a kisebb ökológiai lábnyom eléréséhez.

A vegyipar jelenlegi szén-dioxid kibocsátása ne elhanyagolható globális szinten, írja a cikk. Komoly változásra van szükség ahhoz, hogy ez a szektor szén-mentességet érhessen el hosszú távon. A jelenlegi fejlesztések is ezirányba tesznek fontos lépéseket. Az belgiumi biofinomító üzembe állásával további és szélesebb körű ipari érdeklődés és felhasználás várható majd a kutatók szerint.

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldenergia.blog.hu/api/trackback/id/tr9415486844

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kopasz Szuzukis 2020.02.27. 11:46:30

Kicsi szomorú, hogy még mindíg fában gondolkodik a "zöld" társaság. Egy nyárfaültetvény termőideje 20 év. A nyárfának csak 50-55%-a rostanyag, a többi lignin. Ami csak erőteljes kémiai reagensekkel bontható meg.
Ezzel szemben a rostnövények: kender, len, juta, szizál, egynyári növények, intenzív növekedéssel. Termőterületük rugalmasan változtatható. Széndioxid megkötő képességük, termelési produktumuk sokszorosa a fa alapú rosttermesztésnek. Hasonlóképpen a bambus is nagy produktumra képes rövid idő alatt. A rostszerkezet megbontása jóval kevesebb, és kevésbé veszélyes vegyszert igényel, mint a fa. A cellulózszálak is könnyebben megbonthatók. Például az enzimatikusan megbontott kenderrost katalitikus hidrogénezésével folyékony alkoholok, vagy akár szénhidrogének is nyerhetők.
A kenderrost, bambuszrost közvetlenül használható kompozit műanyagok gyártására. A rostnövények pozdorjája kötőanyag nélkül sajtolható hőszigetelő lappá. Kevés kötőanyag, és szálasanyag bekeverésével pedig merev, falap helyettesítő panel gyártható ugyanott, ahol most a farost alapú bútorlapokat gyártják.

David Bowman 2020.02.27. 13:33:50

Ha csökkented a légkörben a szén-dioxid mennyiségét, először a termésátlagok fognak csökkenni.

nemecsekerno_007 2020.02.27. 15:59:36

Meglátjuk. Kopasz Szuzukis leírt pár fontis dolgot. A fát ott lehet preferálni ahol sok van, nálunk inkább rostnövény. De amúgy mindent a matek dönt el: energia, idő, termőterület, kereslet, amortizáció.

gigabursch 2020.03.09. 12:20:11

Hmmm...

Magyarország évi lakossági fűtésigénye 140 PJoule.
Magyarország elméleti évi famennyisége (növedék) ~ 72 Pjoule energiát képes megtermelni. De a növedéknek csak a 60%-a kerül kitermelésre.
Ráadásul ennek egy része Ipari fa, tehát nem kerül bele az elsődleges energetikai rendszerbe.

gigabursch 2020.03.27. 09:15:40

Ha egyszer eljön a nap, hogy a cellulózt lebontják etanolra valamilyen organizmus segítségével ÉS az a mikroorganizmus elszabadul, akkor utána az összes fás szárú növény qrv@nagy szarban lesz

Rive 2020.03.27. 13:18:51

@gigabursch: Pillanatnyilag is van egy rakat baci és gomba, ami cellullózt bont.
Egyetlen erdő se lenne meg nélkülük - legalábbis nem túl sokáig....

gigabursch 2020.03.30. 08:04:02

@Rive:
Igen van.
Csak azok ilyen khő-khmm "fékezett habzásúak".
Ami viszont így az iparnak nem megfelelő.
De ha kitenyésztenek egy turbósítottat, akkor viszont fennáll a fenti problémaforrás.
süti beállítások módosítása