Energia és mobilitás zöld szemszögből

Privát befektetők a fúziós energia területén

2020. február 13. • írta: ZöldEnergia

A világ kormányai milliárd dollárokat fektetett idáig a fúziós energiaforrások kifejlesztésébe, hiszen ezeket tartják a legígéretesebb, hosszútávon is jelentős szén-dioxid kibocsátás csökkenéssel járó energia forrásoknak. A privát szférás befektetések is bekapcsolódtak a fejlesztésbe, aminek keretében kisebb és olcsóbb reaktorokat szeretnének piacra dobni, írja a Wall Street Journal.

A nukleáris fúzió — amelyet egy évszázada tételeztek fel elméletileg és bizonyítottak két évtized múlva a gyakorlatban is — az alapja a nap és más csillagok működésének, és a hidrogén bombának is. A folyamat során a könnyű atomsúlyú atommagokat egymásnak 'préselve' nehezebb atommagokat lehet létrehozni nagy mennyiségű energia felszabadulásával együtt, szén-dioxid vagy más üvegházhatású gázok keletkezése nélkül, viszonylag kis mennyiségű radioaktív hulladék keletkezése mellett.

A gond "csupán" csak annyi, hogy a reakció létrejöttéhez az atommagokat a tipikus atomtávolságnál is közelebb kell egymáshoz hozni, ami rengeteg energiát emészt fel. A csillagokban a gravitáció megoldja ezt a problémát, a Földön viszont más megoldást kell találni erre.

A témán dolgozó tudományos kutató csoportok különböző rendszereket fejlesztenek jelenleg, amellyel ez a probléma megoldható, méghozzá úgy, hogy több energiát nyerjünk ki a folyamatból, mint amennyit abba kell befektetni, hogy a fúziós reakció létrejöjjön. S ez még nem sikerült ezidáig.

A globális felmelegedés új lökést adott a kutatásnak, amely viszonylag alacsony intenzitással folyt az elmúlt években. Az eddigi megoldások jelentős része nagy intenzitású elektromágneses tér segítségével tartotta egy térfogatban és nyomta össze az atomokat (atommagokat), miközben a hőmérsékletet akár a nap középpontjában található érték tízszeresére is növelték. Az mágneses tér fenntartásához olyan nagy mennyiségű áramra van szükség, hogy azt csak szupravezetőkkel lehet elérni, amelyek ellenállás mentesen képesek az áramot továbbítani, s amely szupravezetők működéséhez nagy alacsony hőmérsékletekre van szükség.

Évekig általánosan elfogadott nézet volt, hogy minél nagyobb egy fúziós reaktor, annál hatékonyabban tud majd működni. Emiatt óriási összegekre volt szükség az építésükhöz és üzemeltetésükhöz, amely költségeket csak országok vagy országok közötti együttműködés tudták állni.

A technológiai fejlődésnek köszönhetően ez ma már nem feltétlenül igaz. A számítástechnikai, anyagmegmunkálási és anyag előállítási fejlődéseknek köszönhetően a legújabb reaktor típusok nagysága töredéke az előző generációsokénak. Emiatt aztán a költségek is csökkentek, gyakran olyan mértékben, hogy az elérhetővé vált akár privát befektetők számára is.

A 21 startup-ot magában foglaló Fusion Industry Association már több mint 1,5 milliárd dollárt gyűjtött össze — az összeg nagy részét az elmúlt öt év során. Ezen cégek között megtalálható a First Light Fusion, a Tokamak Energy, vagy a Commonwealth Fusion Systems. Ha ezen startup-ok közül akár egynek is sikerül fúziót létrehoznia, a Bill Gates és Jeff Bezos által pénzelt privát startup-okat is beleértve, az ugrásszerű fejlődést generál majd.

A jelenlegi nehézsúlyú bajnok a fúziós energia terén kétségtelenül az ITER, amely 35 ország együttműködéséből jött létre. A Franciaországban épülő fúziós erőmű egy kb. 30 méter magas hordóban egy több mint 10 méter magas fánk alakú központi reaktoron alapszik. A projekt költsége több mint 20 milliárd dollár, és egyetlen célja az, hogy a fúziós energiatermelés lehetőségét bizonyítsa, anélkül, hogy tényleges energiatermelésre lenne fogható.

Az ITER tesztüzeme várhatóan 2025 körül indul majd meg, bár a tényleges fúziós reakció létrejöttét csak 2035-re teszik. Ha minden a tervek szerint halad, az ITER eredményei alapján az első tényleges ipari alkalmazás talán a 2050-es évek elején kezdheti meg majd a működést.

Az ITER és a privát befektetők projektjei mellett pl. a kínai kormány és a kínai Tudományos Akadémia is befektet a fúziós kutatásba, azzal az ambícióval, hogy 2050 előtt működőképes reaktort állítsanak üzembe.

Érdekes módon a fúziós reaktorok esetében a radioaktivitást sokan nem tekintik komoly problémának. Ennek egyik oka az, hogy a fúziós reaktorok esetében szinte lehetetlen láncreakciót előidézni akkor, ha pl. a reaktor meghibásodik — a hőmérséklet és az erős mágneses mező fenntartása nélkül a fúziós folyamatok a másodperc töredéke alatt "kifulladnak", vagyis nincs lehetőség egy kontrollálatlan láncreakció létrejöttének [mint ami pl. Csernobil vagy Fukushima esetében történt, a szerk.]. Egy ilyen meghibásodás esetében csak minimális mennyiségű radioaktív anyag tud a reaktorból megszökni. A reaktorok vagy a reakció végtermékei sem jelentenek a hasadásos reaktorokhoz hasonló problémát, hiszen a fúziós reaktorok esetében létrejövő izotópok felezési ideje sokkal rövidebb.

Egy másik fontos szakértői vélemény az, hogy a fúzió maga nem tudományos titok vagy még felfedezésre váró folyamat. A jelenlegi megvalósítást "csak" mérnöki problémák gátolják, amelyek központjában a felhasználandó anyagok, műszerek és tervek állnak. Mindezen problémák — az általános vélemények szerint — idővel, pénzzel és megfelelő kísérletekkel megoldhatók.

36 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldenergia.blog.hu/api/trackback/id/tr8015471626

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.02.13. 10:03:37

Mástól idézek alant.

Az lenti videó arról szól hogy az új technológiával 20 K hőmérsékleten stabilan fenn tudják tartani a szupravezetést és és +24 Tesla erősségű mágneses teret létrehozni. A rendszer mechanikailag is "bullet proof"

youtu.be/43Tl39CYhNM

Összehasonlítva az épülgető ITER mágneseivel ez hatalmas eredmény.
Az ITER mágneseit 4 Kelvin hőmérsékletre kell hűteni (cseppfolyós Héliummal) és mindössze 10 Tesla a teljesítményük.

A fúziós energia terén a plazmát összetartó mágnesek ereje a kulcs. A az új HTS mágnesek esélyt adnak egy az ITER-nél nagyságrendekkel kisebb és olcsóbb fúziós reaktor megépítésére.

Az ITER egy agyon politizált projekt amiből minden résztvevő ország igyekszik legalább akkora hasznot húzni mint az általa a projektbe fektetett összeg.
Ezért van hogy az ITER mágnesek felét Olaszországban a másik felét meg Japánban gyártják két teljesen egyforma üzemben két teljes garnitúra munkaerővel.

Naná hogy a végén minden eszméletlen drága és lassú lesz.
Most nekem úgy tűnik hogy mire az ITER megépülne addigra el is avul.
Azt a technológia amivel megtervezték már most meghaladott és az üzembe helyezéséig még 6-16 év van hátra.

Röviden, úgy tűnik, hogy az ITER totálisan meghaladott konstrukció. Alapelvét és mágneseit nézve is, mert az erősebb mágneses térrel nem lineárisan, hanem sokkal erősebben csökken az erőmű mérete. Még, ha működne is az ITER olyan drága, hogy gyakorlatilag két kézen megszámolható azon országok száma, akiknek telne rá és olyan komplex, hogy ki a túró üzemeltetné azt?*

Még videó.
youtu.be/qKTePWmHRQw

Az ITER-től eltérő konstrukciók.
youtu.be/KZm_mpbKX5c?t=631

*Ehhez képest n+1 atomreaktor fék egyszerűségű, pl. a természetes hűtésű kompakt reaktorok.

forum.htka.hu/threads/villamosenergia-termel%C3%A9s-energiagazd%C3%A1lkod%C3%A1s.631/page-433#post-628870

ostvan2 2020.02.13. 17:08:04

A kezdetekben a fúziós energiatermelést is veszélytelennek tartották. Csernobil tervezői sem értették, mi történt, hiszen a reaktor töltetének a dúsítási mértéke alapján az atomrobbanás ki van zárva (nem is az történt). Szóval - ne legyen igazam, de valószínű, hogy - a fúziós energiatermelés során még előttünk van pár meglepetés (katasztrófa). Minden nagy változásnál (autózás, vonat, gőzgép, ágyúk, stb) így történt.

ostvan2 2020.02.13. 17:09:07

@ostvan2: Bocsi, nem a fúzióst, hanem az atommaghasadást akartam írni.

Mr. Hyde 2020.02.13. 17:25:01

Ahhoz, hogy az emberi civilizációnak a túlélésen kívül a további fejlődése is biztosítva legyen, legalább a következő területekről kell teljesen kiszorítani a nyereségorientált megközelítést és így a privát befektetőket.

- tudományos alapkutatások
- alap- és felsőoktatás
- egészségügy és gyógyszeripar
- energetika és nyersanyag kitermelés
- nehézipar (hadiipar és űrkutatás)
- nagyüzemű mezőgazdaság
- nagy kapacitású szállítmányozás
- közösségi közlekedés

A fenti ágazatokat társadalmi monopóliumnak kell nyilvánítani és a finanszírozását, üzemeltetését a legmagasabb színvonalon kell megszervezni.

2020.02.13. 17:52:24

A gond az, hogy egy csomó érdekeltséget sértene, (élén a fosszilis energiából élők,) a fúziós energia elterjedése.
Az igazi az lenne, ha egészen kis méretekben meg lehetne oldani (pl. szállító járművek erőforrása lehetne). Vagy kisebb települések ellátását is megoldaná (fűtéssel együtt)
Örökre vége lehetne a CO2 kibocsátásnak.

Laci A Lakli 2020.02.13. 20:08:43

@inteligens elenzéki:
Miből gondolod, hogy a fosszilis energiából élők érdekei sérülnének a legjobban?
Vegyünk például egy autót. Abba te miként raknál bele egy fúziós erőművet?
Pont nem az olaj és a szén multik érdekeit sértené, hanem épp a "zöld energia" iparágat. Gondolj bele, ha lenne egy olyan rendszer ami stabilan termelné az áramot nukleáris szemét nélkül, akkor épp az esne ki, hogy az időjárásnak van kitéve az energiatermelés. Azaz a sok állami támogatás és milliárdok nem a szél és naperőművek felé menne. Ezek a támogatások nélkül viszont a megújulók nem lennének versenyképesek a mai technológiai szinten.

tökmind1niknév 2020.02.13. 20:44:06

@Mr. Hyde: erre van is egy kísérlet, egy olyan ország önkéntes tesztalanyokkal, ahol ezeken a területeken nagyjából mindenhol megvalósult a kiszorítósdi és központi, nemzeti monopólium irányítja és mondja a frankót.. ott ha jól tudom stadionokat építenek inkább, bár a finanszírozás, pláne üzemeltetés nem a legnagyobb színvonalon megy.

gigabursch 2020.02.14. 07:34:14

"Csak" mérnöki problémák...

Tanulságos...

konrada 2020.02.14. 09:25:29

..Ó már csak 15 év hogy működjön, és már csak 30 év hogy termeljen is?

Ez megnyugtató, mert amikor középiskolás voltam anno 40 éve: akkor még azt mondták, hogy ehhez 15-30 év kell.
Van itt aztán fejlődés!
;))

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.02.14. 10:21:33

@ostvan2: De, a tervezői értették, hogy mi van. Az operátorok nem értették, hogy mi történik. Talán ezért nem kellett volna hülyeséget csinálni...

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.02.14. 10:25:25

@Mr. Hyde: Ezek egy része fizikai képtelenség lenne. Vagy nagyon komoly életmód váltást jelentene... Azt meg az emberek nagy része nem akar. Sakk matt.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.02.14. 10:28:25

@inteligens elenzéki: Ez a kis méretekben hülyülés az, aminek nincs értelme. Okkal van az, hogy a villamos hálózatok olcsó termelését a nagy blokkméretű erőművek jelentik. Fizika okozza ezt.

A közlekedés energiaigénye töredéke más iparágakhoz képest. Ergo felesleges azon elmélkedni, hogy te kocsi méretű fúziós erőművet építs, mert értelmetlen maga a gondolat is.

gigabursch 2020.02.14. 10:53:15

@molnibalage:
Meg a volumen-hozadék törvény vagy másképp a Marshall-kereszt.

Van egy optimális méret, ahol gazdaságos termelni.

Nyilván más ez egy robogó motorjánál és más Paksnál.
De mindkét esetben adott, hogy hol van az optimumpont környezete.

tökmind1niknév 2020.02.14. 10:54:09

@Laci A Lakli: a mai technológiai szinten pont, hogy a megújulók a versenyképesek, és támogatás nélkül teszik ezt. Éppen hogy az atomerőmű nem lesz már sose gazdaságos, ahogy a szénerőművek sem. És a gázerőművek is csak támogatások miatt azok.
Összehasonlításként, a rezsid energiarésze is sokkal magasabb lenne, ha nem lenne rá támogatás, ezáltal a fosszilis energiát már duplán támogatják a te pénzedből. Ezért is van, ha veszel egy napelempanelt, amire nincs támogatás, még így is olcsóbban termelsz valamennyi áramot magadnak.

tökmind1niknév 2020.02.14. 10:56:12

@gigabursch: azért volt próbálkozás atommeghajtású autóra is, sőt működő repülő is volt. Nem az optimumpont környezetén múlott szerencsére, hogy végül lemondtak róla.

konrada 2020.02.14. 11:24:17

@tökmind1niknév: "a megújulók a versenyképesek, és támogatás nélkül teszik ezt"
Ez most ugye vicc, mert komolynak nagyon durva volna!;)))

konrada 2020.02.14. 12:54:09

@molnibalage:
Látom te nem akarsz menni Vissza a jövőbe!
;))

tökmind1niknév 2020.02.14. 13:11:31

@konrada: kicsit kihúzod a fejed a mo-i homokozóból és körülnézel akár a neten, a megújulók (nap, szél) támogatás nélkül kb 8-15 HUF között termelnek és ez alapján megtérül a beruházásuk 10 év alatt is akár. A hatékonyságuk növekedésével ez évről évre lejjebb megy. Ez szenesnél 5x ennyi legalább és ehehz még hozzájön a co2 kvóta amiért fizetnie kell, és a co2 kvóta része amit az államtól kap ingyért, amiért TE fizetsz. Mennyi is a kw ár a számládon? Na mivel magasabb ennél is a szenes ára, ezt a különbözetet is TE fizeted. Csökkent a rezsid? Azt is TE fizeted, hogy ne legyen félreértés. Illetve más adófizetők.
A piaci árak csökkentéséhez is nagymértékben hozzájárulnak a megújulók, pl németeknél mikor nyáron süt a nap és fúj a szél, akkor fizetnek csak fogyassz áramot.

tökmind1niknév 2020.02.14. 13:24:23

@konrada: találtam magyar cikket is hozzá, ha nem megy a külföldi :

www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/paks-napelem-aram-aramar-energia.699175.html

itt már 5 HUF alatti árak vannak, és lesznek is, akármennyire gyengítjük a forintot, hogy ne legyen igaz.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.02.14. 13:32:57

@tökmind1niknév: Biztos azért van a 30 eurocentes német áramban kb. 7-8 cent direkt zöld adó, mert olcsó és versenyképes támogatás nélkül...

Biztos azért a másik legdrágább áram EU-ban a Dán...

Hogyhogynem az atomenergiára alapozó FRA és SWE országokban az áram olcsóbb és fényévekkel tisztább, mint a fenti két "zöld" országban.

Köszönjük a napi propagandát.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.02.14. 13:39:53

@tökmind1niknév: Nem propagandát kérünk, mutasd azon országokat, ahol sok nap és széláram van és olcsó az áram. Ilyen nincs. De azért csak neked...

Az ár.
ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Electricity_price_statistics

Aktuális termelés és tisztaság. Online és van arhívum is, ha fizetsz.
www.electricitymap.org/?page=map&solar=false&remote=true&wind=false

Az "olcsó" megújulós áram...
www.cleanenergywire.org/sites/default/files/styles/gallery_image/public/paragraphs/images/composition-average-household-power-prices-germany-2006-2019.png?itok=g5GME7Vd

Német statisztika.
www.energy-charts.de/power_inst.htm?year=all&period=annual&type=power_inst

Nosza, cáfold. Konkrét adatokkal. Ne dumával.

konrada 2020.02.14. 13:59:22

@tökmind1niknév:
...annak azért van egy diszkrét bája, amikor a közvetlen üzemeltetési költséget nézzük az egyik esetben, és a teljes élettartami költséget a másiknál.

...szóval: írd már le, itt Magyarországon hol létezik nem támogatott megújuló, ami piaci árakon telepítettek, és piaci körülmények között (kereslet-kínálat) értékesít?

...mert hogy biztosan tudsz ilyenről, hiszen mint írtad, versenyképesek, és az emberek nem ellenségük önmaguknak!;)

Na jó, ha azt nézzük, hogy ingyen van a napelem, meg még tárolni is tudod ingyen, úgy valóban rentábilisabb egy 4 kW/h-órás rendszer.

A probléma ott kezdődik, hogy egy ilyen rendszerből ki tudsz termelni évente 4-5 ezer kW-ot, amit ha nem is kell tárolni - mert persze nem támogatott áron, mert dehogy! - visszatudsz hozni a közrendszerből, úgy évi cca. 160 ezret spórohatsz az áramszámlán.
...mindezt cca. 3 millából telepítve....
...szóval ha nem is tekinted támogatásnak a visszatáplálást, azért számolj, hol jön ki a befektetés? ...valahol az után, amikor újra kell elöregedés miatt telepíteni az egészet...

tökmind1niknév 2020.02.14. 14:10:22

@molnibalage: konkrét hozzászólást konkrét adatokkal támasztottam alá, ami arra vonatkozott, hogy a megújulók támogatás nélkül is versenyképesek, sőt.

A propaganda az amit te csinálsz.

Megkockáztatom, nem ingyen.

Pár dolgot nagyon nem értesz, nem akarsz, nem ez a feladatod stb:
-A termelői ár és a lakossági ár sose lesz egyenlő. Ahogy a tejnél se
- Attól, hogy valami versenyképesebb, még dönthet úgy a politika, hogy támogatja. Pl hogy gyorsabban terjedjen el, lásd németek
- A lakossági árban a hatósági szabályozáson kívül több szükséges elem is van, pl a szállítás költsége stb és persze lóvé az államnak, ugye nem gondolod, hogy pont innen nem vesz el?

Az általad hivatkozott franciák is növelik a megújulókat, mert olcsóbb. A dánoknak a termelés fele még most is fosszilis erőmű. Vagyis eleve rossz példát hozol.
A svédeknél meg kb egyharmad az atom részesedése, vagyis kétharmad (ezt te jobban érted) egyéb megújuló stb.

Ha nem értesz egy hozzászólást, annál többet nem tudok érted tenni mint az agitprop osztályod

tökmind1niknév 2020.02.14. 14:29:41

@konrada: a támogatás nélküli versenyképes árban minden költség figyelembe van véve, különben miért érné meg annyiért adni az áramot?
A cikkben szereplő beruházások 5 HUF alatti értékesítési bevételből felépülnek, működnek, amortizálódnak, sőt nyereséget is termelnek, hogy a beruházás tőke, vagy hitelköltségét kitermelni és fedezni tudják.

Egy szóval se mondtam, hogy mo-n létezik ilyen. ÉS ha lenne is, te ugyanannyit fogsz fizetni a szolgáltatódnak, sőt még lehet hogy emel is. A kettő között nincs összefüggés mo-n, csak propaganda, amit molnibalage szépen be is mutatott.

Egyébként én úgy hallottam, persze mire eljut a megvalósításhoz sokat változhat, vagy el is tűnhet, hogy mo-n is lesznek ilyen tenderek, amit nem támogatott, hanem ajánlati árakra írnak ki. Most mo-n kb 34 HUF a támogatott ár, lehet, hogy valaki ennek a harmadáért is fog tudni termelni megújulót, de még1x mondom, ez a számládon nem fog meglátszani.

Amit mondasz pont jó példa egyébként, nincs támogatás a háztetős napelemekre (volt amikor volt, lehet hogy lesz, lényegtelen), ha felrakod és nem visszatáplálásra építed, csak a fogyasztásod egy részének kiváltására, akkor nyilván nem lesz forintosított bevételed, de amivel kevesebbet fizetsz az mégis az, és ezt figyelemeb véve már meg is van a napelemed megtérülése.
Bekerüléstől függően lehet, hogy 10 -12 év, de legalább 25 évig még működni fog akár 90%-os hatékonyságon. Közben meg lesz sokkal jobb, olcsóbb, hatékonyabb, amire lecserélheted.

Akkor ugye hogy versenyképes a magújuló támogatás nélkül is?

konrada 2020.02.14. 14:41:41

...akkor írd már le légy szíves, mennyibe kerül egy rendszer a háztetőn, és mennyi annak az éves termelése.

Ha mindez megvan, akkor csak el kell osztanod cca. 40 Ft/kWh áram árával, aztán lesz min vitázni, mennyire éri meg...

...ja és jó a svéd példa, mert igaz, náluk a megújulók közt a napelem nem játszik, viszont a víz igen. Szerinted mennyi a magyar és mennyi a svéd vízerő-potenciál?

tökmind1niknév 2020.02.14. 14:44:35

@molnibalage: azt se mondtam, hogy van ilyen ország..
De akkora mellénnyel nyomod bullshitet, hogy rágugliztam én is..

És hogy örüljél:

www.globalpetrolprices.com/Paraguay/electricity_prices/

100% megújuló

és 0,000 USD a lakossági ár

átszámoljam forintra?

Ehhez mit szól az agitprop osztályod? Új földrajz térképet nyomtattok az alaptantervbe amin nincs rajta Paraguay?

tökmind1niknév 2020.02.14. 14:49:36

@molnibalage:
hogy ne kelljen messze menned:

www.globalpetrolprices.com/Albania/electricity_prices/

Talán ismered, Albánia!

100% megújuló
0,102 USd a lakosságinak, viszont 0,000 USD a vállalatoknak. Mert ők így akarják, lehetne fordítva is.. politika

meg propaganda!

tökmind1niknév 2020.02.14. 14:57:15

@konrada: van az a pénz amennyiért kiszámolom, akár a saját házadra is. de mivel nem ez a munkám, olcsóbb, ha ráguglizol, ki telepít ilyen rendszereket mo-n és ott kérsz ajánlatot.
Egyébként, talán kalkulátor is akad.

De te is lásd kivel van dolgod, mivel nekem nem hiszel, kerestem neked:

www.naplopo.hu/miert-napenergia/gazdasagossag-megteruelesi-ido/napelemek-megteruelese

mert úgy látszik könnyebb hülyeségeket írni ,mint utánanézni..

Svédeknél is van napelem, egyébként, nézz utána jobban. A vízerőmű potenciálnak is, ne legyél már dedós...

CCnick 2020.02.14. 17:35:31

@tökmind1niknév: Hyde úr É-Korea rajongó, csak szólok...

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.02.14. 21:43:46

@tökmind1niknév: Aminek semmi köze az általad imádott szél és naperőműhöz. Az az Itaipú erőműből jön...
...ami mivel elárasztott dzsungelen van kiderült, hogy kb. annyi metánt termel, mintha szénerőmű lenne. Mutassak rá tanulmányt?

Ja, és egy kb. 0 iparral rendelkező országról van szó, aminek mázlija, hogy a szomszéd felhúzta és beszálhatott az erőműbe.

Vicces fiú vagy...

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.02.14. 22:07:04

@Laci A Lakli:

Hidd el, bármilyen tiszta és biztonságos lesz is a fúziós energia, a sötétzldek körömszakadtáig tiltakozni fognak ellene. (A normális zöldek már kezdik belátni, hogy az atomenergia nélkül nem lehetséges a klímacélkitűzések megvalósítása, de ők kisebbségben vannak.)

Laci A Lakli 2020.02.15. 21:15:13

@tökmind1niknév:
Aranyos, de pont a te hivatkozásod mutatja meg, hogy mennyire nem éri meg a napelem.
Tehát a magyar lakosságnak az átlagfogyasztása olyan 2200 KWh.
A te linked alapján azt jelenti, hogy nekem be kéne fektetnem 2x550.000=1.100.000 millió forintot és akkor 13,31 év után leszek nullszaldón.
A gond ezzel csak az, hogy nem számol azzal, hogy mi van, ha én egy biztonságos magyar állampapírba fektetem a kezdeti 1,100.000 Forintomat. Végigviheted a kiszámoló által nyújtott kalkulátorban (kiszamolo.hu/allampapir-kalkulator-frissitve/ ), hogy 13 év és 4 hónap után lesz 2,068,807 Forintom.
Azaz lefizettem az 1 millás villanyszámlát. Ez azt jelenti, hogy 1,068,807 Forinttal rosszabbul járok, mintha a gyakorlatilag kockázatmentes állampapírt vettem volna :D.
De ja nagyon megéri... Ja nem...

Laci A Lakli 2020.02.15. 21:26:42

@Laci A Lakli:
Ja bocsánat a végén elírtan 1,1 millát fizetek le és 968.807 Forintot bukok.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.02.15. 22:11:11

@Laci A Lakli:

Téves a számításod:

1) Az áram ára nem mindig martad annyi, amennyi most. Mellesleg év elején máris volt egy emelés, persze nem az áram ára emelkedett, hanem a járulékos költségek, pl. elosztói díj és hasonló tételek, csakhogy ugye a fogyasztót nem igazán érdekli, milyen jogcímen kell többet fizetnia az áramért.

2) A korrekt összehasonlítás az lenne, ha a biztonságos állampapírba fektett tőkéd hozamából fizeted ki a havi villanyszámládat. Ez esetben eljön majd az a pillanat, amikor a hozam nem fedezi az egyre magasabb villanyszámlát, és hozzá kell nyúlnod a tőkéhez - ami a tőkéd igen gyors apadását fogja eredményezni, hiszen a csökkenő tőke hozama is csökken, így egyre többet kell kivenni a tőkédből.

"Azaz lefizettem az 1 millás villanyszámlát."

Mint a fenti gondolatmenetből is kiderül, az egymillás villanyszámlát nem 13 év és 4 hónap elteltével kell fizetned kamatmentesen, hanem minden hónapban. Ezzel máris borul a számításod.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.02.15. 22:18:24

@Laci A Lakli:

Röviden annyit, hogy a napalem jó eséllyel kifizetődik a felhasználónak. A gond ott van, hogy ez a kifizetődés csak azért lehetséges, mert a mai rendszer externalizálja a napelemes áramtermelés egyéb költségeit, mint pl. több fosszilis backup vagy ma Magyarországon nem létező tárolás, növekvő rendszerirányítási költségek stb. És természetesen az, hogy az éves szaldó miatt a felhasználó ingyenesen használja "akkumulátorként" a villamos hálózatot, ami főleg nyár-tél viszonylatban igen jelentős költségmegtakarítást jelent számára.
süti beállítások módosítása