A belgiumi Hyport Oostende lesz az első kikötő, amelyet kizárólagosan tengeri szélenergiával fognak ellátni, és ahol a felesleges "zöld" hidrogén formájában fogják majd tárolni. A világ első ipari nagyságrendű megújuló energiát árammá és azt hidrogénné alakító üzeme a tengeren termelt szélenergia feleslegét fogja felhasználni, írja a RechargeNews.

Három belga vállalat, a tengeri építményeket tervező DEME mérnöki vállalat, a flamand területekre koncentráló PMV pénzügyi intézmény és az Port of Oostende együtt fogja az 50 MW teljesítményű próbaüzemet felépíteni az Oostende-i kikötőben. Ez a próbaüzem már önmagában a legnagyobb hidrogén elektrolízis üzem lesz, amit egy 2025 után üzembe kerülő tényleges üzem követ majd.

Sokak által elfogadott álláspont az, hogy a megújuló energiaforrásokon alapuló áramtermelés fölöslegét nem lehet könnyen az elektromos hálózatba táplálni, és ehelyett inkább például hidrogén gyártásra lehetne nagyüzemi keretek között használni, a víz elektrolízise segítségével, ami során a víz molekuláit az alkotó elemekre, oxigénre és hidrogénre bontjuk elektromos áram segítségével. A mostani belga projekt az első, ahol ipari szinten használjuk fel a megtermelt áram "felesleges", vagyis közvetlen fogyasztásban nem felhasznált részét.

Más, ezidáig bejelentett "zöld" hidrogén projektek is megújuló energiaforrásokat szeretnének felhasználni [még ha "csak" könyvelés szintjén is, a szerk.], de ritka az, hogy a hidrogén termelés közvetlenül legyen a megújuló energián alapuló áramtermelésre kötve.

Belgiumban ez év végéig 2,26 GW teljesítményben érhető el tengeri szélenergia, amely még 1,75 GW összteljesítményű további projektekkel lesz kibővítve a következő néhány évben. Mivel a megújuló energiaforrások csúcsteljesítménye ritkán esik egybe a fogyasztási csúcsokkal, a fogyasztáson túli megtermelt áramot más célokra is fel lehet használni.

A Hyport Oostende-i zöld hidrogén a közvetlen ipari felhasználáson felül energiatárolóként is szolgál majd, de emellett hőtermelésre, üzemanyagként is felhasználható lesz. A mostani projekt szerves része lesz a hidrogén tárolás is és, a vállalatok szerint, 2022-re a projekt egy szárazföldi hidrogént felhasználó áramtermelő egységet is tartalmaz majd.

A világon jelenleg kb. 69 millió tonna hidrogént használ fel az ipar, főleg olajfinomítás, műtrágya gyártás során, valamint a vegyipar fontos eljárásai részeként. Jelenleg a felhasznált hidrogén 99%-t fosszilis energiahordozókból vagy azok energiájának segítségével termelik, ami 830 millió tonna szén-dioxid kibocsátással is jár. Ez, az International Energy Agency szerint Anglia, Franciaország és Belgium teljes kibocsátásánál is több. Az úgynevezett "steam methane reforming" eljárás során minden tonna hidrogén előállítása közben 9–12 tonna szén-dioxid kerül a levegőbe.

A fenti eljárással gyártott, úgynevezett "szürke" hidrogén fajlagos ára most kb. 1,5 dollár/kg érték körül mozog, amely lényegesen olcsóbb, mint a megújuló energiaforrásokból kinyert áramot felhasználó elektrolízissel gyártott "zöld" hidrogén ára. A jelenlegi legolcsóbb eljárást használva "zöld" hidrogént nagyüzemi mennyiségben egy kanadai cég kínál, 2,67 dollár kilogrammonkénti áron.