Az új évet rendszerint számadással kezdik sokan, így a ZöldEnergia blogon is hasonlóba fágtuk a fejszénket. De nem a saját szemszögünkből, hanem globális léptéken és a megújuló erőforrások szempontjából. Vagyis azt a kérdést tettük fel, hogy vajon mire is elegendőek a bolygón található megújuló erőforrások az emberiség jelenlegi energia és áramfelhasználásához képest.

Ehhez az International Energy Agency adatbázisában található 2017-es energia felhasználás, áramfogyasztási számokat, és a megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermelés szintjét vetettük össze több független intézet — Global Wind Energy Council, Sandia National Laboratories, Marine Energy, IRENA, Ocean Energy Council — bolygószintű szél-, nap-, geotermális és vízenergia becsléseivel. A 2018-as adatok még nem érthetők el.

Az eredmények egyszerre biztatóak és elgondolkodtatóak egyben.

A megújuló erőforrások ténylegesen kinyerhető energiatartalmát megfelelő súlyozással kell számításba venni, hiszen a szél nem fúj mindig, vagy a nap sem süt napi 24 órában. Emellett az erőforrások által képviselt teljes energia (ideális mennyiség) és a mostani megoldások által kinyerhető energia (ténylegesen mennyiség) között is számottevő különbség van.

A szélenergia esetében ez a napi huszonnégy óráját figyelembe véve átlagos 25%-ot jelent. A napenergia esetében napi 18 órával és 25%-os hatásfokkal számítva napi átlagos 19%-t jelent csak. A vízenergia esetében 40%-kal, az árapály erőművek esetében napi 12 óra és 32,5%-os hatásfok mellett 16,25%-ot eredményez ez. A geotermális energia esetén nap 24 órában legfeljebb 63%-os hatásfokkal lehet számolni az szakértők szerint. 

A legfontosabb jó hír az, hogy a jelenlegi energia és áramfogyasztási igényeket mind a szélenergia vagy napenergia kizárólagos kihasználásával ki lehetne elégíteni száz százalékig. Emellett az árapály és vízenergia is elegendő mennyiségű elektromosságot tudna biztosítani a jelenlegi áramfogyasztási igényekre.

A kevésbé jó hír azonban az, hogy a jelenlegi energiatermelés a vízenergia kivételével jóval 1% alatt van a globális megújuló energiatartalékok esetében. Vagyis az elmúlt majd három évtized kapitális befektetése minimális szinten járult hozzá ezen energiaforrások kiaknázásához. Ahhoz, hogy a globális felhasználás szempontjából számottevő mennyiségű energiát tudjunk termelni ezekből a megújuló energiaforrásokból, legalább egy nagyságrenddel nagyobb befektetésekre lesz szükség a következő két évtizedben.

A még inkább elgondolkodtató tény az, hogy a jelenleg megjósolt energia és áramfogyasztási növekedést is figyelembe véve, miszerint 2050-re várhatóan megduplázódik a globális energiafelhasználás mértéke a fejlődő gazdaságok egyre növekvő energiaigénye miatt, sem a szél-, sem a napenergia alapú energiatermelés egymagában nem bír majd ezzel a növekvő igénnyel lépést tartani. Összesen még várhatóan igen, de ehhez jelentősen meg jell növelni a jelenlegi kitermelés nagyságát az összes megújuló energiaforrás esetében.

Vagyis az előző pontban említett, egy teljes nagyságrenddel nagyobb befektetés sem lesz majd elég ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a hosszútávú energiaigény növekedésével, hiszen mind a szél-, nap, árapály, víz és geotermális energiaforrásokat is fel kell majd lényeges mértékben használni majd ahhoz, hogy lényeges szén-dioxid kibocsátás nélkül tudjuk a világ energia (és áram) éhségét kielégíteni.

Számosítva ez annyit jelent, hogy nem megduplázni vagy háromszorozni kell a kitermelt megújuló energia mennyiségét a következő 30 évben, hanem a jelenlegi termeléshez képest sokszorosát kell majd üzembe helyezni.

A szélenergia esetében 84-szer több termelési kapacitást kell majd telepíteni az elkövetkező három évtizedben, a napenergiánál 174-szeres mennyiséget a jelenlegihez képest, a vízenergiánál 4-szer többet, a geotermális energiánál 113-szor többet, míg az árapály energia esetében a jelenlegi kapacitásnál 24 ezerszer többet kíván majd meg ahhoz, hogy a világ energiaigényét a rendelkezésre álló energiamennyiséggel arányosan kielégítse. 

Persze az is lehet, hogy egy ilyen globális mértékű befektetés és építkezés helyett addigra egy teljesen új, sokkal koncentráltabb de a szén-dioxid kibocsátás szempontjából kedvezőbb energiaforrást találunk majd. 

A fenti számokat látva valószínűleg rá leszünk majd kényszerülve...