A fosszilis energiahordozók (kőszén, kőolaj és földgáz) mennyisége véges: ha elég sokáig fogyasztjuk őket, a világméretű tartalékok egy idő után kifogynak. Jónéhány évtizede foglalkozik ezzel a gondolattal a világ, amelyek közül a leghíresebb az úgynevezett Hubbert-féle csúcs olaj ("peak oil") elmélet és az úgynevezett Hubbbert-görbe kiszámítása volt.
M. King Hubbert 1956-ban publikálta tanulmányát, miszerint a termelési régióktól függetlenül a fosszilis energiahordozók termelése mindig egy úgynevezett haranggörbével írható le. A kezdeti növekedési periódusban az erőforrások megtalálása után a termelés üteme növekszik, részint a növekedő mértékű bányászat és az egyre korszerűsödő termelési eljárások bevezetése miatt. Később a termelés szintje tetőzik és végül csökken, ahogy a természeti erőforrások kiapadnak. Az ő akkori előrejelzése szerint az Egyesült Államok az olajtermelési csúcsát majd kb. 1970 körül éri el, amely becslés, annak ellenére, hogy az ország ténylegesen kb. 17%-kal magasabb termelési szintet ért el, a következő évtizedekben úgy tűnt, hogy igaz is lesz.
De végül nem így történt.
A fenti ábrán zöld szaggatott vonal jelzi Hubbert eredeti előrejelzését, az ourworldindata.org adatai szerint. A folyamatos zöld vonal az Energy Information Administration (EIA) amerikai intézet által gyűjtött éves termelési adatait mutatja, amely adatok Hubbert elméletét cáfolják.
Rengetegen próbálkoztak azzal, hogy a Hubbert által felvetett elméletet globális szintre alkalmazva megpróbálják megválaszolni a nagy kérdést: mikorra fogyunk ki a fosszilis energiahordozókból? Szinte mindenki tévedett.
Az 1979-es olajválság idején Hubbert maga is azt jósolta, hogy a világ kb. 2000 körül eléri az olajtermelési csúcsot. Az ezt következő évtizedekben az elemzők sorra publikálták a téves előrejelzéseket, annak ellenére, hogy a globális olajtermelés tovább növekedett és növekszik.
Az előrejelzések és az ilyesfajta termelési görbék nagy rákfenéje az, hogy elfelejtik vagy egyszerű kényelmi szempontok miatt szőnyeg alá söprik azt a tagadhatatlan tényt, hogy a technológia fejlődésével folyamatosan újabb természeti erőforrásokat találunk és ezek gazdaságos kitermelését is megoldhatóvá tesszük. Ha a több évtizedes bizonyított tartalékok adatait nézzük, világos, hogy ezek mértéke nem hogy csökkent, de az olaj tartalékok mértéke kb. 50%-kal, míg a földgáz tartalékok mértéke 55%-kal növekedett 1995 óta. Ez a tény, a fogyasztási adatok bizonytalansága miatt is, nagyon nehézzé teszi a tartalékok kifogyásának előrejelzését.
Lehetséges, hogy a tartalékok kifogyása tényleges krízishelyzetet teremt majd az elkövetkező 50–100 évben, de nagy valószínűséggel egy másik fontos ok miatt fogunk a fogyasztási szokásokon változtatni: ez pedig az éghajlatváltozás és az azzal összekapcsolható jelenségek megfékezésére adott válaszok lesznek.
A jelenleg kibocsátott szén-dioxid viszonylag sokáig marad a légkörben (nem végtelen ideig, ahogy azt sokan hiszik), és a növekvő szén-dioxid mennyiség az átlaghőmérséklet növekedésével kapcsolható össze. A fosszilis energiahordozók és a klímaváltozás elleni küzdelem kapcsolatának leírásakor az egyik fontos paramétere a teljes szén-dioxid terhelés: ha a jelenleg ismert tartalékokat mind felhasználjuk (elégetjük), összesen kb. 750 milliárd tonna szén-dioxidot juttatunk majd a légkörbe.
Ez pedig sokkal több, mint a 275 milliárd tonna szén-dioxidos határ, amit az úgynevezett párizsi 2-fokos klímatervben becsült meg az IPCC, mint a kibocsátás felső határa, hogy a tervet teljesíteni tudjuk. Vagyis a meglévő tartalékok legalább kétharmadát jobb, ha a föld alatt hagyjuk. Az IPCC jelentés által meghatározott értéket sokan támadják, hiszen légkörkutatás rengeteg változóval számol, és emiatt a modellek előrejelzésének bizonytalansága (szórása) is viszonylag nagy. A legkonzervatívabb számítások szerint a jelenlegi tartalékok több mint 80%-át a föld alatt kell tartanunk, hogy a 2-fokos előirányzott maximális növekedési célt tartani tudjuk.
A Carbon Tracker tanulmánya szerint ez az "nem-elégethető szén" komoly gazdasági károkat jelent majd. Ha a jelenlegi fosszilis energiahordozókba való befektetési ráta az elkövetkező években is hasonló szinten marad, akár a német GDP kétszeresével egyenlő nagyságú, kb. 6,7 billió dollárnyi tőke mehet "kárba" az következő évtizedekben. A tanulmány ezeket a befektetéseket "partravetett" tőkének hívja, amelyek befektetési értéke minimális lesz.
Szóval azok, akik amiatt aggódnak, vagy aggódtak volna, hogy valamikor kifogynánk a fosszilis energiahordozókból, megnyugvást találhatnak az előrejelzésekben, amik szerint az olaj és földgáz kb. 65-80%-át a föld alatt kell hogy tartsuk a klímaváltozás megállításához és visszafordításához szükséges változások és rendelkezések miatt.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
midnightcoder2 2019.10.11. 15:57:04
Alick 2019.10.11. 17:08:24
www.youtube.com/watch?v=ofXQdl1FDGk
flydomi 2019.10.11. 17:27:01
Marpedig van koze hozza.....
Der Piefke 2019.10.11. 17:37:42
De neked persze elhisszük puszira - hát még Grétikének!
Valóság nevű unokahúgotok 2019.10.11. 17:45:12
Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2019.10.11. 18:49:14
Helyszíni zsemle 2019.10.11. 19:00:50
fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2019.10.11. 19:54:12
MINDENT EL FOGNAK ÉGETNI, AMÍG HASZON LESZ RAJTA.
Ha nem Európában, akkor az USÁ-ban, ha nem ott, akkor Kínában. És ha valaki esetleg önéntesen korlátozná magát, az el fog bukni egy háborúban.
Úgyhogy tök mindegy, hogy mi lenne elméletileg a jó.
Sequoyah 2019.10.11. 20:33:07
Csak az elmult50 evben 25%-kal emelkedett a legkori CO2. 0.01% a fenet, itt 25%-rol van szo. Bizonyitottan ez okozza a fold atlaghomersekletenek emelkedeset.
Es nem, a novenyek NEM dolgozzak fel a CO2-t. Beepitik magukba, de ezt aztan ki is eresztik amikor lebomlanak. Szoval csak annyi CO2-t tud megkotni a novenyvilag, amennyi erdo elfer a fold felszinen. Az Amazonast pedig epp most egetik fel, szoval a trend nem igazan jo...
Es mar uj koszen-mezok sem keletkeznek hogy a novenyekben eltarolt karbont a fold ala zarjak...
CSOKKI MÁLNA 2019.10.11. 21:52:44
Vagy mégse:
magyarnarancs.hu/tudomany/nem-a-szenlobbi-ugynoke-78989
"A lényeg, hogy a ma használatos üvegház-modell alapvető fizikai meghatározottságokról nem ad számot. A légkör hosszúhullámú sugárzási szerkezetét - amely az üvegházhatást meghatározza - globális skálájú energetikai kényszerek vezérlik. Szakszerűen szólva, a légkör hosszúhullámú átlátszósága, opacitása, infravörös optikai mélysége - amelyek valamennyien a köznapian üvegházhatásnak, avagy "hőcsapda-hatásnak" nevezett jelenség szakmai mérőszámai - a földi rendszerben egy hosszú távú, stacionárius, elméletileg is levezethető konstans érték körül ingadozik, melyet nem lehet a légkör üvegházhatású gázainak hozzáadásával vagy kivonásával szabadon változtatni. Miskolczi levezette ezt a konstanst, és megmutatta, hogy a földi légkör tényleges üvegházhatása valóban egyenlő ezzel. A projektemben sikerült igazolni mind az elméleti levezetést, mind pedig - független adatbázisokon - a valós adatokkal való egyezést. A konklúzió hétköznapian szólva: a jelenlegi globális felmelegedés NEM ÜVEGHÁZ FELMELEGEDÉS."
---
Sequoyah 2019.10.11. 22:33:34
Ugye nem gondoltad komolyan hogy egy Magyar Narancs interjut bizonyitekkent talalsz? Raadasul egy olyan interju, aminek a kijelentesei szoges ellentetben allnak a tudomanyos eredmenyekkel.
CSOKKI MÁLNA 2019.10.11. 22:39:20
Sequoyah 2019.10.11. 23:01:19
Raadasul az interju folott is olvashatod, hogy o fizikus, nem pedig klimakutato, szoval meg csak nem is ez a szakterulete...
Nem csoda, hogy nem is mellekel semmifele adatod, merest vagy bizonyitast, csak ures allitasokat. Ezen ures allitasokat pedig mar azota cafoltak is, nem kell sokaig keresgelni hozza a neten:)
Szoval semmi keppen sem mervado, es maga az interju formatum sem er sokat egy per-review folyamatan atesett valodi tudomanyos kutatassal.
ZöldEnergia 2019.10.12. 08:51:28
Veszéjben a lyogállamiság ! 2019.10.12. 09:33:29
Miskolczi is fizikus,és ebbéli minőségében dolgozott a modenai éghajlatkutató intézetben,és a Nasanál is.
Zágoni pedig ezen a területen tevékenykedik az MTA-nál.Ő kapta a feladatot az akadémiától Miskolczi dolgozatának vizsgálatára.Vagy talán nem tartod kompetensnek a Magyar Tudományos Akadémiát Föld klimatikus viszonyainak vizsgálatára..?
Veszéjben a lyogállamiság ! 2019.10.12. 09:44:49
Alick 2019.10.13. 09:23:01
Érdekes, mert a "tudományos eredmények" pár évtizede még jégkorszakkal riogattak... ami a 2004-es Holnapután c. filmet is ihlette.
Sequoyah 2019.10.14. 15:27:27
Megis a cikkben egyetlen tudomanyos teny sem szerepel, csak tudomanyoskodo kijelentesek...
A TUDOMANY a TENYEK alapjan bizonyitotta, hogy a klima az emberi tevekenyseg hatasara valtozik. Dogmat itt a klimaszkeptikusok oldalan latni, amik semmivel sem tudjak alatamasztani az allitasaikat.
Sequoyah 2019.10.14. 15:29:39
Annakhogy a Hollywood-i film ilyenekkel riogat, mi koze van a valosaghoz? Te komolyan elhitted egy film alapjan???
gigabursch 2019.10.30. 20:27:49
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:
Aztán folytasd tovább:
H2CO3 + Mg/Ca => dolomit és mészkő.
Szóval a tengerek a hullámzásukkal rengeteg CO2-t nyelnek el.
Ennek egy részét visszaforgatja a tengerek fitoplankton állománya, a többi meg szépen tálálkozik az oldott Ca és Mg ionokkal, ami kicsapódik és lent a tenger fenekén szépen csinál üledékes kőzetet.
Majd eltelik 2-300 millió év és szépen lehet kirándulni egy másik Gerecsében, Vértesben vagy Keszthelyi-hegységben.
Emellett a tengervíz párolog is, ami egyfelől erős üvegház hatású gáz, másrészt kurvajól árnyékol is, ráadásul még képes csapadékként hullani is.
És innentől kezdve lehet bátran modellezni, nem lesz két egyforma modell...
@Sequoyah:
Megnyugtatlak, az Amazonas-medence CO2 semleges terület.
A CO2 ott tud lekötődni és valamilyen szenülésben részt venni, ahol csapdába esik.
Ezek az alábbiak:
- csernozjom talajok (nagyon szerény mértékben)
- réti és lápi talajok (jóval erősebben)
- üledékesedő tavak.
Ugyanis itt nem megy végbe az élő szervezet általi vagy a neutrális oxidáció.