Mezőgazdasági szén-dioxid temető

A szántás nélküli földművelésnek évezredes hagyományai vannak. Ezt próbálja most egy vállalat megfelelően kezelt vetőmagokkal elősegíteni, amelyek az ilyen típusú mezőgazdasági körülmények között is sikeresen terem. Hektáronként 6 és 7 tonna szén tárolását lehet így megoldani, amely globálisan legalább 6 milliárd tonnát is jelenthet, írja a Wall Street Journal.

A szántás nélküli földművelés, vagy a legújabb kifejezéssel élve a "regeneratív termelői gyakorlat", rengeteg lehetséges előnnyel jár, pl. növeli a termőföld minőségét, a termények mennyiségét, csökkenti a víz- és műtrágyaigényt egy másik fontos mellékhatás mellett: az ilyen földek szénegyenlege negatív vagyis évente jelentős mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg a légkörből.

Az Indigo Ag Inc, egy Boston-beli mezőgazdasági technológiával és szervezéssel foglalkozó vállalat új carbon credit (szén kredit?) piacot hozott létre. Ennek keretében vállalatok és fogyasztók, akik a saját szén-dioxid kibocsátásukat nem tudják (vagy akarják) közvetlenül csökkenteni, gazdákat fizethetnek azért, hogy ezt a mennyiséget a földjeiken tárolják. Az Indigo Carbon piacon a jelenlegi ár kb. 15 dollár per a művelésre alkalmas földben tárolt tonna szén-dioxid értéken áll. A szén-dioxid kredit kereskedés elősegíti a gazdákat abban, hogy az ilyenfajta művelésre való átállással járó kockázatokat fedezni tudják.

Az Indigo vezérigazgatója, David Perry szerint az ipari forradalom óta kibocsátott szén-dioxid közel felét, nagyjából egy trillió tonna szén-dioxidot tudnánk ily módon megkötni.

A Rodale Intézet, amely az Indigo-val szövetkezett, hogy az organikus mezőgazdasági eljárásokat elősegítsék, előzetes próbatermelések adatai alapján kb. 5 tonna hektáronkénti szén-dioxid megkötéssel számol. Globálisan számolva ez kb. 37 milliárd tonna kibocsátott szén-dioxid megkötését jelentheti.

Az Ohio Állami Egyetem (Ohio State University) mezőgazdasági kutatói szerint viszont ezek az értékek nem reálisak. Rattan Lal szerint a maximális megkötött szén-dioxid mennyisége, ideális körülmények között, kb. 9 milliárd tonna szén-dioxidnak felel meg, de még ez is csak képzeletbeli érték a jelenlegi politikai helyzet és törvényi keretek miatt. 2015-ben Franciaország próbálkozott egy hasonló feltevéssel, hogy éves szinten 0,4%-kal növeljék a termőföldben tárolt szén mennyiségét a világon, de szinte semmi nem történt ebben az irányba azóta.

Talán 6 milliárd tonna lehetséges Rattan Lal szerint, amiből kb. 1 milliárd tonnát tudna az USA felvállalni. De ez korántsem elegendő a fosszilis energiahordozókból származó szén-dioxid akárcsak nagyrészének semlegesítésére. De lehetőséget adna bizonyos szektorok, mint például a polgári repülés vagy az acél ipar kibocsátásának csökkentésére.

A mostani, úgynevezett természeti megoldások (nature based solutions) rendszerint ellenállásba ütköznek a földtulajdonosok körében: azért, hogy erdőket tudjunk telepíteni, rendszerint termőföldeket kell feláldozni, és ez a közvetlen éves, és piaci szinten szabályozott, bevételeket csökkentik egy hosszútávú és kormány szinten szabályozott segélyszerű finanszírozással kompenzálva. Ezzel szemben a szántás nélküli termelés a kettőt kombinálja, a közvetlen, termény alapú bevételt a szén-dioxid megkötésével járó közvetett és központilag támogatott bevétellel együtt.

A növények a légköri szén-dioxidot kötik meg fotoszintézis által. Amikor a növény elpusztul, a szerves anyag része (a benne tárolt szénnel együtt) a földben marad viszonylag sokáig. A modern mezőgazdaság ezt a folyamatot akasztja meg: a szántás fellazítja a talajt, segíti a földben tárolt szerves anyag oxidálódását, míg a műtrágyák, rovarirtók és növényvédő szerek a szerves anyag kilúgozódását segítik elő, miközben nitrogén oxidokat, erős üvegházhatással rendelkező gázokat, is termelnek.

A regeneratív mezőgazdaság két módon is növeli a levegőből megkötött szén-dioxid mennyiségét: egyrészt a nagyobb termelékenység miatt, hiszen több növény nő a földeken, másrészt pedig a több növényből az elhalt növényeket a földben hagyva. A mélyszántás helyett keskeny lyukakban adagolják a vetőmagot, és a aratás után sem marad a szántóföld üresen, hiszen folyamatos növényi takarót alakítanak ki. Indigo olyan vetőmagokat állít elő, amelyek természetes mikrobákkal vannak társítva, amelyek segítségével a növények ellenállóbbakká válnak a rovarok, gombásodás és a szárazság okozta károk ellen.

Az így kialakuló föld több tápanyagot és vizet tartalmaz, és szó szerint tele van élettel. Helytől függően 6–10 földigiliszta is lehet egy ásónyomnyi földben, és a föld víz visszatartási képesség messze meghaladja a mélyszántott területekét, akár öt centiméternyi esőt is elnyelve 20 perc alatt.

A magasabb víztartalom miatt a területek jobban tűrik a szárazságot is, és átlagban több termést is hoznak, miközben az öntözéssel járó költségek nagy részét meg lehet takarítani.

Akkor miért nem váltanak többen az ilyen típusú mezőgazdálkodásra? Részben a váltás költségei miatt, hiszen új típusú vetőgépek kellenek, újfajta vetőmagok, és mert az átmeneti időszakban alacsonyabb termés is lehetséges. Az Indigo által felvázolt carbon credit ezt az átmeneti állapotot segít könnyebbé tenni, hiszen jelentősen hozzájárulhat a gazdák bevételeihez.

Az Indigo eddig több mint három millió hektárnyi területen termelő gazdákkal kötött szerződést, és vonta be őket a carbon credit kereskedésbe. Jelenleg is folynak azok a tárgyalások, amelyekkel más vállalatok által igényel carbon credit hiteleket tudnak erre a piacra bevezetni. Ha minden a tervek szerint halad, egy éven belül a gazdák is látják ennek az újfajta gazdálkodásnak az első terményeit.