A Cornell Egyetem (Cornell University) által vezetett tudományos együttműködés célja, hogy az élő szervezetekben — mint például baktériumok, algák és növények, állatok, stb. — található örökítőanyagból, a DNS-ből, állítsanak elő természetbarát, könnyen lebomló bioműanyagokat és géleket, írja a Biomarket Insights.

A mostani eredményeknek köszönhetően a mindennapok során használatos műanyagokat, erős ragasztóanyagokat és többfunkciós kompozit anyagokat lehetne kiváltani az új, DNS alapú műanyagokkal. Emellett a jelenlegi megoldás új utakat is megnyit a gyógyszerkezelésben is a hatóanyagok szervezetben való bejuttatása terén. Mindkét esetben a környezetet a fosszilis energiahordozókból gyártott hagyományos termékek által igencsak terhelő megoldásokat lehet majd így kiváltani.

A nagy, sokat fogyasztó és szennyező kamionok és nehéz teherautók milliárd tonnányi árut szállítanak az USA területén minden évben. Új módját fedezték fel nemrégiben, hogyan lehet a közúti teherforgalom üzemanyag-fogyasztását csökkenteni, és ehhez nem a gépjárművekben, hanem az utakban kell keresni a választ, írja az Anthropocene Magazine. A Transportation Research Record szaklapban megjelent új tanulmány szerint a szilárdabb (merevebb) útfelszín egyik nem várt hatása az úton közlekedő teherforgalom átlagfogyasztásának csökkenése.

A közlekedés az egyik legnagyobb szén-dioxid kibocsátó ágazat. A teljes évente a közlekedés által kibocsátott CO₂ mennyiségének kb. a negyedét adja a közúti teherforgalom az Amerikai Egyesült Államokban az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (Environmental Protection Agency) becslése szerint. Miközben a személygépkocsik és a könnyű teherautók számára a teljesen elektromos meghajtás kiutat jelent a mostani helyzetből, a nehéz teherautók számára az ilyen típusú megoldások még nagyon gyerekcipőben járnak. Ezért ezek számára minden fogyasztás csökkenést hozó megoldás fontos lehet, amelyek között, a mostani eredmények szerint az utak is fontos szerepet játszhatnak.

Sokak számára egyre világosabb az, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontos része annak a feltételnek a teljesülése, hogy egyre több megújuló energiaforrásból kinyert elektromos áramot tudjunk érdemlegesen tárolni és szabadon felhasználni. De ennek a feltételnek globális szinten is számottevő megteremtése önmagában egy új iparágat hoz majd létre és ezzel új gazdasági lehetőségek előtt is megnyitja majd az utat.

Az akkumulátorokhoz köthető termelési szektorok a jövőben egyre nagyobb teret nyernek majd: a McKinsey becslése szerint 2030-ra a jelenlegi szinthez képest tizenhétszeresére fog ez az iparág növekedni, a tisztán elektromos autóktól kezdve a mobil elektronikai cikkeken át az alapvető áramtárolás területéig mindent beleértve. Ez lényegi változást fog előidézni és új, globális szinten is mérvadó gazdasági lehetőségeket fog teremteni a következő évtizedben.

A beszédes nevű GAIA szervezet, amelynek neve az angol Global Alliance for Incinerator Alternatives szóösszetételből (szabad fordításban a Nemzetközi Szövetség az Égetés Alternatíváiért) adódik, új jelentést adott ki, amelyben a jelenleg leginkább elfogadott műanyag újrahasznosítási eljárásokat, mint például a pirolízist és az depolimerizációt, elemezték ki részletesen. A szövetség szerint a műanyagok kémiai újrahasznosítása komoly környezetszennyezési következményekkel jár, és technológiai szempontból nem érett még meg az igazán széleskörű alkalmazásra, vagyis globális szinten nem tudja majd a műanyagok által jelentett problémákat megoldani, írja a C&EN.

Sok vállalat vallja, hogy a műanyagok kémiai újrahasznosítása a sokkal ígéretesebb megoldás a fizikai újrafeldolgozáshoz képest. Az ilyen mechanikus visszaforgatás esetén a műanyagokat szétválogatják, tisztítják (rendszerint mossák), majd bizonyos mennyiségű frissen előállított, úgynevezett szűz műanyag alapanyaggal keverve újra felhasználják. Ezt az útvonalat követve szinte mindig szükség van új, fosszilis energiahordozókból kinyert új műanyag felhasználására is. Ezzel szemben a kémiai újrahasznosítás lényege, hogy a műanyagok alapépítő elemeit nyerik vissza [gyakran a gőzkrakkolásig visszamenve, a szerk.], és így a szűz alkotóelemekkel megegyező minőségű alapanyagokat lehet ismét gyártani a használt műanyagokból.

A jelentés szerint azonban a kémiai újrahasznosítás pont kémiai (és fizikai) okok miatt nem lehet a hosszútávú válasz a műanyagok fenntartható visszaforgatásának problémájára.

Egy új tanulmány szerint kétoldalú napelemekkel és a nap pályájának egytengelyes követésével lehet a legnagyobb hatásfok növekedést lehet elérni a költségtakarékosság szempontjából, írja a Anthropocene Magazine.

A most alkalmazott átlagos napelemek rendszerint egy oldalon rendelkeznek napfény elnyelő réteggel és rögzített tartószerkezetre vannak felerősítve. Az ilyen egy oldalas napelemek a ráeső napfény kb. 22%-t alakítják át elektromos árammá. A kétoldalú napelemek akár 35 százalékkal több elektromos áramot is elő tudnak állítani, amely kb. 16%-kal alacsonyabb fajlagos költségeket jelent, még a napkövető mozgató rendszer ára ellenére.

Az ír ClonBio Group 143%-os nyereségnövekedést könyvelt el 2019-ben, amely a 2018-as 39 millió euróhoz képest a múlt évben elért 95 millió eurós (32,8 milliárd forintos) nyereségnek köszönhető, írja a Biofuels News. A cég bevétele 26%-kal növekedett 361 millió euróra (124,8 milliárd forintra). A ClonBio Group legfontosabb termelő egysége a magyarországi Pannónia Bio biofinomító.

A nyereség és a bevétel növekedése összhangban van az elmúlt időszakban észlelt bioetanol ár 22%-os emelkedésével, amelyet a kereslet növekedése és az egyre magasabb nyereséget nyújtó technológiák alkalmazása is segített. A bioetanol mellett a kukorica olaj és az állati takarmányként felhasználható magas fehérje tartalmú melléktermék is fontos része a kukoricát feldolgozó biofinomítónak, amelyet Tolna megyében a Duna partján építettek fel 2012-ben.

A világon kevesebb mint az emberiség harmada képes alapszinten megélni a csak helyben termesztett élelmiszereket fogyasztva, a másik kétharmadnak szüksége van a máshol termesztett élelmiszereket eljuttató teherszállítás kiterjedt rendszerére és a kereskedelemre, hogy ezt az alapvető emberi szükségletet biztosítani tudja, írja az Anthropocene Magazine.

Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature tudományos szaklap oldalain publikált új eredményei szerint a modern világ sokkal jobban bocsátkozik a szállítás és kereskedelem adta lehetőségekre, mint azt korábban gondoltuk volna. A kutatás során hat csoportba osztott alapvető élelmiszereket vizsgáltak. Ezek között ott szerepeltek a mérsékelt égövi alapélelmiszerek, mint a búza, rozs, árpa, rizs és kukorica, a trópusi éghajlatban termesztett köles és cirok, valamint a gumós növények családjába tartozó manióka (kasszava) és a hüvelyesek családjába tartozó termények is. A kutatók figyelembe vették az átlagos termesztés és fogyasztás közötti távolságot és a fogyasztók számát is. Kiindulási pontként megpróbálták minimalizálni ezt a távolságot.

Az eredmények meglepőek lettek.

Az Európai Befektetési Bank (European Investment Bank, EIB) 75 millió eurós kölcsönnel segíti az ArcelorMittal két új projektjét. A belga Ghent városában található üzemükben történő fejlesztés célja a szén-dioxid kibocsátás csökkentése, amit a melléktermékek felfogása és átalakítása vagy újrahasznosítása segítségével akarnak elérni. Ezzel egy új, alacsony fajlagos CO₂ kibocsátású acélüzemet fognak létrehozni, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben kivetett kibocsátási céloknak megfelelően, írja a Biomarket Insights.

Az egyik fejlesztés keretében az egyébként a légkörbe eregetett szén-dioxidot szeretnék újrahasznosítani és azt ipari etanollá alakítani. A másik fejlesztés a biomassza alapú koksz gyártás folyamatát és annak ipari hasznosítását fogja nagyüzemi körülmények között alkalmazni.

Ahogyan az éghajlatváltozáshoz köthető átbillenési pontok (angolul "tipping points") egyre közelebb kerülnek, egyre többet hallunk arról, hogy miként lehetne az éghajlatot közvetlenül az előnyünkre befolyásolni ahelyett, hogy a szén-dioxid kibocsátást csökkentenünk kelljen. Például úgy, hogy a bejövő napsugárzás mennyiségét lecsökkentsük egy megfelelő anyag légkörbe való kibocsátásával, és így csökkentsük a földfelszín átlagos hőmérsékletét. Ezt az angol szakirodalom "solar geoengineering" néven emlegeti, amit magyarul talán "napsugárzás bolygómérnökség"-nek lehet nevezni.

Az ilyen napsugárzást közvetlenül csökkentő megoldások viszonylag olcsók, és hatékonyan csökkenthetik a felszíni hőmérsékletet. De igencsak kockázatosak is egyben. A sok technológiai és pénzügyi kockázati tényező mellett az egyik legfontosabb politikai kockázat egyszerűen az, hogy a különböző országok szempontjából "ideális" átlaghőmérséklet messze nem ugyanaz az érték mindenkinek. Ennek pedig egyenesági következménye az lehet, hogy a mostanihoz képest jobban megosztott, szegényebb és politikailag végleg feszült bolygót kapnánk az alacsonyabb hőmérsékletért cserébe, írja az Anthropocene Magazine.

Több mint egy évszázada nagyrészt fosszilis energiahordozók felhasználása biztosítja a világ szinte összes gyárának működéséhez szükséges energiát. Az biztos, hogy hirtelen gyökeres változás nem fog itt történni, de a tisztán elektromos felhasználás egyre növekszik majd az ipari szereplők körében is, írja a McKinsey. 2035-re az előrejelzésük szerint a világ elektromos áramfelhasználásának a felét megújuló energiaforrások fogják majd adni, a fosszilis energiával megegyező vagy annál alacsonyabb fajlagos áron.

Az elektromos áramot felhasználó munkagépek árának csökkenése és a megújuló energiaforrások részarányának növekedése mind pozitívan hat majd az ipari eljárások egyre fokozódó mértékű elektromosításához (angolul "electrification"). Az előírások és szabványok várhatóan további szén-dioxid kibocsátás csökkenést fognak elvárni az ipar egyre növekvő számú szektorában, hiszen a Párizsi Egyezményeben foglalt 1,5 °C-os globális átlaghőmérséklet emelkedés eléréséhez szükséges CO₂ kibocsátás csökkenésben az ipari szereplőknek is komoly szerepük lesz. Az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) szerint ehhez a mostani elektromosítási szint legalább kétszeresére lesz szükség az iparban.