Energia és mobilitás zöld szemszögből

Átlaghőmérséklet háborúk várhatók?

2020. június 16. • írta: ZöldEnergia

Ahogyan az éghajlatváltozáshoz köthető átbillenési pontok (angolul "tipping points") egyre közelebb kerülnek, egyre többet hallunk arról, hogy miként lehetne az éghajlatot közvetlenül az előnyünkre befolyásolni ahelyett, hogy a szén-dioxid kibocsátást csökkentenünk kelljen. Például úgy, hogy a bejövő napsugárzás mennyiségét lecsökkentsük egy megfelelő anyag légkörbe való kibocsátásával, és így csökkentsük a földfelszín átlagos hőmérsékletét. Ezt az angol szakirodalom "solar geoengineering" néven emlegeti, amit magyarul talán "napsugárzás bolygómérnökség"-nek lehet nevezni.

Az ilyen napsugárzást közvetlenül csökkentő megoldások viszonylag olcsók, és hatékonyan csökkenthetik a felszíni hőmérsékletet. De igencsak kockázatosak is egyben. A sok technológiai és pénzügyi kockázati tényező mellett az egyik legfontosabb politikai kockázat egyszerűen az, hogy a különböző országok szempontjából "ideális" átlaghőmérséklet messze nem ugyanaz az érték mindenkinek. Ennek pedig egyenesági következménye az lehet, hogy a mostanihoz képest jobban megosztott, szegényebb és politikailag végleg feszült bolygót kapnánk az alacsonyabb hőmérsékletért cserébe, írja az Anthropocene Magazine.

A Bologna-i Egyetem kutatói érdekes számítógépes kísérletet végeztek el. Ezek során két csapat próbált meg egy közös számot kihozni — a kísérletek során ez 2, 6 vagy 10 lehetett — ahhoz hasonlóan, ahogy országok próbálnának meg egymással megegyezni az ideális hőmérsékletcsökkenés nagyságáról a saját szemszögük alapján.

A csapatok arról dönthettek, hogy mekkora nagyságú "termelésre" hajlandóak, a bolygómérnöki tettekhez hasonlóan, az általuk ideálisnak tartott szám eléréséhez. A csapatok nem egyeztethettek a lépések során, de minden kör után látták, hogy a másik csapat mit tervez, ami alapján megpróbálhatták kitalálni, hogy a másik csapat milyen stratégiát követ. Ez a felállás a közgazdaságtanban ismert, úgynevezett "public-good-or-bad" helyzetek egyik variánsa.

A különböző pontos párosítások esetén, amikor a két csapat közül az egyik 2, a másik 6 pontot akar elérni — ugyanígy a 2 és 10 vagy 6 és 10 pontos esetekben — a nagyobb pontot elérni akaró csapat rendszerint domináns szerepet töltött be. A Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban megjelent cikk szerint az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is hasonló helyzet várható. Azok az országok, amelyek számára a hőmérséklet emelkedés megállítása fontosabb, valószínűleg komoly szerepet vállalnak majd a küzdelemben, míg a kisebb csökkenéssel is beérő országok akár fel is hagyhatnak majd az ezirányú költéssel, hiszen a többiek szükségből megoldják majd azt. A mostani kísérletek adják az ilyen, a szakirodalomban úgynevezett "free-driving" esetnek nevezett helyzetre az első kézzelfogható példát az éghajlatváltozás témakörében.

Amikor a kutatók több csapattal hajtották végre a kísérleteket — jelen esetben 6 csapat, amelyből mindig két csapatnak volt ugyanaz a szám a célja —, hasonló eredményre jutottak. A ténylegesen elért szám mindig 10 körül volt, még akkor is, ha mindenki látta, hogy a mindenki számára legköltségtakarékosabb és leghatékonyabb megoldás a 6 elérése lenne.

Vagyis a kutatók szerint, az éghajlatváltozás szempontjából a változásokat azok fogják véghezvinni, akik számára a legfontosabb azok elérése és a hőmérséklet növekedésének megállítása és visszafordítása. De ez mindenkire hatni fog, a kevesebbet tenni akaró (vagy ténylegesen tevő) országokra is.

A helyzet még bonyolultabbá vált, amikor a kutatók lehető tették a negatív termelést is, vagyis azt, hogy a másik csapat vagy csapatok teljesítménye ellen dolgozhassanak. Ez az éghajlatváltozás szempontjából fontos lehetőség, hiszen az ellenintézkedések nem csak lehetséges megoldások, de bizonyos országok által már most alkalmazott lépések. Technológiailag is lehetséges ez, hiszen a napsugárzás földfelszínre érését gátló anyagok mellett olyanokat is ki lehet bocsátani, amelyek az üvegháztatást növelik (pl. metán, szén-dioxid, stb.).

A kutatók éghajlatváltozási háborút vártak ennél a kísérletnél, főleg azért, mert ha egy csapat magasabb számot akar elérni, lehetősége van arra, hogy a megkívánt teljesítmény felett túlkompenzáljon, hiszen azt várja, hogy a másik csapat csökkenteni próbálja majd az eredményt.

Első nézésre azonban a hosszútávú átlagok főként 6 körül mozogtak, vagyis az első várakozásokhoz képest közel az ideálishoz. Igaz, hogy mindkét oldalon több teljesítményt használtak fel, mint az kellene, de a számok alapján nem volt egyenértékű egy globális éghajlatváltozási háborúval.

De a háttérben káosz volt. Mivel egyik csapat sem tudja előre, hogy a többi milyen irányba fog mozdulni, komoly ingadozások voltak tapasztalhatók a körönkénti túlkompezálás miatt. Ennek az instabilitásnak a legkomolyabb globális következménye a túlzott költekezés, vagyis a gazdasági növekedés jelentős lassulása és az egyenlőtlenségek további növekedése lenne.

A tényleges politikai helyzet azonban szerencsére nem ennyire izolált. A különböző országok közötti kapcsolatok és egyezmények sokat segíthetnek abban, hogy a célok és a célok eléréséhez szükséges tennivalók szempontjából közös nevezők alakuljanak ki. De sajnos ugyanilyen könnyen lehet, hogy a különbségek miatt vitás helyzetek, fenyegetések és akár tényleges háborúk is kialakuljanak a természetbe való beavatkozás és a különböző célok miatt.

Az biztos, hogy a technológiai és gazdasági tényezők és kockázatok mellett a politikai kihívások is komoly figyelmet követelnek meg a következő évtizedekben.

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldenergia.blog.hu/api/trackback/id/tr8115808674

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Alick 2020.06.17. 08:41:22

A geoengineering meglehetősen kockázatos beavatkozás, mert nem igazán vagyunk tisztában a kaotikus éghajlati rendszerek működésével.
Az átlaghőmérséklet változásánál sokkal nagyobb problémát okozhat a helyi anomáliák számának növekedése (pl. fagy- és hőhullámok váltakozása).

nemecsekerno_007 2020.06.17. 09:15:27

,,Bízzunk Istenben, de tartsuk szárazon a puskaport,,
,,Ha békét akarsz, készülj háborúra,,

Akkor lesz itt globális hippikolónia az emberiségből ha leszállnak az UFO-k.

Addig maradnak a régi bevált módszerek.

midnight coder 2020.06.17. 10:17:50

@Alick: Az igazság az, hogy folyamatosan azt csináljuk ebben a pillanatban is. Az is geoengineering amikor bekapcsolod a laptopodat és megnézed ezt a hozzászólást. Ráadásul, amikor Pl. legutóbb kitalálták, hogy a teherszállító hajókon is ki kell vonni a ként az üzemanyagból, szintén adtak egy nagy pofont a globális felmelegedésnek, mert hogy ugye a légkörbe kerülő kén-dioxid - amellett hogy savas esőket okoz - visszaveri a napfény egy részét, ergo csökkenti a felmelegedést. Ez is geoengineering.

Ráadásul a természet maga is csinál ilyet. A jelen klíma is ennek a következménye.

A dolog másik oldala, hogy ha a seggünket a földbe verjük, akkor sem lesz a világ 2050-re CO2 semleges, másrészt ha a jelenlegi élővilágot fenn akarjuk tartani, ma 50 évvel korábbra kell CO2 semlegessé válni. Ergo, ez az út járhatatlan. Az emberiség előtt két út áll:

1. Alkalmazkodni a globális felmelegedéshez. Ami azt jelenti, hogy már most elkezdhetjük ásni a bunkereket ahol az emberiség egy töredéke talán túlél.

2. Kézbevesszük ezt a dolgot, és amíg nincs megfelelő technológiánk a karbansemlegességhez (ami lehet hogy meglesz 30 év múlva, de mire elterjed Afrikában is, az szintén lesz egy másik 30) addig marad a geoengineering.

steery 2020.06.17. 10:27:01

Az oroszoknak és a kínaiaknak nagyon jól jönne, ha Szibéria fölmelegedne, mert óriási területek válnának lakhatóbbá és mezőgazdasági termelésbe bevonhatóvá. Az amerikaiaknak nagyon jól jönne, ha lehűtenék az Antillákat, a keleti part menti vizeket és a Mexikói-öböl vizét, mert az enyhítené a hurrikánokat. A japánok, Fülöp-szigetekiek, koreaiak, kínaiak nagyon örülnének a Csendes-óceán hűtésének a tájfunok miatt. Az egész világ nagyon örülne, ha nem engednénk felmelegedni a déli sarkot, hogy ne emelkedjen a vízszint. Ugyanakkor az északi tengert fel kéne melegíteni, hogy hajózható legyen nyáron és megindulhasson a tengeri bányászat (meg az alaszkai és grönlandi földművelés). Az indiaiak szabályozni szeretnék a monszunt. Ennek a pakisztániak, bangladesiek, thaiok, vietnámiak is örülnének. Afrikát hűteni kéne és a száraz vidékeit csapadékosabbá tenni.
Gyakorlatilag az egész bolygót totálisan át kéne alakítanunk ahhoz, hogy még jobban megfeleljen a kényes igényeinknek és még jobban kihasználhassuk a véges területeket, erőforrásokat.
A Geostorm sci-fiben erre láttunk egy példát: a globális éghajlat szabályozás nemzetközi szükségszerűség. Az más kérdés, hogy maga a film elég gyatrán sikerült, de a téma aktuális. A kérdés nem az, hogy kell-e nekünk éghajlatszabályozás, meg lesz-e, hanem, hogy milyen gyorsan és milyen áron, milyen hatékonysággal tudjuk megvalósítani?

GyMasa 2020.06.17. 12:17:22

Szerintem meg egy óriási napernyőt kellene az űrben építeni, amivel lehetne az igényeknek megfelelően korlátozni a besugárzást. És, akkor nem kellene a mindneféle vegyi anyagok ismert, és (a hatás eléréséhez fasznált mennyiségek esetén valószínűleg még) nem ismert hatásai miatt aggódni.
És, szerintem talán még ez lenne az olcsóbbik megoldás.
Már, ha fizikailag megvalósítható.

2020.06.17. 13:20:38

A helyes kifejezés free-riding, nem free-driving.

2020.06.17. 13:28:02

@midnight coder: és nagy léptékben is megvalósult, csak nem a klímát befolyásolja: pl amikor több országot érintő folyóra az egyik ország duzzasztógátat épít, és felborítja az addigi vízmegosztást. Nincs új a nap alatt.

ZöldEnergia 2020.06.17. 13:29:38

@pityókabort Vráncsábó ócsón: Utánanéztünk mi is, de a "free-driving" a helyes kifejezés, mert másról van szó, mint a "free-riding" esetében.

Ha érdekel a téma, itt van az eredeti tudományos cikk Weitzman "free-driving" elméletéről:

M. L. Weitzman, Scand. J. Econ., 117, 1049–1068 (2015)
scholar.harvard.edu/files/weitzman/files/weitzman-2015-the_scandinavian_journal_of_economics.pdf

2020.06.17. 13:30:03

@steery: annyi, egymással ellentétes cél van és annyi bizonytalanság, hogy jobb ha bele sem kezdenek. Sőt jobb, ha nem is gondolnak rá.

2020.06.17. 13:49:54

@ZöldEnergia: köszi. Ez tényleg más.

midnight coder 2020.06.18. 11:51:51

@GyMasa: Ez megvalósíthatatlan a napszél miatt, ráadásul viharos sebességgel szednék szét a meteoritok. A levegőbe juttatott anyag által történő időjárás szabályozást viszont évmilliók óta gyakorolják a vulkánok. És persze mi is, lásd globális felmelegedés. Illetve előtte azzal, hogy az üzemanyagból nem szedtük ki a ként nem csak fűtöttünk, de hűtöttünk is. Más kérdés, hogy ettől viszont a savas eső okozott problémákat, ergo nem ártana valami, a kénnél jobb anyag erre.