Energia és mobilitás zöld szemszögből

Hat paradoxon a megújuló energia útjában

2020. január 24. • írta: ZöldEnergia

Az energia szektor megújuló energiaforrásokon alapuló megreformálása nem egyszerű feladat, hiszen technológiai, nagyságrendi és szabályozási szempontokból vagy akár politikai és társadalmi téren is rengeteg, egymással összefüggő problémakört kell ehhez egyszerre megoldani. Ezen problémák megértése és megoldása elengedhetetlen ahhoz, hogy a klímaváltozás mértékét csökkentsük és, remélhetőleg, megállítsuk azt egy, az emberiség szempontjából, még kezelhető szinten.

Bár a megoldásokra globális szinten lesz szükség, a komplikációk rendszerint helyileg jelentkeznek. Nemcsak olyan országokban, amelyek jelenleg szinte kizárólagosan a fosszilis energiahordozók kitermeléséből tartják el magukat, mint pl. a közel-keleti országok jelentős része, vagy akár Oroszország vagy Norvégia is, hanem univerzálisan szinte mindenhol. Bár szinte minden ország másfajta utat jár be ezen a területen, hat olyan közös paradoxon áll a tényleges és globális szinten is jelentős változás útjában, amely az országonkénti vagy régiónkénti különbségeken túlmutat, írja a RechargeNews oldalán Gerard Reid, a londoni Alexa Capital alapító tagja.

1. A szolgáltatók paradoxonja

Az energia szolgáltató vállalatok a világon mindenhol a figyelem és változás középpontjában állnak. Ezek a vállalatok jelentős változásokon mentek és mennek keresztül: a szerkezeti és szervezési átalakulások mellett, a vállalatok feldarabolása és fúziója, a privatizáció vagy központosítás, az energia termelési és elosztási feladatok szétválasztása és egyesítése, a hálózati terhelés és annak változásának kezelésének feladata, mind a jelenlegi útkeresés része, amely során az energia szolgáltatást próbálják meg a piaci és állami szereplők tovább fejleszteni. Közben az energia szolgáltatóknak a legkevésbé sem áll érdekében, hogy a fogyasztók tényleges energiafelhasználását csökkentsék, vagy hogy az ezzel járó szén-dioxid kibocsátást valamilyen formában befolyásolják.

Ez a szolgáltatók paradoxonja. Az energia szolgáltatóknak, amelyek a piaci és technológiai helyzetük alapján a lehető legjobb helyzetben vannak ahhoz, hogy az energiafelhasználást és a vele járó kibocsátást ténylegesen és effektíven csökkentsék, nem áll érdekében az energiafelhasználás csökkentése. Sőt, a piaci szabályok és értékelés szerint ennek pont az ellenkezője igaz rájuk. Minél több elektromos áramot, kőolajat, földgázt vagy szenet adnak el, annál többet keresnek közvetlenül és közvetve a részvénypiaci értékelés alapján is. Amíg az energia vállalatok értékelése az eladott energia mennyiségéhez kapcsolt, nem érdekük azt csökkenteni.

[Ami igazándiból még nem is lenne baj, hiszen hosszútávon, több évtizedes léptékben mérve és globális átlagokat nézve, a társadalmi és gazdasági fejlődéssel egyik legjobban korreláló mérték a fajlagos energiafelhasználás: minél több energiát használunk fel, annál fejlettebb a társadalom. A szerk.]

2. A piaci hatékonyság paradoxonja

Adam Smith-től Eugen Fama-ig az elmúlt több mint száz évben sokan bizonygatták, hogy a szabad piac nyújtja a lehető leghatékonyabb békés megoldást arra, hogy a meglévő erőforrásokat az arra igényt tartók számára elossza. Ugyanezen források azt is bizonyították, hogy a piac nem mindig működik az elvárásoknak megfelelően.

Az egyik ilyen eset az, amikor monopólium alakul ki vagy a piacot kevés számú szereplő tevékenysége határozza meg, aminek hatására vagy az árat vagy a kereskedelemben levő áru mennyiségét tudják akarattal a vásárlók érdekeivel ellentétes irányba terelni. Az olaj kereskedelmében pl. az OPEC játszott ilyen központi szerepet, amíg az észak-amerikai és orosz befektetések hatására kialakuló többlet termelés ezt meggyengítette.

Nem meglepő, hogy a legtöbb országban pl. az elektromos áramszolgáltatók működése szempontjából nincs igazi piaci verseny, vagyis a vásárlók nem tudják a fogyasztás mértékét változtatni a piaci ár függvényében. Igazából a legtöbb országban az elektromos áramszolgáltatást eleve úgy tervezik, hogy a szolgáltatók fogják a megtermelt áram mennyiségét a rövid-, közép- és hosszútávú igények alapján készített előrejelzések alapján változtatni, hogy a várhatóan felmerülő fogyasztást ki tudják majd elégíteni. Vagyis az áramtermelők és szolgáltatók jelentős piaci szereplőként, de nem a piaci verseny szabályai szerint vesznek részt a kereskedelemben.

3. A Jevons paradoxon

A 19. századi közgazdász, William Stanley Jevons, ismerte fel először azt, hogy a gőzgépek hatékonyabbá válásának következménye — a gépek egyre kevesebb kőszenet fogyasztottak ugyanannyi mennyiségű gőz előállításához — nem a kőszén fogyasztás csökkenése, hanem ennek pont az ellenkezője, a kőszén fogyasztás drasztikus emelkedése volt. A hatékonyság növekedésének elsődleges következménye az volt, hogy a gőzgépeket egyre szélesebb körben alkalmazták, aminek másodlagos következménye a teljes kőszénfogyasztás megugrása lett, annak ellenére, hogy gépenként tényleg kevesebb kőszenet égettek el.

Manapság a Jevons paradoxon talán az egyik legjobban ismert környezettel kapcsolatos közgazdasági paradoxon, amit "Rebound Effect" néven is ismernek. Ennek alapja az, hogy az olyan technológiai fejlesztések, amelyek a fajlagos energiafelhasználás csökkenésével járnak, nem okoznak tényleges csökkenést az energiafelhasználás mértékében, sőt rendszerint a fajlagos csökkenésekhez képest eredő energiafogyasztás növekedést idéznek elő, mivel az energia takarékosság előnyét egyre több felhasználó akarja majd kiaknázni.

Az egyik ok emögött az, hogy a hatékonyság növekedés gazdasági előnyét (a megtakarítást) rendszerint a fogyasztó élvezi. Emiatt a fogyasztás teljes mértéke növekedni fog. Egy jó példa erre a világítás: bár az újabb technológiáknak köszönhetően egyre kevesebb áramot fogyasztanak pl. a LED izzók, mi egyre több lámpát használunk a lakásokban és kertekben az elmúlt évtizedekhez képest, ami miatt a fogyasztás nem csökken, hanem gyakran emelkedik is.

4. A NIMBY paradoxon

A NIMBY az angol "not in my backyard", vagyis "nem az én házam mögött" néven elhíresült fogyasztói hozzáállást jelképezi. Ennek során még azok is, akik egyébként elkötelezett szószólói például a megújuló energiaforrások kiaknázásának, hirtelen ellenezni fogják a következő szélerőmű (vagy naperőmű vagy a szél- vagy naperőműhöz kapcsolódó magasfeszültségű vezeték) telepítésének terveit, ha az a lakóhelyük közvetlen környezetében kerülne kivitelezésre. Az úgynevezett NIMBY-izmus az egyik fő oka annak, hogy az új projektek késnek vagy véglegesen megakadnak még a kivitelezés előtti tervezési fázisban.

5. A megújuló energiaforrások paradoxonja

Az ötödik paradoxon közvetlenül a megújuló energiaforrásokhoz köthető: bár lehet, hogy bizonyos területeken már ezek a legolcsóbb energiaforrások, de ettől még nem feltétlenül ezek a legértékesebbek. A megújuló energiaforrások fő hátránya a megszakított termelés. Vagyis ahhoz, hogy a nap 24 órájában tudjunk energiát termelni, jelenleg mindig egy másodlagos (és rendszerint fosszilis energiahordozón alapuló) technológiát is alkalmazni kell.

Az időszakos energiatermelés következtében az energia ára a napos vagy szeles időszakokban hirtelen lecsökken, akár negatív energiaárat is okozva. Vagyis, még ha a nap- és szélenergia fajlagos ára az átlagos áramár és előállítási ár alá is csökken, milyen piaci (befektetési) előny származik még több ilyen kapacitás kiépítéséből, ha a termelési árrés már most is nagyon alacsony (vagy éppen negatív) pont akkor, amikor ezen erőforrások a leginkább rendelkezésre állnak?

Piaci szempontból a legértékesebb energiatermelő technológiák pont azok, amelyek rugalmasan tudnak alkalmazkodni az energia fogyasztás ingadozásához. Ilyen például a földgáz alapú áramtermelés, amely az időjárástól és napszaktól függetlenül, viszonylag gyorsan tud az áramtermelésbe bekapcsolódni, vagy abból kilépni a kereslet és időjárás ingadozásának megfelelően.

6. A közgazdasági hozzáállás (filozófia) paradoxonja

Az Amerikai Egyesült Államok energia piaca az egyik legkomplikáltabb a világon, nagyrészt annak köszönhetően, hogy a tagállamok önállóan szabják meg a törvényeket és piaci korlátokat. Az államok egy részében központilag szabályozott és merev piaci körülmények között folyik a kereskedelem, míg más államokban az áramtermelés és elosztás is teljesen liberalizált piacon történik. A fogyasztói árak viszont nem teljes mértékben követik az közgazdasági tanok által előírt változásokat. Az európai piac jórészt liberalizált, vagyis mostanra már könnyebben alakul ki tényleges versenyhelyzet a piac szereplői között bizonyos régiókban, akár országhatárokon keresztül is.

Az USÁ-ban a fejlesztések jelentős részét adókedvezménnyel stimulálják, amely megoldást Európában nem használják, mivel egy amerikaihoz hasonló központi (brüsszeli) adókedvezménynek a tagországokban egyszerűen nincs jelentése. Itt a fejlesztés költségeit inkább a fogyasztók viselik (és ezt el is tűrik), míg az amerikai piacon a fogyasztók sokkal érzékenyebben az áremelkedésre, vagyis ott ezt a megoldást nem erőltetik sem a piaci szereplők, sem a állami vagy föderális intézmények.

Ennél még égetőbb probléma viszont az, hogy még mindig nincs globálisan elfogadott és ténylegesen működő megoldás a jelenleg is folyó környezetkárosító tevékenységek megfékezésére vagy akár büntetésére és a környezetkárosítás hatásait kiküszöbölő vagy azokat semlegesítő tevékenységek "jutalmazására". Enélkül egyszerűen lehetetlen lesz hathatósan és hatékonyan átalakítani a jelenlegi globális energiatermelő és szolgáltató rendszert.

........................

A fenti paradoxonok megoldása nélkül a tiszta és szén-mentes jövő egyre távolabbi és egyre kevésbé megvalósítható álommá válik Gerard Reid szerint. Remélhetőleg találunk használható megoldásokat a fenti paradoxonok jelentős részére, mert amíg ezek fennállnak, a rendszer szintű átalakulás tényleg nagyon lassú lesz csak.

163 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldenergia.blog.hu/api/trackback/id/tr3215422056

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.01.25. 18:01:28

@Perler Zuárd:

Jelenleg ez az állítás helytálló, és a történelem folyamán mindeddig helytálló volt, ahogy a _közeli_ jövőben is az marad. Más kérdés, vajon ez így marad-e a távolabbi jövőben is.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2020.01.25. 18:07:23

@BrianZ: Jó Sztálin elvtárs elégedetten csettintett a pokolban amikor ezt olvasta.

Macropus Rufus 2020.01.25. 19:43:58

index.hu/techtud/2020/01/25/nemetorszag_atomeromu_megujulo_energia/

"1100 ember halálához járulhatott hozzá a német atomerőművek leállítása"

mert ugye nem kell az atom... mert az rossz. A szén sokkal jobb. Ezzel együtt ugye akkor az is meg van, hogy azért nekik is kell rendesen energia a hagyományos erőművekből. + még importálnak is, mert pl. éjjel náluk sem megy a napelem. Milyen érdekes nem? Az import meg honnan jön? Hagyományos erőművekből. Szóval ez meg álszent is: a német mondja, hogy milyen zöld. A szennyezését áthelyezte egy másik országba. A zöldek kb. pont ilyenek. Mert ha csak annyit kapnának amit megtermelnek maguknak... hát cudar világban élnének. Jó azért, hogy van az a grid pl. este. Akkor nem érdekli őket, hogy mondjuk Paksról jön a energia. Akkor annyira nem zöldek.

Perler Zuárd 2020.01.25. 20:21:44

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Nem, ez egy hülyeség, ha jobban meggondolod.
Jól hangzik, de hülyeség - mint az ún. "fejlődés" önmagában...

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.01.25. 20:27:27

@Perler Zuárd:

Miért? Nem kötekedésből kérdezlek, érdekelne, ha kifejtenéd.

chrisred 2020.01.26. 05:47:43

@Macropus Rufus: A cikk valójában félrevezető, mert az az 1100 ember nem az atomerőművek leállításába halt bele, hsnem abba, hogy s német multik ipari termeléséhez ettől függetlenül kellett az energia, amit máshol állitottak elő. Szerintem ezt az 1100 embert nyugodtan hozzá lehet csapni azokhoz, akik a Volkswagen vagy az Audi termékeinek környezetszennyezésébe haltak bele.

chrisred 2020.01.26. 05:53:46

@Perler Zuárd: A társadalom fejlődése marxista-leninista megközelítés. Ugyanúgy, ahogy az emberi rasszok közötti minőségi különbség a fajvédő nézetek szerint. Valójában mind az emberi közösségek, mind a biológiai egyedek részéről a változó környezethez való folyamatos alkalmazkodásról van szó.

chrisred 2020.01.26. 06:21:03

@énisfélek: "Az első két paradoxonra tökéletes megoldás a teljes energiaszektor államosítása."

A legkevésbé sem. Az állam ugyanúgy törekszik a saját bevételeinek optimalizálására, mint bármilyen más szervezet. Ott van például a dohánytermékek és a szeszes italok jövedéki adója. Mindenki tisztában van azzal, hogy a dohányzás és az alkoholizmus káros tevékenység, ugyanakkor a dohányosok és az alkoholisták a függőségük miatt a legmegbízhatóbb adófizetők, teát róluk az állam nem fog lemondani. Ugyanez a helyzet az energiaszektorral, a magyar háztartások energiafüggősége olyan bevételi forrás, amiről nem fog lemondani. Hiába voltak uniós energiahatékonysági pályázatok, az állam csak a középületekre alkalmazta, ahol az energiafogyasztásból származó állami bevételeket lényegében az egyik zsebéből a másikba teszi.

midnight coder 2020.01.26. 06:39:34

@BrianZ: "A fajunk kihalása nem közgazdasági szempont, hanem realitás!"

Egy fenét realitás. Ha az összes szenet elégetnénk, akkor visszajutnánk a dinoszauruszok klímájába. Legalábbis CO2 szempontból. Mert hogy nem tudsz több elégetni, mint ami akkortájt keletkezett.

Az emberiség kihalásához pedig alsó hangon is kb. olyan katasztrófa kellene ami magát a bolygót pusztítja el. Mondjuk egy szép nagy meteorit, nem olyan kicsi mint ami a dínóknak kellett.

"van 2500 milliárdos a bolygón, ők többet fogyasztanak, mint 4500 millió ember"
Ez így nettó hülyeség. Ehhez az kellene, hogy fejenként többet fogyasszanak mint
majd 2 millió átlagember - amibe benne vannak ugyan az afrikaiak is (akik azért ma már szintén nem fűkunyhóban laknak, és nem mind csóró) de az amerikaiak, nyugat-európaiak, stb is - a milliárdosaikkal együtt.
Ez max. úgy jöhet össze, hogy megvesz valami műtárgyat, Pl. falra ragasztott banánt vagy más hasonló marhaságot. De ez nem sok CO2-vel jár.

"Be kell látni, hogy a klíma vészhelyzetben csak a gazdagok eltávolítása és az élet újra normális mederbe terelése a megoldás"

Egyszer már volt ilyen. Lett is belőle olyan népirtás, hogy a Harmadik Birodalom a Holocaustjával ártatlan cserkészdsemborinak tűnt mellette. És mellesleg akkora nyomort hozott azokra a munkásokra akiket felemelni lett volna hivatott, hogy a fal adta a másikat. De mondjuk ha a túlnépesedés megállítása a cél, na az menni fog vele.

Tomi1.8VTI 2020.01.26. 08:21:36

"@midnight coder: "Be kell látni, hogy a klíma vészhelyzetben csak a gazdagok eltávolítása és az élet újra normális mederbe terelése a megoldás"

Egyszer már volt ilyen. Lett is belőle olyan népirtás, hogy a Harmadik Birodalom a Holocaustjával ártatlan cserkészdsemborinak tűnt mellette. És mellesleg akkora nyomort hozott azokra a munkásokra akiket felemelni lett volna hivatott, hogy a fal adta a másikat."

Pontosan így van. Észak Koreában gyakorlatilag most is ez van, annyi kivétellel, hogy a legfelsőbb pártvezetés lehet gazdag, de az néhány 100 ember a 20 milliós lakossághoz képest. A gazdagok eltávolításával az a baj, hogy ha előre tudja mindenki, hogy a legintenzívebb tanulás, legmagasabb fokú szorgalom, legkiemelkedőbb tehetsége (illetve ezek alternatív megoldása, a legmegfelelőbb segg legintenzívebb mértékű nyalása) ellenére sem lehet gazdag, akkor megszűnik a motiváció arra, hogy az emberek szorgalmasak, tehetségesek, kitartóak legyenek. És az az út tényleg a nyomorba vezet, amikor senki nem akar dolgozni, mert nincs miért, nincs cél. Talán a legszemléletesebb példa az egykori NSZK és NDK valamint Észak Korea és Dél Korea összehasonlítása. Ezeknél az országoknál nincs különbség a földrajzi adottságok vagy az emberek génállománya (értsd ész, szorgalom, egyéb adottságok) között, mégis szélsőségesen eltér(t) a gazdasági fejlettségük és az élet színvonal.

BiG74 Bodri 2020.01.26. 08:58:49

@Tomi1.8VTI:
Most azt mondod, hogy a kellő frekvencián végzett szorgos seggnyalás is ki tud veszni az emberekből?
Illetve hogy a két Korea között a motiváció az alapvető különbség?

Tomi1.8VTI 2020.01.26. 09:20:10

@BiG74 Bodri: " Most azt mondod, hogy a kellő frekvencián végzett szorgos seggnyalás is ki tud veszni az emberekből?"

Igen, ki tudna veszni, ha az emberek azt tapasztalják, hogy a seggnyalás ellenére sem jut nekik több, mint másoknak, akik nem nyalnak segget. De szerintem ilyen még nem volt a történelem során, ugyanis semelyik országban nem valósult meg a tökéletes egyenlőség. A hatalmon lévőknek és az ő seggnyalóiknak mindig több jutott, tehát a seggnyalás szinte mindig kifizetődik, így érdemes csinálni. Emiatt nem fog kiveszni.

"a két Korea között a motiváció az alapvető különbség"

Olyat nem írtam, hogy alapvető. A motiváció különbsége egy következménye annak, hogy nem érdemes okosabbnak szorgalmasabbnak lenni, mert úgysem lehet többre vinni. Tehát nem alapvető, de következményként mindenképpen jelentős kárt okoz a motiváció hiánya.

midnight coder 2020.01.26. 10:04:56

@Tomi1.8VTI: Szvsz ott nem az átlagpolgár motivációjával van a baj, hanem a lehetőségeivel. Általában véve a komcsi rendszerrel az volt a legnagyobb baj, hogy kimaradt belőle a tőkés. A tőkés egy dologra jó: neki elsődleges érdeke, hogy a tőkéje jól legyen befektetve. Ha Pl. autógyára van, akkor az a minimum, hogy kielégítse a piaci igényeket, ergo annyit gyártson amit el tud adni, ezen túl fontos neki a fejlesztés, hogy ne maradjon le a többi gyártóval való versenyben, fontos a minőségbiztosítás hogy ne kelljen a gatyáját ráfizeni Pl. visszahívásokra, perekre, stb.

Ezzel szemben a béketáborban megvették a zsiguli licenszét az olaszoktól, ami akkortájt még korszerű volt, aztán évtizedekig csak a lámpa formája fejlődött.

A másik klasszikus példa, hogy megvették a méregdrága nyugati gyártósort, aztán hagyták kinn rohadni télen. Vagy amikor elkezdték gyártani a HT-1080Z nevű iskolaszámítógépet amin anno én is tanultam: ez a távol-keleti VideoGenie I magyar klónja volt, míg a VideoGenie I az amcsi TRS80 Model I klónja volt, amit odahaza csak Trash80-nak hívtak... Ja, és annyi nyugati alkatrész volt benne, hogy abból már simán be lehetett volna hozni egy Commodore 64-et is.

Ezek mind arról szóltak, hogy a cégek vezetésénél kb. az utolsó szempont volt a hatékonyság, ennél sokkal fontosabb volt Pl. hogy az adott cégnél sokan dolgozzanak - presztízskérdés volt hogy valaki hány embert irányít - illetve hogy az illető vezető milyen jó ivócimbora, mennyire megbízható jóelvtárs, stb. Ha egy cég szarul ment, az kapott állami támogatást. Ha jól ment, akkor elvonták tőle a többletet. Ezek voltak a bukta igazi okai.

Pipas 2020.01.26. 10:18:19

@chrisred: "A cikk valójában félrevezető, mert az az 1100 ember nem az atomerőművek leállításába halt bele, hsnem abba, hogy s német multik ipari termeléséhez ettől függetlenül kellett az energia"

Tisztelt bíróság!
Az áldozat nem abba halt bele, hogy szorongattam a nyakát, hanem abba, hogy ennek ellenére levegőre volt szüksége! :D

Belőled mondjuk jó ügyvéd lenne, a legnagyobb blődséget is megpróbálod előadni, ha az egy hatéves számára logikusnak tűnik. :D

Pipas 2020.01.26. 10:27:16

@Perler Zuárd: "Ez most a pazarlás apoteózisa?"

Nem, nem az. A kulcsszó, az energiafelhasználás, ami jelzi, hogy nem az energia eldobása, elpazarlása a cél.

A civilizációk fejlettségének egy elterjedt mérőszáma a Kardasev-skála, ami pont erről szól: minél fejlettebb egy civilizáció, annál több energiát használ.

hu.wikipedia.org/wiki/Kardasev-sk%C3%A1la

Ez a "hasznájunk kevesebb energiát úgy fejlődjünk" körülbelül olyan, mintha azt mondanád, hogy "legyünk fejlettebb sakkjátékosok, nyerjünk kevesebb játszmát".

Pipas 2020.01.26. 10:30:50

@midnight coder: "Ha egy cég szarul ment, az kapott állami támogatást. Ha jól ment, akkor elvonták tőle a többletet."

Sajnos szintén ez az európában ma olyan kedvelt pályázati rendszerek alapfelépítése. Adót szednek a jól menő cégektől és pénzel tömik az életképtelen cégeket.

Kivéve, amikor sikeres cégeket tömnek ki a "meg tudja keresni magának, de azért mi is adjunk nekik ne kelljen már annyit dolgozniuk". :(

nemecsekerno_007 2020.01.26. 10:39:54

@midnight coder: Mi is ugyanazt csináltuk itt Európában, ez nem válasz a felvetésemre. A gond az, hogy megint egy valamivel akarunk mindenkit megváltani...

steery 2020.01.26. 10:54:02

@Pipas: A fenntartható hanyatlás azt jelenti, hogy irányított, ellenőrzött módon kell leépíteni a túlzásba vitt civilizációt, azaz önként, tervezett módon kell visszavonulni a természet elől és visszaadni neki a terepet. Enélkül ugyanis fenntarthatatlan, irányíthatatlan, katasztrófaszerű lesz a hanyatlás, azaz drámai összeomlás és megsemmisülés következik be. Mint a csatában: nem mindegy, hogy a seregünk önmagát fedezve visszavonul vagy felbomlik és teljes káoszban ész nélkül menekülni próbál.
@eßemfaßom meg áll: Egészen biztos vagyok benne. Mivel - veled ellentétben - figyelembe vettem azt is, hogy mekkora az egy emberre jutó nyeranyag, energia és terület felhasználás, környezetszennyezés is. Az ókorban az emberek lényegesen primitívebb módon éltek, messze nem olyan színvonalon, mint most. Az általuk termelt hulladékok sem voltak olyan típusúak, annyi gondot okozók, mint most. stb. stb.
A népesség csökkentése az egyetlen módja annak, hogy mindenki jobb életszínvonalon éljen. Mert akkor kevesebb részre kell vágni ugyanazt a tortát. Így véget lehetne vetni annak, hogy milliók szoronganak összezárva, nyomorúságos körülmények közt beton nagyvárosokban. Minden embernek jutna elég földterület. Mindenki élhetne tágas házban, lenne tágas udvara, kertje. Nem kéne kilométeres felhőkarcolókat építeni és azokba bezsúfolni az embereket. Minden ember jobban szeretne élni, nem rosszabbul. Véges erőforrások esetén ezt kizárólag az emberek számának csökkentésével lehet megvalósítani.

nemecsekerno_007 2020.01.26. 11:00:23

@steery: Javasolnám az USA, Kanada, Oroszország, Ausztrália népességének csökkentését, mert ezekben az országokban a legmagasabb az egy főre eső CO2 kibocsátás...

BiG74 Bodri 2020.01.26. 11:16:07

@steery:
Valahol nyugat egy fenntartható hanyatláson megy át a népesség önkéntes csökkentésével.
@Tomi1.8VTI:
Csak azért fogalmaztam provokatívan, mert istenigazában nem ismerjük az északi társadalmat.
Azon emberek jelentős része motivált, és szűkös forrásaik ellenére is tevékenyek. Viszont az agymosás, és az elzártság a motiváltság területét is behatárolják.Nem hinném, hogy a miben és hogyan motiváltak kérdésekre az lenne a válasz, hogy nem motiváltak.

Pipas 2020.01.26. 11:21:42

@steery: "Enélkül ugyanis fenntarthatatlan, irányíthatatlan, katasztrófaszerű lesz a hanyatlás, azaz drámai összeomlás és megsemmisülés következik be. "

Évezredek óta kweing ez a jóslat, mindig újabb és újabb okokat találtak ki a nagy összeomlásra, aztán amikor kiderült, hogy nem, akkor újabb nagy forgatőkönyvet találtak ki.

Pipas 2020.01.26. 11:30:17

@steery: "Az ókorban az emberek lényegesen primitívebb módon éltek, messze nem olyan színvonalon, mint most. Az általuk termelt hulladékok sem voltak olyan típusúak, annyi gondot okozók, mint most. stb. stb.
A népesség csökkentése az egyetlen módja annak, hogy mindenki jobb életszínvonalon éljen."

Tehát most sokkal többen vagyunk és sokkal jobban élünk. Ennek ellenére semmi esély nincs arra, hogy a jövőben sokkal többen legyünk és jobban éljünk? Miért?

Valójában egy csomó forgatókönyv ismert, ami ha bekövetkezik, akkor sokkal, de sokkal többen lehetünk és sokkal jobban élhetünk. Építhetünk például önmagukat másolni képes épeket és azokkal készíthetünk Dyson gömböt és ott sokkal-sokkal-sokkal-sokkal több ember tud kényelmesen eléldegélni.

ZöldEnergia 2020.01.26. 11:48:09

@nemecsekerno_007:
A WorldBank szerint a lakosonkénti szén-dioxid kibocsátás szempontjából az országok rangsorában az általad írtak nincsenek az első 10 között:

data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.CO2E.PC?end=2018&most_recent_value_desc=true&start=1960&view=chart

Perler Zuárd 2020.01.26. 12:01:14

@Pipas: Parasztvakítás, tudományos köntösben. Mint minden egydimenziós "mérőszám".

Pipas 2020.01.26. 12:42:06

@Perler Zuárd: A múltban minden fejlettebb társadalom több energiát használt mint a fejletlenebb elődje. Ez tény.

Az összes társadalom, amelyet fejlettebbként el tudunk képzelni a jövőben több energiát használ mint a mostani. Ez is tény.

Akkor most ebben hol a "parasztvakítás"?

"Mint minden egydimenziós "mérőszám"."

A feszültség egydimenzós "mérőszám". Akkor parasztvakítás? Akkor minden mérték parasztvakítás? Hogy van ez? Mi dönti el, hogy az egyik "parasztvakítás" a másik meg nem az?

2020.01.26. 13:26:47

a post-ot és a kommenteket végigolvasva körbejártam a netet adatokat keresni.
biomassza:
a legproduktívabb növény a cukornád, ami évente 10kg biomasszát növeszt négyzetméterenként. a második helyezett az ősgyep (préri, hortobágy) a maga 6kg per négyzetméter per évével. a többi kultúrnövény max harmad/negyed-annyi biomasszát képes növeszteni.
(wiki alapján a cukornád bolygóátlaga 7kg, peru-ban 11.2kg, zambia 10,3. az elméleti maximum 28kg, amit laborkörülmények között tud csak megcsinálni).
1kg cukornád fűtőértéke 15.9MJ/kg = 4.42kWh
7kg átlagos = 31 kWh
1kg benzin =13 kWh, ugyanez literenként 1 ltr= 9.3 kWh
ezek elméleti tökéletes égés eredményei.
a cukornádból etanol előállítás 30% hatékonyságú.
tehát a 7kg nádból előállított etanol máris max 10kWh energiatartalommal bír.
konklúzió 1 négyzetméternyi föld 1 liter benzint tud előállítani a kedvező adottságú országokban.

mind meghalunk.

midnight coder 2020.01.26. 15:03:45

@Pipas: Nincs ezzel nagy baj addig, amíg az ország címerében nem hét kicsi sovány kecske feji egymást. Amúgy az EU-nak is az a legnagyobb baja, hogy az egész világ problémáit akarja megoldani, miközben a sajátjait sem tudja.

ZöldEnergia 2020.01.26. 15:07:08

@térgépész: a 30%-os etanol termelékenység nekem nagyon magasnak tűnik.

Az USDA adatai szerint: www.usda.gov/oce/reports/energy/EthanolSugarFeasibilityReport3.pdf

egy tonna cukornádból kb. 74 liter etanol nyerhető ki csak ipari körülmények között a tényleges adatok alapján (cukor kinyerés és etanol fermentáció eredő hatékonysága, a fenti dokumentum harmadik oldalán található). Vagyis tömegre visszaszámolva ez kevesebb mint 7%.

Mondjuk ez biztos nem segít a konklúziód megváltoztatásában...

chrisred 2020.01.26. 15:14:26

@Pipas: LOL. Belőled meg hordószónok, sikerült az 1100 halott helyett az autógyárakat beállítani áldozatnak, grat!

chrisred 2020.01.26. 15:18:25

@Pipas: Így igaz, a sakknagymestereket nem az minősíti, hogy hány amatőrt győznek le, hanem hogy a saját szintjükön mennyire eredményesek.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.01.26. 16:15:10

@steery:

"Minden embernek jutna elég földterület. Mindenki élhetne tágas házban"

Ki művelné meg ezt a hatalmas földterületet? Ki építené fel a tágas házakat?

Való igaz, a túlszaporodás is komoly probléma, de NEM Európában ill. a fejlett országokban.

Tomi1.8VTI 2020.01.26. 16:53:33

@térgépész: Végre egy matematikailag tökéletesen levezetett, logikus, racionális érvelésen alapuló komment. Ritka az ilyen. Két kiegészítésem van:

1. Ha az olajat és a földgázt ki akarjuk váltani más energia hordozókkal, mert környezetszennyező, akkor erre nem lesz lehetőségünk egy ugyanilyen majdnem tökéletes (értsd könnyen szállítható, könnyen tárolható, nagy energiasűrűségű és mindez egyszerre) energiahordozóval történő helyettesítéssel. Minden más ma ismert megújuló energiahordozó kezelése, előállítása, szállítása, tárolása sokkal macerásabb, mint az olajé és a gázé. Következésképpen nem lesz egyetlen megoldás a problémára, hanem az ismert környezet barátabb megoldások egyfajta mixe lesz a megoldás. Mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai, mindegyik jó valamire, de korántsem mindenre. Az egyik ilyen lehetséges részmegoldás a biomassza. De tényleg csak részmegoldás és az sem minden országban.

2. Már sokan bebizonyították, hogy kifejezetten energiatermelésre szolgáló biomassza termelés (pl. bioetanol, biodízel) nettó energia veszteséggel jár. Tehát több energia megtermelni az energiahordozónak szánt növényt, mint amennyi energia kinyerhető belőle. Pl. a vetéskor, permetezéskor, aratáskor a traktorok és kombájnok által elhasznált gázolaj fűtőértéke több, mint amennyi fűtőértéket a növény ad. Nem beszélve az időjárás miatti veszteségekről, amikor az árvíz, a belvíz, a szélvihar, a jégverés, az aszály vagy a kártevők elviszik a termés nagy részét, amikor már rengeteg energiát (pl. gázolajat, munkaidőt) belefektettünk a növénybe. Következésképp kifejezetten energia termelési céllal növényeket termeszteni orbitális ön tökön szúrás.

De:

A mezőgazdasági vagy kommunális hulladék biomasszából történő energia előállítás már kifejezetten nyereséges tud lenni. Pl. állati trágyából, háztartási szerves hulladékból, szennyvíziszapból (értsd emberi ürülék) biogázt lehet előállítani, amivel földgázt lehet kiváltani. Szalma, kukoricacsutka napraforgó szár és az összes többi növényi hulladék hőerőművekben történő elégetésével áramot és hőenergiát (pl. távfűtéshez) lehet termelni. Tehát a kulcs az, hogy a biomasszát ne kifejezetten energiatermelés céljára termeljük, hanem a biomassza hulladékot használjuk fel.

David Bowman 2020.01.26. 17:17:50

@midnight coder: Délnyugati tájolású napelemekkel faszán lehetne a nyári légkondik által teremtett fogyasztási csúcsot kezelni.

David Bowman 2020.01.26. 17:21:02

@Gleccsertetű: :-) Ahelyett, hogy valami hasznosat csinált volna.

David Bowman 2020.01.26. 17:23:41

@Pipas: A mai elmebajjal szemben ez volna a helyes út. A villanyautó egy környezetre veszélyes téveszme. Az első áldozat Bolívia népe.

David Bowman 2020.01.26. 17:27:04

@BiG74 Bodri: Mint szegényebb országokban: felváltva kapcsolják le a megyéket a hálózatról. Meg a vízről is.

David Bowman 2020.01.26. 17:29:42

@Tomi1.8VTI: Magyarországon több ilyen is van.

David Bowman 2020.01.26. 17:30:51

@Kovacs Nocraft Jozsefne: A világ legsűrűbben lakott országai a Benelux államok.

David Bowman 2020.01.26. 17:46:28

@steery: Az emberek jobban szeretnek városokban élni. Akkor is, ha ez nagyban rontja az életkilátásaikat.

2020.01.26. 17:47:50

@Tomi1.8VTI:
és a cukornád a legmagasabb etanol hozamú termény. az itthon kukoricából és !!!búzából előállított """"bio etanol"""" totál veszteség minden szempontból.

az 1 liter benzin egy teljes év termése. ha a mezőgazdaságilag gyenge minőségű földeken megtermelt eleve rosszabb hozamú növények nagyságrenddel kevesebbet adnak. egy nappanel árnyéktűrő gazokkal a tövében sokkal több energiát "termel" egy év alatt.

annyit fűznék hozzá a biomassza energiatermelés nyereségesséhez, hogy sorban zárnak be azok a vállalkozások, amik az állami dotáció megszűnése óta piaci alapon folytatnák a működésüket. mert dotáció nélkül nem nyereséges.

a szalma, kukorivaszár, napraforgószár erőművekben elégetése azon címszó alatt, hogy ez hulladék ismét csak a talajrontó népek terméke.
a hagyományos mezőgazdálkodási modellben a szalma visszakerült a földekre alomtrágya formájában. most elég egy hőerőműben, aminek még a hamuját sem juttathatom ki, mert a fene sem tudja, hogy milyen szeméttel keverték fel égetéshez. a talajerózió legfőbb oka a humuszképző anyagok elvitele.
a műagyag hamuját (és salakját) veszélyes hulladékként kezelik a hulladékgazdálkodók. helyi viszonylatban nem vagyok biztos benne, hogy ez így megy.

a korhadék nem kibaszott szemét. a talajszerkezetet javító anyag, amiből nem palotát kellene fűteni, meg unalmunkban elautókázni/elnetflixezni/elfacebookolni.

Pipas 2020.01.26. 18:39:40

@midnight coder: "Amúgy az EU-nak is az a legnagyobb baja, hogy az egész világ problémáit akarja megoldani, miközben a sajátjait sem tudja."

Nagyon igaz!

Pipas 2020.01.26. 18:45:18

@David Bowman: "Délnyugati tájolású napelemekkel faszán lehetne a nyári légkondik által teremtett fogyasztási csúcsot kezelni."

A napi csúcs este hat ésnyolckörül van. Nem lehet kezelni napelemekkel.

Tomi1.8VTI 2020.01.26. 19:03:48

@David Bowman: "Magyarországon több ilyen is van."

Kezdetnek jó. De vajon az országban keletkező összes szerves hulladéknak hány százalékát használjuk energia termelésre? Van erre valami kimutatás? Ha még nem közelítjük a 100%-ot -vagy mondjuk 80%-ot, mert a 100% elérhetetlen- addig van hová fejlődni ezen a téren. Magyarország ráadásul energiahordozóban szegény. Ha több ilyen lenne, akkor importot válthatnánk ki.

2020.01.26. 19:03:55

@ZöldEnergia: a 7% etanol előállító hatékonyság csak méginkább ráerősít arra, hogy nem kéne elpörkölni a bolygót "bio etanol" formátumban.
kb. ez az adat valós lehet.
egy 120 literes gyümölcscefrés hordócskából kb 8-10 liter 50fokos pálesz fő le.
csak a gyümölcs, semmi extra cukrozás.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.01.26. 19:20:45

@David Bowman:

"A világ legsűrűbben lakott országai a Benelux államok."

Na és? El tudják tartani a népességüket? Igen. Élelmiszer- és egyéb segélyek nélkül? Igen.

A túlnépesedés csak az adott ország vagy terület eltartóképességéhez viszonyítva értelmezhető.

Persze ezzel te is tisztában vagy, de azért csak nyomatod...

2020.01.26. 19:20:58

@Pipas: (nyugati tájolású napelem).
45fokos emelkedésű déli tájolású panelek, fix telepítés. ez az ideális mo-n.
a fancy napraforgó mechanikák 25%-30% energiával szolgáltatnak többet.
ellenben jóval nagyobb terűletet vesz igénybe a forgás. ha 4 panelenként felrak az ember egy plusz panelt, máris kiváltódott a forgató mechanika egyetlen előnye, egy "gondozásmentes" rendszerre.
ha nem hűti a házat, akkor kicsi a légkondi. ha nem viszi a légkondit, akkor kevés a panel.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.01.26. 19:22:46

@Tomi1.8VTI:

"vajon az országban keletkező összes szerves hulladéknak hány százalékát használjuk energia termelésre?"

Vajon az országban keletkező szerves hulladék hány százaléka hasznosítható (ami jórészt egyenlő a begyűjtés költségével és energiafelhasználásával) gazdaságosan?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.01.26. 19:25:22

Ráadásul a szerves hulladéknak nem csak energetikai célú hasznosítása van. Ott van pl. a komposztálás, ami a háztáji talajjavítását szolgálhatja. Ennek csak nagyon áttételesen, a műtrágyafelhasználás csökkenése révén van némi energiamegtakarító hatása.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.01.26. 19:28:45

@térgépész:

Nemcsak az igénybe vett terület számít, hanem a költség is. Négy panelenként egy plusz ötödik beiktatása jóval olcsóbb egy panelforgató (két tengelyes) mechanikánál. Az általad is említett "gondozásmentességről" és a meghibásodásokról (mozgó alkatrészek) nem is beszélve.

Pipas 2020.01.26. 19:31:38

@Tomi1.8VTI: "addig van hová fejlődni ezen a téren"

Minél nagyobb százalékot használsz ki annál kisebb a hatékonyság. Olyan ez, mint a morzsák, a nagyját könnyű összesöpörni, de az utolsókat már nem ilyen hatékony.

A hatalmas sertéstelepen könnyen lehet hasznosítani a metánt, de a faluvégén Mari néni kocájától is elhordani a trágyát az üzembe már nem olyan hatékony. Több energiát használ az összegyűjtés mint amennyi energiát termel az anyag.

Pipas 2020.01.26. 19:34:52

@térgépész: "máris kiváltódott a forgató mechanika"

Ezek közismert tények, neve is van. Úgy hívják, hogy "túlpanelezés".

Ez azonban nem változtat semmit a tényen, hogy amikor magyarországon a napi csúcs van, akkor a nepelemek már nem nagyon termelnek/igen keveset termelnek. Ezen sem a túlpanelezés sem a forgató mechanika nem segít.

2020.01.26. 19:50:08

@Pipas:
ha hálózatba visszatölt a rendszer, akkor addig nincs is gond, amíg csak pár ember csinálja.
sziget üzemben nem lehet a déli órákban túlhűteni az épületet?
vagy a déli órákban adszorpciós légkondit felforralni, aztán késő délután azzal hűteni?

Pipas 2020.01.26. 20:03:50

@térgépész: "ha hálózatba visszatölt a rendszer, akkor addig nincs is gond, amíg csak pár ember csinálja."

Pusztán arról volt szó, hogy a napi csúcsot kezelni lehet -e a napelemekkel. Az én állításom az volt, hogy nem lehet.

"sziget üzemben nem lehet a déli órákban túlhűteni az épületet?"

A napi csúcsot magyarországon nem a légkondik okozzák. Túlhűteni az épületet nagy hiba lenne, mert minél hidegebbre hűtesz annál brutálisabb a hőáramlás, a veszteség.

"vagy a déli órákban adszorpciós légkondit felforralni, aztán késő délután azzal hűteni?"

Hát nem tudom. Lehetne a hőtárolós kályha mintájára tárolós légkondit csinálni, de ez a napi csúcsot szerintem annyira nem befolyásolná.

Az emberek estére hazaérnek, főznek, mosnak, bekapcsolják a tévét, a fűtést, a világítást, kávét főznek, ilyenek. Szerintem ezek okozzák a napi csúcsot, sok ezer, sok tízezer megfőzött pörkölt és kiolvasztott mirelit.

2020.01.26. 20:20:45

@Pipas:
ó, a teljes napi csúcs. bocs, lehet, hogy átugrottam néhány kommentet.
hibásan vettem le, hogy csak a légkondi csúcs körül mozog a panel vs légkondi.

az adszorpciós hűtésre a legkönnyebben értelmezhető dolog a S.T.E.V.E.N.
www.free-energy-info.com/P13.pdf
ez csak az elvet befogadni.

a tesla mellett még próbálkozik néhány cég "power wall"-okkal.
ausztriában is találtam 7-21kw- akkucsomagos tárolókat.

midnight coder 2020.01.26. 20:32:29

@David Bowman: Mert Bolívia virágzó békés hely lenne lítium nélkül. Ahogy az egész környék az. Ja bocs, nem is...

2020.01.26. 20:46:41

@Kovacs Nocraft Jozsefne: házi komposztálás
a házi komposzttal egyetlen baj van: iszonyat fertő.
egyrészt a földből kiszippantott nehézfém tartalom kereng a kertben, másrészt a kártevők/növénybetegségek gyűlnek benne.
még az sem működik, hogy ááá én nem eszek semmilyen terményt a kertből (nehézfémek), mert a kártevőinvázió kivégzi a díszkertet is.

házon belül nem egyszerű dolog "tiszta", egészséges komposztot előállítani.
megkockáztatom, hogy ipari körülmények között sem egyszerű.

2020.01.26. 21:04:07

@Pipas: napi csúcs.
nem tudom mennyire csúcsosodik ki a napi csúcs.

a "melósok", akik 5/6-kor hazavágtatnak, jószerivel kormányhívatalnokok (lásd bürokráciacsökkentő kormány). hívatal bezár, számítógépek kikapcsol, villany leolt, fűtés visszavesz. hazaérnek a hívatalnokok csak más helyre tevődik át az office.

a maradék munkás emberek meg 3 műszakban nyomják, tehát 3 garnitúra generál 3 napi csúcsot.

a két és fél millió nyugdíjas meg kb. egész nap "fogyaszt".

2020.01.26. 21:40:11

@Pipas:
rákerestem diagramos formában az ország napi fogyasztásra:
www.portfolio.hu/download/files/aramfogyasztas_short_1.png

2018 augusztus eleje. igen tanúlságos.
két fő dolgot látok rajta. minden nap dél körül éri el a csúcsot, ami este 8-ig tart.
este 8 felé van minden nap egy pici lokális csúcs, ez lehet a nagyja hazaért főz, tv-t néz, klasszikus csúcs, ami már nem csúcs.
a második:szombat vasárnap jelentősen visszaesik a fogyasztás, de kb ugyanaz a napi tendencia.

ebből azt vonom le, hogy senki nem programozza a légkondit, tehát, amikor elmegy az irodába attól még otthon tovább kerreg a cucc. mert nem tudna lépést tartani a ház átmelegedésével.
másrészt, hogy vagy 20%-t csak a hívatalok fogyasztanak, legyen az kormányhívatal, vagy bank/posta/stb.
50%-ot a 24órában üzemelő ipar eszi.

David Bowman 2020.01.26. 21:51:18

@midnight coder: A felemelkedésnek még a lehetőségét is elvették tőlük. Mégis milyen szélsőbalos elgondolás az, hogy a rájuk hulló eső az övék? Az meg egyenesen felháborító, hogy a saját lítiumukból ők akarnak akumlátort gyártani.

David Bowman 2020.01.26. 21:56:09

@térgépész: Disznószarból csinálnak biogázt. Ha az a szalma nem járja meg a trágyadombot, csak a kártevőket teszed vele vissza a talajba.
mket.hu/latogatas-a-szarvasi-biogaz-uzemben/

David Bowman 2020.01.26. 22:00:39

@Pipas: Nyáron olyankor még süt a nap. A dolog elég jól tervezhetőnek tűnik, mert akkor nagyobb a fogyasztás, ha süt a nap.

David Bowman 2020.01.26. 22:02:52

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Ugyan erre akartam rámutatni. Nem a túlnépesedés a gond, hanem az alacsony IQ.

David Bowman 2020.01.26. 22:09:22

@Pipas: Mi is szarunk mindnyájan, és az elég jól össze is van gyűjtve.
Budapest egy nap szarik ~600 tonnát. Ez jó konverzióval sacc/kb 200t metán. Ez további sacc 5vagon szén.

Pipas 2020.01.26. 22:11:19

@térgépész: "két fő dolgot látok rajta. minden nap dél körül éri el a csúcsot, ami este 8-ig tart."

Nem túl jó diagram. Ez néhány konkrét napot mutat, az éves átlag eléggé más. Keress még, vannak más grafikonok is.

Nem minden nap jön ki karakteresen, hogy az esti csúcs nagyobb mint a déli csúcs, gondolom évszaktól is függ:

www.google.com/search?q=,magyarorsz%C3%A1g+napi+terhel%C3%A9s&safe=off&tbm=isch&source=iu&ictx=1&fir=hQz53xI2eVkWvM%253A%252COnGTUvVjpk_7DM%252C_&vet=1&usg=AI4_-kR9GluGgjdQCqFGUamqdYaLRleMMA&sa=X&ved=2ahUKEwjqwpHqlaLnAhVKkMMKHVkxAE0Q9QEwBXoECAoQCQ#imgrc=lj6VSbM-pIQVzM:&vet=1

Pipas 2020.01.26. 22:14:03

@David Bowman: "Nyáron olyankor még süt a nap. A dolog elég jól tervezhetőnek tűnik, mert akkor nagyobb a fogyasztás, ha süt a nap."

Az, hogy az utcán nem esel hasra a sötétben nem jelenti, hogy a napelemek jelentős teljesítményt adnak.

Olyan 10% és kevesebb a termelésük ilyenkor:

www.mvmpartner.hu/hu-HU/Szolgaltatasok/Villamos-energia/Erdekessegek/-/media/MVMPartner/Images/Erdekessegek/Napelem4.png

David Bowman 2020.01.26. 22:18:37

@Pipas: Hát, a napelemek hatásfoka pont kétszeresére javult. Az űrállomáson pl még 8% hatásfokú napelemek vannak, mert az a bevált technika. Most a boltban 14%osat veszel.

Pipas 2020.01.26. 22:19:49

@térgépész: "két fő dolgot látok rajta. minden nap dél körül éri el a csúcsot"

Tehát még egyszer: ilyen következtetést nem vonhatsz le, mert ez csak néhány konkrét napot mutat. Előfordulhat, hogy napos votl az idő, nem kapcsolták fel annyian a világítást, meleg volt, nem ment sok helyen a fűtés, és így tovább.

Itt van néhány másik nap, ezeken az esti csúcs rendre elég markánsan jelentkezik:

m.blog.hu/as/aszodiattila/image/rsz_terheles_januar_elso_het.png

David Bowman 2020.01.26. 22:20:10

@Tomi1.8VTI: Nahát, csak várd ki a mostani influenzát.

Pipas 2020.01.26. 22:27:11

@David Bowman: "Hát, a napelemek hatásfoka pont kétszeresére javult. Az űrállomáson pl még 8% hatásfokú napelemek vannak, mert az a bevált technika. Most a boltban 14%osat veszel."

Ezzel mit akarsz mondani? Azt, hogy a technológia gyorsan fejlődik? Ugyanennyi idő alatt a merevlemezek kapacitása cirka 100 000-szeresére nőtt, a memória mérete cirka 1 000 000-szorosára. Az internetkapcsolat sávszélessége cirka 1 000 000-szor gyorsabb.

Ma egy memóriakártya akkora mitn a körmöm, tízezredszer annyit fogyaszt mint a merevlemezek 20 éve, és a kapacitásuk legalább 100-szorosa azokénak. Plusz, megbízhatóbbak, könnyebbek, olcsóbbak.

Egy mai telefon ezerszer több erőforrást ad mint 2000-ben a cég szerverei, ahol dolgoztam. Az egész irodaházat rá lehetne akasztani a mobilomra és jobban menne mint azokkal a szerverekkel ment.

Na, erre mondjuk, hogy a technológia gyorsan fejlődött. A 8% hatásfokról 1X% hatásfokra javítás kínkeserves erőlködés ehhez képest.

Pipas 2020.01.26. 22:32:03

@David Bowman: "Hát, a napelemek hatásfoka pont kétszeresére javult. Az űrállomáson pl még 8% hatásfokú napelemek vannak, mert az a bevált technika. Most a boltban 14%osat veszel."

Még egy dolog: ha korrektem akarsz fogalmazni, akkor azt mondod, hogy 6%-ot nőtt.

Én egyébként drukkolok a napelemeknek, nagyon fontos szerepük van és szerintem a napelem a jövőbenis komoly szerepet játszik majd. De legyünk racionalisták: a napelemek hatásfokának növelése kínkeserves optimalizálgatás ami nagyjából el is jutott a határáig. Ha jobb napelemeket akarunk, akkor fel kell találnunk valamit, ami alapjában véve másképpen működik.

Az ilyen ciszolgatás, optimalizálgatás, finomhangolás nem fog 20%-ról a 90%-ra vezetni.

Pipas 2020.01.26. 22:39:48

@Pipas: "Az űrállomáson pl még 8% hatásfokú napelemek vannak"

1) Az űrállomáson a hatásfok sokkal kevésbé fontos tényező mint pl. az, hogy mennyire bírja a szűretlen napfényt és mennyi idő alatt megy tönkre. Direct UV-t kap, direkt kozmikus sugárzást kap, nagyon drága lecserélni, de a hatásfok nem annyira lényeges, mert hely van, felhő nincs.

2) Az űrállomáson nem kell diffúz/szórt fényt hasznosítani, direkt napfény van. Egész más technológia.

3) A hatásfoknál sokkal fontosabb, hogy mennyire bírja a hőingadozást. El tudom képzelni, hogy komolyabb védőbevonat van rajta a hőingadozás miatt, ez is csökkentheti a hatásfokot.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.01.26. 22:52:46

@térgépész:

"ausztriában is találtam 7-21kw- akkucsomagos tárolókat."

Bizonyára kWh-t akartál írni.

Vedd meg a 10+ év alatt megtérülő PV-rendszert, aztán vegyél hozzá egy PowerWallt, oszt a megtérülés máris kitolódott sohanapján kiskeddre.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.01.26. 23:02:55

@Pipas:

"Nem minden nap jön ki karakteresen, hogy az esti csúcs nagyobb mint a déli csúcs, gondolom évszaktól is függ:"

Egyrészt nem feltétlenül helyes az átlaggal számolni, hiszen egy adott napon az átlagtól nagyon eltérhet a PV termelése. Másrészt a klíma jellemzően csak a nyári 2-3 hónapban megy, míg a PV termelése már áprilisban közelíti a nyári termelést.

2020.01.26. 23:16:24

@Pipas: napelem hatásfok
én úgy tudom a panaszkodik monokristály paneljei 20%. (a teljes panel, míg a cellák a panelon 22%)
www.altestore.com/store/solar-panels/panasonic-hit-high-efficiency-solar-panels-p40891/
meg is vehető boltban.
viszont a műholdak már 30% felett járnak. ott nem számít a költség.

2020.01.26. 23:36:03

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
rendben, kWh-t akartam mondani, de ez már lassan a nyelvtannáci kategória.

nem tudom megtérül-e egy nappanel 10 év alatt, ahogy azt sem tudom, hogy 10 év múlva hány panel marad életben az olcsobbik fajták közül.
ha életben is marad, elvileg degradálódik (nem tom 10 év alatt 70%-os lesz a nominál).
a CD-re is azt mondták örök élet, aztán a spórolás miatt némelyik csak 2 hét.
LED-ek is 20-30-50ezer üzemóra, aztán egyszercsak putty, volt fény, nincs fény.

power wall a drága:
ha valakinek szigetüzeme van, akkor szuttyogjon egy benzines szarral?
nap, mint nap? nemá.

amúgy meg össze lehet rakni savasból, vagy lúgos aksikból is. nem is kell feltétlenül "deep cycle" aranyáron, mert egy jobb inverteren be lehet állítani, hogy hány volt-nál lője le az aksiüzemet. nem hal le mélykisütésben az aksi.

Tomi1.8VTI 2020.01.27. 01:47:58

@David Bowman: "Budapest egy nap szarik ~600 tonnát."
Vajon Budapest szar termeléséből készítenek biogázt? Hol lehet ennek a 600 tonnás adatnak utánanézni? Vajon az egész ország mennyit szarik naponta? És annak hány %-ából készítenek biogázt?
Ha némi import földgázt ki tudunk váltani biogázzal, az nem csak az üvegház hatású gázok kibocsátását csökkenti, hanem az ország külkereskedelmi mérlegének is jót tenne. Vajon egy átlagos stadion árából mekkora kapacitású biogáz üzem jön ki?

2020.01.27. 03:30:59

@Tomi1.8VTI: biogáz a szarból.
amig 5en (4 felnőtt meg egy gyerek) laktunk nagyszülőknél nagyfater évente egyszer átvödrözte a pottyantos budi "termését" a trágyagödörbe.
frankón összeállt a disznó, tyúk, galambtrágyával meg az alomszalmával. aztán, amikor érettnek nyílvánította a mixet, szétterítette a kertbe.
már sohasem lesz olyan jó ízű gyümölcs a világon, ami ezen a trágyamixen nőtt.

a szart trágyázásra kellene használni, nem generátort hajtani internetezésre.

azt is elfogadom, hogy egy lakótelepen ezt nem lehet megcsinálni, és a stenyvízzel utazó szar már ki nem kerülhet a földekre (lásd import szenyvíziszap nehézfém tartalom).

midnight coder 2020.01.27. 06:53:19

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Azért a napelemek ára durván csökkent az elmúlt évtizedben. Az igazi gondot a tárolás okozza. Háztartási szinten igazán amit meg kellene oldani, az az éjszakai légkondicionáló és a hűtőszekrény, azon túl annyira sok delej nem kell éjszakára, pláne ha Pl. a mosást, sütést/főzést be tudod időzíteni napközbenre. A TV, számítógép, világítás (LED-del) simán megoldható akár ólom akksikkal is.

chrisred 2020.01.27. 08:15:48

@midnight coder: A klimatizálásra használt energia nagy része kiváltható a lakóingatlanok megfelelő tervezésével és kivitelezéséval (felhasznált építési anyagok, árntékolástechnika stb.).

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.01.27. 09:45:21

@térgépész:

"nem tudom megtérül-e egy nappanel 10 év alatt"

Csak akkor, ha valami brutális áramáremelkedés jön. De persze ez egy többtényezős dolog, számít pl. a panel árával megegyező pénz hozama, ha azonos időre befekteted.

"LED-ek is 20-30-50ezer üzemóra, aztán egyszercsak putty, volt fény, nincs fény."

Volt az kezdetben 100,000 óra is. Ma már nevesebb gyártótól látok 15 ezer órás LED fényforrásokat is. Saját sokszoros tapasztalat azonban, hogy nem a LED megy tönkre, hanem az azt meghajtó elektronika - legfőképpen az alulméretezés és a nem megfelelő hűtés miatt. "Természetesen" a LED-et is túlhajtják a gyártók, mert így olcsóbban elérhető azonos fényáram, mégis hamarabb tönkremegy a meghajtó áramkör.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.01.27. 09:51:46

@midnight coder:

"A TV, számítógép, világítás (LED-del) simán megoldható akár ólom akksikkal is."

Számold hozzá a vezérlő elektronika árát is (átkapcsolás hálózati és akkus üzemmód között, töltésvezérlés, egyebek), és akkor már nem is olyan olcsó.

A másik az ólomakku. A leggondosabb kezelés mellett sem tart pár évnél tovább, eközben jelentősen csökken a kapacitása. Az újrafeldolgozásról meg inkább ne is beszéljünk.

@térgépész:

"amúgy meg össze lehet rakni savasból, vagy lúgos aksikból is. nem is kell feltétlenül "deep cycle" aranyáron, mert egy jobb inverteren be lehet állítani, hogy hány volt-nál lője le az aksiüzemet. nem hal le mélykisütésben az aksi."

És akkor máris jóval több akkut kell vennek azonos felhasználható kapacitáshoz. A többihez lásd fentebb.

Pipas 2020.01.27. 10:01:44

@térgépész: "amúgy meg össze lehet rakni savasból, vagy lúgos aksikból is. nem is kell feltétlenül "deep cycle" aranyáron, mert egy jobb inverteren be lehet állítani, hogy hány volt-nál lője le az aksiüzemet."

Az durva lenne. A gépkocsiakkumulátort 100% és 90-95% töltöttségre tervezték, ha ennél mélyebben kisütöd napi rendszerességgel, akkor drámaian lecsökken az élettartama.

Ha ilyen akkukbül akarod megvalósítani a sziget üzemet, akkor legalább tízser annyi aksi kell vagy tizedére csökken az élettartam. Mindenképpen tízszer drágább lesz, drágább mint a mélykisütésű munkaakkumulátor, ami maga is elég drága.

"ha valakinek szigetüzeme van, akkor szuttyogjon egy benzines szarral?
nap, mint nap? nemá."

Sokkal, sokkal, sokkal olcsóbb, mintha napelemes szigetüzemet csinálnál. A beruházás is és a hosszútávú fenntartás is. Ráadásul megbízhatóbb is.

Télen is működik, a napelemes rendszerrel könnyen oda tudsz jutni, hogy télen heteken keresztül nem tudod feltölteni az aksikat és a minimális világításon kívül mást nem tudsz használni.

Még ha napelemes sziget üzemet építész akkor is érdemes mellé tenni egy benzines vagy gázolajos generátort. Az egész rendszer árának a tizedéért, huszadáért.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.01.27. 10:10:28

@midnight coder:

"Háztartási szinten igazán amit meg kellene oldani, az az éjszakai légkondicionáló és a hűtőszekrény, azon túl annyira sok delej nem kell éjszakára.. [] A TV, számítógép, világítás (LED-del) simán megoldható akár ólom akksikkal is."

Ezt szerintem nem gondoltad át eléggé. Amíg ui. az első dolog nincs megoldva, addig a TV és társai áramellátása elenyésző a többi éjszakai fogyasztás mellett, Paks ezt is bírja, nincs szükség bármilyen akkus eszközre.

Amint azonban megoldódik a klíma, hűtő stb. éjszakai áramellátása, ugyanez el fogja látni a TV-t és társait is, és megint csak nem lesz szükség ólomakkukra.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.01.27. 10:18:28

@Pipas:

"A gépkocsiakkumulátort 100% és 90-95% töltöttségre tervezték, ha ennél mélyebben kisütöd napi rendszerességgel, akkor drámaian lecsökken az élettartama."

Így igaz, az autóakkumulátornak vannak a legvékonyabb lemezei, hiszen ott a minél nagyobb leadható áramerősség a cél: vékony lemezekből több fér el, nagyobb lesz a lemezek összfelülete, ezzel a kivehető áramerősség.

A 90-95%-ban nem vagyok biztos, talán kicsit lejjebb is lehet menni, de nem sokkal. Mindenesetre ennél nagyobb kisütés esetén szépen meggörbülnek a lemezek, kihullik belőlük az ólommassza, és máris csökken a kapacitás, szerencsétlenebb esetben az alul összegyűlő üledék cellzazárlatot is okozhat.

Pipas 2020.01.27. 11:31:22

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "A 90-95%-ban nem vagyok biztos, talán kicsit lejjebb is lehet menni,"

Én is így vagyok vele. Gondolom van beépített tartalék, de körülbelül erre tervezik őket.

Pipas 2020.01.27. 11:42:26

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Ezt szerintem nem gondoltad át eléggé. "

Nem csak azért, amit írtál, hanem azért is, mert itt az "éjszaka" egy hatalmas tévedés. Nem az éjszakáról van szó, éjszaka az emberek nagy része alszik, nyilván könnyű azt mondani, hogy van megoldás.

Este viszont, amikor már lement a nap és az emberek aktívak, már egészen más a helyzet. Mondjuk télen mr 4-6 órakor elég sötét van, az emberek szeretnének mosni, mosogatógépet használni, mikrohullámú sütőt használni, elektromos főzőlapot használni. Sőt, 7-8 óra felé is akarnak ilyet.

Mégis mit csináljanak, télen menjenek haza négykor mosni azon izgulva, hogy lejárjon a mosás mire lemegy anap? Vacsorázzanak négykor?

Ráadásul ha mindent koradélutánra időzítenek megint ott vagyunk, ahol a part szakad, mert a napelemek nem bírják az egész napi energiaellátást másfél órába zsúfolva. Igen kényelmetlen dolog lenne minden nap előre elkészített terv szerint élni, kettőkor mosás, utána kávé melegítése és porszívózás, négykor mosás, féle hatkor minden leáll, lekapcsol?

Aki ezt az egész "aksis ország" elképzelést elfogadhatónak tartja, annak érdemes lenne két hetet kipróbálni sziget üzemben. A youtube-on van pár videó olyan csókákról, akik a hétvégi házukba sziget üzemet csináltak (merthogy arra nincs hálózat), persze, jobb mint a semmi, de igencsak spártai életmód.

Én voltam olyan szállodába, ahol sziget üzemmód volt fenn a hegyekben. Generátor volt, minden konnektorra ki volt írva több nyelven, hogy mielőtt bedugsz akármi beszéld meg a recepción. És ez szálloda volt, ahol nyilván nem divat hűtőszekrénnyel meg mosógéppel beállítani.

GyMasa 2020.01.27. 11:52:11

@térgépész:
"nem tudom megtérül-e egy nappanel 10 év alatt, ahogy azt sem tudom, hogy 10 év múlva hány panel marad életben az olcsobbik fajták közül."
A megtérülés nem egy ilyen exakt szám, mert sokmindentöl függ.
(beruházási költség, villamosenergia ára, felvásárlási ár, stb.)

"ha életben is marad, elvileg degradálódik (nem tom 10 év alatt 70%-os lesz a nominál)."
Kb. évente kb. 1% kapacitás csökkenéssel lehet számolni.

"a CD-re is azt mondták örök élet, aztán a spórolás miatt némelyik csak 2 hét."
Az erdeti, 1990-ben 3000HUF-ért megve3tt CD-imet szerintem még ma is le tudnám olvasni, ha lenne még optikai drive-om.
A mostani, 10HUF-os CD/DVD-kre kb semmilyen fontos adatot nem bíznék rá.
MInden csak technológia/ár kérdése.

"LED-ek is 20-30-50ezer üzemóra, aztán egyszercsak putty, volt fény, nincs fény."
Valamiböl a LED gyártóknak is meg kell élniük.
- Vagy vehetsz 10 évente 10kHUF-ért, 100 000 órás LED-es fényforrást,
VAGY
- Veszel évente 1000HUF-os, Fényforrást, 1000 órás élettartammal
Te döntesz.

"power wall a drága:"
Igen, az, méghozzá nem is kicsit.

"ha valakinek szigetüzeme van, akkor szuttyogjon egy benzines szarral?
nap, mint nap? nemá."
Pedig kénytelen lesz!
Semekkora akkukapacitás nem képes áthidalni egy 3 hetes, januári szélmentes, ködös idöszakot.

"amúgy meg össze lehet rakni savasból, vagy lúgos aksikból is."
Igen, ha a költségek nem számitanak, és van egy saját 100+ nm-es helyiséged tárolni az akkukat.
Meg nincs problémád azzal, hogy mondjuk 2-3 év üzem után hetente kell szaladgálnod új akkut venni...
Hidd el, MINDEGYIK akkus megoldás többe kerül, mint a hálózathoz kapcsolódás.

" nem is kell feltétlenül "deep cycle" aranyáron, mert egy jobb inverteren be lehet állítani, hogy hány volt-nál lője le az aksiüzemet."
Az autóiparban használt ólomakkuknak a terheléstöl IS függ, hogy mekkora cellafeszültségig mehetsz le. Azaz, ha 100A-rel terheled az akkut, akkor lemehetsz 9 V-ig, 1A-nél viszont csak 11-ig.

" nem hal le mélykisütésben az aksi."
Majd máshogy hal meg...

GyMasa 2020.01.27. 11:57:43

@Pipas:
Az ólomakkuknál a kisütési görbék mutatják meg, hogy mekkora cellafeszültségig lehet lemenni adott kisütöáram esetén.
Itt egy részletes .pdf:
eu.industrial.panasonic.com/sites/default/pidseu/files/downloads/files/panasonic-batteries-vrla-for-professionals_interactive.pdf
A 17. oldalon tárgyalják a töltés-kisütés mikéntjét...

Pipas 2020.01.27. 12:00:50

@GyMasa: "Majd máshogy hal meg..."

Nekem szünetmenteseim vannak a szerverek miatt. Mi mondjuk, két/három év után rendre pánikolnak a szünetmentesek, tők márkás új aksik mennek tönkre ennyi idő után.

Pedig a szünetmentes aztán nem terheli az aksikat, három év alatt legfeljebb néhányszor volt áramszünet és akkor sem voltak teljesen kisütve. Ráadásul csak márkás szünetmenteseket vettem, a lehető legprofibbakat, amik a lehető legjobban vigyáztak az aksikra.

És amikor tucatszám kell aksit kell venni, akkor azért elég mélyen zsebbe kell nyúlni, pedig kicsik, ötödakkorák sincsenek mint egy gépkocsi akku.

Pipas 2020.01.27. 12:06:20

@GyMasa: "A 17. oldalon tárgyalják a töltés-kisütés mikéntjét..."

Ja, de ezek nem gépkocsi akkuk.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.01.27. 13:03:22

@GyMasa:

"Az autóiparban használt ólomakkuknak a terheléstöl IS függ, hogy mekkora cellafeszültségig mehetsz le. Azaz, ha 100A-rel terheled az akkut, akkor lemehetsz 9 V-ig, 1A-nél viszont csak 11-ig."

Lényegében jó, amit írsz, de ha nem haragszol, kiegészíteném, mert a témához nem értő olvasó félreértheti. Tévesen azt hihetné, hogy nagyobb terhelő áramnál több töltés vehető ki az akkuból, pedig ennek épp az ellenkezője igaz.

A terhelőáramot C-ben szokás megadni, ahol a C a Capacity jele. Vagy is egy 50Ah-s akkunál a 100A 2C-t jelent, az 1A pedig C/50-et. Innentől nem kell foglalkoznunk az akku névleges kapacitásával.

Te fentebb lényegében a terhelőáram és a State of Charge (töltöttségi állapot) viszonyát írod le, helyesen. Vagyis mondjuk egy 20% töltöttségi állapotú akkumulátor feszültsége C/20 terhelőáramnál majdnem 12V, C/3-nál viszont alig több 10V-nál. Ez elsősorban az akku belső ellenállásával függ össze, kisebb töltöttségnél nagyobb lesz a belső ellenállás, amin nagyobb terhelóáramnál nagyobb feszültség esik.

Nem árt azt sem szem előtt tartani, hogy a State of Charge NEM mond semmit az akku tényleges kapacitásáról, azt egy használt vagy ismeretlen akku esetén más módon kell meghatározni. Csak annyit mond, hogy ha egy bármekkora kapacitású ólomakkumulátort a kapacitásának adott hányadával terhelünk, akkor a mért feszültség hány százalékos töltöttségi állapotot jelent.

Természetesen a számok kis mértékben függhetnek a gyártótól és nagy mértékben a hőmérséklettől. :) Az általad és általam is említett számok normál üzemi hőmérsékleten (20C fok körül) érvényesek.

GyMasa 2020.01.27. 13:16:57

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Nekem már nincs türelmem ilyen részletességig lemenni, mert kissé idöpocsékolásnak érzem.
Sajnos a legtöbb ember, akinek ezt le kell írni, nem ért hozzá, és sajnos nem is érdekli.
Ez a sötétzöld környezetvédelem tulajdonképpen egy vallás, csak az istenük neve nem Isten, vagy allah, hanem Gaia.
Mindenesetre, köszi a kiegészítést!

gigabursch 2020.01.27. 19:10:08

@Pipas:
Előtte kell ráhűteni...

gigabursch 2020.01.27. 19:17:55

@Pipas:
Igazán korrekten: 6 százalékpontot.
Direkt írtam ki.
Mert javulni 75%-ot javult.

Csak a pontosság kedvéért.

gigabursch 2020.01.27. 19:21:44

@chrisred:
Egyetértek.
Déli oldalban van a házunk és erősen forró volt az elmúlt három nyár.
Talán, ha két éjszaka volt egy kicsit szenvedősebb.
Jól kell kezelni a szellőztetést és az árnyékolást.

Pipas 2020.01.27. 19:26:45

@gigabursch: "Mert javulni 75%-ot javult."

A százalékból számolsz százalékot? Nem, nem 75%-ot javult. Ha valami 8% és 75%-ot nő, az 83%. ;)

Pipas 2020.01.27. 19:32:00

@térgépész: "egyszeri beruházás. egyre több gyártó áll bele a forgalmazásba. 5 év és újra reneszánszát fogja élni helyhezkötött alkalmazásokban (power wall). "

Nem, nem fogja. Nehezek, komoly és rendszeres karbantartást igényelnek, lassúak, nagy a veszteségük és hidrogén fejlődik a használatuk közben. Veszélyesek.

gigabursch 2020.01.28. 04:14:36

@Pipas:
Olvasd el figyelmesen és használd helyesen a kifejezést!
Amiről te beszélsz, az százalékpont!

gigabursch 2020.01.28. 04:49:56

@térgépész:
Nem kell olyan messzire menni.
A Lakóautókban a motorüzemhez indítóaksi van, a lakókocsi üzemhez meg mélykisülésű. A töltőelektronika meg szabályozza, hogy először mindig az indítót tölti fel, utána a lakótér aksiját.

GyMasa 2020.01.28. 09:03:04

@térgépész:
"a LED-ek ára nem feltétlenül tükrözi az élettartamot."
EZt senki sem mondta, de egy minimumot azért mindegyiknek tudnia kell.
Na ez az a minimum, amit tulajdonképpen megfizetsz a felárral.
ALapvetöen a LED-es világítás esetén az E14/E27 foglalatba csavarható eszközök bizony egy súlyos kompromisszumot képviselnek. Emiatt a hütésük sem a legjobb.
Ha igazán tartós LED-es világítást szeretnél, akkor olyan lámpatestet kell venni, amiben nincs foglalat, hanem csak közvetlenül a LED(modul)(ok).
"a CD-k élettartamát és adatbiztonságát még akkor harangozták be,..."
OK, ezt jó tudni.

"nappanelek lehalását is több helyen tárgyalják, a legfőbb ok a laminálás szétválása a nagy hőingadozás és a kissé eltérő hőtágulású laminátumok miatt. a rétegek szétválása után behatol a pára a légszennyezéssel együtt, és olyan agresszív szmötyit képez, ami elkorrodál ezt-azt."
Hát, igen, de ez megint csak a sötétzöldek által annyira istenített "...és egyre olcsóbbak lesznek" résznek a következménye!
Azaz nem feltétlenül javul (marad ugyanaz) a minöség, amikor kijön egy-egy újabb generáció.)
Az általam említett 1% az a napelem saját, kémiai (lassú ötvözödési) folyamata.
AMikor gyártják a napelemet, az 1000°C felett történik, viszont azok a folyamatok nem állnak meg a gyártás után ,c sak rettenetesen lelassulnak, mert a hömérséklet annyival alacsonyabb.
"vannak olyan panel gyártók, akik jó rendesen túlméretezik az anyagvastagságokat, hogy tovább bírja a korróziót, és 20-25 év garanciát is adnak. ennek ára van."
Igen, ezek (voltak) azok a cégek, amelyikek nem bírták a "versenyt" és mostanra már tönkre is mentek.
Egy mai befektetönek nem kell 25 éves élettartam, neki az kell, hogy 10 év alatt, amíg a német állam garanálja neki a a fix átvételt, a napelem kitermelje az árát, a karbantartás költségeit, és minél nagyobb profitot termeljen.
Azaz puszta befektetéssé alacsonyodott a szakma, föleg amai negatív banki kamatkörnyezetben.

"nem zárom ki egy benzin v. gázos aggregátor szerepét a szigetüzemben."
Az jó dolog, mertlehetetlen megkerülni azokat, és még így is az az olcsóbb megoldás.

" de ezeknek is megleoően hamar összejön az üzemórája mindenféle alkatrészcserékhez, ha napi "csak néhány" órát megy."
Nem feltétlenül. Ha állandóan fel van fütve benne az olaj, akkor a statikus üzem meglepöen kis mértékben pusztítja a motort.
Persze, ahhoz alapvetöen az kell, hogy ne az OBI-s 20000HUF_os generátorral valósísd meg, hanem kicsit komolyabb eszközökkel.
Pl. gázmotorral, ami meleg vizet is csinál és kifejezetten erre tervezték.

"ezért egy jól optimalizált hibrid rendszer (10 kwh aksi + generátor) végül gazdaságosabb lehet."
Lehet, de te nem erröl beszéltél.
A hálózatra kapcsolva csak akkor van értelme bármennyi (nullától eltérö mennyiségü) szünetmentesnek, ha a hálózat nem elég stabil (azaz gyakoriak az áramingadozások, illetve a kimaradások.)

"a sokkal jobban megéri hálózatba tölteni remek megoldás, amíg a hálózat képes kezelni a power rush-okat."
Hát, ennek a "határa" még igen messze van.
Én ettöl nem tartanék különösebben.

"nyílván a szaporodó villany-autók és a töltő-állomások száma előbb-utóbb eléri azt a kapacitást, ami akármennyi hálózatra-töltést el tud nyelni."
Ma, világszerte 10 milliónál kevesebb elektromos autó van, de 1 milliárdnál több hagyományos.
Évente kb 75-80 millió új autó készül.
Mégha fel is teszed, hogy MINDEN EGYES új, eladott autó elektromos lenne, akkor is legalább 13 év kell, hogy lecseréld a világ teljes autóparkját.
És, ez a példa igen erösen optimista.
Szóval, én, személy szerint nem számítok arra, hogy még az életemben el fog jönni az elektromos autó kánaán.

" és akkor bárki problémamentesen adhatja-veheti a maga napfényes áramát."
...És, akkor lesz majd csak igazán a "soha meg nem térülö" a napelem-beruházás. Föleg, ha az "olcsósítás" miatt tönkre is mennek a napelemek 15 év után.

"akkumulátor ügyben nyílván nem 2-3 hetes áthidalási időben mozog az ember, hanem csak napról-napra."
Te teljes szigetüzemet mondtál akkuk segítségével. Ahhoz pedig igenis az kell.

"egy lúgos akkumulátor"
Ezt már @Pipas: igazán remekül leírta neked.