Energia és mobilitás zöld szemszögből

Európa legnagyobb naperőműve állami támogatások nélkül épült

2020. január 13. • írta: ZöldEnergia

A spanyol megújuló energiaforrásokra koncentráló vállalat, az Iberdrola sikeresen befejezte az építkezést Európa legnagyobb napenergiát felhasználó erőművén, írja a GreenTechMedia. Az 500 megawatt teljesítményű Núñez de Balboa erőmű fontos része a 2022-ig 3 gigawatt teljesítmény növekedést elérni akaró Iberdrola terveknek, amelyet a jelenlegi spanyol piaci fellendülés is segít.

Núñez de Balboa erőmű most a beüzemelési fázisban van, ahol a spanyol Red Eléctrica de España (REE) elektromos hálózati elosztó vállalattal együtt végzik a teszteket. Az üzem a negyedév végére várhatóan megkezdi a tényleges termelést is.

Európa előző "legnagyobb" projektje a 2015-ben telepített 300 megawattos Cestas volt, amelyet a Neoen épített dél Franciaországban. De a jelenlegi rekord sem fog sokáig a Núñez de Balboa erőműnél maradni, mert az Iberdrola következő nagy projektje, amelyet várhatóan 2022-ben fejeznek be, a szintén spanyol 590 megawatt névleges teljesítményre képes Francisco Pizarro erőmű lesz.

Az Iberdrola, amely a világ legnagyobb szélerőmű üzemeltetője jelenleg, több hosszútávú áramfelvásárlási szerződéssel (power-purchase agreements, PPAs) rendelkezik a Núñez de Balboa erőműben termelt elektromosság eladásához. A vásárlók között a Kutxabank, a telekommunikációs vállalat Euskaltel és az Uvesco áruházlánc is szerepel.

A naperőmű napelemeit három kínai gyártó — a Suntech, LONGi és GCL-SI — szállítottta. A teljes befektetés 290 millió eurót tett ki, amelyet az Európai Befektetési Bank és a spanyol állami bank, a Instituto de Crédito Oficial biztosított.

Az Iberdrola tervei szerint 2022-ig kb. 3 ezer megawatt (3 gigawatt) teljesítményű napenergia termelést terveznek üzembe helyezni Spanyolországban, amely kapacitást 10 gigawattra növelik 2030-ig további befektetésekkel. A vállalat nemzetközi szinten veszt részt a megújuló energiaforrások kiaknázásában. Az USA területén az ország egyik legnagyobb szélenergia termelője az Avangrid leányvállalatán keresztül.

A spanyol napenergia fellendülés

Komoly fellendülés érzékelhető a spanyol napenergia befektetések területén, amelyek a kedvező felvásárlási szerződéseknek (PPAs) és más, nem állami támogatáson alapuló gazdasági megoldásoknak köszönhetően. A Wood Mackenzie felmérése szerint 2019-ben összesen közel 9 gigawatt összteljesítmény adó projektek voltak a befejezéshez közeli stádiumban.

De emellett a piaci bizonytalanság is érzékelhető. Az REE 20,5 gigawattnyi hálózati kapcsolódási kérvényt szüntetett meg, mivel a projektek egyszerűen nem haladtak előre. A jelenleg aktív befektetők szerint pont a hálózati kapcsolódásban kialakult sorban állás a legfontosabb lassító tényező a további fejlesztések kivitelezése szempontjából.

Az európai központi támogatások mértéke egyre csökken, és a befektetők egyre inkább a költségek csökkentésére koncentrálnak, miközben az erőművek méretéből fakadó előnyöket próbálják meg kihasználni. Ennek köszönhetően míg a dotált befektetések rendszerint néhány tíz megawatt teljesítményű üzemek, a jelenlegi piaci alapon finanszírozott projektek mind három számjegyű névleges teljesítményt céloznak meg.

Angliában a Cleve Hill fejlesztés egy 300 megawatt teljesítményű napelemes erőművet fog összekötni egy energia tároló rendszerrel. A Little Crow Solar Park névleges teljesítményét 150 megawattra tervezik. Anglia jelenleg már működő legnagyobb állami támogatás nélküli naperőműve 50 megawatt teljesítménnyel Staughton-ban található.

Németországban az EnBW döntése nyomán egy 180 megawatt teljesítményű erőmű kerül megépítésre állami támogatás nélkül.

A teljes naperőmű kapacitás 2019-ben megduplázódott az előző évhez képest, és további hasonló növekedési szint várható a SolarPower Europe elemzése alapján. A jelentés legoptimistább jóslata szerint az európai teljes napenergián alapuló teljesítmény a jelenlegi 16,7 gigawattról 35 gigawattra növekszik 2022-re.

51 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldenergia.blog.hu/api/trackback/id/tr7115404712

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hami · http://toriblog.blog.hu 2020.01.13. 12:08:09

mekkora területet foglal egy ekkora kapacitás?

hogy rakják mellé a fosszilis teljesítményt arra az esetre, amikor az erőmű nem termel (este), vagy éppen nem eleget termel (mert éppen nem süt a nap)?

morph on deer 2020.01.13. 12:35:28

@hami:
Semmi gond, este majd villanyvilágítás mellett dolgozik tovább!
XD)))

midnightcoder2 2020.01.13. 14:06:24

@hami: A terület elhanyagolható. Az már inkább érdekesebb, hogy télen honnan lesz delej. Mondjuk a spanyoloknál a déli részen ez picit kisebb gond mint az angoloknál...

molnibalage 2020.01.13. 14:19:06

@hami: Az első linken ott van a számok elején infografikán. Én is azokkal számoltam.
www.iberdrola.com/about-us/lines-business/flagship-projects/nunez-de-balboa-photovoltaic-plant

nearly 1,000 hectares (2,470 acres). Laza 10 km2...

A koncepció fordítva lenne, hogy meglevő fosszilis erőművek üzemidejét csökkenti. Ha már annyi van ezekből, hogy direkt fel kell húzni mellé erőművet, akkor szar. Bár mindenhogy szar igazából adott szélességi kör felett...

youtu.be/lFGQSkPRZ64?t=772

Az egész videót ajánlom mindenki figyelmébe.
A klímavédelem totálisan félrement.

Muhammad Balfas 2020.01.13. 14:24:56

@molnibalage: Elvan a naperőmű nap nélkül is..

hami · http://toriblog.blog.hu 2020.01.13. 14:46:42

@molnibalage: a fosszilisek közül egy szénerőművet, vagy egy pakuratüzelésű erőművet csak úgy be lehet indítani, ha mondjuk szükség van a kapacitására? Nem vagyok benne biztos. Ha nem, és mindenképp gázerőmű kell backupnak, akkor megint nem a legjobb megoldás egy naperőmű. De persze a szenet ki lehet váltani földgázzal, ami egy kicsit jobb - bár ha összeadjuk több négyzetkilométernyi napelem legyártásának az energiaköltségét, akkor megint romlik az összkép.
Aztán ott van az a dolog is, hogy több négyzetkilométerről kell a növényzetet leírtani még egy ekkora kapacitáshoz is, ez is elég zöld megoldás.

Amúgy teljesen egyértelmű, ha vissza akarjuk fogni a széndioxid kibocsátást, akkor az atomenergia az egyetlen megoldás. A nap és szélenergia (*) csak a mellérakott gázerőművekkel életképes. Érdekes módon az úgynevezett zöldek az atomenergia ellen ágállnak a legjobban, ami érdekes következtetések levonására ad lehetőséget, tudva a nap és szélenergia közvetett földgázfüggőségét.

molnibalage 2020.01.13. 14:52:01

@hami: Nem, nem lehet. Még a legfejlettebb gázturbinát sem lehet 20% névleges teljesítménye alatt jártatni, de már 40% táján is szar lesz a hatásfoka. Nagyon. A kazánoknál 40% tája terhelés alsó határa.

Ezen felül van gradiens követési képesség menetrend tartásnál. 300-400 MWe blokkméret esetén ez kb. 2-3%/perc, de max. 12-15 MW-perc.

Pakurával Európában szerintem senki nem tüzel vagy 25 éve.

hami · http://toriblog.blog.hu 2020.01.13. 14:55:21

@hami: ez lemaradt (*) Ahol persze állandó szél van (kontinensek nyugati partja), ott a szél használható, bár annak is elég nagy terület kell és így van környezetkárosító hatása. De ez egy elég kis sáv.

hami · http://toriblog.blog.hu 2020.01.13. 14:57:25

@molnibalage: akkor engem igazán az érdekelne, hogyan lehet egy energiarendszerbe beintegrálni ekkora naperőműkapacitást az ingadozó teljesítménye miatt?

molnibalage 2020.01.13. 15:02:03

@hami: Ott se nagyon jó. Németországot tök jó, hogy mindenki szeles országnak említi, meg tengerpart és egyebek. A németországi teljes szélerőműpart load factora kb.centire azonos, mint amit ennek a naperőműnek számoltak. 0,18-0,19.

Itthon meglepően jó, 0,25. Csak éppen a teljesítménysűrűsége alacsony, mert a szélsebesség alacsony.

David Bowman 2020.01.13. 15:03:15

@hami: Szerintem, ott ahol értelme van egy naperőműnek, ott igen jól jön az árnyék.

David Bowman 2020.01.13. 15:06:50

@hami: Extremandurában nem nagyon van növényzet.

hami · http://toriblog.blog.hu 2020.01.13. 15:08:29

@molnibalage: az itthoni gondolom azokra a részekre vonatkozik, ahol sokat fúj a szél, mint pl. a Bakony? Vagy általános érték?

David Bowman 2020.01.13. 15:10:05

@hami: Volt erre értelmes terv, de közbe jött a demokrácia. A Szaharába akarták telepíteni a német naperőműveket, és szupravezető kábeleken jött volna az áram Európába. Már el is kezdték csinálni, amikor Líbiába megérkezett a demokrácia.

hami · http://toriblog.blog.hu 2020.01.13. 15:13:32

@David Bowman: ez mondjuk egy olyan tényező, ami az általános CO2 mizériában nem szokott elhangzani, de szerintem a földfelszín fényvisszaverő képességének megváltozása is elég komoly mértékben ad hozzá a felmelegedéshez. Konkrétan arra gondolok, hogy a Mediterráneumban az elmúlt 2-4 ezer évben hatalmas területekről írtották ki a növényzetet, hogy szántóföldet, vagy legelőt alakítsanak ki, aztán ennek következtében a helyi felmelegedés nőtt, a leírtott növényzet nedvességmegkötő képességének hiánya és a felmelegedés miatt a csapadékmennyiség csökkenése miatt meg ezek a területek elsivatagosodtak, és ma már nem vagy sokkal kevésbé alkalmasak növénytermesztésre. Persze oké, ha már elbasztuk, akkor lehet naperőműveknek is használni a területet, de jobb lenne megpróbálni újraerdősíteni.

molnibalage 2020.01.13. 15:17:01

@hami: Az 500 MW-ot a spanyolba?
Beszéljünk inkább relatív arányokról egy valós minta alapján.

A német napi csúcskapacitás évszaktól és időjárástól függően 60-80GW, de néha beesik 50-re is.
www.energy-charts.de/power.htm?source=all-sources&year=2019&month=7

Ebbe van beépítve összesen 7,5+53 GW szélerőmű és 49 GW naperőmű kapacitás.
www.energy-charts.de/power_inst.htm

Na ebből jön ki az, hogy az éves teljes termelésből a szél 2019-ben volt 24% és a napenergia 9%....
www.energy-charts.de/energy_pie.htm?year=2019

És ehhez kényszerexport és import van, paraziták mind szomszédos ország hálózatán. Nem épült meg az É-D-i gerinc és évi 25-30 mr EUR a közvetlen támogatás az egészre...

Cserébe az emissziócsökkenés kimutathatatlan... Nagyjából az évszakos hatásoknak megfelelően változik az évek között, de ennyi.

Viszont az látszik, hogy a csúcskapacitás / beépített teljesítmény mellett ez már a szabályozhatatlanság határán van, kivéve, ha eljön az, hogy a szélkerekeket be fogják fékezni adott esetben, ha ez lehetséges, mert jelenleg kötelező átvétel van. De ha elfogy a szab. kapacitás, akkor marad ez. Még kisebb load factor = még drágább áram.

Tehát, ha itthon kb. letennék az a 7GW naperőművet, amit itt lobogtatnak és mellé még 2GW szélerőművet (ezt most tiltják), akkor már itt is remegne a léc akkor is, ha csak a 10 évvel ezelőtt 10% import lenne. Ami ma 30% felett van.

És úgy, hogy 2030-ra a Mátrai erőmű ÖSSZES blokkja leáll. A gázos is emlékeim szerint.

Az, amit a német grid mutat az régen túl van az ésszerű beépíthetőség határain és a szél + nap nem tud kb. 1/3-nál többet termelni. Kb. ez az a limit, amit így el lehet érni technikailag.

Persze ezt a sok ökobarom nem hajlandó belátni.

A fenti link adataiból és lenti költség táblázatból kb. kiolvasható az a metszet, ami kihozza GER és más hasonló klímájú ország esetén azt, hogy mennyi szél és napenergia az, ami vállalható költségekben és ahhoz milyen termelési arányok tartoznak. Ez valahol 2006 táján volt. Nah, hát akkor a napenergia kvázi 0 volt... A szélenergia aránya meg 7,5%...

www.cleanenergywire.org/sites/default/files/styles/gallery_image/public/paragraphs/images/composition-average-household-power-prices-germany-2006-2019.png?itok=g5GME7Vd

A XXI. század legnagyobb kamuja a homeopátia mellett a "zöld" szél- és napáram. Meg, hogy olcsó. Egyik sem igaz.

Olyan szigetüzem esetén reális alternatíva, ami a 35. szélességi kör alatt van és tényleg sziget. Görögországban inkább termeljen a gázmotor helyett egy kis szigeten a naperőmű, ha tud, mert oda mindent vinni kell. Ott tényleg olcsóbb az.

De bakker Németország és Mo. azok nem ilyen helyek...

molnibalage 2020.01.13. 15:19:40

@hami: Az ország túlnyomó részén a kívánt átlagos magasságban 6 m/s sincs a szél. 2005/06 táján németben olyan helyekre tették le a szélerőműveket, ahol egy 9-10 m/s volt...

Itthon ami nem Kisalföld és szeles az vagy NATURA 2000 vagy természetvédelmi és tájvédelmi körzet = oda nem kerül szélkerék.

molnibalage 2020.01.13. 15:25:56

@hami: Ehhez képest a PV cella kerekítési hiba. Az abeldo átrendeződése a városok által nagyobb.

Csakhogy...

ourworldindata.org/land-use

A Föld 70%-a víz. Na, ahhoz mi nem nyúltunk...
A maradék 30% szárazföld igen nagy százaléka az Anktartisz és a északi olvadó és fagyó jégsapka. A szárazföldek nagy része most is lakatlan és műveletlen, ahhoz sem nyúltunk.

1% a város és minden más. A mezőgazdaság igaz,hogy nem erdő, de annak is abeldója erdő közeli.

Röviden, az emberi tevékenység ezt mondjuk éppen nem zavarta meg annyira.

hami · http://toriblog.blog.hu 2020.01.13. 16:06:02

@molnibalage: ez nem teljesen így van.

1) a mezőgazdaság albedoja: itt két dolog van:
- gabonatermesztésnél pont nyáron vagy a nyár egy részén más az albedo amikor a termés leérett és learatták, marad a csupasz földfelszín - szemben az erdővel, ami eredetileg a helyén volt. télen ugyanez, pláne ha nincs hó. sötétebbé vált a földfelszín, ergo jobban felmelegszik.
2) a rétegzett növényzet (erdő) eleve a napsugárzás töredékét engedi le a földfelszínre, és pluszba komoly nedvességmegkötő szerepe van, ha kiírtják ez nincs.

Mindez azért relatíve nagy területet érint, pont azokon a területeken, ahol amúgy is nagy a népesség.

A nagyvárosok sem elhanyagolhatóak, egy Budapest méretű városnak már elég komoly befolyása van a helyi klímára. Globálisan nézve persze nincs, de a globális átlagokból semmi nem következik a lokális időjárásra nézve.

molnibalage 2020.01.13. 16:32:17

@hami:

1. Nem csak gabonát termeszt az emberiség. Az év néhány hetében okoz ez csak eltérést. Amikor már több száz millió embernek termeltek gabonát, akkor is volt mini jégkorszak.

2. Igen, ez különbség. De mivel a teljes éghajlatban az abeldo egy kis szele a többi közül, ez a kis rész, kis részének, a kis része.

Bringásként a zöld és nyílt terep hatását csak szűk néhány hétben éreztem Bp-ről kifelé tekerve. BME környékéről irány Csepel. Amikor a sziget északi részére érsz, akkor amikor nagy hőingás ősszel és tavasszal pofáncsapott a 2-3 fok eltérés. Nyáron és télen ebből kvázi semmit nem érezni. Bp-t elhagyva azonnal eltűnik a város hatása. = A szárazföld 1% az kb. túró globálisan nézve. A mezőgazdasági részen esetleg lehet lementálni.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.01.13. 21:17:33

@David Bowman:

Igen, ez volt a Desertec-terv. De el sem kezdték.

@hami:

"a rétegzett növényzet (erdő) eleve a napsugárzás töredékét engedi le a földfelszínre, és pluszba komoly nedvességmegkötő szerepe van, ha kiírtják ez nincs. "

Másfelől elég sok vízpárát bocsájt ki, ami a CO2-nél is erősebb ÜH-hatású.

GyMasa 2020.01.14. 15:57:32

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Mondjuk, nem is nagy baj, mert a jelenlegi (és akkori és ahogy elnézem a közepes távú jövöt tekintve is), Afrikát jellemzö politikai stabilitást, ez egy halva született ötlet volt. (és még ma is az, legalábbis szerintem)
Simán ott van a dobogón, a "nem kell az EU-nak cukoripar, mert majd jól megvesszük a faszánosan olcsó brazil nádcukrot."
Az is mekkora nagy sikertörténet lett.

gigabursch 2020.01.19. 00:44:57

@molnibalage:
Ezt CV a homeopátiás bekezdésedet megjegyzem.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.01.19. 10:58:28

@molnibalage:

"A XXI. század legnagyobb kamuja a homeopátia mellett a "zöld" szél- és napáram. Meg, hogy olcsó. Egyik sem igaz."

A 21. századból hátravan még 80 év. Ezalatt bőven jöhet még ezeknél is nagyobb kamu, bár magasan van a léc. :D

gigabursch 2020.01.20. 09:59:12

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
A többszintes növényzet párakibocsátásából fakadó vízvesztessége nem jelentős. A pára megtartása viszont hatalmas. Főleg annak következményeivel.
Évtizedek óta zajlanak ebben a kérdésben vastagon erdészeti kutatások.
A kereső szó: evapotranszspiráció. Az evaporáció és a transzspiráció összetételeként.

A dolog lényege meg az, hogy a kibocsátott pára kimagasló hányada minden más növénytársulással szemben ismételten visszahullik csapadékként. Ennek legérdekesebb példája ráadásul az Andok mentén közvetlenül az óceánparton van, ahol a tengerből felszálló ködöket az erdő lecsapatja, mert más csapadékforrás nincs.
Ott ahol nincs erdő, a talaj már-már sivatagi szárazságú. Minden reggel elmennek a párás fellegek, de potyog ki belőle semmi. De ahogy növekszik a vegetáció összetettsége, úgy növekszik a levegőből kinyert csapadék is.
Ráadásul a hideg tengeráramlat folyamatosan lehel magából minden reggel, teljes Andok hosszban.

Ugyanez természetesen idehaza is igaz.
Azok az erdőtársulások, amelyek kellően zártak, ráadásul olyan erdőművelési tevékenységgel érintettek, hogy többszintesé válnak, abban a szél megakad és kevésbé fújja ki belőle a párát, ami az erdőtenyészetnek csak jót jelent.
Nyilván más egy bükkős, mint egy molyhostölgyes párapotenciálja. De mindkét erdőtípusban adott, hogy kis lehet szárítani az erdőt és be is lehet dunsztolni a maga korlátai és lehetőségei között.
Amúgy a valós klímaváltozás-kezelés az erdészeti gyakorlatban épp arról kell szóljon, hogy hogyan őrzik meg a párát. Mert ezzel biztosítható a jövőre nézve az erdőtársulások egészsége.

gigabursch 2020.01.20. 10:01:53

@gigabursch:
de potyog ki belőle semmi => de NEM potyog ki belőle semmi

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.01.20. 19:52:34

@gigabursch:

Köszönöm szépen a részletes választ, több számomra új dolgot írtál. Nem is úgy gondoltam, hogy az erdő több vizet párologtat el, mint amennyit "beszerez", hiszen akkor kiszáradna.

Azt lenne érdekes megtudni, milyen magasra jut el az erdő által kibocsájtott vízpára, mielőtt csapadékként visszahullik. És ezzel együtt azt, milyen mértékben tart vissza hőt, hiszen amíg a légkörben van, addig ezt a hatását is kifejti.

gigabursch 2020.01.21. 08:16:17

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
A kérdés tudományos háttérrel megáldott és mégis olvasható és olvasmányos kifejtését Wohlleben: A fák titkos élet c. könyvben találod.
(Azóta még lefordították három könyvét magyarra, mindegyiket ajánlom mindenki figyelmébe)

De hogy válaszoljak is:
Elég magasra is jut belőle, de teljesen más ritmusban.

Erdők nélkül a kontinentális Európa felé tartó óceáni csapadékfelhők elapadnának úgy nagyjából a Rajna-Odera között félúton.
Az erdők révén az óceáni fellegek újra és újra termelődésével eljutnak Ukrajna ~közepéig.
Ennyit jelent az erdők átstukurált párakibocsátása, albedóváltozása és felszíni hőmérséklet változása az üres mezőkkel, civilizációs helyekkel szemben.
S itt lépnek képbe a hőtoronyként viselkedő nagyon nagy nagyvárosok is, amik időnként maguk generálják a lokális meleg levegő felemelésükkel a belvárosokat agyonverő jégesőket is.*

Izgalmas kérdéskör, még rengeteg összefüggést kell benne megkeresni, értelmezni és publikálni, de az eddigiekből nagyon sok már jól látszik.

________________
* Ezért is lenne izgalmas az a fajta áramtermelő megoldás, ami egy bazi magas üvegtorony, ami alulról rengeteg levegőt szívna be, magában melegíti, közben áramot termel és fellövődik magasba és a lenti relatíve több párát fent kicsapatja ezáltal és csapadékot okoz.
Tehát nem az energiatermelés lenne a legnagyobb hatása, hanem a "csapadék-készítés".

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.01.21. 10:44:23

@gigabursch:

Köszönöm a könyvtippet. Magyarul csak A fák titkos életét és Az állatok érzelmi életét talátam meg, de ezeket letöltöttem németül is, és akkor már inkább az eredetit olvasom. :)

Találtam még olyan könyvét, hogy Der Wald - ein Nachruf (Az erdő - nekrológ) és Gebrauchsanweisung für den Wald (Használati utasítás az erdőhöz). Angolul pedig még olyat, hogy The Secret Network of Nature.

"az a fajta áramtermelő megoldás, ami egy bazi magas üvegtorony,..."

Nekem úgy rémlik, hogy egy ilyet meg is valósítottak, körös-körül egy rakás tükör hevít fel olvadt sót. Az általad leírtak szerint a felfelé áramló levegő hajtja a generátort, és az olvadt só tárolta hőnek köszönhetően éjjel is termel áramot. De úgy emlékszem, a róla beszámoló írásban arról is szó volt, hogy már nem üzemel.

gigabursch 2020.01.21. 13:29:45

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
A német és a magyar szaknyelv kérdésében vannak eltérések, és összesen két fordítási hibától (ami csak szakembernek tűnik fel) eltekintve Iványi Ákos erdőmérnök nyelvi lektorálása mellett a jószándékú, de nem vájtfülű hibás fordítások elkerülése érdekében javaslom a magyar verziót.

Illetve van még egy gond:
Wohlleben szerint Európa közepe Németországban van. Nos Európa kellős közepe a Kárpát-medencében van, akárhogy is nézzük, de ezen a könyvek kapcsán kár ezen rugózni.

gigabursch 2020.01.21. 15:10:52

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Áramtermelő:

Félreértettél.
Egy nagy hiperboloid torony, ami nyilván a talpán széles, Üvegből van, csapdázza a hőt, a bent lévő levegő meg emelkedni kényszerül.
De mivel ez marha nagy, ezért nagy a légtömeg is, ami hatalmas ventillátorokat hajt meg sorban (tisztára, mint egy turbina) és emiatt termel áramot.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.01.21. 22:51:39

@gigabursch:

OK, letöltöttem a magyar kiadást is, de azért inkább a németet olvasom. Általában úgyis szinte mindent angolul olvasok, felüdülés időnként németül is.

A legtöbb nyugat-európai szemében Oroszország Uraltól nyugatra eső része sem része már Európának.

Áramtermelő: Aha, ilyesmiről is olvastam már.

David Bowman 2020.01.22. 01:09:59

@hami: A talaj rég a tengerben van. Már a karthágói flotta is abból az erdőből lett, és a Spanyol Armadáig mind. A terület nagy részén meg nem maradt semmi.

David Bowman 2020.01.22. 01:13:48

@hami: A szárazföld egy %a le van aszfaltozva. Ez azért mérhető.

gigabursch 2020.01.22. 09:23:05

@David Bowman:
Az a talaj valóban ott van.
Ám a talaj képes képződni is. Alapkőzettől és klimatikus viszonyoktól és növényzettől függően elég tág sebességi és minőségi tartományban.
Azonban a legszebb, hogyha elkezded a növénytakarót fejleszteni (értsd: erdősítesz), akkor ez egy öngerjesztő folyamattá válik.

Iskolapéldái:
Kopárfásítások a Dunántúli középhegységben: (Keszthelyi-hegység, Márkó-Veszprémi plató, stb.)
A Velebitek beerdősítése (van ahol már 100 éves a folyamat, van ahol még csak alig pár éves. Aki lezúdul a horvát autópályán Dubrovnik irányába, az jól nyissa ki a szemét, amikor a Zárai-platón megy (ott az 1980-as évek kopár legelőkön kívül semmi nem volt), vagy ha behajózik valamelyik szigetre (pl. Hvar https://www.google.hu/maps/@43.1579133,17.2350926,1210m/data=!3m1!1e3), nézzen fel a hegyoldalakra, látszik, ahogy rétegvonalasan be van erdősítve, de ha testközelből akarja ezt látni kocsiból, akkor Trogir környékén figyelmesen autózzon.
(https://www.google.hu/maps/@43.5208246,16.2075084,2778m/data=!3m1!1e3)

Nyilván ennek megerősödése idő kérdése.
De az idő rengeteg mindenre elég:
www.youtube.com/watch?v=1C8sh7y7RDM&t=6s
Itt személyesen jártam és akkor még nem tudtam, hogy hol is járok. Utólag eszméltem csak rá.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.01.22. 09:51:51

@gigabursch:

Nem kimondottan a kommentedre válasz, de neked írom, mert láthatóan érdekel a dolog és értesz is hozzá:

Wohlleben említi, hogy az érintetlen erdők több szenet kötnek meg, mint amennyit kibocsájtanak, mivel a fák anyaga az elpusztulásuk után lesüllyed a talajba, ahol aztán az évmilliók alatt szén lesz belőlük. Megjegyzi, hogy az erdőgazdálkodás éppen ezt a folyamatot akadályozza meg.

Tegnap éjjel valahol itt hagytam abba az olvasást, mert elálmosodtam. Úgy vélem, ez igaz a mérsékelt égövi erdőkre és ott, ahol mocsaras, lápos a vidék, de a brazil erdőirtások miatt a figyelem középontjába került trópusi esőerdőkre éppen nem igaz. Azokban ui. a humuszréteg rendkívül vékony, az elhalt fákat teljes egészében "felfalják" a rovarok, gombák stb.

Lengyelországban van egy kb. 200 négyzetkilométeres mérsékelt égövi őserdő (Białowieża nemzeti park, plusz ennél sokkal nagyobb a fehéroroszországi rész, az utolsó egész Európában. Nem tudom, ebben lehet-e tapasztalni a Wohlleben által leírt folyamatot.

gigabursch 2020.01.22. 12:13:36

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
A legtöbb szenet az az erdő köti meg, ahol a leggyorsabban elzáródik a szerves anyag az oxigéntől. Ezek a láperdők. Igaz, itt keletkezik az egyik legkevesebb szerves anyag is, mert kevés a talajban az oxigén. Fura ellentét.
A lápos területekre ez általánosan érvényes => lásd tőzegbányák helye, helyszíne.

A másik nagy szénmegkötő - bármily furi - a kontinentális Európa és É-Amerika, D-Amerika és Ázsia nagy füves pusztái.
Bőven tenyészik a fű, évről évre lenövi előző évi önmagát és szép lassan bitang vastag csernozjom talaj lesz belőle és egy idő után annyira vastaggá válik a humuszos réteg, hogy már átégni sem tud. Végül lassan ami ott lent van az szenülget csendesen...

Az esőerdő valóban nem köt meg szenet. Nullás a mérlege. Ezt már elég sok akadémikus levezette. Pont az intenzív életciklusa miatt. Pont ezért marhaság a világ tüdeje kifejezés.

A mérsékeltövi erdők, amelyek tartamos erdőgazdálkodásban a leginkább érintettek összességében nagyjából nullásak CO2 szempontjából. - Kutatások tengernyi mennyiségben vannak.
Abban a kérdésben, hogy mondjuk egy humuszos homok felső szintjét mélyforgatással (60-80 cm) mélybe forgatva lejjebb nyomják a vízmegtartó, humuszos réteget és ezzel a talaj humusszintjét átvastagítják egyfelől a talajba jutó oxigén több lesz, de több lesz a humuszosodó anyag is, itt alighanem nullás a történet.
A hegy- és dombvidéki erdőkben az erdőkből történő fakihozatallal (gép ide-oda) sokkal inkább az a kérdés, hogy az ásványi anyagok (hamu anyagok) kijönnek-e vagy maradnak? A CO2 forgalmat hosszú távon a keletkező növedék kiegyenlíti.
(Tanulságos cikk: Mátyás Csaba akadémikus hogyan kérdőjelezte meg a francia akadémikusok szellemi képességeit és kutatási józanságukat az Erdészeti Lapokban)
Épp ezért kérdéses, hogy jó-e aprítékolni az erdőben hosszú távon?
Hozzá kell tenni, hogy vannak vitathatatlan helyzetek, amikor nagyon nincs más megoldás => lásd mai cseh, morva és felvidéki fenyőpusztulás kárfelszámolása => három-öt év és Erdély lesz soron (csaxólok).

A hazai mezőgazdasági túlhasználat viszont a humuszszint "elégéshez" is vezethet.
Ez viszont valóban nettó CO2 kibocsátó lehet.

Őserdők:
Alapvetően a természet mindig mindenhol a raktározásra épít egyfelől, másfelől a minél komplexebb felépülésre, mert ezzel képes az idegen hatásokat kibekkelni.
Vö: Szent István sem azért tartott az udvarában mindenféle népből embereket mert eladta a hazáját, hanem azért, mert így egyrészt voltak értékes túszai, másrészt pontosan megismerte a gondolkodásukat és sokkal hatékonyabban tudott védekezni a káros hatások ellen.
Hát ezért komplex egy erdő!
Igen, a folyamatok megfigyelhetők, csak irtó lassan. S ahol nyitsz egy kémlelőnyílást, rögtön csinálsz egy kiszellőző kürtőt, ahol pont az addig leraktározott készlet szökik el.

Axióma: Európában nincs őserdő, csak adott esetben sokszáz év óta nem bolygatott. De cél az, hogy legyenek ősi erdőrezervátumok is, ahol tudatosan nincs folyamatkezelés. Idehaza is van - ha jól rémlik - kb. 60 db belőlük. Harmaduk full értelmetlen helyen van (Prédikálószék - Kéktúrától 200 méterre)

gigabursch 2020.01.22. 12:26:34

@Muhammad Balfas-nak

Nem tudom már hol írtad a klíma-szkeptikus kérdéskört. de egy adalék.
kuruc.info/r/6/207187/

David Bowman 2020.01.25. 15:51:44

@gigabursch: Ezeket többnyire már láttam. A jútúb videót is, bár nem minden darabját hiszem el. Innen a fotelból azokat az erdősítéseket is figyelemmel kisérem, amiket személyesen nem tudok meglátogatni. Saját tapasztalatból meg azt mondhatom, hogy az emberek szívből gyűlölik a fákat. Budapest főkertésze is erre a következtetésre jutott.

David Bowman 2020.01.25. 16:09:10

@gigabursch: "> lásd mai cseh, morva és felvidéki fenyőpusztulás kárfelszámolása => három-öt év és Erdély lesz soron (csaxólok)."
Hogy mi?

David Bowman 2020.01.25. 16:12:02

@hami: Sehogy. Marhaság az egész.

gigabursch 2020.01.27. 13:25:42

@David Bowman:
Úgy látszik, hogy az indexes fiúk szokták a blogot olvasni:
index.hu/techtud/2020/01/26/szuinvazio_donti_halomra_korulottunk_az_europai_fenyveseket/

Erről beszéltem feljebb.
Mondom: 3-5 év és Erdély fenyvesei üzemi szinten megmekkennek.

gigabursch 2020.01.27. 13:48:04

@David Bowman:
Aki nem hiszi, járjon utána.
Neked sem tudok mást javasolni.

David Bowman 2020.01.27. 14:52:39

@gigabursch: Sajnos ehhez annyit sem értek, hogy hozzá tudjak szólni. Azt tudom, hogy a lengyeleknél hatalmas vita volt erről, végül fájó szívvel kivágtak egy őserdőt.

gigabursch 2020.01.28. 07:30:39

@David Bowman:
A Bielowiczai-kérdésben nem tudok helyes választ mondani. De még csak olyat se, amiben az álláspontomat tudnám képviselni.
A fenyők ott is a főszereplők a problémában, azok a fenyők, amiknek az ottléte erősen kérdéses.
Nem a mai ökológiai körülmények között, hanem úgy általánosan, pár száz évre visszamenően.

gigabursch 2020.01.28. 07:42:06

@David Bowman:
A Bielowiczai-kérdésben nem tudok helyes választ mondani. De még csak olyat se, amiben az álláspontomat tudnám képviselni.
A fenyők ott is a főszereplők a problémában, azok a fenyők, amiknek az ottléte erősen kérdéses.
Nem a mai ökológiai körülmények között, hanem úgy általánosan, pár száz évre visszamenően.

Az biztos, hogy megosztó a kérdés és az is biztos, akik itt döntést hoztak, nem azt nézték, hogy mennek féli dióták tüntikézni.