Érdekes cikket írt a Washington Post a kültéri légkondicionálás helyzetéről. Igen, kültéri — nem beltéri — légkondicionálás, mert bizonyos országokban már ilyen is van, sőt ilyen is kell, hogy létezzen.

46.7 fok van árnyékban, és úgy érződik, mintha egy óriási hajszárítót irányítottak volna a földfelszínre, de közben a katari Al Janoub szabadtéri stadionban hűvös a levegő. A 40 ezer ülőhely alatt rejlő, arab stílusú légrácsokon keresztül hűtött levegő áramlik ki, amely aztán lassan lehömpölyög a gyep felé. A játéktér körül focilabda nagyságú nyílásokon még több hűtött levegőt fújnak be a gyepre.

Az Al Janoub stadion egyike annak a nyolc stadionnak, amelyet a 2022-es labdarúgó világbajnokságra építenek Katarban. A kültéri légkondicionálás egyik fontos áttörése az a felismerés volt, hogy nem a teljes légteret kell hűteni, csak a földfelszínhez közeli rétegeket: "A madarakat nem kell hűteni", a főmérnök kedvenc mondása szerint.

Bár a stadionokban a levegő hőmérsékletét tudják szabályozni, de az egész országot még nem lehet ilyen módszerekkel hűteni. Az ország vezetői, attól tartva, hogy az igencsak kegyetlen katari nyár alatt a foci rajongók ezrei kapnak majd jó eséllyel hőgutát, inkább kitolták az időpontokat öt hónappal későbbre, novemberre, így a világbajnokság a hűvösebb arab tél kezdetének idejére esik majd.

Ez a időpont változás is egy nagyobb jelenségnek a kézzelfogható következménye: a klímaváltozásé.

Katar már múlt évszázadokban is az egyik legforróbb ország volt, de mostanra az átlaghőmérséklet több mint két fokkal emelkedett az ipari forradalom előtti értékekhez képest, vagyis már túllépte a párizsi egyezményben elfogadott emelkedési határt, amelyet jóval két fok alatt, ideális esetben 1,5 fok körül, állapítottak meg.

Az elmúlt három évtizedben a hőmérséklet emelkedés üteme felgyorsulni látszik Katarban. Ez egyrészt a klímaváltozás hatásainak egyenetlen eloszlása miatt van, másrészt pedig az óriási léptékű építkezés miatt, amely közvetlen hatása a nagyobb mértékű lokális hőmérséklet emelkedés a főváros, Doha körül. A város nemcsak nappal is sokkal melegebb, mint régen volt, de éjjel is magasabb a hőmérséklet a korábbihoz képest. Harmadrészt a Perzsa öböl melegedő vizének is aránytalanul nagy hatása van a félszigeten elterülő ország időjárására a környező országokhoz képest. Júliusban az átlagos tengerfelszíni hőmérséklet elérte a 32,4 fokot! Ennek következménye a magasabb páratartalom és a vele járó fokozott helyi üvegházhatás is. A magasabb átlagos páratartalom egyik másik nem várt következményei a váratlan heves esőzések: múlt év október 20-án négy óra alatt 98 milliméternyi eső esett, ami több, mint az átlagos éves mennyiség.

A 2010-es hőhullám idején 50.4 fokot is mértek árnyékban.

A Berkeley Earth nonprofit hőmérséklet emelkedést kutató csoport szerint Katar az egyik leggyorsabban forrósodó terület a bolygón, az északi és déli sarkot kivéve. Az általuk készített térképeken Magyarország is "előkelő" helyet foglal sajnos el a ranglistán, az átlagosnál nagyobb hőmérséklet emelkedés kategóriájában.

Bár a klímaváltozás komoly problémákat fog okozni világszerte, bizonyos fejlődő országokban már most is okoz eleget, a fejlett világban ezt nem egzisztenciális, hanem inkább mérnöki problémaként szeretik kezelni, amelyet pénzzel és megfelelő technológiával meg lehet majd oldani.

Ahhoz, hogy a nyarakat élhetővé tegyék, Katarban nem csak a stadionokat hűtik, hanem rengeteg más kültéri helyet is, mint például a piacokat, épületek körüli járdákat vagy a nyitott vásárlóközpontokat. A légkondicionálás nélkül a nyár sokak szerint elviselhetetlen lenne.

Persze ez egy ördögi körhöz vezetett. A kültéri légkondicionálás a kültéri, klímaváltozás miatt is egyre magasodó hőmérsékletre a válasz, de ez óriási mennyiségű szén-dioxid kibocsátással jár, amely miatt a hőmérséklet emelkedés is még tovább gyorsul majd, aminek következményeként még több hűtési kapacitást kell majd létrehozni, amely még ennél is több kibocsátást termel a jövőben.

A kültéri hűtési kapacitás várhatóan megduplázódik 2030-ra a 2016-os állapotokhoz képest. Eközben a levegő átlaghőmérséklete is várhatóan a globális átlagnál gyorsabban emelkedik majd, vagyis 2 fokos átlaghőmérséklet emelkedés mellett Katar területén 4 és 6 fokos átlaghőmérséklet emelkedés várható az időjárási modellek szerint.

Ekkor hőmérséklet emelkedés már csak azért is okoz nagy fejtörést, mert Katarban ez nyaranként nagyon magas páratartalommal párosul. A közel 100%-os páratartalom mellett az emberi test nem bírja magát hűteni, hiszen az izzadás a párolgás okozta hőelvonáson alapszik. Vagyis magas páratartalom és magas hőmérséklet esetén a saját testhő okozta hőguta miatt halhat meg az ember.

Ilyen körülmények között mindenki, de főleg a munkát végzők és sportolók vannak a legnagyobb veszélyeknek kitéve. Az itt dolgozó vendégmunkások között százak haltak meg az elmúlt években, aminek következtében csökkentették a szabadban végzett munkaórák számát. Az Amerikai Légierő is bevezette a "fekete zászlós" napokat, amikor pl. a repülők karbantartása során a szerelők óránként maximum 20 percet tölthetnek tényleges munkával, 40 perc kötelező pihenő és óránkénti két liter víz elfogyasztása mellett. A közvetlen napsütésnek kitett szabadban végzett szerelési munkák során vagy pl. a tűzoltók esetében az óránkénti 10 perc munka és 50 perc pihenés van előírva ilyen napokon.

A katari belügyminisztérium javaslata szerint a nyári hónapokban jobb nem dolgozni a szabadban délelőtt 10 és délután 3 között, tilos gázpalackokat a napon hagyni vagy oda helyezni, a vízmelegítőket üzemeltetni, az üzemanyag tartályokat teletölteni és autógumikat maximális nyomásra felfújni.

Ennek ellenére a világbajnokságot mindenképpen megrendezik, a mostani "Expect Amazing" szlogennel együtt, (A szlogen jelentését leginkább az "Elképesztőre számíts" magyar fordítás tudja talán visszaadni, a szerk.,) ami a mostani helyzetben valószínűleg csak pénzkérdés.

Pénzből biztosan van elég Katarban. Az állami befektetési alap 320 milliárd dollár szinten jegyzett, számos nemzetközi vállalatban vagy épületben főbefektetők (Harrods üzletház, a londoni Canary Wharf, a párizsi Paris Saint-Germain focicsapat, CityCenterDC üzleti központ és lakások, 10% résztulajdon az Empire State Building-ben is).

Az országban rendelkezésre álló pénz segítségével rengeteget fejlesztettek a helyi infrastruktúrán és épületeken, az úgynevezett "Öböl Futurizmus" építészeti stílust is kialakítva eközben. Ez a stílus az avant-garde, olajpénzek, iszlám konzervatizmus, üzletházak és légkondicionálás érdekes keveréke.

A kültéri légkondicionálás segítségével tudják a katariak az utcai életet fenntartani. Még a katari környezetvédők, pl. az Arab Youth Climate Movement Qatar szerint is kevés igazi választási lehetőségük van a lakosoknak, "a nyári hónapok egyszerűen túl forrók" a kültéri megléthez légkondicionálás nélkül.

Pedig Katar már most is a legnagyobb szén-dioxid kibocsátó egy lakosra számított értékek alapján a World Bank szerint, háromszor nagyobb az USÁ-nál és hatszor nagyobb a kínai értéknél. A katariak szerint ennek a kibocsátásnak nagy része a folyékony földgáz (LNG) exporthoz köthető, amit nem ők, hanem a vásárlóik égetnek aztán el, de a World Bank számítása szerint mégis Katarhoz rendelik ezt a kibocsátást.

De enélkül is nagyon sok szén-dioxidot termel az ország. A teljes elektromos fogyasztás kb. 60%-át fordítják hűtésre. Összehasonlításképpen, az USÁ-ban ez "csak" 15%, míg Indiában vagy Kínában kevesebb mint 10%.

A növekvő átlaghőmérséklet és a növekvő népesség miatt azonban nem várható, hogy a hűtési igény és a vele járó kibocsátás mértéke csökkenjen. Bár az őslakosok száma csak kb. 300 ezer körül mozog, a vendégmunkásokkal együtt az ország 2,7 milliósra növekedett az elmúlt évtizedben.

A katari gáztermelés gyorsabban nő, mint pl. a napelemek által biztosított kapacitás, és sokkal kevesebbe is kerül. 2024-ig az LNG kapacitás 43 százalékkal nő majd, 60 új LNG tankert is beleértve.

A katari kormány ennek ellenére a világbajnokságot szén-dioxid kibocsátás neutrálissá akarja tenni, vagyis minden pozitív kibocsátással járó aktivitást, minden repülőutat, megtett kilométert, az építkezéshez felhasznált anyagot, minden légkondicionáló által áramfogyasztását kompenzálni fogják. Az, hogy mi számít a világbajnoksághoz köthető beruházásnak, nem mindenki számára jelenti ugyanazt: a környezetvédő aktivisták szerint az új repülőtér, metróállomások, utak, stb. építését is bele kellene számítani, nagyjából közel 200 milliárd dollárnyi beruházást, míg a felelő minisztérium szerint a világbajnokság miatti közvetlen befektetések csak 7 milliárd dollárt emésztenek majd fel.

A kormány bejelentette, hogy egymillió fát is ültetnek a következő években. De a kompenzálás fontos eleme lesz a máshol megvalósított és akkreditáltan valós szén-dioxid kibocsátást csökkentő projektet eredményének megvásárlása a Global Carbon Trust segítségével.

Az Al Janoub stadion mérnöki csúcsteljesítmény. A stadiont az éjszaka során előhűtik egy a közelben felhúzott épületben tárolt víz segítségével, ezzel is csökkentve a nap során a hűtési teljesítmény szükségletet. A stadion tervezésekor a szél okozta hűtési veszteségeket is sikerült minimálisra csökkenteni, így a hűtött levegő nagyrésze a stadionon belül marad a meccsek alatt.

De ezzel a megoldással nem lehet az egész országot lehűteni. Ahhoz komolyabb és átfogó lépéseket kell Katarnak megtennie a jövőben.