Lehet, hogy a törzsutaskártyák elnevezését kellene megváltoztatni a mostani nemességre vagy értékre utaló kifejezések, mint az ezüst-arany-platina, helyett mondjuk ólom-higany-polónium-ra? Az Egyesült Királyság klímaváltozásért felelős bizottsága más ötlettel állt elő: minél többet utazol, annál többet fizetsz majd, hiszen a repülés az egyik legolcsóbb módja annak, hogy valaki a saját szén-dioxid kibocsátását megemelje, írja a Quartz.

A mostani törzsutas rendszerben minél többet utazol, annál több előnyben és kedvezményben részesülsz: jobb üléseket foglalhatsz kevesebbért, a törzsutas váró is rendelkezésre áll és rendszerint a beszálláskor is hamarabb vagy a gépen a többi utashoz képest. Mindemellett még légi mérföldeket (airmiles) is gyűjtesz, amiből aztán ha elég összegyűlt, akkor ingyen repülhetsz megint.

Az Egyesült Királyság Klímaváltozási Bizottsága (UK’s Committee on Climate Change) új tanulmányt tett közzé, amely fő következtetése az, hogy ezt a rendszert meg kell fordítani. Azok a törzsutas programokat meg kell szüntetni, amelyek további utazásra ösztönöznek. Ehelyett egy egy, az utazási kilométerek számával fokozatosan növekvő adót javasolnak bevezetni, ami következtében azok, akik a legtöbbet és legmesszebbre utaznak fizetnék a legtöbbet.

Az új rendszert az Imperial College London kutatója, Richard Carmichael, agyalta ki. Eszerint egy három-éves gördülő periódusban tartanák számon a nyaralás és más szabad időtöltés során megtett kilométerek számát, ami után egyre növekvő mértékű adót vetnének ki a következő repüléskor. A nagy távolságú, úgynevezett long-haul, utak nagyobb faktorral számítanának, és az üzleti vagy első osztályon utazók is, hiszen a fajlagos szén-dioxid kibocsátásuk magasabb a turista osztályon utazókénál.

A legtöbb ember számára egy ilyen rendszer nem hozna érdemleges költségemelkedést. A családok el tudnának repülni nyaranta egy viszonylag közeli úticélhoz tényleges adók befizetése nélkül. De a gyakran utazók számára az egyre növekvő adó mennyisége talán elég ok lesz arra, hogy a következő utat jobban megfontolják. A befolyt összegeket a tervek szerint vonatközlekedés fejlesztésére, vagy olyan kutatásra használnák fel, ami segítségével a légi közlekedés szén-dioxid kibocsátását szeretnék csökkenteni vagy alternatív közlekedési megoldásokat lehetne bevezetni.

A mostani helyzetben a légi közlekedés meglepően alacsony adókat fizet. A kerozin adótartalma nagyon alacsony, egy 1944-es globális egyezménynek köszönhetően. Bár a kerozin általános adóztatása is lehetséges, ez az összes utast egyformán terhelné. A törzsutas adó viszont csak a legtöbbet utazó kb. 15%-ot, amely 15% az Egyesült Királyságban a megtett utak 70%-ért felel. Ezen szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez kell most megtalálni a megfelelő szabályozást, és ha kell, a gazdasági féket, hogy a további növekedést mérsékelni lehessen.

Azzal, hogy az utazóközönség a jövőben a rövidebb utakat fogja majd előnyben részesíteni, a bolygó sokat nyerhet. De azok az országok, amelyek gazdasága nagymértékben függ a turizmustól, pl. a Maldív-szigetek, amely GDP-jének 40%-a származik a turistákból és ahol minden tizedik utazó angol volt a múlt évben, komoly károkat szenvedhetnek majd. A turizmusra támaszkodó országok első 25 helyezettje között csak Málta, Izland és Horvátország található néhány órás repülőútra az Egyesült Királyságtól, az összes többi messzebb van.