A nettó nulla kibocsátás kérdése még az elnökválasztási harcban is megjelent az Amerikai Egyesült Államokban. A jelenlegi elnök, Donald Trump egyik megjegyzése a Joe Biden által felvettel zöld tervekkel kapcsolatban a következő volt: "... vagyis szerinte a nulla kibocsátású házak lakóházak és irodák is kötelezőek lesznek majd 2030-tól. Ez annyit jelent, hogy nem lesznek ablakok sehol, egyáltalán nem. Ezt nagyon nehéz megoldani. Mondom is mindenkinek, aki ilyen házban akar lakni, hogy remélem jók a szemei, mert öt év múlva már nem lesznek jók." Az USA elnöke mindig azt mondja magáról, hogy ingatlan befektetési zseni. De a nettó nulla kibocsátás megértésével többen is hadilábon állnak, írja a Treehugger, így nem véletlen, hogy az elnök sincs mindennel tisztában.

Forrás: Packard Foundation

Vegyük a World Green Building Council (WGBC) idevonatkozó definícióját. Szerintük a nettó nulla kibocsátás akkor jelentkezik, amikor egy épülethez köthető szén-dioxid kibocsátás éves szinten mérve nulla vagy negatív. Vagyis ebben a megfogalmazásban egy nettó nulla kibocsátású épület egy olyan alacsony energiaigényű és az energiafelhasználásban magas hatásfokú épület, amelyet teljes mértékben helyi vagy távoli megújuló energiaforrások táplálnak más kibocsátás kompenzáló tényezők figyelembe vétele mellett. Vagyis az ablakokról egyelőre még nem kell lemondanunk (lásd a fenti képen látható bizonyítottan nettó nulla kibocsátású házat), de emellett komoly változások várhatóak a jövőben az épületek terén, ha a nettó nulla kibocsátást tényleg komolyan gondoljuk.

A WGBC megfogalmazásában olyan energiafelhasználás szempontjából nagy hatásfokú épületekre lesz szükség, amelyek saját kibocsátása nem feltétlenül nulla. Vagyis lehet rajtuk ablak, sőt nagyon sok ablakkal is rendelkezhetnek. Persze a több ablak miatt az épület energiafelhasználás hatásfokának növelése is egyre drágább lesz majd. Ilyen szempontból a WGBC sem ír elő semmi újat, legalább is más országokban, Magyarországot is beleértve, jelenleg is hatályban levő szabványokhoz képest.

Vagyis egy nettó nulla ház nem arról szól, hogy vannak-e rajta ablakok vagy nincsenek (lásd pl. a fenti képet). De azt viszont igen, hogy a teljes évre nézve igenis hoznia kell a nettó nulla kibocsátást, ami napi, heti, hónapos vagy éves egyensúlyozást jelent a megtermelt és as a felhasznált energia szempontjából.

Amit nem könnyű megoldani, hiszen az áramszolgáltatók sem bankként működnek, vagyis nem lehet azt mondani, hogy a nyáron megtermelt többlet elektromos áramot, amit akkor visszatöltöttünk a hálózatba, majd télen a tényleges kibocsátás szempontjából mindenféle következmények nélkül egyszerűen kivesszük.

Az elektromos hálózat egyszerűen nem rendelkezik olyan tárolási kapacitással jelenleg [és várhatóan a közeljövőben sem, a szerk.], amely segítségével a nyáron termelt többlet energiát lehetséges több hónapon keresztül tárolni. Így az épületek nettó nulla kibocsátásához szükség van egy téli alternatív energiaforrásra, amelyet jelenleg nagy részint csak fosszilis energiával lehet kiváltani. Vagyis az ilyen kompenzációra számító épületek tényleges kibocsátása a nullánál mindenképpen magasabb lesz.

Ennek is köszönhető, hogy egyre többen érvelnek amellett, hogy az épületek energiafelhasználását radikálisan kell csökkenteni. Például a Passzív Ház szabvány szerint egész évben sokkal alacsonyabb egy épület energiaigénye, hiszen sem a fűtési, sem a hűtési szezonban nem kell az ilyen házaknak szinte semmilyen külső energiaforrásra támaszkodnia. Egy ilyen ház esetében akár már néhány napelem is kielégíti (még télen is) az épület teljes energiaigényét, és a nettó nulla kibocsátás sokkal könnyebben elérhetővé válik.

Az épületek tervezésének köszönhetően sem a téli hónapok nem hidegebbek, sem a nyári hónapok nem melegebbek egy hagyományos épülethez képest. Az viszont igaz, hogy egy Passzív Házban az ablakok nagyságát és elhelyezését komolyan meg kell fontolni. Ahogy az épületgépészi régi mondás tartja, a legjobb ablaknál is jobb a legrosszabb fal [bár ez talán kevésbé általános igazság mostanában a technológiai fejlődésnek köszönhetően, a szerk.].

Azt, hogy a jövőben milyen új házakat építünk majd, és ezeken hány és mekkora ablak lesz, a szabványok által megszabott kibocsátási értékek és a tervezők által megálmodott szerkezeti megoldások közös metszete fogja meghatározni. Egy megfelelő nagyságrendben is működő, és a megtermelt többletenergiát több hónapon át tárolni képes rendszer segítségével a mai, viszonylag magas hőveszteségekkel üzemelő architektúra is megmaradhat majd. Enélkül azonban — feltéve, hogy a kibocsátási normák csökkenését komolyan vesszük — a jövőben várhatóan lehetetlen a mai épületgépészeti megoldásokat használó épületeket építeni.