Energia és mobilitás zöld szemszögből

A helyi élelmiszer fogyasztás keveseknek jelent megoldást

2020. június 18. • írta: ZöldEnergia

A világon kevesebb mint az emberiség harmada képes alapszinten megélni a csak helyben termesztett élelmiszereket fogyasztva, a másik kétharmadnak szüksége van a máshol termesztett élelmiszereket eljuttató teherszállítás kiterjedt rendszerére és a kereskedelemre, hogy ezt az alapvető emberi szükségletet biztosítani tudja, írja az Anthropocene Magazine.

Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature tudományos szaklap oldalain publikált új eredményei szerint a modern világ sokkal jobban bocsátkozik a szállítás és kereskedelem adta lehetőségekre, mint azt korábban gondoltuk volna. A kutatás során hat csoportba osztott alapvető élelmiszereket vizsgáltak. Ezek között ott szerepeltek a mérsékelt égövi alapélelmiszerek, mint a búza, rozs, árpa, rizs és kukorica, a trópusi éghajlatban termesztett köles és cirok, valamint a gumós növények családjába tartozó manióka (kasszava) és a hüvelyesek családjába tartozó termények is. A kutatók figyelembe vették az átlagos termesztés és fogyasztás közötti távolságot és a fogyasztók számát is. Kiindulási pontként megpróbálták minimalizálni ezt a távolságot.

Az eredmények meglepőek lettek.

Még a legideálisabb helyzetben is a Föld lakosságának csak nagyjából legalább 11% de legfeljebb 28%-a képes a megélhetést biztosítani egy legfeljebb 100 km távolságban levő termőterületről. A globális fogyasztók 26 és 64%-a akár 1000 km távolságot is meghaladó távolságban levő termőterületekről szerzi be az alapvető élelmiszereket. Az magától értetődő, hogy az ilyen esetekben a szállítás és a (nagy valószínűséggel) nemzetközi kereskedelem nagyon fontos szerepet játszik.

Az eredményeket termények szerint lebontásban vizsgálva nagy különbségeket találtak, főleg az éghajlat különbségek miatt. A rizs például, hiszen ennek termelése kevésbé érzékeny az éghajlati különbségekre, sokkal nagyobb mértékben elérhető a Föld bármely pontján: a bolygó lakosságának kb. 50%-a talál rizs termőföldet 650 km-es sugáron belül. A mérsékelt égövi búza, rozs és árpa esetében ez a távolság 900 km-nek adódott az elemzés szerint, amivel perszer már erősen súroljuk a "helyi" termelés definícióját.

A legmeglepőbb eredmény azonban mégiscsak az, hogy a világ negyedének alapvető gabona alapú élelmiszer szükségletét átlagosan több mint 5200 km távolságból kell fedezni.

Ha ezt a távolságot 100 km-en belül tartjuk, akkor Föld lakosságának csak 22–28%-a képes ezen alapélelmiszereket beszerezni a gabonafélékből, míg kukoricából és a trópusi éghajlaton termelt gumós növényekből csak 11–16%-a.

A kutatócsoport azt is vizsgálta, milyen hatással lenne, ha sikerül a mezőgazdasági termelékenységet megduplázni az új fajta termesztési eljárások segítségével, miközben az élelmiszer feldolgozásból és fogyasztásból adódó veszteségeket (pl. a kidobott étel mennyiségét) felére csökkentjük.

Az eredmények szerint az átlagos távolságok így érezhetően csökkennének, valamint a nagyobb távolságba szállított mennyiség is értelemszerűen csökkenne: több alapélelmiszer lenne közelebb elérhető, és emellett kevesebbet is pocsékolnánk el a fogyasztás közben. Érdekes módon főleg Afrika, Dél-Amerika és Ázsia területén található országok nyernének ezzel a legtöbbet. Bizonyos területeken, mint például Európában vagy Óceánia nagy részén szinte semmi különbség nem adódott.

A következő lépésben azt vizsgálták, hogy a jelenlegi termelés milyen messzire és milyen földrajzi határokon belül éri el a fogyasztókat. Így az térképezhető fel, hogy az alapvető élelmiszerek milyen "vízválasztók" szerint osztják fel a bolygó lakosságát.

Ezek azt elosztási határok rávilágítottak arra, hogy milyen mélyen integrált az élelmiszerek elosztása jelenleg. Összesen kb. 2000 különböző elosztási területet találtak, amelyek a néhány kilométeres körzettől a teljesen globális térnyerésig minden magukba foglaltak. A rizs például, bár uralkodó szerepet játszik az ázsiai élelmezésben, az összes kontinensen elérhető és fogyasztott termék. Nem csak azért, mert a nemzetközi kereskedelemnek köszönhetően könnyen elérhető bárhol, de azért is, mert élelmezés szempontjából keresett termék (pl. gluténmentes), és a felhasználás szempontjából rengeteg különböző tulajdonságokkal rendelkező alfaja van.

A hat alapvető terményt kombinálva egy összefüggő területet kapunk, amely szinte az egész bolygót átöleli. Ez alátámasztja a régi feltételezést, miszerint az élelmiszer kereskedelem a legkiterjedtebb hálózat a bolygón, amely szinte mindenhova elér. Ami annak fényében különösen érdekes, hogy csak 6 terményről van szó.

A tanulmány egyik legfontosabb eredménye az, hogy aláhúzza a kereskedelem nélkülözhetetlen szerepét az emberiség alapvető igényének ellátásában. A kutatók szerint emiatt nagyon fontos újra átgondolni az egyre gyakrabban elhangzó ajánlást, miszerint a helyi élelmiszer fogyasztás mindig jobb. Bár az igaz, hogy a helyi fogyasztás miatt a szállításból adódó környezeti terhek csökkennek, de sajnos a helyi fogyasztás csak nagyon kevés helyen megoldható, főleg az alapélelmiszerek kapcsán.

A kutatók szerint a nemzetközi kereskedelem okán a nagyüzemi termelés is egyre jobban elterjed, aminek előnyei (pl. termelékenység) mellett hátrányai is lehetnek (pl. a növekedett gépesítés és erózió), a szállításhoz köthető kibocsátás mellett.

Az viszont tagadhatatlan, hogy a kereskedelem központi szerepet játszik az emberek táplálásában, és egyben — az érem másik oldalaként — élelmiszer biztonsági szerepet is betölt. Az élelmiszerek szállítása nem megoldás mindenre, de a kutatók szerint az új eredmények segítségével talán újragondolható, miként lehet a fennálló rendszert átalakítani.

19 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldenergia.blog.hu/api/trackback/id/tr5815811524

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nemecsekerno_007 2020.06.18. 23:57:15

Azért próbálkozni lehet.

turbooo 2020.06.19. 00:55:37

Nagyon gaz es egyaltalan nem zold a levont kovetkestetes. Ha valoban a vilag nepessegenek majdnem harmada kepes helyi elelmiszert enni, az ponthogy oriasi szam, tobb milliard ember! Senki nem mondta hogy ezentul csak a szomszed kertbol szabad enni, kulonben halj ehen. Viszont latszik hogy rengetegen ezt megtehetik, ok tegyek is meg, es ez mar hatalmas valtozas.

Bravehearth 2020.06.19. 05:50:49

Ez a legalapvetőbb probléma, nem pedig kizárólag a co2 kibocsátás. 8 milliárd ember a golyón, ami önmagában is abszurd és probléma. Ha 1,5-2 milliárd ember élne, körökkel könnyebben volna megoldható a fenntartható gazdálkodás, a biodiverzitás és a technikai fejlesztések ésszerű és átgondolt alkalmazása (nem kényszer szülné azokat).
Jelenleg épp azokon a területeken növekszik a legdrasztikusabban a népesség, ahol a legalapvetőbb feltételek sem adottak a normális életre, illetve csak igen korlátozott számú népesség számára. Ebből így nem lesz kiút.
Ha egy adott ország erőforrásai csak 15 millió ember számára elegendőek, de 50 év alatt 20 millióról 190 millióra növekedett a népesség, könnyen belátható, hogy a legalapvetőbb természeti törvények szerint mi lenne a sorsa a 'növekménynek'. Marad hát a jó öreg 'szénégetés' és a fuvarozás, etetés és a problémák újratermelése. A bolygó 'számlájára'... Vagy elkezdünk végre gondolkodni is és a lényegi részt bemutatni, nem csak a felszínt.
B.

odamondó 2020.06.19. 07:16:43

@Bravehearth: planet of the humans (youtubeon ingyenes) meg is kapta ezért a pofon sorozatot. A népességről kussolni kell ahogy a film kritizálása is mutatja.

Bravehearth 2020.06.19. 07:57:53

@odamondó: Köszönöm! Most kerestem rá, de majd otthonról megnézem. Egy másik 'uniós' állam ip-jén keresztül vagyok fönn a hálón, azt írja a 'jútúb', hogy az én országomból le van tiltva a videjó. :-) Hiába, no! Ugye a szólás- és véleményszabadság...

Persze, érzékeny a téma. Jól mérhető ez azon is, mennyire intenzíven tolták a 'ne szülj', 'ne sokasodj' dogmát itt, Európában az elmúlt években. Persze ugyanezek véletlenül sem tették volna a lábukat Afrikába, vagy a Közép-Keletre, ahol nagyiparilag növekszik a népesség, ugyanakkor az erőforrásaik erősen korlátosak.
Szerintem pedig nem kell kussolni! Rá kell kérdezni a lényegre. Volt egy tavalyi tanulmány arról (egy blogon idézte is valaki a linket talán még februárban), mit jelentene, ha csak a nyugat-afrikai mélyszegényeket rendesen akarnák élelmezni (lakhatásról, ruházkodásról és gazdaságról nem is esett szó)! Már önmagában az megdobná kb. 10%-kal a co2 kibocsátást! A fuvarozás nélkül...
B.

odamondó 2020.06.19. 08:10:07

@Bravehearth: pff nem semmi... Michael Moore film amúgy. Ez sem tökéletes, de eddig az egyetlen ahol a film végül kimondja a megoldás ekkora népességgel lehetetlen. Bio/zöld bármi energiával...

apro_marosan_petergabor 2020.06.19. 08:29:18

A föld igen sok problémáját atúlnépesedés okozza.
Ebből származik a túlfogyasztás, sok vertikumbans részben a környezet szennyezés.
Ideje lenne a zöld témák között megjelennie a népesség szabályozásnak.
Az is hamar kiderülne, mely területeken kellene ebből a szempontból beavatkozni. Egyben biztosak lehetünk, nem Európában.
Hogy hogyan, miként, az nem egyszerű, de gondolkodni, szoktatni a kérdéshez a világot ideje. Ha ezt megoldjuk sok gondot megoldunk vele.

2020.06.19. 08:42:26

Teljesen fals az elemzés, mert abból indul ki, hogy adott helyen lévő embernek milyen közelségben/elérhetőségben vannak egyes élelmiszerek, például a rizs, holott ez az egész arról szólna, hogy azt eszed, ami a közelben van, tehát nem releváns, hogy egy Budapestinek hány ezer km a rizs, hanem hogy a budapestinek 23 km a búza, egye azt. Különben meg ha a kétharmadnak nincs a közelben étel, akkor annak a kétharmadnak nincs szerencséje, és viszlát, a Föld nem egy gigantikus szociális intézmény, ahol nincs étel, ott az élőlények elpusztulnak, ez van, ha ezzel szembemegyünk, irtjuk magunkat, növeljük a felesleges szaporulatot, és durván növeljük az ökológiai lábnyomot.

Bravehearth 2020.06.19. 09:35:07

@odamondó: Köszönet!

Akkor délután nézem. És blokkolva van egy meghatározó 'zunijós' országból... 'Lol'!

odamondó 2020.06.19. 10:23:55

@apro_marosan_petergabor: @Eugene Horse: a probléma ha ezt kapargatod akkor a történelemből tudjuk erre csak a háború a társadalmi megoldás.

ZöldEnergia 2020.06.19. 11:03:07

@Eugene Horse: Az elemzés azt nézte, hogy a hat fő kategóriából legalább egy legyen 100 km-es távolságon belül megfelelő termelési kapacitással. Vagyis mérsékelt égöv alatt a búza, rozs, árpa, kukorica, stb. Vagy akár a rizs is, ha az van közelebb.

Az persze önmagában még nem elég, ha van egy zsebkendő méretű búzamező 100 km-nél kisebb távolságra, hanem csak az, ha van elég búzamező pl. Budapest lakosságának ellátására, a 100 km-es sugarú körön belüli nem budapesti, helyi lakosok igényeinek ellátása mellett.

Bravehearth 2020.06.19. 11:26:33

@ZöldEnergia: Ebből a szempontból még mindig Európa jön ki jól. A Közép-Kelet és Afrika egyes régiói pedig nagyon rosszul. Cserébe viszont ők termelik a népességfelesleget és a jövőbeni növekedést is nekik 'köszönhetjük' majd. Én inkább ezt érzem a probléma lényegének és nem a 100 vagy 300km távolságon belüli lehetőségeket. Nem elvitatva persze a tanulmány eredményeit.
B.

Bravehearth 2020.06.19. 11:41:31

@pityókabort Vráncsábó ócsón: "bátran beszél, aki azt hiszi, hogy a puska megfelelő oldalán van."

Túl azon, hogy bátran, de értelmesen is beszéltek. Mivel a probléma lényege láthatóan errefelé ismert, az adott térségekben pedig leszarják. Továbbá errefelé a lakosságot el tudja tartani az adott terület. Ott viszont kevésbé...

"De mi van, ha kiderül, hogy mégsem?"

Egyrészt idézhetném Hofit... Vagyis mire itt elkezdenek fogyni, arrafelé már a hiénák lesznek elhízva. Másrészt mégsem innen akarnak a tömegek oda emigrálni, hanem onnan sunyiskodnak errefelé mindenféle lélekvesztőn és tökön-babon keresztül. Szerintem a 'drót' jobbik felén vagyunk. Így joggal gondolhatta @odamondó: és @apro_marosan_petergabor: társunk is, hogy a 'puska jobbik oldalán' vagyunk.
B.

Bravehearth 2020.06.19. 12:10:26

@pityókabort Vráncsábó ócsón: "Afrikában önmagában a terület eltartóképességével nem volna baj..."

Már most is baj van! És hamarosan még nagyobb lesz a baj. Erről részben épp maguk a lakosok tehetnek, de nyilván sokrétű a probléma.

"A gond inkább azzal van, hogy Európával ellentétben nincs tömegesen elterjedt hatékony (nem feltétlenül nagyüzemi) helyi piacra termelő mezőgazdaság..."

Jelentős területeken a vízkészlet sem áll rendelkezésre, vagy hamarosan nem áll majd rendelkezésre. Tehát ez még inkább igaz lesz a jövőben.

"...a fogyasztók jövedelme nem elég arra, hogy a termelők megélhetését biztosító árakat fizessenek e terményekért."

A laikus fehér európai kérdése erre az lehetne, hogy mire lenne versenyképes jövedelme, amikor a 'fogyasztók' nagyon jelentős része még írni sem tud?

" A helyzet az, hogy virágzó mezőgazdasághoz virágzó gazdaságra van szükség..."

Ez pontosan így is van. De ott olyan nem nagyon van. Miért is lenne, mikor aluliskolázottak, konstans erőszak és polgárháború uralkodik (immár Dél-Afrikában is, ahonnan épp mostanság irtják ki az utolsó fehéreket is), a természeti erőforrásaikat pedig lőszerért és szakadt gépkarabélyokért adják el? Cserébe viszont leszaporodják egymást a térképről, vagyis borítékolható a katasztrófa. India bizonyos szempontból hasonló cipőben jár, de egy államon belül. Nem hiszem, hogy a megoldás kulcsa az élelmiszertermelés hatékonyságában keresendő! De ugye ez a megközelítés nem 'pc' és üldözendő... Még.
B.

odamondó 2020.06.19. 13:03:30

@pityókabort Vráncsábó ócsón: én nem hiszem, hogy a jó oldalon vagyunk feltétlenül. A hadviselésben is a meglátásom szerint technikai fordulópont következhet be ami a hatalmi egyensúlyt is feldöntheti.

GyMasa 2020.06.19. 15:48:38

@odamondó:
" Bio/zöld bármi energiával... "
Mondjuk, az időjárásfüggő energiával semekkora népességre nem megoldható. A németek megpróbálkoztak vele. Egy Pellworm nevű szigeten. Elkölöttek 200 000 EUR-t minden egyes háztartásra, de még így sem sikerült 24/7-ben csak időjárásfüggő árammal üzemelniük.
Csak, hogy elhelyezzük ezt az összeget, az a 200 000 EUR, kb. egy közepes árfekvésű családi ház ára Magyarországon.