Energia és mobilitás zöld szemszögből

Hogyan lettek a napelemek ilyen olcsók?

2020. március 13. • írta: ZöldEnergia

Érdekes cikk jelent meg a Joule oldalain, amely az elmúlt harminc év történéseit veszi számba, amelyek a napelemek fajlagos árának drasztikus csökkenését tett lehetővé. A cikk szerint nem véletlen, hogy jelenleg a napelemek az elektromos energiatermelés egyik legolcsóbb változatát képviselik, de ebben nagy szerepet játszott a véletlenek szerencsés egybeesése is.

Az összes, jelenleg használatban levő energia termelési technológia közül a fényelektromos (photovoltaic) effektuson alapuló — napelemes — energiatermelés mutatta a leggyorsabb fajlagos költségcsökkenést, amiben kulcs szerepet játszott a napelemek árának csökkenése. Csak az elmúlt egy évtizedben nagyjából 15-ötédre csökkent a napelemek ára, és a jelenlegi becslések szerint további csökkenés várható a következő években. A jelenlegi hosszútávú szerződések alapján bátran állítja az IRENA, hogy a napelemes nagyipari áramtermelés az egyik legolcsóbb áramtermelési módozat jelenleg, amely költségprofil mellett a napenergián alapuló áramtermelés és energiatárolás együtt is kezd kifizetővé válni.

Mi áll a napelemek fajlagos költségét tekintve figyelemre méltó csökkenés hátterében?

Ennek megválaszolását többen is megpróbálták már, legutóbb Kavlak és társai egy Energy Policy szakcikkben. A hagyományos hozzáállás szerint két különböző költségcsökkenési mechanizmus segítségével csökken a fajlagos ár.

Az úgynevezett alacsony szintű költségcsökkenés — low-level mechanisms — mögött rendszerint alapanyagár (a szilícium és nem-szilícium alapú nyersanyagok ára, a felhasznált anyagok vastagsága vagy nagysága, stb.), gyártástechnológiai optimalizálás, beleértve az automatizálás következtében csökkenő gyártási költségek vagy a hulladékanyagok mennyiségének csökkentése áll. Ezek a költségcsökkentések rendszerint szisztematikusan, majdhogynem tervezhetően jelentkeznek.

A magas szintű költségcsökkentés — high-level mechanisms — legfőbb hajtóereje a kutatás és fejlesztés eredményein alapszik, amit belső vagy külső (állami) forrásokból is lehet finanszírozni, de emellett a gyártás-alapú termékfejlesztés és a gyártási kapacitás növekedésből fakadó jobb tőkekihasználtság is ebben a kategóriába tartozik. Ezek a magas-szintű költségcsökkentések ugrásszerű fajlagos költségcsökkenést érnek el rendszerint, és sokkal kevésbé tervezhetőek időben [hiszen például egy nagyobb kapacitású gyártósorba való befektetés eldöntése és kivitelezése rengeteg, egymástól független tényező összjátékának az eredménye, a szerk.].

A fenti két típusú hatás mellett azonban van egy másik, sokkal nehezebben számosítható ok (vagy okok sorozata), amely fontos hatással volt a napelemek árának csökkenésére, és a jelenlegi árak kialakulására. Ezen fontos lépcsők sorozata nagyrészint véletleneknek vagy a csillagok szerencsés együttállásának köszönhető, nem a szisztematikus vagy ugrásszerű költségcsökkentési erőfeszítéseknek.

A fényelektromos technológia első nagy fejlődési periódusa az 1973-as olajválságnak volt köszönhető, aminek köszönhetően a Nixon kormány beindította a Flat-Plat Solar Array programot, amely 1975 és 1985 közötti működése tette le az ipari gyártás alapjait. A következő, előre nem tervezett lökést a Csernobili atomerőmű szerencsétlenség utáni, a napelemek iránti hirtelen megnövekedett nemzetközi érdeklődés adta. 1993-ban Japán beindította az "egymillió tető" programját, ami 2010-re az akkor még teljesen hihetetlennek tartott egymilliós háztartási napelemes rendszer kiépítését irányozta elő. Bár a programot 2006-ban félbehagyták, mind Japán és Ausztrália is elérte az egymilliós értéket 2013-ra.

Az 1998-as német választás után a Megújuló Energiaforrások törvényét (EEG) 2000-ben foganatosította az ország a Herman Scheer és Hans-Josef Fell által jegyzett törvényjavaslat alapján. A húszéves garantált felvásárlási ár nemcsak az áramtermelők számára volt nagyon fontos, de a német napelem gyártás beindulását is nagymértékben elősegítette. Ennek köszönhetően lehet ma kulcsrakész gyártósorokat is vásárolni, amelyek a legújabb, diffúziós gyártástechnológiát használják fel.

Eközben elindult a mostanra már világméretben gyártott PERC típusú, nagy hatékonyságú napelemeket fejlesztése is, amely kutatócsoportból kivált kínai kutatóknak köszönhető a kínai napelem gyártás megalapozása is a 2000-s évek elején.

A kínai gyártók német piacra történő exportjának köszönhetően viszonylag gyorsan tudtak nőni, további befektetőket csábítva erre a területre. Ennek köszönhetően a kínai napelem gyártók már például a New York-i értéktőzsdén is szerepeltek: 2005-ben a legnagyobb technológiai cég kezdeti részvény eladása a Suntech napelemeket gyártó cég nevéhez fűződik, amellyel az első kínai, de magánkézben levő cég megjelent ezen a tőzsdén.

A tőzsdei aktivitásnak köszönhetően további amerikai befektetők kutattak kínai gyártók és a várhatóan nyereséges tőzsdei bevezetés után. A 2008-as gazdasági válság beütéséig kilenc kínai napelemgyártó cég volt jelen az amerikai tőzsdéken, amelyek a gyártási kapacitás jelentős részét szolgáltatták világ viszonylatban. Ebből a kilencből 2019-ben hat még mindig a felső 10 között található, amely hat közül öt legfelső technológiáért felelős vezetője dolgozott a fenti PERC technológiát kifejlesztő kutatócsoportban.

A tőzsdei aktivitás és a vele járó nagymértékű befektetési kedvnek köszönhetően jelentős gyártási kapacitásfelesleg alakult ki a napelemek területén, aminek a jelenlegi alacsony árak kialakulásában fontos szerepet játszott. Bár néhány gyártó azóta abbahagyta a működését, még jelenleg is nagyjából 20%-os fajlagos költségcsökkenéssel lehet számolni éves szinten.

A fenti kutatócsoport működése, a kínai gyártási kapacitás kiépülése és az amerikai tőzsdék által rendelkezésre bocsátott tőke nélkül aligha lenne a napelemek ára ott, ahol most van. Ha csak néhány évvel később indul be a kínai gyártás, a pénzügyi piacok összeomlása környékén lehetetlen lett volna akkora tőkeinjekciót elérni, mint amit 2005 és 2008 között sikerült. Enélkül az erőltetett befektetési hullám és a 2008-as pénzügyi válság után kialakult árharc nélkül pedig a napelemek ára ma lényegesen magasabb lenne.

33 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldenergia.blog.hu/api/trackback/id/tr9215517292

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.03.13. 08:01:26

A cikk már a legelején téved. Ha a legolcsóbb, akkor árulja már el minden meg nem értett napelem pápa, hogy miért ott a legdrágább az áram, ahol ezekeből sok van a hálózatban...?

Rive 2020.03.13. 10:57:12

Egy kis fókuszáltság jót tenne a cikknek. Ha a napelemek olcsóságáról van szó, az nagyjából okés: ha a PV alapú áramtermelés áráról, az is okés, de pill. mintha ide-oda ingázna a kettő között a cikk, és így már inkább csak maszatolásnak néz ki.

A napelemek olcsóbbak lettek, ez így tény.

A napelemmel termelt villany viszont csak akkor olcsó, ha a járulékos költségeket erővel ráverik a többi piaci szereplőre.

ZöldEnergia 2020.03.13. 12:04:56

@Rive: @molnibalage: Köszönöm a visszajelzést. Csiszoltam a cikken egy kicsit (de csak óvatosan), talán így már jobban emészthető.

igazi hős 2020.03.13. 12:47:54

@molnibalage: @Rive: Ahol nem fosszilis termelés van, ott magas szabályozási költség van. Vagy a tárolás vagy a kiegyenlítő energia árát meg kell fizetni. Atomerőműnél is, napelemeknél is. A kérdés, hogy ezt a költséget hogyan, milyen időtávon porlasztják el. Nyilván minden piaci befektető szeretne gyors megtérülést, de az állami cégek sem szeretnek 30-50 év alatt megtérülő projekteket finanszírozni.

A fosszilis áram pedig azért olcsó, mert a járulékos költségeket nem fizettetik meg az erőművekkel. Annyi az összes különbség, hogy a járulékos költség erősen közvetett, kivéve, ha a CO2 kvóta ára a mostani többszörösére emelkedne, ami már közelíti az externáliákat.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.03.13. 12:48:41

@ZöldEnergia: Szívesen.

Ez meg egy diagram arról, hogy a napelem ára miért kezd infiderenssé válni. Miért nevetséges érvelés az, hogy sokkal olcsóbb lesz a napáram. A világ egyes részein, ha holnap harmadannyiba kerülne a PV cella, akkor sem lenne olcsóbb az erőmű még 10%-kal sem. Már, ha nem nő tovább a munkabér és az acél meg más ára..

www.irena.org/-/media/Images/IRENA/Agency/Publication/2019/May/SolarphotovoltaicsFigure24-1.jpg?la=en&hash=CCED7D908C4E3DFBB7E5B44C6FEAF5DE7A01B8C6

Akár konkrét számokat is bele lehet írni egyébként erről a szél nap butaságról, hogy mennyire nincs értelme az anti nukleáris megközelítéssel.

Itt számok a német " haladásról".

forum.htka.hu/threads/villamosenergia-termel%C3%A9s-energiagazd%C3%A1lkod%C3%A1s.631/page-384#post-580846

Napenergia vs. atomenergia árak és életciklus.
forum.htka.hu/threads/villamosenergia-termel%C3%A9s-energiagazd%C3%A1lkod%C3%A1s.631/page-377#post-573100

Ezekből látszik az, hogy ha megvalósul az az elborult terv, amit tegnap megírt az index, akkor itt kakukk lesz.

Erről van szó.
index.hu/gazdasag/2020/03/12/arampiac_a_koronavirus_sokkolta_az_arakat_de_hamarosan_hiany_es_komoly_aremelkedes_johet/

De volt ilyen is.
kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3119/31194/311943/31194367_3cb29db7e22e4fae2ae472da4a118171_wm.png

Ez most a terv 2040-re.

12000 MW fotovoltaikus (nap) erőmű,
2400 MW atom,
2000 MW gáz,
300 – 2500 MW szél
1000 MW biomassza.

Ha ez megvalósul, akkor kb. annyi lenne, hogy a magyar iparnak, az egészen biztos. Hacsak nem német módra rátolják a lakosságra, ami szintén muris lenne. Ilyen mixet nézve a magyar áram ára kb. alsó hangon a háromszorosára nőne. De inkább 4-5-szörösére, mert most is eleve olcsóbb, mint a német áram. A lakossák tekintélyes hányda, a peremen élők ezt nem tudná megfizetni. Mert a drágább áram, az minden másra is rá fog rakódni...

Az már csak hab a tortán, hogy a 12 GW naperőmű is kevesebbet termelne, mint 2,4 GW atom. Ja, és 2040-re a ma letett kapacitás kb. már kukázódna...
A hulladékra jelenleg az emberiség ötlete az, hogy nincs. Ész nélkül telepítjük őket.

A 45-rő 65 TWh fogyasztás növekedési prognózis is vicces. 30 éves távlatban jósolni minimum vicces, de inkább röhejes. 2009 táján mára jósoltak 55 TWh táji fogyasztást 2020-ra. Ez tavaly 46 TWh volt. 10 éves távban ennyire sikerült pontosnak lenni...

gigabursch 2020.03.13. 13:51:49

@ZöldEnergia:
Nem szokásom szerzőket agyondicsérni, de ez már a sokadik olyan megnyilvánulásod, cselekedeted, amit - főleg a témával így-úgy foglalkozó - szerzők sokasága nem tesz meg sosem. Maximálisan becsülöm ezt a hozzáállást!
Negatív példa az atomcsapda nevű sorosintézmény.
Azok akkor is tolták az haszontalanságot, amikor százhuszadszorra is leírták nekik, hogy tarthatatlan ostobaságot mondanak.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.03.13. 14:04:37

@igazi hős: A naperőművekkel sem fiztettnek sem semmiféle egyéb költséget...

1. Nincs elbontási alap. Konkrétan semmiféle terv nincs arra, hogy mi lesz a sok hulladékkal...

2. Nemhogy nem szabályoznak, szétcseszik a stabilitás...

3. Cserébe kötelezően át kell venni, amit termelnek szinte mindenhol a világon.

Tehát felelőssége és kötelessége semmi a naperőműveknek, csak szétcsesznek dolgokat és még dotáltak is.

Azért ez a kemény, nem a kád széle...

Qwermm 2020.03.13. 14:58:21

@molnibalage: Az hogy ott a legdrágább az áram, ahol ezekből sok van a hálózatban, nem meglepő. Ugyanis ezekből ott lesz sok a hálózatban ahol a legdrágább az áram. A németeket konkrétan még az se érdekli hogy jóval kevesebbet süt náluk a nap mint nálunk.
A hulladék tényleg probléma, de még ha nem is csinálnak vele semmit csak lerakják valahova, akkor sincs vele fele annyi gond se mint a műanyaggal, a használt nukleáris fűtóelemekről már nem is beszélve. Egy napelem túlnyomórészt üveg és alumínium. Van benne egy kis műanyag a hátlapon és minimális mennyiségű ón a forrasztásokon mint veszélyes anyag, de ennyi. Egyébként újrahasznosítható lenne, de jelenleg nem éri meg.
Az pedig, hogy "2040-re a ma letett kapacitás kb. már kukázódna", szintén enyhe túlzás. Ilyen távon max 10%-ot veszít a teljesítményéből (ennyi van garantálva, többnyire inkább 3-5% lesz) ha nem csap bele a villám vagy nem tépi le a vihar, amúgy karbantartási és fenntartási költségeket tekintve simán lepipálja a többi alternatívát. Az inverter persze cserére fog szorulni, de szerintem ezt szándékosan így is tervezik.
Az ipar persze minden változásra, törvényi szabályzásra és új előírásra halálsikollyal válaszol, de szerintem ez se lep meg senkit. Legszívesebben tovább égetnék a lignitet amíg van, ha már nem érné meg akkor meg mennének állami támogatásért lobbizni a rendszer stabilitása miatt.

nemedim1 2020.03.13. 15:01:13

@molnibalage: Görögországban sok napelem van, mégis olcsóbb az áramuk a franciákénál.
Na ez hogy van akkor?

nemedim1 2020.03.13. 15:07:53

@Qwermm: De még csak nem is igaz, hogy ott a legdrágább az áram, ahol ezekből sok van a hálózatban, hiszen Görögországban és Máltán is bőven az átlag felett van a napenergia aránya, miközben európai szinten olcsó árakkal rendelkeznek.

asola 2020.03.13. 15:39:57

@molnibalage:

Rengeteg FUD-ot terjesztesz a nagyon egysíkú kis világképedbe tökig beragadva.

Néhány válasz a legutolsó fröcsögéseidre:

Nem, az áram ára nem fog felmenni ha masszívan elkezdenek telepíteni egy országban napelemet meg szélerőművet. Ha valami, akkor lefelé fog menni, különösen ha az adott klímához illő mix-el teszik. Azokban az országokban, ahol felmentek az árak (pl.: Németország), ott lényegében semmi relációja nem volt a kettőnek, mivel politikai döntéssel terhelték a lakosságra az olcsó ipari áram extra költségét. Még ha valaha a technológiai felfutásuk legelején volt is költségnövelő hatása, a mai árak mellett csak masszív csökkentő hatása van.

A nukleáris erőműnek is van jókora szabályzási költsége, ha alaposan megnéznénk simán kijöhet, hogy még több is mint egy elosztott napelem/szél termelő és elosztó rendszernek. Az egyik jelentős költség, hogy az akár 1-2 perc alatt kieső több GW-ot is kell tudnia tartalék kapacitással lefedni, ami nagyon-nagyon nem ingyen van. Ehhez képest ma már a nap és szél kapacitások kiesése egyrészt órákra előre tervezhető, és a sok kis erőmű és a nap/szél komplementer miatt a tartalék kapacitás se kell 100% körüli legyen. A másik az atomerőmű éjjeli túltermelése, mivel legtöbbjüket nem lehet annyira gyorsan le/fel szabályozni, hogy az igényeket ténylegesen lekövesse.

A megújulók mellé ma már az összes komolyabb helyen (pl.: Kalifornia) masszívan telepítenek grid akkumulátorokat is. Ezekkel együtt nemhogy nem "szétcseszik" a hálózat stabilitást de jelentős hálózati szolgáltatásokat nyújtanak, pl.: frekvencia szabályzást. Plusz a nevetséges áron termelő peaker-eket kiverik a piacról, azaz hatalmas megtakarításokat hoznak a szolgáltatónak. Erről kismillió cikk született mára (pl.: Hornsdale Tesla battery). Ezek mind a nap/szél miatt kerülnek be a rendszerbe, de pozitív hatásuk azokon messze túlmutat.

A naperőműben a panelek a mai ismeretek szerint nem 30 évig fognak termelni, hanem 50-60 évig. Csak a teljesítmény garanciákban adnak ma már 30 évet a gyártók. A legelső, 70-80-as években gyártott napelemek közül sok a mai napig üzemel.

A napelemekhez nem kell elbontási alap, mert egyrészt nem gyártanak többezer évig veszélyesen sugárzó anyagot, másrészt a bennük lévő anyagok (fémek, üveg) önmagukban is elegek ahhoz, hogy megérje őket újrahasznosítani. Ráadásul, hasonlóan a szélerőművekhez, ezeket is egyszerűen felújítják majd az akkori legújabb technológiával (lásd repowering cikkek) és naperőműként üzemel majd tovább.

A nap és szélenergia értéke sokkal-sokkal több, mint amit az egységsugarú, komplex szempontokat több oldalról vizsgálni nem képes, nukleáris-félbolond meg tud érteni. Hála az égnek, nem futkározik belőletek olyan sok, és a világ boldogabbik részein vannak bőven olyanok, akik képesek ténylegesen ilyen problémákat analizálni és műszaki ÉS szociális előnyöket/hátrányokat súlyuk szerint vizsgálni.

Ezért van az, hogy az ezen új és tiszta technológiákat masszívan alkalmazó országok (pl.: Németország, Februárban 61% megújuló árammal) a világ leggazdagabbjai között vannak, mi meg a béka segge alatt.

Persze valaki biztosan jól jár majd a Paks2 mutyival is, csak ezek nem a magyar állampolgárok lesznek. Ők ugyanis már a 2025-ös nap/szél/akksi árakkal is a Paks2 árának feléért tudnák majd kapni az áramot (akkor még a Paks2 sehol nem lesz üzemkész).

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.03.13. 16:03:13

@nemedim1: Mi lenne ha számokkal dolgoznál és nem jelzőkkel? Kérlek mutasd, hogy mi az, hogy sok és kevés. De mivel csak a szád jár...

www.electricitymap.org/?page=map&solar=false&remote=true&wind=false

Tessék.
i.imgur.com/rJxNzSb.png

6 GW nap van letéve. Azt látod, hogy milyen combos szén és gáz van mellé letéve? És azt, hogy szikrázó napsütés és realtíve szeles időben is kb. a magyar tisztság van? Éjszaka meg 30-40%-kal szennyezőbb grid, mint a magyar.

ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Electricity_price_statistics

A görög áramáram hajszálnyival olcsóbb, mint a franca.

Szóval ez alapján nem értem, hogy mire fel pattogsz.

Ezen felül a görögöknél rohadt sok sziget van és délebbre vannak. Ott a gázmotorok üzemidejének csökkentésére kb. szódával elmennek. De bakker, nálunk? Németeknél? Elmentek nálad is otthonról?

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.03.13. 16:05:02

@nemedim1: A szélességi kört is megnézted? Nézd meg mondjuk Németországot. Na...

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.03.13. 16:07:53

@asola: Ja, a műszaki és természettudományos analfabéták által készített szennyekre gondolsz? Ahol, az LCOE nevű vicc fogalommal "igazolják" ezeket?

Figyu, én egyszerűbben gondolkodom. A németek valahogy iszonyatosan sokat fiztenek a nagy semmi haladásra. Meg importálják a francia atomáramot.
Ez a rögvalóság nem a wall of text, amit idehánytál.

Ennek fényében kb. azonos szélességi körön, mint délnémetek te mégis hogyan képzeled el az olcsó magyar napáramot? Amikor tavaly és 2018 végén 1500 USD/kWe áron épültek erőművek? Kiszámolod, hogy akkor a paksi 11,5 Ft/kW eladási ár esetén mikor térülnének meg ezek? Hm...? Duma helyett.

ZöldEnergia 2020.03.13. 16:16:13

@gigabursch: Köszönöm a pozitív visszajelzést. Próbálkozom, amennyire tőlem telik, teljes munkaidő mellett. :)

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.03.13. 16:19:36

@asola: Paksi áram feléért? Akkor vázold már fel, hogy ha ma olcsó a PV cella, akkor miért kötelező átvétel van a kiserőműveknél és elszámolás?

Akkor AZONNAL KÖVETELEM, hogy akkor 6 Ft/kWh áron vegyék át tőlük csak az áramot. Az mondod, hogy olcsó a napáram. Mutasd. Mert jelenleg ez most az áram végfogyasztói árán van elszámolva a termelés 0 rendszerhasználati díjjal.

Elnézést, de k*rvára elegem van az ökob*rom lózungokból.

2020.03.13. 16:22:32

@Qwermm: ráadásul az ón nem is veszélyes anyag

glantos70 2020.03.13. 16:44:13

Én nem tudom, de szerintem a napelemek ára nem lett olcsóbb. Nemrég kaptam árajánlatokat és szemérmetlenül magas árakat kaptam.

madarasi.abel 2020.03.13. 16:56:42

@molnibalage: "Paksi áram feléért"
melyik áram? Amit most termel, az olcsó lesz.
Amit most kezdünk építeni, az viszont veszett drága lesz, már ha olyan áron fogják árulni, hogy visszahozza a Paks2 kiépítésének költségét.
A kimerült sugárzó anyag semlegesítéséről most nem beszélek, nem szeretnék sötétzöldnek tűnni.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2020.03.13. 17:10:10

@asola: "A nukleáris erőműnek is van jókora szabályzási költsége, " - az meg micsoda?

madarasi.abel 2020.03.13. 17:10:35

@molnibalage: Nem is értem, miért kezdtek el óriási napelem parkok épülni a világban mostanában, állami támogatás, és kötelező átvételi ár nélkül is.
Nem lehet, hogy a számaid mára egy kicsit elavultak, legalábbis nem állják meg a helyüket a világ minden pontján?

Qwermm 2020.03.13. 17:17:57

@glantos70: Csak a napelemek ára csökkent, az összes többi a telepítést is beleértve nőtt. Szóval jól érzed.

@a szürkebarát ötven árnyalata: Bocs, igazad van. Az egész még a normál elektronikai hulladék veszélyességi szintjét se éri el. Amin itt írom a cikket többet nyom a latba mint ami a tetőre kerülhetne.

@molnibalage: a németek abból a szempontból jó példák, hogy egy helyenként elég durván elavult villamos hálózatot, szén és nukleáris alapú mixet akarnak komplett lecserélni, úgy hogy a napelemek nem is fognak annyit termelni mint nálunk (*link), és még így is menni fog nekik. Nem lesz olcsó, de megoldják.

Lehet a megoldásokról beszélgetni, de az kétségbevonhatatlan hogy baj van. Változtatni kell, a jelenlegi rendszer nem fenntartható, csak az a kérdés hogy mire váltunk. A földgáz nem megújuló és növeli az orosz befolyást, bár némileg tisztább és elég rugalmas. Geoterm elég drága és önmagában nem lenne elég, de jó alap lenne. A szélhez nem a legjobbak az adottságaink, de Sopron környékén és a szelesebb részeken még megérné. Atom nem megújuló és nem megoldott a végleges hulladéktárolás, plusz egész ciklusra számítva drága. Biomassza csak részben megújuló, de helyenként mondjuk hulladékgazdálkodással összekötve jó kiegészítőnek.

*Vízszintes felületre érkező napsugárzás Európában (kWh/m2):
kmb-energy.hu/wp-content/uploads/2017/08/napenergia.jpg

midnight coder 2020.03.13. 17:25:28

Alapvetõen nincs ellentét a nap és az atom között, túl sok értelme nincs vérre menő harcot indítani az egyik vagy a másik mellett.

Az atom akkor jó, ha fix áram kell. Azt nem igazán lehet szabályozni, legalábbis gyorsan és gazdaságosan nem.

Az áram fogyasztása viszont nem állandó, hanem elég szépen hullámzik, legalább olyan 50%-ot. Ergo, vagy 50%-kal több áramot termelünk mint a zsinóráram és reménykedünk abban, hogy a maradékot el tudjuk sütni valahol - ami azért utópia, mert máshol is akkor van fogyasztási minimum mint amikor nálunk - vagy a zsinóráram feletti igényt pótoljuk. Ez történhet importból - már ha van eladó áram ebben az időszakban, vagy fosszilis erőmûvekkel. És itt léphet be a nap illetve a szél - ha ezek vannak, akkor nem kell fosszilist égetni ilyenkor.

Aztán el tudok olyat is képzelni, hogy energiaigényes dolgokat, Pl. mûtrágyát akkor termelünk nagy mennyiségben amikor épp süt a nap. Ehhez persze jóval felül kell lőni a kapacitást, de ha ezt nagyobb fájdalom nélkül meg lehet tenni akkor simán megérheti, ha csúcsidőben viszont olcsó a delej.

nemedim1 2020.03.13. 19:25:00

@molnibalage: A szám: 8%, ami Európában a 3. legmagasabb, ezzel szemben az áramár a mezőny második felében van.
Tehát akkor hol van az egyenes arányosság?

Másik szám:

Chile: 7-8% közötti napenergia arány (az egyik legmagasabb a világon a fejlett országok közül), miközben a lakossági áramár 14 eurocent:
www.globalpetrolprices.com/Chile/electricity_prices/

Megint csak hol az egyenes arányosság?

nemedim1 2020.03.13. 19:31:25

@molnibalage: "Amikor tavaly és 2018 végén 1500 USD/kWe áron épültek erőművek? "

Bullshit!
1000 dollár körüli árakon épültek az erőművek.
A szeghalmi naperőmű 750 millióból épül és 2,5 MW-os, tehát kW-onként 300 ezer Ft, azaz 1000 usd.

bze.hu/hirek/szeghalom-hataraban-keszul-a-napelempark

Mivel magyarázod azt, hogy szerinted 1500 dolláros áron épülnek, miközben 2 perc guglizással lehet találni ennél sokkal olcsóbbat is?

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.03.13. 20:49:56

@madarasi.abel: Mutasd azokat a hatalmas parkokat. A ma letett kapacitás kb. 95%-a a támogatási rendszerben lett letéve.

De akkor vezessed le, hogy X USD/kWe telepítési ár mellett mennyi lesz az áram ára. Várom a levezestést pofázás helyett.

K*rvára elegem van ebből.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2020.03.13. 21:02:10

@nemedim1: Linkeltem odafent árakat. Erősen függ az ország fejlettsége (bérek) és földrajzi szélességtől, hogy mennyire térül meg.

De mondom neked is. Vázold már fel, hogy akkor milyen átvételi ár mellett lesz 20 éves megtérülése is ilyen ár mellett? Segítek. Mindennel együtt úgy 40 év, ha nem akarsz árdágulást. Csak 40 évig nem megy egy naperőmű sem, úgy kb.3-4-szer cseréled a fő villamos berendezéseit.

GyMasa 2020.03.14. 07:49:00

@igazi hős:
"A fosszilis áram pedig azért olcsó, mert a járulékos költségeket nem fizettetik meg az erőművekkel. "
Ja, pont úgy nem, ahogy az időjárásfüggőkkel sem.
Sőt...

Qwermm 2020.03.17. 12:48:11

@molnibalage: A napelempark is egy befektetés, mint minden más. A többi erőműhöz képest ráadásul elég gyorsan megépíthető. Ez meg is látszik. Akkor fektetnek be amikor éppen megéri, vagy épp nincs jobb befektetési ötletük. Most éppen alacsony az olajár, hiányzó kapacitások nemigen vannak, az ingatlanárak meg az egekben. Nálunk meg még meg is adóztatják rendesen ha valaki ilyesmire vetemedik. Szóval épp nincs szezonja. Majd ha valamelyik oligarchánk megépíti a Nemzeti Napelemgyárat, akkor lesz.

Igazán nagy lökést az adhatna ha megoldódna a tárolás problémája. A jelenlegi kedvencem még mindig a beton, de vannak már érdekes ötletek a láthatáron.
qubit.hu/2018/08/28/itt-az-energiatarolas-jovoje-a-beton

GyMasa 2020.03.19. 10:19:47

@Qwermm:
"Nálunk meg még meg is adóztatják rendesen ha valaki ilyesmire vetemedik."
Mondjuk, ha jól tudom, az a "jól megadóztatás" jelenleg 0%-ot jelent.

"...A jelenlegi kedvencem még mindig a beton"
Mondjuk ebből a darus szarságból soha nem lesz széles körbem elterjedt tárolókapacitás. Akkor a víz már sokkal jobb.
www.youtube.com/watch?v=NIhCuzxNvv0
- Drága
- A beton (cement) előállítása jelenleg óriási CO2 kibocsátással jár
- Az egész szerkezetnek borzalmasan magasnak kellene lennie, ha érdemi mennyiségű energiát szeretnél benne tárolni.
- A szél sem a barátja neki

Qwermm 2020.03.19. 18:16:48

@GyMasa: Van ott egy pár amivel megvágnak ha napelemet veszel az áfán kívül is. Ott volt a környezetvédelmi termékdíj, aztán az elosztói teljesítménydíj ami jelenleg még nulla, inkább csak egy fenyegetés a jövőre nézve.
A beton több mint valószínű hogy nem pont olyan lesz mint a képen és nem is (tömör) betonból lesz, mert a cement kapásból borítaná is a CO2 egyenleget. A lényeg az energiatárolás módja. Eddig csak a víz terjedt el amit írtál, de annak csak bizonyos helyeken van esélye és ott is csak korlátozottan. Van mondjuk még egy érdekes ötlet, a nagy mélységben légzsákokkal kiszorított víz mint energiatároló. Sajnos szintén csak korlátozottan bevethető, de megér egy misét.
A mechanikus energiatároló viszont bárhol telepíthető, bármekkora teljesítménnyel, csak hely kell neki és valamilyen súly. Törmelék, szikla, homok... az akkumulátorokkal ellentétben nincs benne semmi drága vagy környezetszennyező alapanyag. De hogy tényleg abban a formában valósulna meg mint a videón, azt én is kétlem.

GyMasa 2020.03.21. 21:36:53

@Qwermm:
"A mechanikus energiatároló viszont bárhol telepíthető, bármekkora teljesítménnyel, csak hely kell neki és valamilyen súly."
Azt kiszámoltad, hogy mekkora súlyt kellene milyen magasra (mélyre) engedni, hogy 1MW-ot eltárolj?

Qwermm 2020.04.01. 21:52:24

@GyMasa: Igen átszámoltam már mikor a cikket olvastam, mert túl szépnek tűnt ez a darus megoldás. De az ilyen gyors tárolóknak nem is az lenne acélja, hogy hosszú ideig üzemeltessék a rendszert, hanem hogy stabilizálják a megújulók (nap, szél) okozta kisebb kilengéseket. Így kevésbé terhelné a rendszert. Egy egység állhatna egy 10-20 tonnás súlyból, egy motorból/generátorból és egy nagy gödörből vagy épületből ami némi emelési magasságot biztosít. És persze kellene belőle jó néhány hogy értelme is legyen.
süti beállítások módosítása