Az International Renewable Energy Agency (IRENA) egy kb. 180 országot magába foglaló nemzetközi szervezet, amely a megújuló energiaforrások, és ezek között a bioüzemanyagok, széleskörű felhasználást szorgalmazza és koordinálja az ilyen körű globális technológiai, törvényhozási és alkalmazási együttműködést. A szervezet új tanulmánya a bioüzemanyagok szélesebb körű elterjedése előtti akadályokat veszi igen részletesen számba.

A bioüzemanyagok, azok közül is az úgynevezett második generációs, vagy fejlett bioüzemanyagok (advanced biofuels) fontos szerepet játszanak az alacsony szén-dioxid kibocsátással járó üzemanyagok elterjedésében, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását érdemlegesen csökkenteni tudjuk, a nemzetközi egyezményekben előírt mértékben. A fejlett, második generációs bioüzemanyagok csak minimális változtatásokat kívánnak meg a jelenlegi üzemanyag terjesztők és felhasználók szempontjából. Használatuk azonnali és mérhető szén-dioxid kibocsátás csökkenést ér el a transzport szektor megannyi szereplője esetében (beleértve a hajózást és repülést is).

A tanulmány az ipari vezetők és nemzeti vagy nemzetközi döntéshozókat is megkérdezte arról, hogy jelenleg szerintük mi akadályozza meg a bioüzemanyagok szélesebb elterjedését és az ilyen üzemanyagokat előállító gyárak építését és folyamatos és nagyléptékű üzemeltetését.

A következő fontos szempontok kerültek a reflektorfénybe.

A szabályozások üteme és bizonyossága

A legfontosabb akadályozó tényező a regionális, nemzeti és nemzetközi szabályozások és szabványos körüli bizonytalanság volt a megkérdezettek szerint. [Érdekes megjegyezni, hogy a bioüzemanyagok előállításához szükséges biomassza mennyisége vagy elérhetősége egyáltalán nem jelent gondot a megkérdezettek szerint, hiszen ezeket manapság már nemzetközi kereskedőházak által lehet nagy mennyiségben, hitelesítve beszerezni. A szerk.]

2009 óta négy fontos szabvány lépett életbe a fejlett országok területén. Az első kettő 2009-ben az európai RED-I (Renewable Energy Directive) és az amerikai Renewable Fuel Standard (RFS), amely az Energy Independence and Security Act (EISA) törvény keretében szabályozza a bioüzemanyagok előállításának módjait és a hozzájuk köthető pénzügyi rendelkezéseket. Ezt követte az európai Indirect LandUse Change (ILUC) törvénycsomag 2015-ben, majd a 2018-ban elfogadott RED-II törvénycsomag, amely jelentősen megszigorította mind a bioüzemanyagok definícióját (mi számít annak és mi nem) és megemelte a felhasználandó mennyiségek nagyságát is az EU területén 2021-től.

2030-ra a fejlett bioüzemanyagok mennyisége minimálisan és európai átlagot számítva el kell hogy érje a 3,5%-ot, ami egyszerre ambiciózus de várhatóan teljesíthető is az ipar számára. Emellett, az ILUC rendelkezésnek köszönhetően pl. a pálmaolaj felhasználást jelentősen csökkentették, és az első generációs bioüzemanyagok felhasználását is fokozatosan csökkentik majd 2030-ig.

A megoldások változatossága

A közlekedési szektor nem várhat arra, hogy az egyetlen és hosszútávon is életképes megoldás megjelenjen a technológiát kifejlesztő vállalatok kínálatában. Ehelyett rugalmasan kell alkalmazni a már meglévő megoldásokat, miközben egyre inkább a fejlett bioüzemanyagok irányába kell terelni a termelést és üzemanyag felhasználást a szektor minden ágazatában.

Az IRENA szerint a légiközlekedés szinten teljes bizonyossággal hosszútávú és jelentős bioüzemanyag fogyasztó lesz, amit a megkérdezettek több mint fele is így látott. 2030-ig azonban nagy valószínűséggel nem lehet majd a repülésben felhasznált üzemanyagokat teljesen bioüzemanyaggal felváltani, bár a jelentés szerint a bioüzemanyagok aránya a 4% és 50% között bárhol várható lesz majd [ami 50% esetében igencsak jelentős lenne, a szerk.].

A támogatások fontossága

Számos fejlett bioüzemanyag technológia áll közel a nagyipari alkalmazáshoz, nagy részük jelenleg az úgynevezett demo stádiumban, rendszerint olajfinomítók vagy más gyárak szomszédságában üzemel. A megkérdezettek több mint fele úgy gondolja, hogy a technológiák közül néhány tényleges nagyipari alkalmazásként is megjelenik majd a következő években. De ehhez, a megkérdezettek álláspontja szerint szükséges az, hogy az első befektetők kockázata a lehető legkisebb legyen, amit például központi támogatással vagy más, pénzügyi kockázatokat átvállaló állami konstrukciókkal jelentősen lehet befolyásolni.

A tanulmány szerint az is fontos, hogy hosszútávú és könnyen értelmezhető központi támogatás legyen elérhető a fejlett bioüzemanyagok előállításával kapcsolatos befektetések és üzemeltetés esetében. Enélkül nehéz lesz elérni, hogy számottevő nagyságrendben jelenjenek meg ezek az új típusú üzemanyagok a piacon az elkövetkező években, ami szintén kulcsa az üzemanyagok felhasználók általi elfogadásának.

Főképp a második generációs üzemanyagok esetében fontos a támogatás, hiszen ezek nem csak a fosszilis energiahordozókon alapuló üzemanyagokkal, de a már jelentős termelési kapacitással rendelkező első generációs bioüzemanyagokkal (főleg bioetanol és biodízel) is versenyezni kényszerülnek majd.

Az ellenőrzés és tanúsítványok fontossága

Jelenleg a megkérdezettek túlnyomó többsége szerint nem elég világos hogy hogyan és ki fogja a bioüzemanyagok eredetét és tényleges szén-dioxid kibocsátás csökkentő hatását mérni, tanúsítani és a fogyasztóknak eladott üzemanyagok tényleges bioüzemanyag tartalmát az előírások szerint betartatni.

Bár egyre több független (vagy fogyasztói) intézet adhat ilyen tanúsítványokat, a tanulmány szerint nagyon fontos lesz a fogyasztók szempontjából az, hogy a bioüzemanyag tartalom és a bioüzemanyagok minősége tényleges, mérhető és bizonyítható legyenek. Jelenleg a közvélemény viszonylag pozitívan tekint a második generációs bioüzemanyagokra a felmérés szerint, hiszen ezek segítségével könnyen kikerülhető az "üzemanyag vagy élelmiszer?" dilemmája.

A pozitív hozzáállás azonban még nem elég: a második generációs bioüzemanyagok gyártása és felhasználása körüli tények és következmények nem ismertek széles körben sem a politikusok, sem a média vagy a közvélemény számára több kutatás szerint is. Emiatt is fontos a tanúsítványok szerepe, és a teljes körű átláthatóság (és átvilágíthatóság) ezen a téren, hogy bárminemű negatív közvélemény változás elkerülhető (vagy mérsékelhető) legyen.

Zárszóként

A tanulmány szerint a fejlett, második generációs bioüzemanyagok nemcsak a klímaváltozás elleni harcban nyújthatnak hathatós segítséget, de lehetőséget adnak a különböző hulladék anyagok (mezőgazdasági, erdészeti, fa- és papíripari, kommunális, stb.) felhasználására, miközben fosszilis energiahordozókon alapuló üzemanyagokat cserélünk le velük. A jelenleg parlagon álló földterületek is bevonhatóvá válhatnak a gazdasági körforgásba az úgynevezett energia termények (energy crops) termesztésével, amivel munkahelyeket és gazdasági lehetőségeket is tudnánk teremteni. A bioüzemanyagok gyártása emellett az energetikai függetlenség növelését is elősegítheti bizonyos országokban.