Energia és mobilitás zöld szemszögből

Az akkumulátorok nem mentik meg a világot, II. rész

2020. január 16. • írta: ZöldEnergia

Az előző részben, Mark P. Millis a HartEnergy oldalán megjelent írását szemlézve, azt tárgyaltuk, hogy vajon mennyi (lítium-ion) akkumulátorra lenne szükség ahhoz, hogy például az Amerikai Egyesült Államok energiaigényét akár két napra ki tudjuk elégíteni. [A megoldás: kb. ezer évnyi Gigafactory termelésnek megfelelő mennyiségű akkumulátor, a szerk.] A második részben az ehhez szükséges nyersanyagigény előteremtésének feltételeit és következményeit vizsgáljuk. Mark P. Millis következtetése nyilvánvaló: szerinte az akkumulátorokon alapuló energia tárolás szerinte nem tudja biztosítani a világ energiaigényéhez mérhető energiatárolási igényeket — s mivel ezek szerves részei a megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermelés jövőjének, az sem életképes a jelenlegi felállásban.

Ennek egyik fő oka az, hogy ilyen nagyságrendben akkumulátorokat előállítani a bányászatra is óriási hatással lenne. Az összes új/zöld energiát felhasználó jövőkép egyik legfontosabb alappillére az a feltételezés, hogy az ilyen energiaforrásokra való áttéréssel a környezeti hatásokat fogjuk csökkenteni, amelyek jelenleg a fosszilis energiahordozók világszintű fogyasztásából származnak. Bár a jelenlegi szemlélet szinte kizárólagosan a szén-dioxid rövid- és hosszútávú környezeti hatásaira koncentrál, az összes energiatermelő ágazat (fosszilis vagy megújuló energiaforrásra alapozott) mérhető nagyságú — ha nem is mindig szabályozott — külsőleges környezeti hatást is kifejt a nyersanyagok bányászata, feldolgozása és a köztes és végtermékek szállítása miatt.

Ha nagyságrendekkel megnöveljük az akkumulátorok előállítását, akkor az nagyságrendekkel fogja megnövelni az ezek gyártásához szükséges alapanyagok előállítását is, a nyersanyagok bányászatát, valamint a teljes gyártási folyamat során elfogyasztott energia mennyiségét is.

Jelenleg hatvan kilogram akkumulátor szükséges annyi energia tárolására, ami 1 kilogram szénhidrogénből kinyerhető. Egy kilogram akkumulátor előállításához kb. 50 és 100 kg közötti ércet és más nyersanyagokat kell kibányászni, feldolgozni, szállítani és összeszerelni. Ha a jelenlegi akkumulátor technológiákat vesszük figyelembe, akkor ez gigászi mennyiségű alapanyagtermelés növekedést jelent a bányászat és feldolgozás szempontjából, hiszen a lítium, réz, nikkel, ritka földfémek, kobalt, grafit, stb. hozzátevőket mind elő kell majd állítani valahol és valahogyan a hálózati és autókba szerelendő akkumulátorokhoz. Egy akkumulátorokra alapozott energiagazdálkodás annyit is jelent, hogy milliárd tonnákkal több ércet kell majd kitermelni és feldolgozni. Ami mellett még ugyanilyen nagyságrendbeni további anyagokat kell majd előállítani a szélturbinák és napelemek gyártásához is.

Még mielőtt ez az új zöld energián alapuló gazdaság ténylegesen létrejöhetne, az akkumulátorokkal kapcsolatos ércbányászat uralná az összes többi bányászati szektort. A lítium-ion alapú akkumulátor gyártás jelenleg a világ teljes lítium és kobalt termelésének 40%-t és 25%-t fogyasztja el. Egy teljesen akkumulátorokra épített jövőben, az alapanyagok bányászatát legalább 200%-kal kell növelni a réz szükséglet kielégítésére, legalább 500%-kal a lítium, ritkaföldfém és grafit szükséglet miatt, és ennél még többel a kobalt igények kielégítésére.

Ehhez jön még a szénhidrogén és az áramfogyasztás fedezése is, ami a bányászathoz szükséges, az akkumulátorok előállításának energiaszükséglete és a szállításhoz szükséges szénhidrogén fogyasztás mellett. Ahhoz, hogy annyi akkumulátort állítsunk elő, amelyek együttvéve képesek egy hordó olajnak megfelelő mennyiségű energia tárolására, kb. 100 hordó olajnyi energiára van szükségünk a gyártás során.

Figyelembe véve azt, hogy Európa vagy az Amerikai Egyesült Államok területén mekkora ellenállásba ütközik új bányák nyitása és a már meglévők üzemeltetése, egy teljesen akkumulátorokra épülő új világ azt is garantálja, hogy más, valószínűleg fejlődő, országokban kell majd a nyersanyagokat előállítani, és azokat onnan a nyugati országokba importálni. A mostani bányák nagy része Chile, Argentína, Ausztrália, Oroszország, Kongó és Kína területén található. A kobalt ércbányászat hozamának közel 70%-a származik a Kongói Köztársaság bányáiból, amit aztán kínai üzemek dolgoznak fel tovább, a világ kobalt igényének kb. 40%-t kielégítve ezzel.

Kína már most uralja a globális akkumulátor gyártást és valószínűleg megközelíti a kétharmados szintet a világ gyártási kapacitásában 2020-ra. Fontos megjegyezni az új, zöld energián alapuló jövőképek szempontjából azt, hogy a kínai áramellátás 70%-t kőszén alapon biztosítja az ország most, amit várhatóan majd 50%-ra csökken 2040-ig a jelenlegi állami tervek szerint. Ez azt is jelenti, hogy az akkumulátorok hasznos élettartama alatt a gyártásukhoz kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás magasabb lesz, mint amennyit potenciálisan meg tudnak majd takarítani a használatukkal úgy, hogy pl. egy belső égésű motort cserélnek le vele.

A közlekedés átalakulásának következményei

A személyes közlekedés megreformálása — a fosszilis energiahordozók égetése helyett akkumulátorokban tárol elektromos áram alapú hajtáslánc használatával — központi eleme az új zöld gazdasági elképzeléseknek. Az ilyen elektromos autók nemcsak a benzin és dízelolaj égetést kell, hogy megszüntesse az utakon, de várhatóan a hálózati energiatárolás fontos szereplőivé válhatnak idővel.

A lítium-ion alapú akkumulátoroknak köszönhetően vált az elektromos autózás egyre praktikusabbá. Tesla, amely már most felülmúlja a Mercedes-Benz eladásokat a felső árkategóriákban Amerikában, több más autógyártót is arra inspirált, hogy hasonló, teljesen elektromos autókat fejlesszenek ki. Ennek pedig egyenesági következménye lett az, hogy a törvényhozás is egyre merészebb elvárásokat támasszon a piac és a vásárlók felé, akár a szénhidrogén hajtásláncú autók teljes tiltását is betervezve a közeljövőben.

Egy ilyen ténylegesen tiltást nehéz elképzelni, de nézzük, milyen következményekkel járna az elégetett szénhidrogénekből származó közvetlen szén-dioxid kibocsátás szempontjából. Az optimista előrejelzések szerint a jelenlegi 5 millió körüli elektromos autók száma könnyedén fog legalább 400 millióra növekedni a következő húsz év (két évtized) alatt. Egy 400 millió elektromos autóval rendelkező bolygón a teljes globális szénhidrogén fogyasztás kb. 6%-kal (!!!) csökkenne csak.

Bár ez elsőre talán nagyon alacsony számnak tűnik, ezt könnyű kiszámolni. Most kb. 1 milliárd autó van forgalomban, amelyek a teljes szénhidrogén fogyasztás kb. 30%-ért felelnek. A teherszállítás, repülés, hajózás, vegyipar, energiatermelés, stb., használja fel a többit. 2040-re a jelenlegi gazdasági fejlődés mellett a személyautók száma várhatóan eléri majd a 2 milliárdot. Ebből 400 millió lesz elektromos hajtású, vagyis az utakon közlekedő autók 20%-a. Ez pedig a szénhidrogén fogyasztás szintjét hasonlóan növelve annak 6%-t jelenti majd csak.

[Persze az könnyen elképzelhető, hogy a szénhidrogén fogyasztás nem fog az autók számának emelkedéséhez hasonló mértékben növekedni a következő két évtizedben, bár az is ugyanilyen könnyen elképzelhető, hogy a szénhidrogén fogyasztás ennél sokkal jobban fog növekedni pl. a szénerőművek bezárásával és a földgáz alapú áramtermelés még nagyobb mértékű térnyerésének köszönhetően. Vagyis lehetséges, hogy legalább néhány százalékkal alá vagy fölé becsültük a tényleges értéket, de az is biztos, hogy nem egy teljes nagyságrendnyire vagyunk a várható értéktől, a szerk.]

Ebből is látszik, hogy a jelenleg uralkodó szemlélettel szemben az akkumulátorokon alapuló személyes közlekedés nem igazán összehasonlítható azzal a forradalommal, amelyet a korábbi szekér-és-ló helyett az belső égésű motorral hajtott autók jelentettek. A robbanó motoros autó helyett egy elektromos autó inkább azzal hasonlítható össze, hogy más fajta szénát adunk a lónak, ahol az utóbbi esetben a szénát inkább importból fedezzük.

A befejező posztban azt fogjuk közelebbről szemügyre venni, hogy a jelenlegi elképzelésekkel szemben az akkumulátorok előállítási folyamatának és a működési hatékonyságuk növelésének mik a tényleges fizikai határai.

60 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldenergia.blog.hu/api/trackback/id/tr3315410050

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2020.01.16. 18:48:30

A lítium alapú akksik nyilván nem lesznek arra jók, hogy kiegyenlítsék a megújulók energia ingadozásait. Erre ma az a megoldás, hogy az alaperőművek mennek atommal, a dinamikusan változó igényeket lehet kielégíteni megújulóval, vagy ha ez nincs, akkor fosszilissal. Ez ma a realitás, legalábbis itt Európában.

Ezzel együtt a lítium akksi is megoldás Pl. elektromos autókba, a fosszilis energiahordozóval pedig azért hülyeség összevetni, mert az 1 Kg akkumlátorhoz ugyan sok-sok lítium érc kitermelése kell, viszont azt utána sokszor fel lehet tölteni - és biztos, hogy a reprocesszálásukra is sor kerül majd, ergo a lítium az akksi életciklusa után is velünk maradhat. Ezzel szemben ha egy tonna szenet kibányászol, mondjuk jó kis külszíni fejtéssel hogy igazán látványos legyen, az utána egyszer elég és ezek után már csak a légkörben látod viszont globális felmelegedés formájában.

Gazz 2020.01.16. 18:53:12

Megint megy a maszatolás. Tényleg annyira utálom már ezeket a direkt megtévesztő, bulvár színvonalú próbálkozásokat. Nézzük csak:
"Jelenleg hatvan kilogram akkumulátor szükséges annyi energia tárolására, ami 1 kilogram szénhidrogénből kinyerhető. Egy kilogram akkumulátor előállításához kb. 50 és 100 kg közötti ércet és más nyersanyagokat kell kibányászni, feldolgozni, szállítani és összeszerelni."
Igen. Milyen jó, hogy azt viszont nem írjuk le, hogy ez az akkumulátor viszont kétezerszer újratölthető! Az egyszerű olvasó simán bekajálja, hogy teljes csőd akkumulátort gyártani.
Az akkumulátor technológia folyamatosan fejlődik. Elég a kilencvenes évek telefonjaira, meg a maiakra gondolni. Anyagukban, felépítésükben, és működési elvükben is tök más akksik lesznek húsz év múlva, de már a mostaniak sem rosszak.

Gazz 2020.01.16. 18:57:56

@midnight coder: Pont ezt írtam én is. Ez az összevetés egy ostoba clickbait az egyszerű gondolkodású polgártársak rémisztgetésére. A cikket erős petróleumszag lengi körül, mint ahogy az idézett tudóst is.
Ezzel az érveléssel egyébként már tíz éve is találkoztam, akkor sokkal katasztrofálisabb egyenleggel. Időnként bepróbálkozik vele valamelyik ellenérdekelt fél.

nyelv-ész 2020.01.16. 19:35:20

@Gazz: Velóban, fárasztó ez a szinte minden héten felbukkanó érvrendszer, ami a cikkben is megvan. Jó, hogy nem azt mondja a cikk végén, hogy felesleges ez az egész villanyautózás, akkumulátorgyártás, meg a többi, és nyomjuk csak tovább a kőolajat mindenhova.

Zoltán Lukács 2020.01.16. 19:42:20

"Ha a jelenlegi akkumulátor technológiákat vesszük figyelembe, akkor ez gigászi mennyiségű alapanyagtermelés növekedést jelent a bányászat és feldolgozás szempontjából..."

Jelenleg nyilván a jelenlegi technológiákból kell kiindulni, de semmiképpen nem szabad ezeket a jövőre extrapolálni. Az akkumulátor-technológia nagyon gyorsan fejlődik, és belátható időn belül lesznek sokkal olcsőbb és kevésbé környezetszennyező technológiák.

nyelv-ész 2020.01.16. 20:12:57

A szerző figyelmébe ajánlom a nátriumsó alapú akkumulátorokat. Az alapanyag konyhasó. Nincsenek ritkaföldfémek, platina, mérgező gázok, tűz- és robbanásveszély. Ugyan a mérete, energiasűrűsége alacsonyabb a lítiuménál, de fix telepítésű tárolóként szélkerekek, napelemek energiapuffereként kiváló.

A kísérleti stádiumban lévő egyéb akkumulátor technikákról e helyt nem szólnék.
Mindenesetre az már ma is jól látható, hogy az akkumulátorok képesek megmenteni a világot, tehát a kőolajos ellenpropaganda teljesen felesleges és fárasztó.

Medgar 2020.01.16. 20:13:51

@Zoltán Lukács: Mesélj még. Ezt hallgatom 30 éve és mindig tíz húsz év múlva lesz meg a technológia...

Medgar 2020.01.16. 20:16:31

@nyelv-ész: A valós megoldáshoz az energiasűrűségben legalább két nagyaságrendet kéne fejlődni, és ugyanennyit faragni az árból.

Belzebubo 2020.01.16. 20:49:50

Ha a lovaknál szalmát cserélnek, az a (ki)trágyázás. A lovak “üzemanyaga” a széna... Kb ennyit a poszt komolyságáról
(Egy - volt - lovászfiú)

Ma Baker 2020.01.16. 21:06:50

@Zoltán Lukács: "Az akkumulátor-technológia nagyon gyorsan fejlődik, és belátható időn belül lesznek sokkal olcsőbb és kevésbé környezetszennyező technológiák."

Elárulom, hogy elektromos autó kb ugyanolyan régen van mint benzines, akkumulátor meg még annál is régebben. Mégsem fejlôdött egetrengetôen hatékonnyá az akkumulátor technológia. És ez a lassú, fokozatos fejlôdés várható a jövôben is.
A közlekedésre sokkal inkább a hidrogénhajtású autó lenne kézenfekvô. Ám az sem igazán hatékony a veszteségek miatt.

ZebuLon 2020.01.16. 21:44:14

@Ma Baker: "A közlekedésre sokkal inkább a hidrogénhajtású autó lenne kézenfekvô. Ám az sem igazán hatékony a veszteségek miatt. "

Inkább Metanol meghajtás. Lásd Oláh György.

HaCS 2020.01.16. 21:54:38

A lényeg, éppen az lenne, hogy ne ragadjunk ki egyes részleteket, ne emeljünk ki egyes számokat, és azon csámcsogjunk, hanem próbáljunk meg globálisan rendszerben gondolkodni, mielőtt idióta irányokba ölünk fejlesztési erőforrásokat, vagy elhisszük, hogy megtaláltuk a szent grált, és azt szajkózva hátradőlünk.

A jelenlegi erőforrások az energiatárolás tekintetében a vegyi alapú (19. sz.-i alapelvű) töltéstároló akkumulátorok fejlesztésébe mennek. Azon belül is az energiasűrűség maximalizálása a cél. És korántsem a világ megmentése, hanem főleg a mobiltelefonok jellemzői miatt.
Ennek a technológiának, azonban (legalábbis ezen célból nézve) mind az energiasűrűség, mind (nagyságrendileg) a kitermelés szempontjából nézve a határán járunk. Nem fogunk találni olyan fémet, amelynek a Lítiumnál jobb az elektronegativitás/tömeg aránya. Mint ahogyan nem fogunk tudni több nagyságrenddel több Lítiumot sem bányászni, mint jelenleg (ami a közlekedéshez kellene). És akkor még említést sem tett senki a legfontosabbról. A Li -nak nem is a kibányászása a probléma, hanem pont a kémiai tulajdonságai miatt nagyon stabil kőzetekben van jelen. És bizony elektromos energiával nyerik ki a tiszta fémet. Sok-sok elektromos energiával. Ha azt tanultad, hogy az Alumíniumgyártás energiaigényes, azt most itt felejtsd el...
Mindenesetre tudományos szemmel nézve egyet kell értsek a cikk írójával, hogy ezt a Lítiumos irányt el kellene felejteni!
Véleményem szerint a 19. századi technológiáknál törekedjünk arra, hogy minél olcsóbban legyen elérhető. Erre jó példa a Nátrium alapú változat, mely az energiasűrűség 80%-át tudja, 1% áron.
Persze közlekedésre "világmegmentésre" ugyanúgy nem alkalmas, mint a Li-alapú, de amire használható, ott viszont elterjedtebb lehet(ne).
A közlekedés számára pedig (tetszik-nem tetszik) fel kell találni egy nagyobb energiasűrűségű 21. századi energiatárolási-átalakítási rendszert. Lehet kvantumalapú, vagy biológiai... Ha tudnám nyilván nem itt írogatnék. De pl. ilyen szempontból még az üzemanyagcellás megoldás fejlesztése is életképesebb, mivel ott valós kémiai reakció folyik, tehát legalább elméletileg megvan a szükséges energiasűrűség.

Ilyen irányokba mehetnének a fejlesztési erőforrások, mert ez sajnos zsákutca.

math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2020.01.16. 22:17:36

@midnight coder: Csak éppen arra az atomra egyáltalán nincs szükség.

math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2020.01.16. 22:22:14

@Medgar: " 30 éve és mindig tíz húsz év múlva lesz meg a technológia... "

az akksik kurvára sokkal jobbak, mint 30 évvel ezelőtt.

i.swisscows.ch/?link=http%3a%2f%2fmedia.greenmonk.net%2fgreenmonk%2ffiles%2f2015%2f11%2fLi-IonDensity.jpg

BiG74 Bodri 2020.01.16. 22:58:25

Ahogy mondták, ez a cikk az elején megbukott az akkumulátor szénhidrogén átváltáson.

ZöldEnergia 2020.01.16. 23:32:54

@Belzebubo: Köszönöm a kiigazítást, javítva a szövegben.

ZöldEnergia 2020.01.16. 23:58:10

@midnight coder: A gond ezzel az érveléssel csak annyi, hogy jelenleg a lítium-ion akku gyártását és feltöltését is, legalábbis részlegesen, fosszilis energiahordozókból kinyert elektromos árammal fedezzük, néhány ország kivételével. Vagyis még kétezer újratöltés után sem biztos, hogy kevesebb szén-dioxid kibocsátással jár a használatuk...

ZöldEnergia 2020.01.17. 00:04:11

@Gazz: Az első keresés kiadta a wikipedia oldalát, ahol a tömeg szerint energiasűrűséget vizsgálva még egy nagyságrendi fejlődést sem lehet látni az újratölthető akkumulátor technológiák között, az ólom-sav akkuhoz képest. Pedig legalább egy nagyságrendi, ha nem két nagyságrendi fejlődésre lenne szükségünk, a lehető leggyorsabban.

en.wikipedia.org/wiki/Comparison_of_commercial_battery_types

Ha tudsz olyan cikkről vagy adat(bázis)ról, ami ennél lényegesen nagyobb fejlődést mutat, küldj egy linket, légyszíves.

szamtan_mertan 2020.01.17. 00:39:05

A nagy mennyiségű villamos energiatárolásnak már mai is meg van a jól bevált, kiforrott, nagy hatékonyságú, akár 100 évig működőképes technológiája. Ez a szivattyús energiatározó. Európában és a világon szorgosan építik ezeket, csak kis hazánkban számít szitokszónak, mert vízenergia alapú. A politikusokat és s "sötétzöldeket" emlékezteti a Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszerre. Engem meg a kb. 3000 milliárt Ft (háromezer milliárd = 3 000 000 000 Ft) veszteségre, amelyet a laikus elutasítói okoztak, amire még ma is büszkék (Vargha János, Hajóz Adrienn, Lányi András, droppa György.....).
www.irena.org/-/media/Files/IRENA/Agency/Publication/2019/Jul/IRENA_Renewable_energy_statistics_2019.pdf 22-23. oldal

szánmonoxid 2020.01.17. 03:51:06

@Medgar:
A technológia már biztos megvan. A technika nincs.
Kár, hogy a sok barom keveri a kettőt.

@ZebuLon:
A metanolnak (metilalkoholnak) nagyon kicsi az energiatartalma.
(A mostanában a benzinbe kevert bioetanolnak is, igazából ez nem környezetvédelem, hanem csak egy rejtett áremelés, kb. 10%-kal több benzint kell venni a bioetanolosból, mint az a nélküliből ugyanakkora útra. Az előállítása viszont sokkal olcsóbb.)

@szamtan_mertan:
Az energiatárolás hogy lehet nagy mennyiségű? Mert villamos még csak-csak.

bkkzol 2020.01.17. 04:09:53

A nagy áttörést nem látom akkumulátor fronton. Igen, valóban sokkal jobbak is vannak , mint 20-30 évvel ezelőtt, de a felhasználásai is nagyobb. 20-30 évvel ezelőtt nem kevesebb funkciót láttak el a számítógépek, mobiltelefonok. Gondoljunk bele, hogy akkor egy sms küldéssel szinte kimerült a funkció (a normás telefonos beszélgetést leszámítva) kimerült.
Valószínű, hogy az erős vágy kategóriába tartozik az "akkumulátor forradalom"

midnight coder 2020.01.17. 06:59:07

@ZöldEnergia: Ez leginkább annak köszönhető, mert még nem verték agyon a zöldeket. De mihelyt az emberiség szembesül a globális felmelegedés toxikusabb következményeivel, illetve azzal hogy a megújuló energia = áramszünet, azonnal nekiáll az atomellenesek agyonverésének, és az atomtechnológia fejlesztésének.

midnight coder 2020.01.17. 07:11:33

@bkkzol: Az akkumlátoros technológia addig fejlődött, amíg piaci igény volt rá. A mobil nagyon szépen vitte előre ezt a dolgot egy ideig.

De ma mobilba vagy laptopba nem igazán éri meg jobb akksit fejleszteni (+ felépíteni a gyártást), azon egyszerű oknál fogva, hogy a lúzer megveszi az IPhone-t 1800 MAh-os akksival is, miközben jóval olcsóbban kaphatsz 4-5000 MAh-os akksival is telefont. Ergo, az akksi kapacitás nem annyira számít az eladásoknál.

Ezért nem is lett hidrogéncellás áramforrás mobilokba, pedig voltak ilyen kísérletek. De az átlagpolgár egyszerűen nem volt hajlandó annyit fizetni érte. Ahhoz, hogy egy ilyen technológia felfusson, sok sok early bird kell, akik megveszik a cuccot drágán és kevésbé kész állapotban is, hogy aztán a dolog kicsiszolódjon, olcsóvá váljon és elérhető legyen az átlagpolgárnak. Pont ugyanez volt anno az LCD/TFT monitorokkal is. A 90-es évek közepén még kevesen gondolták volna, hogy mostanra gyakorlatilag eltűnnek a képcsöves eszközök.

A következő dolog ami előre viheti a fejlesztés ezen a területen, az az autózás lesz.

rabelais · nacifacebook.blog.hu 2020.01.17. 07:32:59

A blogger egyébként simán cenzúráz is.

1) A blogban szereplő adatok nem igazoltak.
2) A blogban elemi szinten ostoba "gondolatmenetek", levezetések vannak, többen rámutattunk.
3) És a blogger még cenzúrázza is azokat, akik erre rámutatnak.

Szánalom ez a blog.

haXXor 2020.01.17. 07:40:41

Nem ertem. Van egy cikk, korrekt tema aminek valodisagat minden jozan gondolkodasu ember erti es elfogadja. Erre jon par paraszt es nekiesik, mert az "akkut ujra lehet tolteni" vagy a lo "szenat vagy szalmat" eszik amitol egybol "hiteltelen", "clickbait" poszt lesz. Faszom, normalis cikk ami pont arrol szol, hogy szopo az akksi gyartas. Ennyi. Ez teny es ezen rugozni netto (magyaros) okoskodas. De, hogy ne csak off legyen: teljesen mindegy, hogy mit teszel mert az sem szamitana, ha matol egy deka karos gazt sem bocsajtanank ki (bar ahhoz ki kene halnia minden eletnek a Foldon), legalabbis egy szaz evig biztos nem. Amit ma teszunk, annak hatasa a mi eletunkben mar nem lesz, talan ezert is szarja le mindenki.

ZebuLon 2020.01.17. 08:09:29

@szánmonoxid: "A metanolnak (metilalkoholnak) nagyon kicsi az energiatartalma."

A nagyon kicsi, ez relatív. Egyáltalán nem mondanám kicsinek. Teljesen hasonló a benzinéhez. Azonban minden más alternatívával szemben a metanolnak szuper tulajdonságai vannak:

1. Égése során gyakorlatilag 100%-ban vízre és széndioxidra ég el. Mindkét égési végtermék teljesen felfogható, és energia befektetésével metanollá vissza alakítható. Emiatt működés közben nulla emisszió valósítható meg. Egy ilyen metanol alapú rendszer akkumulátorként is felfogható.

2. Az etanollal szemben a metanol nem tartalmaz kötött vizet. Ezért sokkal könnyebben ég, mint az etil-alkohol ("bioetanol"). Technikailag a bioetanolban oldott víz egy csomó problémát okoz a motoroknál, a metanolnál ez nincs.

3. Például a hidrogén meghajtással ellentétben, a metanol egy nagyobb baleset esetén nem fog durranógáz robbanást okozni. A hidrogén egy rendkívül nehezen kezelhető anyag, még a fémekben is oldódik. Ha egy lakótelep közelében történik egy nagyobb hidrogénautós baleset, akkor lehet, hogy a lakótelep is elszáll. A biztonságos működés megvalósítása metanollal lényegesen olcsóbb, mint a hidrogénnél.

4. A metanol nagy volumenű elállítása és szállítása a töltőállomásokra is sokkal kedvezőbb, mint energiahordozók (pl. a hidrogénhez, vagy az elektromos áramhoz képest is.)

5. A metanol szállítása gyakorlatilag veszteség nélkül megoldható. Az elektromos áram szállítása hatalmas veszteséggel történik.

6. A metanolnak hátránya, ha megisszák, vagy belélegzik a gőzét, az rendkívül mérgező. Azonban egy zárt technológiával ez könnyedén megoldható probléma.

A fentieket nem én találtam ki, hanem Oláh György nobel-díjas magyar kémikus. Aki egyébként azt is javasolta, hogy Magyarország a hazánkban található geotermikus forrásokat felhasználva állítson elő metanolt ipari méretekben és ebből úgy meggazdagodhatna, mint egy kőolajtermelő kis állam a Közel-Keleten. De ez már egy más kérdés: mi magyarok sose hallgatunk a zseni gondolkodóinkra.

rabelais · nacifacebook.blog.hu 2020.01.17. 08:10:04

@midnight coder: a hidrogéncelláknak sok problémája van, ami nekem most így elsőre eszembe jut:

1) a hidrogén(es) üzemanyag bevitele, tárolása
2) a hőmérséklet, amin üzemel, illetve amit termel
3) hatékonyság
4) a vízkibocsátás

na most ezek közül az elektromos műveknek egy ipari telephelyen a hidrogéncellás áramtárolás alkalmazásban csak a hatékonyság a probléma. tehát itt kellene, hogy először megjelenjen a dolog, de még csak pár ilyen megoldás van a világon

ezek után jönne az autó, ahol a hatékonyságból lehet lejjebb adni, és a többi probléma már jelentkezik, de még nem súlyos. egy autóban lehet üzemanyagtartály, egy autó nyugodtan pufoghat ki vizet, és egy autóban a motor nyugodtan működhet 100 fokon.

egy mobilnál viszont mindezek kurvára nagy problémát jelentenek. plusz még az energiasűrűségnek is jónak kell lennie.

szóval ha lesz ilyen, akkor ebben a sorrendben fog jönni, és nem azért, te kis elmebeteg, amit te mondtál, hanem ezek miatt a problémák miatt

ZebuLon 2020.01.17. 08:12:16

@ZebuLon: a 4. pontban a mondat helyesebben: ..., mint más energiahordozókra ...

flamer 2020.01.17. 08:14:43

@ZöldEnergia: És csak CO2 létezik? Az nem probléma, hogy a belsőégésű motorok telefüstölik a városokat (pont azokat a helyeket, ahol sok ember él) mindenféle egyéb szennyező anyaggal?

inkvisitor 2020.01.17. 08:30:08

A kommentek között van jó pár ostobaság vagy tájékozatlanság amit illene helyretenni.
Megújuló jelenleg alkalmatlan a változó áramfogyasztás kiváltására.
Egyrészt a megújulóknak nincs háttértárolója ellátási problémák (szélcsend, felhő) áthidalására, vagyis időjárás változásakor, éjjel a hagyományos erőműveknek kell ellátni a hálózatot. Ezen felül a megújuló erőforrások műkdése ciklikus, nem befolyásolható, és eltér az igénytől, emiatt minden kW megújuló erőforráshoz azonos kapacitású gyorsreagálású csúcserőmű kapacitást (a legdrágábbat) kell beépíteni a rendszerbe.
Az akkumulátor kapacitás nagyon eltér a kémiai energiahordozók igényétől. Még a kísérleti fázisban levő lítium-kén (5X) vagy lítium levegő (10X) akkumulátorok kapacitása is elégtelen lenne a mezőgazdasági gépek vagy a közúti és tengeri teherszállítás ellátásához.
Amiről a blog is helyesen ír, a lítium kibányászása a szükséges akkumulátor mennyiség előállításához horribilis mértékű árammennyiség elfogyasztásával jár. Amit nem említett, hogy a szükséges mennyiség nem csak a jelen igények miatt könnyen elérhető lítiumércek kibányászását igényli, de a jelenleg gazdaságtalan, szegényebb források bevonását is, ami még több energiafelhasználással jár.
Ami jelenleg hosszútávon járható útnak tűnik az a vegyes ellátás a jelenlegi monolitikus helyett.
A járműpark egy része elektromos, más része etanol vagy hidrogéncella alapú.
Az alap és középszintű áramtermelés nukleáris (tenyészreaktor, lítium és fúziós mixek teljes fűtőelem reprocesszálással).
A megújuló erőművek kisegítő jelleggel működhetnek, de elsősorban kémiai energiatározók töltésére használhatóak mint hidrogéntermelés vagy CO2 és víz alapú etanolszintézis. Metanol termelésre is alkalmasak lennének, de a metanol alapú gazdaság túl veszélyes az emberi felelőtlenség miatt. A termelt kémiai energiahordozókat ezután szét lehet szállítani a világba a mobil erőforrásigények (közlekedés) vagy csúcs energiaigények kielégítésére lehet használni.
Ez viszont jelentősen megdrágítja a jelenlegi megújulókhoz képest őket, hiszen minden kW megújulóhoz telepíteni kell egy megfelelő kapacitású hidrogén vagy etanolgenerátort, tárolótartályt és a visszalakításhoz megfelelő kapacitású üzemanyagcellát. Ez megtöbbszörözi az árukat viszont ténylegesen használhatóvá teszi őket.
A másik lehetőség a hőtárolós naperőművek használata, de ezek is jóval drágábbak a fotovoltaikus elemekhez képest hiszen tárolókapacitást kell beépíteni, valamint csak meleg, napos területeken életképesek, nem véletlenül sivatagba települt az eddig megépültek is.

konrada 2020.01.17. 09:03:16

Az ipari energiatárolásra valószínűleg a hidrogén lesz a legalkalmasabb.
...mert való igaz, hogy baromi rossz hatásfokkal lehet azt kinyerni elektromos áramból, majd azt visszaalakítani elektromos árammá,
de ipari méretben könnyen tárolható, és ezzel csökkenthető a napelemek azon hátránya mely abból ered, hogy a legnagyobb teljesítményt akkor adja le, amikor nincs rá szükség, de akkor viszont olyan mennyiségben, hogy az szétzilálja a hálózatot.

Mert mostanra egyre inkább az a napelem elterjedésének az egyik legfőbb akadálya, hogy nem bírja a hálózat kezelni. Így vagy lekapcsolják túltermelés esetén, vagy keresnek neki helyet,, és erre jó lehet a hidrogéntermelés.
(A személygépjárművekben meg el kell felejteni a hidrogén-cellákat, sokkal drágább oda beépíteni, mint amennyi a fajlagos veszteség egy puffer hidrogén erőműből kivett töltőáram esetén.

Roadster68 2020.01.17. 09:22:30

@Ma Baker: "A közlekedésre sokkal inkább a hidrogénhajtású autó lenne kézenfekvô. Ám az sem igazán hatékony a veszteségek miatt."
Na igen a 7%-os gőzmozdony hatékonysága mellett nyilván kézenfekvő, de hatékonyság helyett hatákonytalanságról beszélhetünk inkább.

Kopasz Szuzukis 2020.01.17. 09:22:37

@szánmonoxid: annyira azért nem kicsi! Nagyjából fele a szénhidrogénekének. De még mindíg 30x nagyobb, mint a lítiumos akkumulátoroknak.

A mesterségesen előállított, szén alapú vegyületekben való energiatárolás az, ami a jelen technológiai fejlettség mellett gazdaságosan kivitelezhető. Hiszen a széndioxidból és hidrogénből való vegyületgyártás technológiája adott. Pont az olajfinomító, benzin előállító üzemekben. Ahol most paraffinolajok hidrogénezésével benzint gyártanak, egy katalizátorcserével lehetne metanolt, etanolt, vagy metánt, etánt gyártani. És a köztitermékeket ugyanazokon az oszlopokon lehetne szétválasztani, ahol most a kőolajat szeparálják.
A folyékony metanol, etanol meg sokkal könnyebben tárolható. Ráadásul minimális átalakítás után a gázturbinás csúcserőművek üzemanyaga is lehet.

Tehát nem feltétlen az energiatárolás látszólag egyszerű, de teljesen új alapokon működő megoldásában kellene gondolkodni, hanem a meglévő eszközpark más irányú kihasználásában.

De ebben az akkumulátorlobby ellenérdekelt, mert akkor nem tarthatnál 100%-ban a kezükben az ágazatot. És osztozni kellene az extraprofiton.

Ad Dio 2020.01.17. 09:24:31

" Egy 400 millió elektromos autóval rendelkező bolygón a teljes globális szénhidrogén fogyasztás kb. 6%-kal (!!!) csökkenne csak."

Vagyis ennyivel csökkenNE ha az energiát 100%-ban CO2 mentesen állíthatnánk elő. Ma a valóság az, hogy a fosszilis üzemenyaghoz képest a villanyáram előállítása maximum 20%-kal jár kevesebb CO2 termeléssel, így az a 6% inkább csak 1%. Ráadásul ebben sincs benne a fáradt aksik kezelése.

A villanyautó egy nagyon fontos szimbóluma a mai világnak. Én ezt a szimbólumot pozitívan értékelem. De érdemes agyatlan lelkendezés helyett reális kritikával szemlélni. Mint mindent a világon :-).

droid_ 2020.01.17. 09:56:34

@szamtan_mertan: szamold meg ujra a nullakat te szamtanos, te...

nyokanyeke 2020.01.17. 09:56:44

Kedves ZÖLD és nagyon ZÖLD embertársaim!
Véleményem szerint ez egy jó cikk volt. Ez a cikk egy gondolatébresztő, bár Önök/Ti a jelenlegi környezetvédelmi (mentsük meg a földet) tudásotok elleni támadásnak érzitek. Pedig ez a cikk nagyon kevés dologgal érvel a (az akkumulátorok használatának csak kizárolagos előnyei vannak) tipusú gondolkodásmód ellen. Apropó mentsük meg a földet. Nem a földet kell megmenteni, hanem az emberiséget. Azt az emberiséget amely a profit érdekében élősködik a földön és fosztogatja a föld által kínált lehetőségeket. A mostani környezeti katasztrófák a föld válaszai a kapzsi, mohó emberi magatartásra. De ebbe ne menjünk bele, ez már egy másik témakörbe tartozik...
Térjünk vissza az energia tárolás, energia előállítás (valójában csak átalakítás) témakörhöz. Környezetvédelmi szempotntból ma az energia ára túl olcsó. Nem kicsit, hanem nagyon. Az olcsó energia nem szolgálja a valós környezetvédelmi érdekeket. Tudom, hogy most sokan (legtöbben) nem értenek velem egyet, pedig hát de. Az olcsó energia pazarlóvá teszi a felhasználókat. Ellustítja, késlelteti, ellehetetleníti a valós fejlesztéseket. A nagy volumenü villamos energia tárolásának ötletét egy kicsit morbidnak érzem. Építsünk akku telepeket, hogy azzal akkukat töltsünk. Mert hát nem mindig áll rendelkezésre megújuló forrából származó energia, amikor nekem pl. elektromos autót kell töltenem. Besnyő Pista bácsi után szabadon: Nóóóórmális?????
Szerintem a mobileszközökhöz (mobiltelefon, kéziszerszám, mobilhűtő, stb...) használatos akku kapacitás kb. 0,5-1KWh-ig célszerű. Az autókba szánt 20KWh - csillagos ég már környezetvédelmi szempontból inkább káros. Jelzem: szerintem.
Itt sorolnék fel pár technikai dolgot/kérdést ezzel kapcsolatban:
-Sehol nem foglalkoznak vele, hogy mi történik a már elhasználódott li-ion akkumulátorokkal. Mekkore környezetkárosítő hatása lesz, mennyi ideig, mennyi energiába kerül a megsemmisítésük. Mert hát tudomásom szerint a jelenlegi li-ion akkuk nem újrahasznosíthatók
-Senki nem beszél róla, hogy egy közel 100KWh-ás akku (vegyük a Tesláét, mert hát ugye Ő indította el ezt a forradalmat) feltöltése milyen energiaigénnyel jár. Itt jegyezném meg az alap viilamos ismeretek hiányát, ami nagymértékben az oktatás hibájának a következménye (nem csak nálunk, de a világban mindenhol).
Egy 100KWh-akku feltöltéséhez elméleti síkon (veszteségekkel nem számolva, pedig az van rendesen, csak sehol nem beszélnek erről sem) 1 órán keresztül 100KW-ot juttatunk rá ami a hálózati feszültséggel való töltésnkor 435 Amper. Jelzem elméletben, veszteségekkel nem számolva. Az áramszolgáltatótól igényelt plusz amperekért 3.600.- + ÁFA-t kell fizetni. A 435A igénylése egyszeri 2 millió jelent költségként plusz a kiépítés költségei. Ebbe úgy gondolom egy elektromosautó rajongó sem gondolt bele. De nézzük másik megközelítésből. Megelégszem, hogy egy este alatt töltse fel az autót. 8 órával számolva is 55A-re van szükségem. Ez éppen belefér a lakossági költségvetésbe. De könyörgöm! Gondoljon bele mindenki! Ha elterjednének az e-autók. Nincs ennyi villany. Nincs vezeték ami ezt az igényt kiszolgálná. Nem kell messzire menni. Nyáron kicsit nagyobb, kicsit huzamossabban tartó melegben a töredékét fogyasztó klímák megbénítják az áramszolgáltatást!!!
-Nem beszélnek róla, mennyi lítium van a földben.
-Nem beszélnek róla, hogy 100db Teslába kb 7 millió mobiltelefon akkuhoz való litiumot használnak fel. Nehogy úgy járjunk, mire bevallja mindenki, hogy az akkumlátoros e-autó zsákutca, addigra a telefon akku ára is sokszorosa lesz a mainak.
-A nagyon optimista zöldeknek mondanám, lehet, hogy feltalálnak akár már holnap egy merőben új eletromos tárolót, de lehet, hogy nem. De lehet, hogy 10 év múlva sem.
-Belegondoltak-e már abba, hogy egy közel 400V-os elektromos rendszerben tartózkodok. Én nem annyira lennék nyugodt.
És biztos van még sok kérdőjel. Most hirtelen ennyi fordult meg a fejemben.
Ami még nagyon zavar: Gőzerővel száguldunk az akkumulátorral táplált elektromos autózás felé. A várható profit érdekében mindent elkövetnek a "Nagyok", hogy az emberiség jövője érdekében ez a megoldás. És A ZEMBEREK ezt mind megeszik. És persze közben Nagy léptékben szennyezzük vele a környezetünket. OK, hogy nem a "fejlett társadalmak" területén bányásznak, gyártanak, szállítanak. De az is ezen a bolygón van. A FÖLDÖN!!!! Ideje lenne a valós környezetvédelemnek! Mert az még nem igazán van. Ami van az túl profit szagú. (még szegény Gréta is)
Remélem sikerült pár embert kicsit átfogóbb gondolkodásra bírni és egy kicsit más szemléletből megközelíteni az akkumulátorok és az ezzel hajtott e-közlekedés jövőjét!
És hangsúlyozom!!! Nem az elektromos utókkal van problémám, csak a tisztán, mai technológiájú akkumulátorral táplált elektromos hajtásokkal nem vagyok kibékülve.
Mindekinek szép napot kívánok!

comblog 2020.01.17. 10:11:27

Bár lehet, hogy vannak vitatható elemei a cikknek, sokkal inkább közelebb van a realitáshoz mint sok kommentelő által bedobott állítás.

@math0
Jó ez a monoton akkukapacitás növekedést mutató diagram, csak éppen megáll az öt évvel ezelőtti állapotnál. Nem véletlen. Azóta nagyon visszaesett ez a növekedés, szinte stagnál.
A mobil akkuk kapacitásnövekedése sem teljesen jó példa. Ténylegesen javult a térfogatra ill. tömegre vetített kapacitás is, de még inkább nőtt az akkuk mérete. Ma az akku (és a kijelző) foglalja el a mobil legnagyobb részét, ezért (is) növekedhetett az akku kapacitás.

@rabelais
Igen a németek most nagyon zöldek lettek, mert iszonyat pénzből megtolták a megújulót, azért hogy le tudják állítani az atomerőműveket. Viszont mostanában kezdik belátni, hogy amikor leállítják az atomerőműveket nem fogják tudni tartani a kitűzött célt. Az ingadozást is csak másokat használva tudták megoldani, ami ugye nem működik, ha mindenki ezt szeretné csinálni.

A villanyautóval meg az a legnagyobb probléma, hogy a Co2 kibocsátás kis részét tudja csak megoldani iszonyat pénzből (akik most nagyon marketingelik nem a kibocsátás csökkenés miatt teszik, hanem profit miatt).
1) Eleve nem lehet az összes autót cserélni rá millió praktikus okból (pl. megtehető távolság vagy a hosszú töltés miatti állásidők stb)
2) Eleve az autó a közlekedés kis részét jelenti csak (ott van a teherszállítás, hajók és a repülés)
3) Eleve a közlekedés a kibocsátás kis részéért felel csak, a legnagyobb részét az ipar ill. a fűtés adja

Azaz, ha iszonyat környezetszennyezés árán sikerül megoldani, hogy az autók többsége elektromos legyen azzal a probléma 6%-át megoldottuk (amiben a legtöbb profit volt, szóval erre könnyű jelentkezőt találni).
Mi lesz a maradék 94%-al? Ha népesség növekedés tartja a jelenlegi ütemet akkor lehet ez a 6%-ot teljesen elviszi, hogy még többen leszünk ezen a bolygón és még többen szeretnének jobban élni.

A jelenlegi akkukapacitás nagyságrendileg elmarad attól ami ahhoz kellene, hogy a megújulók ingadozását ki lehessen egyenlíteni. Jelenleg nincs is olyan technológia ami előre láthatólag ezt meg tudja oldani.
Lehet persze gázerűművekkel is kiegyenlíteni ill. nagy távolságokat vezetékkel összekötni (aminek azért masszív vesztesége is van), de a tél az mindenütt tél az északi féltekén és ilyenkor nemcsak laposabban süt a nap, hanem borongósabb is az idő (sőt szél sincs ami kifújná már a szmogot).

Azaz még nem látszik milyen technológiával lehetne a megújulók által előállított villamos energiát tárolni, de ami már ma látszik:
1) Erre a jelenlegi lítiumos akku alkalmatlan (nem skálázható arra a szintre ami kellene)
2) E nélkül a megújulók használata nem skálázható arra a szintre ami érdemi kibocsátás csökkenést eredményez

ZebuLon 2020.01.17. 12:42:22

@nyokanyeke: "Ha elterjednének az e-autók. Nincs ennyi villany. Nincs vezeték ami ezt az igényt kiszolgálná."

A cikk írójával és sok előttem hozzászólóval nagyon egyetértve úgy vélem, a villanyautós divat nem a megoldás irányába visz. A cikkben remekül kitárgyalt lítiumos-akkumulátoros válság is elképesztően félresiklott folyamatokat mutat.

Ehhez én még azt is hozzátenném, hogy az a gazdasági környezet, ami a villanyautózás körül kialakult, az is óriási problémákhoz fog vezetni. Egyrészt igazságtalannak tartom, hogy a gazdagok hobbiját még az állam is megtolja milliárdokkal. Az ingyen töltésről, ingyen parkolásról nem is beszélve. A zöld rendszám és a hozzátartozó kedvezmények teljesen fals gondolkodás következményei. A politikusok nagyon szeretik más pénzét osztogatni.

De ennek a másik oldala, hogy ma M.o. költségvetésének egyik legjelentősebb tétele az üzemanyagok adójából származik. Ebből tartják fenn az egészségügyet és az oktatást (többek közt). Ha ez a bevétel a villanyautók miatt kiesik. Nyilván máshonnan kell pótolni. (Vagy megszüntetik a közintézményeket.) Ha ezeket az adókat a villanyáramra is ráterhelik, akkor az vagy kétféle áram árhoz vezet, vagy a "lakossági" áram ára is az egekbe emelkedik. Egyik sem túl frankó, mert ezer újabb problémát szülne.

A lényeg, hogy a villanyautókhoz kapcsolódó kedvezményeket és támogatásokat nagyon gyorsan el kellene felejteni, mert roppant igazságtalanok és torz mechanizmusokhoz vezetnek. Állami támogatási beavatkozások nélkül kellene érvényesülnie a legjobbnak. Az államnak a jobb és keményebb szabályozásra kellene koncentrálni.

ZöldEnergia 2020.01.17. 13:02:19

@rabelais: A blogban egy ok miatt cenzúrázunk. Soha nem a tartalom miatt, hanem bármilyen olyan stílus okán, amelyet nem éri el blog által kitűzött minimális szintet.

Egymás sértegetésére, személyeskedésre, káromkodó vagy vulgáris nyelv használatára semmi szükség nincs a zöld energiával és mobilitással kapcsolatos témák tárgyalása során, és senki sincs ilyen magatartásra magától értetődően feljogosítva. Ezért és a közösségi párbeszéd hosszú távú fenntarthatósága érdekében a blog felületén ilyen viselkedésnek nem adunk helyet, még akkor sem, ha egyébként jogos pontos fogalmaz meg a kommentelő.

Lehet ezt kulturáltan és normális keretek között is csinálni. Aki erre nem képes, annak itt mi nem adunk teret.

ZöldEnergia 2020.01.17. 13:10:27

@flamer: szerintem is fontos kérdés ez, nemcsak a közlekedés, hanem általánosan az áramtermelés szempontjából is.

Ha van rá időd és energiád, vendégposztban írhatnál róla.

droid_ 2020.01.17. 13:27:09

@ZebuLon: ezeket honnan veszed? jovedeki ado kb 1 mrd, ebben benne van az alkohol, dohanytermek es mindenfele energiahordozo, nem csak a benzin. egeszsegbiztositasi alap kb 2500 mrd, osszehasonlitasul afa kb 3000 mrd.

droid_ 2020.01.17. 13:29:00

*jovedeki ado kb 1000 mrd, azert az 1 mrd eleg keveske lenne.

ZebuLon 2020.01.17. 15:05:46

@droid_:
Ha ezeket az összegeket nem tartod soknak, a jövedéki adó kb 1100 milliárdját akkor is, azt valahonnan elő kell kaparni. Másrészt a benzinen/dizelolajon is van ÁFA, tehát a 4300 mrd áfa egy jelentős része is az üzemanyagból jön.

Szóval, ezt magad is beláthatod, ha ez az összeg a villanyautós kalandunk miatt kiesik, akkor vagy az oktatásra vagy az egészségügyre költött pénz egy jelentős részét máshonnan kell előkaparni. Ami jelentős társadalmi feszültségekkel járhat. Eleve igazságtalan, hogy luxus villany Lexus tulaj kap egy csomó kedvezményt a nyomorult benzines Suzuki-ssal szemben.

A villanyautós divat az akku előállítása (lítium, környezetszennyezés, emisszió), a töltéssel járó ezernyi probléma és pazarlás és a kellően nem átgondolt gazdasági következmények miatt eléggé problémás.

Veder1 2020.01.17. 15:43:25

@comblog: ket harom ev alatt nullazodik a 6%os co2 csokkentes (2017rol 2018ra 2.7%os volt a globalis kibocsatas novekedes). Magyarul ha minden szemelyautot lecserelunk elektromosra es az ehhez szukseges energiat kizarolag megujulokbol allitjuk elo, akkor is nehamy even belul ott vagyunk ahol korabban.

O.Endre 2020.01.17. 17:25:46

@nyokanyeke: 10 pontos hozzászólás!

Megjegyzés: Talán a rohadt igényeinket kellene elsősorban és radikálisan visszafogni.
Az autózás akarjuk megoldani árammal?

Talán először felezzük le az autó méretét és tudását valamint a számát, aztán van értelme nekiállni.

Nem látjuk a fától az erdőt!
Ennyi ember ilyen igényekkel ezen a bolygón? LEHETETLEN

(jelenleg..de más valószínűleg késő, főleg ezzel a hozzáállással)

midnight coder 2020.01.18. 07:49:27

@rabelais: Azért matyika blogja mint hivatkozási alap...

midnight coder 2020.01.18. 07:54:02

@rabelais: A hidrogénes megoldásokban a tárolás a gond. Nagy nyomáson az acél tartályból is ki tud jönni, és eléggé hajlamos a felrobbanásra. Ehhez képest a hidrogénes autóból kijövő víz nem annyira probléma.

midnight coder 2020.01.18. 08:01:28

@midnight coder: A mobilos verzió ehhez képest azért nem volt akkora gond, mert ahhoz azért elég kevés hidrogén kell, mondjuk egy autóhoz képest. Prototípus szinten létezett, de az olcsó, és a célnak pont megfelelő akksik miatt nem igazán terjedt el. Ilyen viszont ma is van:
www.hes.sg/hycopter

midnight coder 2020.01.18. 08:06:11

@ZebuLon: Alapvetően egy hülye hozzáállás, hogy a mobilitásból akarod fizettetni az egészségügyet (és persze Orbán bácsi stadionjait). Ugyanakkor ha igaz, amivel ezt indokolják (a közlekedés okozta károsanyag kibocsájtás hatalmas egészségügyi károkat okoz) akkor nyilván elektromos autók mellett nem lesz szükség ekkora egészségügyre (ami persze hülyéség, csak akkor el lehet azon filózni, hogy ez a jelenlegi megközelítés kb. annyira jogos mint a füstadó). De amúgy törvényhozóinkat nem féltem, ha az emberek bőrének lenyúzásáról van szó, állam bácsi roppant kreatív tud lenni.

midnight coder 2020.01.18. 08:15:01

@comblog: "Azóta nagyon visszaesett ez a növekedés, szinte stagnál."
Megveszi a lúzer az IPhone-t majd félmillió forintért kevesebb mint 2000 MAh-os akkumlátorral ? Megveszi. Miközben ott a Xiaomi Redmi Note9 több mint dupla ekkora akkumlátorkapacitással, kb. ötödennyiért, és ez is tudja mindazt, amire az emberek 99.9%-a használja a mobilját. Akkor szerinted az eladás szempontjából az akksi ma mennyire fontos a mobiloknál ?

antiindex 2020.01.18. 08:30:45

@midnight coder: erre nem tudtál érdemben válaszolni, csak hozzátettél még egy érvet, hogy miért nekem van igazam.

a hidrogéncelláknak sok problémája van, ami nekem most így elsőre eszembe jut:

1) a hidrogén(es) üzemanyag bevitele, tárolása
2) a hőmérséklet, amin üzemel, illetve amit termel
3) hatékonyság
4) a vízkibocsátás

na most ezek közül az elektromos műveknek egy ipari telephelyen a hidrogéncellás áramtárolás alkalmazásban csak a hatékonyság a probléma. tehát itt kellene, hogy először megjelenjen a dolog, de még csak pár ilyen megoldás van a világon

ezek után jönne az autó, ahol a hatékonyságból lehet lejjebb adni, és a többi probléma már jelentkezik, de még nem súlyos. egy autóban lehet üzemanyagtartály, egy autó nyugodtan pufoghat ki vizet, és egy autóban a motor nyugodtan működhet 100 fokon.

egy mobilnál viszont mindezek kurvára nagy problémát jelentenek. plusz még az energiasűrűségnek is jónak kell lennie.

szóval ha lesz ilyen, akkor ebben a sorrendben fog jönni, és nem azért, te kis elmebeteg, amit te mondtál, hanem ezek miatt a problémák miatt

antiindex 2020.01.18. 08:32:14

@midnight coder: "elég kevés hidrogén kell, mondjuk egy autóhoz képest. "

a mobilban a méretéhez képest kb ugyanannyi energia kell, mint az autóban, viszont felsoroltam, hogy mi minden okoz nagyobb gondot, még kisebb energia mellett is: hő, víz, tárolás.

midnight coder 2020.01.18. 10:42:11

@antiindex: Az Apple piaci részesedése valóban kicsi, de ennek semmi köze az akksi méretéhez. Ők mindig is a keveset de drágán elvet vallották, a gondjuk csak az, hogy mostanság már droidos vonalon is vannak prémium telefonok. A Huawei Mate X már van vagy 700 ezer forint, és csak 4500 MAh-os akksi van benne.

A lényeg, hogy bár lehet, hogy a felhasználók örülnének egy nagyobb energiasűrűségű akksinak a mobilban, de megveszik a mostanit is. A gyártók viszont nem biztos, hogy kifizetnék a jobb akksik fejlesztési / gyártási költségeit, mivel a mostani akksikkal is szépen el lehet adni a mobilokat.

gigabursch 2020.01.19. 01:08:17

@rabelais:
Óh Istenem...
Brendel Mátyás és az ezerszer cáfolt fingfényezései...
Be kéne venni a piros pirulát.

droid_ 2020.01.21. 12:53:41

@ZebuLon: mondom a jovedeki termekek csak egy resze energahordozo, annak is csak egy resze autoba valo uzemeanyag. hozzal mar valami szamokat arra amit allitasz. link jo lesz.

ZebuLon 2020.01.21. 15:53:02

@droid_: Elnézésedet kérem, ha félreérthetően fogalmaztam. A pontos költségvetési számok nem is túl lényegesek. Ami lényeges, hogy az üzemanyagokból befolyó adó hatalmas összeg. Az állításod szerint 1000 milliárd körüli a jövedéki adó. Szerintem ez hatalmas összeg. És ha jelentős része kiesik a villanyautós fals támogatási megközelítés miatt, akkor az óriási hiányt fog okozni a költségvetésben, amit máshonnan kell pótolni. Vagy valamilyen módon az elektromos áramra is hasonló jövedéki adókat kell kivetni. Csak ott problémás, mert vagy ráterheled a lakosságra vagy kettős árrendszer lesz, mint anno a szőkített olajnál. Mindkettő problémás.

ZebuLon 2020.01.21. 20:19:35

@midnight coder: "Alapvetően egy hülye hozzáállás, hogy a mobilitásból akarod fizettetni az egészségügyet (és persze Orbán bácsi stadionjait)."

Először is ez nem hozzáállás kérdése. Ellenben tőlem független tény, hogy M.o.-on adóból tartják fenn az oktatásügyet és az egészségügyet is. Ennek az adónak egy jelentős tétele a mobilitásból származik jelenleg, és ha ez az elektromos autók és az üzemelésükhöz szükséges áram átgondolatlan támogatása miatt jelentősen lecsökken, akkor ezt a következményt nyilvánvalóan kezelni szükséges.

@midnight coder: "Ugyanakkor ha igaz, amivel ezt indokolják (a közlekedés okozta károsanyag kibocsájtás hatalmas egészségügyi károkat okoz) akkor nyilván elektromos autók mellett nem lesz szükség ekkora egészségügyre"

Ez annyira nyilvánvaló, hogy az elektromos autó kevesebb környezeti kárral jár? Szerintem, ez egyáltalán nincs egyértelmű. Az egészségügyre sem lesz ez semmilyen kedvező hatással. Ugyanis a fenti cikk és más írások is pontosan azt bizonyítják, hogy a jelenleg tisztán elektromos meghajtású autók egyelőre nem oldják meg a közlekedés okozta környezeti és egyéb problémákat, csak újabbakat generálnak. 1./Nem okoznak kevesebb káros-anyag kibocsátást, csak a kibocsátás helyét tolják át máshova - az erőműhöz meg az akku előállítójához. Eleve az akkumulátor gyártása okoz egy hatalmas emissziót és környezetkárosítást. 2./ Az erőművek, amik a nagy veszteséggel a töltő állomásig szállított villamos energiát megtermelik, szintén szennyezik a környezetet. 3./ A használt akkumulátor megsemmisítése/újrahasznosítása is környezetszennyezéssel jár. 4./ Az átgondolatlanul adott kedvezmények (ingyen parkolás, olcsó töltés, kisebb adó, milliós támogatás a vásárláskor) pedig igazságtalanok és újabb felesleges problémákat generálnak.

Összegezve, tévedés azt hinni, hogy az elektromos autók megoldást jelentenének jelenleg bármire is. Ahhoz még évtizedek kellenek, hogy az alapvető problémákat megoldják.

molnibalage 2020.01.22. 13:24:53

Az egész energiatárolás, mint ötlet grid szinten úgy butaság, ahogy van.
Csak úgy közelítőleg.

forum.htka.hu/threads/villamosenergia-termel%C3%A9s-energiagazd%C3%A1lkod%C3%A1s.631/page-434#post-630969

forum.htka.hu/threads/villamosenergia-termel%C3%A9s-energiagazd%C3%A1lkod%C3%A1s.631/page-434#post-631016

Na, akkor tessék elképzelni, hogy ha bárki töltés formájában akar bohóckodi, ahol nem 10 kWh/kg, hanem 0,15 kWh/kg táján vagyunk. És ez csak a tömeg problémája. Az ár még sehol nincs.
Vicc az egész ötlet.