Egyre inkább úgy tűnik, hogy a még meg sem épített erőművi kapacitást is majd csökkenteni kell, még ha időszakosan is, a fejlődő országok bizonyos területein, írja a Nature. A főleg kőszén alapú ázsiai erőművek egy új nehézség elé néznek: a várható vízhiány miatti teljesítmény korlátozás egyre komolyabb terhet ró az országok hosszútávú terveire.
2030-ra a jelenlegi tervek szerint kb. 400 gigawattnyi kőszén-alapú erőművet akar 11 fejlődő ázsiai ország üzembe állítani. Ez a paksi atomerőmű kapacitásának kb. kétszázszorosa. Minthogy a magyarországi átlagos áramfogyasztás fele nukleáris energiából származik, a teljes ázsiai szénerőmű telepítés kb. 100 Magyarországnyi fogyasztás kielégítésére lenne most elegendő.
Ezen erőművek hűtési rendszere komoly mennyiségű hűtővizet fogyaszt, amelyet a tervek és a szokásos mérnöki megoldások szerint helyi folyókból és tavakból nyernek majd ki.
A mostani környezetvédelmi szabályozások rendszerint az erőművek a szén-dioxid és más szennyezőanyagok kibocsátását helyezik a figyelem középpontjába. Yaoping Wang, a Knoxville-ben található Tennessee-i Egyetem munkatársai azt vizsgálták meg a Nature-ben közölt cikk szerint, hogy vajon elegendő felszíni víz áll majd rendelkezésre az erőművek működéséhez.
A tudományos munka központjában az a kérdés áll, hogy a helyi vízhozam mértékét és a víz átlaghőmérsékletét mennyire befolyásolja majd az esetleges klímaváltozás okozta globális hőmérséklet emelkedés. A kutatási program ezt az átlaghőmérséklet emelkedést 3 °C-on állandósította az ipari forradalom előtti értékhez képest.
A tanulmány szerint a Mongólia, Kína és India területére tervezett hőerőművek esetében a vízhozam mértéke csökkenni fog, bizonyos esetekben jelentősen. Ennek egyenesági következménye, hogy ezek az erőművek az év bizonyos szakaszaiban csak csökkentett teljesítménnyel üzemelhetnek majd.
Azt nem lehet még tudni, hogy a tanulmány hatására megváltoznak-e az erőmű építési tervek. Az ilyen hosszútávú befektetések esetén azonban nehéz az utolsó pillanatban komoly változtatásokat véghezvinni komolyabb költségek nélkül. Ennek egyenesági következménye lehet az, hogy az erőműveket mégis megépítik majd, de az előrelátható teljesítmény kiesés miatt aztán további erőmű kapacitást is kell majd máshol is teremteni, valószínűleg ugyanígy kőszén alapon, hogy a várható fogyasztást az ország ki tudja elégíteni.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.