A törzsutaskártyák hatása

A kibocsátási értékek a vártnál is gyorsabban emelkednek, figyelmeztettek azon repüléssel foglalkozó cégek, amelyek korábbi állásfoglalása szerint a kibocsátási értékeke a vártnál gyorsabban fognak majd emelkedni, írja a New York Times. Ez azt is jelenti, hogy ezen cégen folyamatos, és egyre növekvő nyomás alá kerülnek, hogy valamit ténylegesen is tegyenek ezen értékek csökkentése érdekében.

A Guardian cikke szerint az Angol Királyság területéről 2018-ban indult járatokon az angol lakosság 1%-a volt felelős az utak közel 20%-ért a Department for Transport adatai szerint. A leggyakrabban repülők közül a felső 10% teszi meg a külföldi utak több mint felét, míg a lakosság 48%-a nem repült külföldre a múlt évben.

Az ENSZ Repülőipari Bizottsága szerint 2018-ban az ipar által termelt szén-dioxid kibocsátás mértéke meghaladta a 900 millió tonnás értéket, és ez az érték várhatóan nagyjából megháromszorozódik majd 2050-re. Az International Council on Clean Transportation adatai szerint, amelyek kb. 400 millió repülőjárat elemzésén alapszanak, a globális légiközlekedés kibocsátásának növekedése kb. másfélszerese az ENSZ által előrejelzett értékeknél.

A repülőipari szereplők egyre gazdaságosabban üzemelnek, ez kétségtelen. A vállalatok egyre kevesebbet fogyasztó gépeket vásárolnak, és a bioüzemanyagok terén is — óvatos — lépéseket tettek az elmúlt években.

De a növekvő kereslet miatt a teljes kibocsátás óriásit nőtt, és várhatóan tovább fog növekedni. A légiközlekedés a globális teljes szén-dioxid kibocsátás kb. 2,5%-ért felel, ami töredéke pl. a személyautók által termelt mennyiségnek. A növekedő forgalom miatt 2050-re a légiközlekedés akár a negyedét is kiteheti majd a teljes globálisan kibocsátható szén-dioxid mennyiségének (carbon budget), amivel az átlaghőmérséklet emelkedést 1,5 °C alatt tarthatjuk. Az, hogy pl. Greta Thunberg, a fiatal klímaváltozás aktivista, hajóval ment az ENSZ találkozóra repülő helyett is hozzájárult ahhoz, hogy ez a téma újra középpontba kerüljön.

A légiközlekedés által termelt szén-dioxid kibocsátás növekedését a forgalom növekedése okozza, amelyet nagyrészt az olcsó, fapados, repülőjáratok és az egyre globális szinten erősödő középosztály igényeit kielégítő növekvő turizmus táplál. Az Airports Council International által folytatott tanulmány szerint a világ 30 leggyorsabban növekvő repterei a fejlődő országokban találhatók, közöttük 12 Kínában és Indiában. A gyors növekvés ellenére a tényleges szén-dioxid kibocsátás közel negyede az USA területén, a polgári repülőgépek által történt. A listában az USÁ-t Kína, az Angol Királyság, Japán és Németország követi. Az legszegényebb országok, ahol a Föld népességének fele található, a teljes kibocsátás 10%-ért felel csak.

A tanulmány hangsúlyozta, hogy az országon belüli légiközlekedés jelentős kibocsátást termel, de ezek az utak rendszerint kimaradnak a nemzetközi tárgyalásokból és egyezményekből. Az ilyen belső utak teszik ki a járatok többségét az USÁ-ban, Kínában, Indonéziában, Brazíliában és Ausztráliában.

Különböző kormányok jelentős erőfeszítéseket ígérnek, ha az állami fennhatóság alatt álló légitársaságok üzemanyag hatékonyságának növeléséről van szó. Az ENSZ Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezete három éve elfogadott terve szerint a légitársaságok 2020 után önkéntes alapon kell, hogy elkezdjék a szén-dioxid kibocsátást kompenzálni. Erre különböző megoldások állnak rendelkezésre, a bioüzemanyagok használatától kezdve a kibocsátás közvetlen ellensúlyozásáig (pl. faültetéssel) többféle lehetőségük van.

Néhány kormány ennél is tovább megy, hiszen az emberek is kezdik megérteni, hogy a polgári repülőutak miatt a saját szén-dioxid kibocsátásuk is többszörösére növekszik. Németországban a Zöld Párt jelenlegi tervei szerint az országon belüli légiközlekedést teljesen meg kellene tiltani, hogy a polgári repülés helyett a vasúti közlekedést használják többen, hiszen ennek kilométerenkénti szén-dioxid kibocsátása sokkal alacsonyabb.