Energia és mobilitás zöld szemszögből

A CO₂ eltávolítás körüli felfogásbeli különbségek

2020. július 14. • írta: ZöldEnergia

A nemzetközi szakértők szerint egyre valószínűbb, hogy a Párizsi Egyezményben foglalt átlaghőmérsékleti célok és velük járó kibocsátási normák eléréséhez szükség lesz ipari szintű szén-dioxid felfogási és tárolási technológiákra, vagyis arra, hogy a levegőből vagy kibocsátásra szánt gázokból kivonjuk a szén-dioxidot. Egy új, a Nature Climate Change szaklapban megjelent tanulmány szerint azonban az átlagpolgárok számára ez a technológiai megoldás még nem világos és egyértelműen szükséges. Emiatt várhatóan a széleskörű alkalmazásuk is késhet, aminek egyenes ági következménye lehet, hogy nem tudjuk majd időben teljesíteni a klímaváltozás megállításához szükséges kibocsátási normákat, írja az Anthropocene Magazine.

A kutatók az Angol Királyság és az Amerikai Egyesült Államok területén gyűjtöttek információt 1000 embertől egy webes kérdőíven keresztül. A két országot többek között azért választották, mert mindkét ország gazdasága fejlett, és a jelenlegi kibocsátási szintjük alapján elkerülhetetlen lesz a szén-dioxid felfogás és tárolás bevezetése ahhoz, hogy a vállalt határidőkön belül elérjék a megkívánt nulla kibocsátási szintet. Az eredmények fontos kérdésekre hívták fel a figyelmet.

A megkérdezettek kevesebb mint 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy "tisztességes" vagy "megfelelő mennyiségű" tudással rendelkeznek a szén-dioxid eltávolítási technológiákról a tanulmány szerint. A válaszolók egy része megemlítette, hogy szerintük az ilyen technológiáknak lehetnek káros környezeti hatásai is, és hogy szén-dioxid levegőből való eltávolításával csökkennek majd a kibocsátás tényleges csökkentése irányába tett törekvések. Általánosan elmondható, hogy a megkérdezettek még nem döntöttek végérvényesen a szén-dioxid eltávolítási technológiákról pozitív vagy negatív irányba.

Míg az ilyen széleskörű felmérések rávilágítanak arra, hogy miként gondolkoznak az emberek, ahhoz, hogy megértsük, hogy miért gondolnak így, rendszerint célzott beszélgetéseket kell folytatni. Ez főleg olyan kérdések esetében fontos, ahol még nincs társadalmi konszenzus a megoldásról. Ezért a kutatók ilyen eseményeket is rendeztek hat közösségben: egy nagyvárosban, egy közepes egyetemi városban és vidéki településen mind a két országban.

Az esemény során a résztvevők meghallgattak egy rövid ismertetőt a klímaváltozás elleni küzdelemről és a jelenleg lehetséges megoldásokról, majd három szén-dioxid eltávolítási és tárolási technológiát ismerhettek meg részletesen. A esemény során megbeszélhették a jelenlévőkkel, a szakértőket is beleértve a kérdéseiket, majd a következő napon ismét találkoztak, hogy tovább beszélgessenek a kérdéskörről.

A következő három szén-dioxid eltávolítási és tárolási technológiát tárgyalták meg. Az első esetében bioenergia felhasználást, amelyet gyorsan növekedő, úgynevezett energiaterményekből (angolul energy crops) nyernek, kapcsoltak össze az égetésből származó szén-dioxidot a föld alatt tárolással. A második technológia egy vegyipari eljárást alkalmazó, és közvetlenül a levegőből történő szén-dioxid kivonást kombinálta a tárolással. A harmadik esetében az úgynevezett szilikátos kőzetek karbonátosodási folyamatát felhasználó, kőzetben történő CO₂ tárolást ismertették, ahol a megfelelő felaprított kőzetet termőföldeken vagy a tengerekben szórják ki, hogy az idővel felvegye a levegőből a szén-dioxidot.

Az éghajlatváltozással foglalkozó tudósok nagy része megegyezik abban, hogy ezek a technológiák alkalmasak az változás okát megszüntetni: az üvegházhatást erősítő szén-dioxid szintjének növekedését megállítani. De a technológiák nem nyújtanak megoldást a résztvevők szerint sokkal fontosabb az igazi problémára, vagyis az emberi tevékenységhez köthető eredendő kibocsátás tényleges csökkentésére.

Az események egyik fontos végeredménye az, hogy a résztvevők szemében a szén-dioxid eltávolítás és tárolás alapú megoldások gyakran nem összeegyeztethetők a hosszútávon fenntartható társadalom képével, hiszen pont a fosszilis energiahordozók égetésének folytatását teszik lehetővé. Emiatt a szélesebb társadalmi rétegek talán nem fogják ezen technológiák globális szintű bevezetését támogatni, hacsak nem történik ezekkel egy időben komolyabb eredendő kibocsátás csökkenés is.

Az éghajlatváltozással foglalkozó kutatók szerint, még ha csak részlegesen osztott vélemény is ez, a szén-dioxid eltávolítás fontos szerepet játszhat abban, hogy a mostani kibocsátás csökkentésével időt nyerjünk a tényleges, hosszútávon is alkalmazható megoldások kifejlesztésére és beüzemelésére. Ilyen szempontból is különbözött az eseményen résztvevők nézőpontja: sokak szerint az ismertetett technológiák még nem elég érettek arra, hogy széles körben és nagy léptékben bevezessük őket, vagyis hogy tényleges szén-dioxid kibocsátás csökkenést lehessen velük elérni. [Ez gyakori kritika új technológiák esetében: egyrészt teljesen érthető a bizalmatlanság, másrészt viszont teljesen logikátlan felvetés, hiszen minden új technológia ezzel a problémával küzd a kezdetekben, a szerk.]

A résztvevők által megosztott fenntartások rávilágítanak arra, hogy rengeteg fontos és nem tisztán technológiai alapú kérdést kell tisztázni egy új technológia bevezetése során, és hogy ezek megfelelő megoldása nélkül az alkalmazás késhet vagy akár teljesen lehetetlenné is válhat.

A tanulmány rávilágít arra, hogy érezhető és fokozódó érdeklődés övezi az éghajlatváltozáshoz köthető témákat, és a várható átlaghőmérséklet növekedést csökkentő megoldások bevezetését egyre sürgetőbbnek, egyre kevésbé elhalaszthatónak érzik sokan. Ebben mind a szakértők, mind a résztvevők megegyeznek.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldenergia.blog.hu/api/trackback/id/tr2815991244

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

GyMasa 2020.07.15. 18:46:32

Kár, hogy a CCS-t kihagyták a módszerek közül.
Pont az lehetne az a módszer, amivel a leghatékonyabban lehetne csökkenteni a CO2 kibocsátást, főleg, ha összekapcsolják az időjárásfüggő energiatermeléssel, és mesterséges metán gyártással, amit be lehet adagolni a mostani földgáz elosztó rendszerbe.

turbooo 2020.07.16. 09:37:42

Es mi van a fakkal? Nem az a legegyszerubb es legtermeszetesebb megoldas? Emellett sok egyeb jo tulajdonsagokkal, es mindez evmilliok ota fel van mar talalva? Valaki magyarazza mar el nekem miert nem az erdoket ovjuk es telepitunk meg csillio fat a vilagon? Mint termeszetes co2 es o2 szabalyozo rendszer, allatok novenyek lakhelye, arnyek embernek, foldcsuszamlas fogo, talajminoseg szabalyozo, gombatermelo, fototema, szepsegideal, es meg millio dolog, a vilag egyik legjobb talalmanya. Es nem mellesleg megujulo energiaval mukodik.
Onmagaban, vagy ha tovabbra is akkora seggfej onzo az emberiseg hogy nem csokkenti a kibocsatasat es mindenfele gyors szupermegoldas kell (bar azokhoz meg honnan jon majd a marha sok energia?) akkor is minimum kiegeszito es hosszutavu elheto strategiakent. Ja vagy hogy abban nincs penz? Ez az oka?

gigabursch 2020.07.18. 12:41:14

Már megint ki akarják találni a melegvizet...

@turbooo:
Az, hogy a zseniális és nagyképességű Francia Tudományos Akadémia kitalálta és kikutatta, hogy az erdőtelepítés és az erdőgazdálkodás bruttó/nettó CO2 termelő...

Az, hogy egy vagon szempontot kihagytak (lazaságból, vagy csak olyan franciás tudományosággal) az már senkit nem zavar.
Idehaza ízekre szedte a b@romságaikat a hazai szaksajtóban a hazai tudományos és gyakorlati plénum, de a franciák álalában vannak olyan önfejűek, hogy a saját szellentésüknél szebbet sosem tudnak szagolni...
Hát ezért...
(Bővebben az Erdészeti Lapokban)