Energia és mobilitás zöld szemszögből

Óriási fejlődés szükséges még a nulla kibocsátás eléréséhez

2020. július 09. • írta: ZöldEnergia

A globális nulla szén-dioxid kibocsátási célokat nem fogjuk elérni 2050-ra a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency, IEA) legutóbbi jelentése szerint, hacsak nem történik egy óriási innovációs gyorsulás a következő években, írja a Reuters. A Párizsi Egyezményben elfogadott vállalások szerint 2050-re komolyan le kell csökkenteni a globális szén-dioxid kibocsátást ahhoz, hogy a tervbe vett globális átlaghőmérséklet növekedést tartani tudjuk.

Az IEA új jelentése számba vett kb. 400 új 'tiszta energiával' kecsegtető technológiát. Bár ezek segítségével megfelelő lépéseket tehetünk a nulla kibocsátás célja felé, a jelentés szerint ezek a technológiák önmagukban és összesen nem lesznek elegendőek a célok eléréséhez. A jelentés szerint éles ellentét van a politikusok által elfogadott Párizsi Egyezményben található célok és a technológia mai állása között. Ennek több oka is van.

Az egyik legfontosabb az, hogy vannak olyan ipari és gazdasági szektorok, amelyek kibocsátás csökkentéséhez egyszerűen nem állnak megfelelő (számú és vagy nagyságrendű) technológiák még rendelkezésre. Ilyen szektorok például a hajózás, a közúti teherforgalom, a légiközlekedés vagy a nehézipar néhány fontos ágazata.

Ezen szektorok megfelelő 'szénmentesítése' nélkül esélyünk sincs arra a jelentés szerint, hogy elérjük a klímaváltozás elleni küzdelem céljait, nyilatkozta az IEA vezérigazgatója. Az előttünk álló kibocsátás csökkentés nagyjából felének eléréséhez hatalmas technológiai fejlődés szükséges még a tiszta energia termelés területén is. Akármilyen sokat is teszünk a megújuló energiaforrások kiaknázása terén, ez önmagában még nem lesz elég, és csak ezekkel a technológiákkal nem fogjuk tudni tartani a nulla kibocsátás elérésének célba vett ütemét 2050-ig.

Az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások nem nyújtanak használható alternatívát most a vegyipar, cement és acélgyártás vagy a repülés területén. Ezen ágazatok még mindig arra várnak, hogy új, használható technológiák jelenjenek meg a piacon, amik segítségével az új befektetések a gazdasági megtérülés mellett pozitív változást tudnak elérni a kibocsátás csökkentésben is.

Négy fontos területen van égető szükség ugrásszerű technológiai fejlődésre: az akkumulátorok terén, a szén-dioxid felfogás és tárolás, a bioenergia kiaknázása és az alacsony vagy szén-mentes hidrogén termelés területén. Ezeken a területeken most csak magas költséggel és/vagy alacsony hatásfokkal működő technológiák állnak a rendelkezésünkre.

A jelentés fontos különbséget tesz a feltalálás és az innováció között, hiszen a kettő nem ugyanaz. A globális szinten is számottevő megoldásokhoz a feltalálás nem elég: miután az ötlet kipattan valaki fejéből, még hosszú utat kell bejárnia, mire a laboratóriumi körülmények közül kikerülve a tényleges, széleskörű felhasználásig eljut. Ez az út, amelyet a gazdaságban legalább négy fontos szakaszra bontanak, rendszerint tele van buktatókkal, hiszen gazdasági és pénzügyi, üzleti, technológiai, törvényhozási, képességi és szervezeti okok miatt is elakadhat egy ilyen fejlesztés. A folyamat hosszú éveket, akár évtizedeket is igénybe vehet, és a sikeres végeredmény egyáltalán nem garantált.

A 2020-s év valamelyest kivétel az elmúlt évtizedben, hiszen ebben az évben az emberiség szén-dioxid kibocsátása a globális vírusjárványnak 'köszönhetően' várhatóan a 2019-es évhez képest 8%-kal lesz alacsonyabb az alacsonyabb energiaigények miatt. De nagy valószínűséggel a fogyasztás és a kibocsátás is gyorsan visszatér a járvány előtti szintre, hacsak nem teszünk megfelelő lépéseket ez ellen már most is.

A gazdasági fellendülés során szükség van a megfelelő kibocsátás csökkentési lépések időbeni meglépésére is. A jelentés hangsúlyozza, hogy nincs egy biztos módja a klímaváltozás elleni küzdelem megnyerésének. A nulla kibocsátási célok eléréséhez fontos technológiák nagy része ismert, de nem mindegyik áll készen a széleskörű alkalmazásra. Ha tényleg el akarjuk érni 2050-re a nulla szén-dioxid kibocsátást, akkor a még korai stádiumban levő technológiák fejlesztését is jelentősen fel kell gyorsítani a következő években.

19 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldenergia.blog.hu/api/trackback/id/tr6615987424

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

molnibalage 2020.07.09. 13:28:54

0 CO2 emisszió 2050-re? Ez max. viccnek volt jó. Jelen állás szerint, ameddig a világ atomenergia ellenes kb. a szén --> földgáz átmenet lesz úgy nagyjából elérve. A 0.2 load factor alatti nap és szélerőművek hatása fing a szélben, cserébe jó drágák és senkit nem érdekel, ha nem kell nekik üzemanyag, ha a gyártásuk az, ami környezetszennyző...

ZöldEnergia 2020.07.09. 17:05:05

@molnibalage: Vagyis, ha jól értem, nagyon örülsz annak, hogy az IEA jelentés most felhívta a figyelmet arra, hogy a csak megújuló energiaforrásokon alapuló megoldások nem lesznek elegek, csak nem így akartad megfogalmazni... ;)

molnibalage 2020.07.09. 17:30:59

@ZöldEnergia: A szomorú az, hogy erre a nyilvánvaló tényre fel kell hívni a figyelmet...
Kb. középiskolás fizika és matek elég lenne ennek belátásához...
És a német állam képes volt erre a bugyutaságra elkölteni 500-1000 mrd EUR-t, ÉS leállította a valóban tisztán termelő erőműveinek felé.

Erre mi mást lehet mondani, hogy agyhalottak gyülekezete...?

Szalay Miklós 2020.07.10. 02:37:44

Az egyetlen biztos megoldás a fogyasztás drasztikus csökkentése volna. A vírus most kicsit besegített, megmutatta, hogy szerényebben is lehetne - de mindenki a kezét-lábát töri, hogy mindent gyorsan visszacsináljuk. Reménytelen egy gyülekezet...

Na mindegy, itt egy tömör összefoglaló a globális problémákról, a felmelegedésről:

egyvilag.hu/temakep/078.shtml

molnibalage 2020.07.10. 08:00:41

@Szalay Miklós: Ez a fogyasztás csökkentése vicces duma. Akkor kezdjed azzal, hogy kihúzod a kábelt a falból...

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2020.07.10. 08:03:32

@molnibalage: Már megint a szarjait reklámozza. Undorító ez a manus, hogy mindenhová beöklendezi a linkjét.

HaCS 2020.07.10. 09:05:23

"A globális nulla szén-dioxid kibocsátási célokat nem fogjuk elérni 2050-ra a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency, IEA) legutóbbi jelentése szerint..."

Sem.

Tehát ez azt is jelenti, hogy végre eljött az idő, hogy elkezdjünk felállítani egy (reálisan megvalósítható, a csökkentés és az alkalmazkodás, illetve a károk enyhítésére koncentráló) B-tervet, és arra fókuszáljuk az erőforrásainkat!

Az utópisztikus illúziót a világ 10(-20-50) éven belüli erőszakos kizöldítéséről ill. az időjárás, és a földi rendszerek tudatos(!) befolyásolásáról meg meghagyhatjuk az érdeklődő fotelgondolkodóknak a náluk megszokott díjazás, és elismertség mellett.

nemecsekerno_007 2020.07.10. 09:31:02

A társadalmi nemek meg a LMBTQ kutatások helyett az energiatermelés fejlesztésére kéne inkább költeni. Hacsak az LMBTQ embereknek nem kisebb a CO2 emissziója.

igazi hős 2020.07.10. 09:37:45

@Szalay Miklós: " szerényebben is lehetne" fogalmazni. Mert a népesség tizedét kitevő jómódú és rengeteg energiát fogyasztó USA és Európa farizeusai mondhatják, hogy csökkentsük a fogyasztást, de a nagyon alacsony bázisról induló, viszont meredeken növekvő afrikai és ázsiai fogyasztást nehéz lenne azzal visszafogni, hogy ők ne akarjanak fele olyan jól sem élni, mint mi, mert akkor mindannyiunknak rossz lesz. Ez szimplán röhej.

midnightcoder2 2020.07.10. 09:40:56

@HaCS: Hosszabb távont (= úgy 2-300 év) az emberiségnek mindenképp zöldítenie kell, drasztikusan. Amúgy szerintem fog is, addigra jól visszabombázza magát az ókorba.
Rövid távon szerintem az atomenergia + földgáz + megújuló kombóval előállított áram az elérhető technológia úgy 30 éven belül. Illetve lehet bízni a fúziósban, de az szerintem utópia addig. Amit tenni lehet, az az áramtermelés fenti átalakítása, illetve a közlekedés illetve a szállítás, illetve az ipar elektromosítása.

A másik kérdés az alkalmazkodás vs időjárás befolyásolása. Az előbbi mellett szerintem nemigen lehet megúszni, hogy ne haljon bele pár milliárd ember úgy 50 éven belül. Vagy lehet reménykedni egy nagy vulkánkitörésben, ami megoldja nekünk a problémát pár száz évre. Vagy marad az időjárás szabályozása, illetve hát azt amúgy is csináljuk folyamatosan, csak a fűtés gomb mellett lassan be kellene kapcsolni a hűtést is, ha már a fűtés gombot nem tudjuk letekerni.

midnightcoder2 2020.07.10. 09:51:57

@igazi hős: Másrészt semmit se ér ha egy európai átül autóból biciklire ha közben 10 kínai átül bicikliről autóba. De igen, aki a fogyasztás csökkenésében bízik az annyira okos ember nemigen lehet.

midnightcoder2 2020.07.10. 09:55:18

@igazi hős: Persze ugyanakkor Szalay barátunk nem is annyira okos ember, mert ha az lenne, akkor a világot leíró csodálatos és hatalmas összefoglaló művét nem a blogokon reklámozná kommentekben, hanem odaadná egy könyvkiadónak hogy fordíttassa le az öt legnagyobb világnyelvre és adja is ki ezen és utána élete végéig luxusban élne a világmegváltás utáni jogdíjakból.

odamondó 2020.07.10. 10:04:22

@Szalay Miklós: mindent visszacsináljunk plusz az extra ember mennyiség se fogyjon, hanem mindenki életét mentsük meg bármi áron.

@molnibalage: nyilvánvaló tény ennek ellenére a planet of the humans minden zöld sivítását váltotta ki.

molnibalage 2020.07.10. 10:08:47

@odamondó: A hülyéknek és ostobáknak meg hívőknek mindig fáj, amikor számokkal bizonyítható, hogy mennyire hülyék és ostobák. Ennyi.

HaCS 2020.07.10. 13:07:47

@midnightcoder2:

Csökkentés, alkalmazkodás, károk enyhítése. Így együtt.

Csökkentéssel magában nem fog menni. Változás mindenképp lesz/van. Alkalmazkodni is kell. És nem csak magához a csökkentéshez alkalmazkodni. És végre el kellene kezdeni foglalkozni a károkkal, enyhítésükkel is.

Lehet sipákolni, hogy atyavilág, ha nem csökkkentünk mindent azonnal 0-ra akkor jujuj 20-50 év múlva nagyon nagy bajok lesznek, vagy felfogni végre, hogy nem fogunk mindent 0-ra csökkenteni, nemhogy azonnal, de reálisan a későbbiekben sem. Mert nem megy. Mert jól láthatóan még csak kósza ötletek sincsenek a mikéntjéről.

Ha viszont eljutunk arra a következtetésre, hogy igenis baj lesz, akkor el lehet kezdeni a forgatókönyveket gyártani. Minél többre felkészülni. Lehetőleg megfontoltan, mert a kapkodás akkor sem segít, ha úgy érezzük szorít az idő.

Ami a másik oldala:
Ne gondoljuk, hogy rendszerszinten mérnökösködhetünk a bolygó rendszerével. Hatással vagyunk rá persze. El is szabtuk rendesen. De jelenleg az az elképzelés, hogy az összekevert kétszínű homokot szét tudjuk választani, ha visszafelé keverjük. A természeti rendszerek nem így működnek. De legfőképp nem is látjuk át a rendszert. Az egyensúlyok megbillentek, beállnak/beálltak új egyensúlyi helyzetek, nem fogjuk tudni visszacsinálni. Irányítottan hatásokat megpróbálhatunk elérni, de a mellékhatásokat felmérni sem tudjuk. Még a legnyilvánvalóbbakat is csak utólag.

Brazíliában a közúti járművek nagy arányban etanollal mennek. Ezért a nullemissziós hiperszuper üzemanyagért vágják az őserdőt nagy elánnal. Nem tűnik jó biznisznek. A közlekedés másik nagy csodája a hipermodern 19. századi akku+villanymotor kombináció. 150 év alatt pár ember már megpróbálta a tutit, de majd most... A városon belül, ahol használhatóak ezek a járművek kevesebb (és kevésbé ritka) anyagokból felsővezetéket lehetne húzni. Mindenhová.
A járműgyártóink mindeközben nemlétező terhelési görbékkel hadakoznak, és annyira feszegetik a technológia határait, hogy eljutottunk az eldobható autóig. 5 év után nem a garanciának van vége, hanem az autónak. 2-3 alkatrész ára megegyezik az autó piaci értékével. Drága az alkatrész? Semmit nem ér az autó? Mindkettő? Megvizsgálta valaki, mennyi a károsanyag-kibocsátásuk a mostani autóknak mondjuk 8 évesen? ( A magyar átlag(!) 14-15 év közt van, és növekszik.) Mennyit kopnak az alkatrészek az igénybevételtől?
A rossz marketingje miatt most bezárjuk a valaha volt legnagyobb energiasűrűségű, fajlagosan legtisztább energiatermelő egységeinket. Az atomerőműveket. Az oroszok meg (szerencsére) építenek úszó egységet, hogy energiát tudjanak oda vinni, ahol szükség van rá. Ha esetleg túl hideg lenne, vagy túl meleg, vagy esetleg tengervizet kéne bepárolni ivóvíznek...

Fel sem tudom sorolni hány ostobaságot követünk el hirtelen ötlettől vezérelve.

Reális forgatókönyv, reális célok. Oda sok fejlesztési erőforrás. És nagyon nem kéne a kapkodás. Mert sokszor elég fullba toljuk a ...

HaCS 2020.07.10. 13:37:59

@midnightcoder2:

És még egy dolog.

Azt nagyon jól látod, hogy nem a természet lesz, ami jó eséllyel a vesztünket okozza, hanem mi magunk. A reális veszély, hogy nem nézünk szembe a változással, majd amikor jön mindenkit okolva halomra gyilkoljuk egymást.
Ha mint civilizáció nézem még arra is lehetne tervünk ezen az időtávon(20-50 év), hogy a partmenti városokat áttelepítsük(persze ez utópia). Ha a partmenti országok vezetői piros gombokat nyomkodnak, arra nem igazán...

midnightcoder2 2020.07.10. 15:53:59

@HaCS: "Ne gondoljuk, hogy rendszerszinten mérnökösködhetünk a bolygó rendszerével."

Most is ezt csináljuk, csak rossz irányba. Illetve, vicces módon, egy ideig nem csak. Mert amíg kén is volt az üzemanyagban, addig a globális felmelegést kompenzálta valamennyire a légkörbe került kén. Csak aztán a savas esők miatt kivontuk a ként az üzemanyagokból... Most a következő lépésként az óceánjárók üzemanyagából is kivonjuk. Pár év múlva jön majd a hír, hogy hirtelen megemelkedett a globális felmelegedés üteme...

Amúgy semmi mást nem kellene csinálni, csak amit a természet maga is, pár milliárd éve, persze lehet hogy lehetne jobb anyagot is erre, mint a vulkáni hamu...

"Irányítottan hatásokat megpróbálhatunk elérni, de a mellékhatásokat felmérni sem tudjuk."
Miért, a nem beavatkozás hatását fel tudjuk mérni ?

"150 év alatt pár ember már megpróbálta a tutit, de majd most..."
Mondjuk 150 éve azért nagyon nem voltak ilyen akkumlátorok. Hogy vannak, az annak köszönhető, hogy az elmúlt 20 évben elkezdtek akksit fejleszteni a cégek. És kb. addig tartott, amíg eljutottunk a mobilba pont elég akkumlátorokig. Innen viszont mobil vonalon már nem megy tovább a fejlesztés, egyszerűen azért, mert nincs fizetőképes kereslet mobil vonalon a jobb akksira. A userek egy része persze nyilván örülne ha megháromszorozódna az akksi kapacitás, de mivel simán megveszik az IPhone-t akkor is, ha naponta kell tölteni, így ezen a vonalon senki sem fog ebbe pénzt tolni.

Az autó viszont más tészta. Ahhoz legalább 3x ekkora kapacitású akksi kellene, ráadásul jóval olcsóbb is. Ergo a fejlesztés újra indul. És sokkal jobb, ha az autógyárak ebbe tolják a pénzt, mint hogy a fizikai korlátait rég elért ősi robbanómotorokat próbálják tovább csiszolni úgy, hogy fél liter fogyasztáscsökkenésért beletolnak egy egész számítóközpontot, és olyan mechanikát ami 10 éven belül garantáltan gallyra megy.

midnightcoder2 2020.07.10. 15:55:20

@HaCS: "A reális veszély, hogy nem nézünk szembe a változással, majd amikor jön mindenkit okolva halomra gyilkoljuk egymást."

Még csak ez sem kell hozzá. Az egyik oldalon vannak a nyusziként szaporodó fejlődő országok, a másik oldalon pedig egy rakás hópelyhecske Európában és az USA-ban is.

gigabursch 2020.07.13. 21:16:56

@midnightcoder2:
Akárhogy is nézzük, az autó aksiknál a fő gond, hogy
- általánosan kicsi a kapacitása
- de ehhez mérten b@romi drága
- rendkívül környezetszennyező a teljes életpálya ciklusa
- relatíve lassú a töltése
- combos töltésnél meg felizzanak a kábelek és
- egy teljesen új áramirányító rendszer kell hozzá,
- amihez további erőmű kapacitás szükségeltetik
- ami nagy eséllyel további CO2 tobzódást hoz magával.

Szóval:
Van itt műszaki, közgazdasági, ökológiai, társadalomtudományi, stb. kihívás bőven...