Az atomenergia lehet, hogy még nem halott, de nem érzi magát teljesen jól. Nem igazán a nagy hírt kapó balesetek, hanem inkább az egyre szigorodó előírások, az egyre növekvő költségek, egyre hosszabb (és folyamatosan hosszabbodó) építkezések miatt, mivel a nyereség, mikor végre áramot termel egy új erőmű, sokkal később jelentkezik és rendszerint kevesebb a tervezettnél. Az évek során az alacsonyabb befektetői kedv, a rendelkezésre álló állami tőke egyre csökkenő mennyisége és az egyre nehezebben elérhető közvetlen tudás mennyisége az atomenergia ipart fokozatosan egyre hátrányosabb helyzetbe sodorta.

Annak ellenére, hogy egyre több ország és vállalat próbál meg hathatós változásokat eszközölni a klímaváltozás elleni küzdelem részeként, az atomenergiai cégek — egy alacsony szén-dioxid kibocsátással járó, de óriási energiasűrűséget előállítani képest technológiát képviselő ágazat — folyamatosan a túlélésért küzd, írja a Wall Street Journal. A nukleáris energiatermelés szószólói szerint az atomenergia csak minimális szén-dioxid kibocsátással jár és sokkal komolyabb mértékben kell majd ezt az energiaforrást kiaknázni ahhoz, hogy ténylegesen abba tudjuk hagyni a fosszilis energiahordozók felhasználását.

De a halálos balesetek, pl. Csernobil vagy Fukushima, továbbra is ott élnek a közös emlékezetben, jövőbeli hasonló eseményeket előrevetítve. "Az összes ilyen balesetnek komoly következményei voltak, de egyik sem végződött a lehető legrosszabb módon", nyilatkozta a Greenpeace Németországi ágának atomenergia szakértője, Shaun Burnie. "A nap- vagy szélenergiával nem tudjuk az emberiséget elpusztítani, akkor meg miért kockáztatnánk feleslegesen, ha a gazdasági számok jelenleg nem adódnak össze?"

Kétségtelen, a befektetők nem örülnek az atomenergia jelenlegi helyzete miatt. Az Électricité de France SA (EDF) — a világ legnagyobb atomenergia termelője — részvényeinek ára kb. a harmadával csökkent 2019-ben. Az EDF, amely összesen 73 atomerőművet üzemeltet világszerte, óriási adóssággal és egyre növekvő fenntartási költségekkel küzd, miközben az új befektetéseket tovább kellett késleltetnie.

Az EDF jelenleg építés alatt álló angol projektjének, Hinkley Point C (lásd a képet fent), üzembelépési dátumát 2025-re tolták ki a sok késés miatt, a közel 2 milliárd dolláros többletköltség mellett. A francia Flamanville 3 projekt késése közel egy évtizedes lesz várhatóan, miközben a költségek az eredeti tervekhez képest megháromszorozódtak.

Az amerikai atomerőműveket tervező Westinghouse Electric Co. és az erőműveket üzemeltető FirstEnergy Solutions Corp. nemrégen fejezte be a csődeljárást (chapter 11), amibe az elhúzódó építkezések és az alacsony földgáz és megújuló energiaárak miatt került. A Westinghouse még 2017-ben került csődeljárás alá négy atomreaktor építése során keletkezett több milliárdos költségnövekedés miatt. FirstEnergy Solutions pedig az Ohio állam által nyújtott egymilliárd dolláros mentőöv segítségével menekült meg, legalább is egy ideig, hiszen a vállalat szerint az atomerőművei egyszerűen nem elég nyereségesek ahhoz, hogy tovább működtessék őket.

A Westinghouse Electric vezérigazgatója szerint nem csak a magas tőkeigény az oka a jelenlegi nehézségeknek. Az érem másik oldala az áram árának bizonytalansága. Hagyományosan az atomerőművek építéséhez szükséges magas tőkeigényt a biztos és rendszerint fix áron tartott áram eladásával ellensúlyozták. Az olcsó földgáz (palagáz) és az egyre nagyobb teret nyerő megújuló energiaforrásokon alapuló áramtermelés, és annak olcsósága, miatt azonban a fenti egyensúly megbomlott. A földgáz ára 2019-ben több mint 20%-kal csökkent az USA területén, amivel az egyik legrosszabban teljesítő árutőzsdei befektetési formává változott [a fogyasztók nagy örömére, a szerk.].

A változó áramár és a gyenge politikai támogatottság miatt nagyon nehéz a megfelelő befektetőket megtalálni és a projektek idejére meg is tartani. Az építkezések időtartamát és költségét egyre nehezebb megbecsülni (és azokat valamilyen szinten betartani). Egy atomerőmű esetében hatalmas a kezdeti költség és hosszú az építkezés, ami miatt a privát befektetők nem vagy csak alig jönnek számba a nemzeti befektetőkhöz képest.

Az egyre csökkenő számú építkezések miatt a technológiát életben tartó és tovább fejlesztő szellemi tőke is megállíthatatlanul zsugorodik, aminek egyeneságú következménye, hogy a projektek egyre kevésbé magától értetődőek és egyre több új projektet kezelnek "egyszeri prototípus"-ként.

Az éves szinten atomenergiával előállított áram mennyisége 2000 és 2017 között 13%-kal csökkent a fejlett országokban az International Energy Agency adatai szerint. Kína, a világ második legnagyobb gazdasága, termelte az atomenergia alapú áram több mint kétharmadát ebben az időszakban. Ennek ellenére az atomenergián alapuló áramtermelés még most is jelentős, világ méretben a második helyen áll az alacsony szén-dioxid kibocsátással járó energia típusok között.

Az atomenergia visszaszorulásának egyenesági következménye lehet egy nagyobb szén-dioxid kibocsátással járó átmeneti állapot, amely során 2040-ig közel 4 milliárd tonna extra szén-dioxid kibocsátással kell majd számolnunk az IEA múlt évi jelentése szerint. Ez azt is jelenti, hogy a szénmentesítési költségek tovább nőnek majd a fejlett országokban, akár 1.8 billió (trillion) dollárral 2040-ig. Arról nem is beszélve, hogy az atomenergia kiesése várhatóan komoly energiahiányt is okoz majd, amelyet majd nap- és szélenergia alapon kell majd előre láthatólag biztosítani [hacsak nem akarunk a fosszilis energiahordozókhoz visszatérni, a szerk.].