Energia és mobilitás zöld szemszögből

A napenergia alapú áramtermelés húzó ereje

2019. november 22. • írta: ZöldEnergia

Az International Energy Agency (EIA) legutóbbi jelentése szerint a napenergia újabb lökést ad majd az elkövetkező öt évben a megújuló energiaforrásokon alapuló áramtermelés kiterjedésének. A 2019 és 2024 közötti időszakban a napenergia által vezetett megújuló energiaforrások közel 50%-kal növekednek majd. Ez a 1200 GW-nak megfelelő növekedés nagyjából az Egyesült Amerikai Államok mostani teljes áramtermelésének felel meg. A napenergia növekedésbeli részesedése közel 60% lesz, míg a szárazföldi és tengeri szélenergia kb. a negyede.

A tengeri szélenergia 4%-kal járul hozzá a növekedéshez, amivel a meglévő kapacitás háromszorosára növekszik 2024-re, az európai, kínai és amerikai piacon érzékelhető érdeklődés miatt. A bioenergia a tengeri szélenergiához hasonló növekedést mutat majd, főleg a kínai, indiai és európai piacokon történő terjeszkedésével. A vízenergia lassabban növekszik ebben az időszakban, de még így a teljes növekedés közel 10%-ért felel majd.

A Renewables 2019 jelentés "felgyorsított" ütemterve szerint a teljes növekedés 26%-kal több lehet, mint az alapállapot, nagyjából 1500 GW-nak megfelelő áramtermeléssel. Ez a felgyorsított program akkor lehetséges, ha legalább három mostani kihívást sikeresen kezelnek: 1) a törvénykezés és előírások területén észlelhető tétovázást, 2) a fejlődő országokhoz kapcsolható magasabb kockázati tényezőket, és 3) a szél és napenergia megfelelő integrálását bizonyos országokban.

Kína hozza a teljes megújuló energiaforrásokon alapuló kapacitásnövekedés 40%-t az elkövetkező öt évben. Az ezévi EIA előrejelzés megnövelte a kínai becslést a múlt éves jelentéshez képest, ami a fejlődő rendszer szintű integrálásnak, a kevesebb abbahagyott projektnek és a fokozódó versenyhelyzetnek köszönhető.

A jelentés optimistább az Európai Unió területén történő befektetésekkel szemben is, a növekedő árverezési területeknek és a vártnál gyorsabban növekedő elosztott napelemes áramtermelésnek köszönhetően, amivel a tagállamok a meglévő szén-dioxid kibocsátási kvótákat próbálják meg teljesíteni. Az USA területén nagy hajrában próbálnak meg több nagyléptékű projektet befejezni azelőtt, hogy az föderális támogatások időszaka bezárul. Eközben a vállalatközi áramvásárlási egyezmények (power purchase agreements) és az állami szabályozás is lökést ad várhatóan majd a fejlődés fenntartásához.

Az elosztott (disztribúciós) napenergia termelés egyre nagyobb teret nyer. Otthoni, kereskedelmi épületek és ipari telepítések mind hozzájárulnak ehhez a növekedéshez. Főleg a magánszemélyek számára jelent új lehetőséget az otthoni áramtermelés, és a felesleg hálózatnak való eladása, amely mindemellett komoly kihívásokat is jelent a áramhálózat kezelőinek. Az elosztott napenergia termelés közel 320 GW teljesítményt jelent a tanulmány alapesetében, ami a teljes napenergia termelés növekedés közel fele, nagyjából a szárazföldi szélenergia növekedés mértékének megfelelő növekedés. Ezzel a teljes kapacitás 2024-re 500 GW fölé növekszik majd alapesetben (600 GW fölé a felgyorsított model szerint).

A kínai fejlesztések a teljes elosztott napenergia növekedés közel felét teszik majd ki, ezzel megelőzve az Európai Unió teljes kapacitását már akár 2021-ben. Ennek ellenére az EU-s növekedés is várhatóan tovább fokozódik a törvényhozási hátszélnek és a várható nyereségeknek köszönhetően. A távol-keleten, bár Japán továbbra is vezető szerepet játszik, India és Korea lesznek majd a növekedés hajtóerői. Az észak-amerikai elosztott napenergia növekedése 2019 és 2024 között kétszer olyan gyors lesz, mint 2013 és 2018 között, főleg az USÁ-nak köszönhetően.

A megújuló energiaforrásokon alapuló hőtermelés is közel 20%-kal nő majd 2019 és 2024 között. Az épületek fűtésére fordított energia fedezi majd a növekedés több mint felét. Ebben az időszakban Kína, EU, India és az USA teszi ki majd a teljes kapacitásnövekedés fogyasztásának kétharmadát. A növekedés ellenére a teljes hőtermelés megújuló energiaforrásokon alapuló termelése 2024-re csak 12%-ra növekszik a jelenlegi 10%-ról. Ez a terület továbbra is kihasználatlan marad, a klímaváltozás csökkentésére irányuló törekvések ellenére.

A megújuló energián alapuló áram hőtermelésre való felhasználása ezen kevés növekedés közel 40%-t teszi ki. De a bioenergia marad a hőtermelés legfontosabb energiaforrása 2024-ig, ahol a növekedés centruma az iparban található, az indiai, kínai és európai piacokon.

A teljes bioüzemanyag termelés 25%-kal nő majd 2024-re. A gyártókapacitás 2018-ban nőtt a leggyorsabban ezidági a brazil bioetanol gyárak beindulásakor. Az elkövetkező időszakban a növekedés közel fele Ázsiában lesz, ahol a bioüzemanyagok kvóta növekedése mind az üzemanyag termelés függetlenségének megteremtéséhez, mind a levegő szennyezettségének csökkentéshez köthető. A bioüzemanyagok mellett a transzport szektorban a megújuló energián alapuló áramtermelés is közel 10%-ot ér majd el, amely növekedés szinte kizárólag Kínához lesz köthető.

Kína lesz várhatóan a legnagyobb bioüzemanyag gyártókapacitást növelő ország a következő években. Ennek alapköve a 10% bioetanol szabvány egyre több provinciára való kiterjesztése a belső piaci termelés növekedésével egyetemben. Brazília szerzi meg a növekedés második helyét, a Renovabio program 2020-as indulásának is köszönhetően. Abszolút értékben még mindig az USA és Brazília marad a legnagyobb bioüzemanyag termelő ország 2024-ig.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldenergia.blog.hu/api/trackback/id/tr5215309850

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.