Energia és mobilitás zöld szemszögből

Az ipari hőtermelés klímaválsága

2019. november 12. • írta: ZöldEnergia

A klímaaktivisták kedvenc érve, hogy minden fontos megoldás a rendelkezésünkre áll, csak a politikai elhatározás hiányzik ahhoz, hogy komoly lépéseket tegyünk a klímaváltozás megfékezésére. Bár a törvénykezés szempontjából ez az állítás igaz, hogy van jó néhány megoldás, amivel már lehetséges valamilyen eredményeket elérni, technológiai szempontból az állítás sajnos téves, írja a Vox.

Az igazi klímaváltozást megállító lépésekhez tényleges nulla kibocsátást kell elérni, amit aztán effektív negatív kibocsátássá kell változtatni rövid időn belül. Ez azt jelenti, hogy mindent szénmentessé kell tennünk. Minden iparágat. Minden jelenlegi tevékenységet, amely most még fosszilis energiahordozókra épül.

Az a jelenlegi aggasztó valóság, hogy vannak olyan iparágak és ilyen fosszilis energiafelhasználási területek, amelyek esetében még az sem világos, hogyan nézne ki egy működő szénmentes megoldás. Ez a kérdéskör messze túlmutat a közlekedéssel kapcsolatos témákon: az elektromos autókkal ezeket a problémákat nem fogjuk megoldani.

Vegyük példának az ipari hőtermelést.

Mégpedig az extrém magas hőmérsékleteket, amelyek segítségével állítjuk elő az acélt és a cementet. Ezek az iparágak nincsenek a figyelem középpontjában, pedig nagyon fontosak. A nehézipar a teljes szén-dioxid kibocsátás nagyjából 22%-ért felel jelenleg. Ennek a kibocsátásnak 42%-a — a globális kibocsátás 10%-a — magas hőmérsékletű kohók és égetőkamrák működéséből származik, amelyek a cement- és acélgyártás vagy a petrokémiai folyamatok során kulcsszerepet játszanak.

A nehézipar 10%-os részesedése a globális szén-dioxid kibocsátásban nem elhanyagolható mennyiség. Összehasonlításképpen: ez a 10% több, mint az autók által termelt teljes szén-dioxid mennyiség (6%) és a repülés által kibocsátott teljes mennyiség (2%) összesen!

Gondoljunk csak bele, hogy mennyit hallunk az elektromos autók szükségességéről vagy a repülés által okozott problémákról és a hozzájuk köthető kibocsátott szén-dioxid mennyiségről. És most abba, hogy mennyit hallunk a nehézipar hőigényéhez köthető szén-dioxid kibocsátásról...

Nem sokat, vélhetően. Pedig a jelenlegi állapotok alapján ezek a folyamatok szinte kizárólagosan fosszilis energiahordozókat használnak fel, és nincs komolyan vehető, ipari szinten is használható alternatívájuk.

Rengeteg oka van annak, hogy az ipari szintű, magas hőmérséklet előállításának szénmentesítése komoly technológiai és üzleti kihívás. És a legelgondolkodtatóbb része a problémának az, hogy még el sem kezdtünk a megoldásokon igazán dolgozni.

Két új tanulmány azonban megpróbálja a figyelmet erre témára irányítani a Columbia-i Egyetem Center for Global Energy Policy (CGEP) thinktank-jétől. Az első, Zhiyuan Fan és Ke Tang tollából az iparágak számára jelenleg elérhető technológiák helyzetét tárgyalja. A második, amely az Innovation for Cool Earth Forum-mal (ICEF) együttműködve született, a elkövetkező években szükséges technológiai és törvénykezési lépéseket tárgyalja részletesen.

Az egyik legfontosabb oka annak, hogy miért nem lehet igazán szinte semmit sem hallani a nehézipari hőtermelésről az, hogy a hétköznapi fogyasztók számára ez nem fontos termék. Ez az szegmens néhány, csak ipari körökben ismert cégből áll, amelyek nem is törekszenek nagyobb nyilvánosságra. Az autóiparral vagy áramellátókkal szemben ennek a szegmensnek nincs is meg a lehetősége, hogy kisfogyasztókkal érintkezzen. Vagyis a rájuk vonatkozó rendelkezések csak központi, nemzeti vagy nemzetközi egyezmények alapján születnek és módosulnak, a nyilvánosság szinte teljes mellőzésével.

Az ipari hőtermelés legnagyobb fogyasztói a cement-, acél-, üveg- és műtrágyagyártók a petrokémiai üzemek és olajfinomítók mellett. Ezek az iparágak három fontos tulajdonsággal rendelkeznek.

Először is mindegyikük a nemzetközi alapanyag kereskedelem része, vagyis az áraik nagyrészben nem helyi tényezők, hanem nagyobb piaci szegmensek mentén és globális okok hatására változik. Ezek az iparágak globális szinten és magasan optimalizált anyagforgalommal (supply chain) és alacsony nyereséggel működnek. Ha a nyereségük nemzeti okok miatt csökkenne (pl. különadók miatt), viszonylag könnyen tudnak más kedvezőbb gazdasági eredményeket biztosító piacokra kiterjeszkedni.

Az acél- és cementipar rendszerint nemzeti fontosságú szakág, és a fenti okok miatt rendszerint a "szent tehén" státuszát élvezi politikai téren vagy szabványok vagy előírások szempontjából. Ennek egyik legkézenfekvőbb bizonyítéka az, hogy a nemzeti acél, cement, alumínium, vegyipari és olajfinomító vállalatok rendszerint környezetvédelmi és/vagy szén-dioxid kibocsátási kiváltságoknak örvendeznek, még olyan országokban is, amelyek egyébként komoly előírásokat követelnek más iparágaktól.

Másodszor, ezek az iparágak rendszerint 20 és 50 év közötti befektetéssel számolnak a termeléshez szükséges berendezések és gyártósorok élettartama miatt. Ezek hosszútávú befektetések, viszonylag alacsony megtérüléssel. A meglévő gyárak közül keveset fognak bezárni, főleg a fejlődő országokban, ami miatt a jelenleg is alkalmazott technológiák lecserélése nem lesz magától értetődő. Minden olyan technológia, amely a jelenlegi ipari megoldásokkal kompatibilis, előnyt élvez majd a váltás során.

Harmadszor pedig, a működési elvárások egyszerre nagyon szigorúak és rendkívül változatosak ezekben az iparágakban. A közös ismérvük az, hogy magas hőmérsékleten kell nagy mennyiségű hőt leadniuk folyamatosan, megbízhatóan és állandó (vagy alig változó) mennyiségben. Meghibásodás és a vele járó termelés kiesés rendszerint rendkívül magas költségeket von maga után.

Mindezek mellett az iparágtól függően rendkívül specializált megoldások vannak jelenleg alkalmazásban. Például a vas és acélgyártás során alkalmazott koksz (előizzított és tisztított kőszén) feladata nemcsak a hőtermelés, de egyben a koksz a kémiai redukáló ágens, ez tartja a vasércet a megfelelő helyen a kohóban, és biztosítja a porozitást ahhoz, hogy az égéstermékek el tudjanak távozni és az olvadt fém lefolyhasson a kohó aljába a csapolójáratokhoz. Ha tehát valaki a kőszén alapú kokszot akarja kiváltani egy szénmentes megoldással, nemcsak a hőtermelést kell megoldania, hanem a sor másik fontos szerkezeti és működési feladatot is egyben.

A cementégetés vagy a vegyipari, olajfinomítási vagy üveggyártási folyamatok mind másfajta megoldásokat követelnek. Emiatt aztán nincs olyan technológia, amely egymagában megoldást tudna kínálni ezen iparágak összesített igényeinek. Mindemellett, ha találunk is egy vagy több megoldást, ezek költsége csak minimálisan növelheti a teljes költségalapot, hiszen a nemzetközi ultrakompetitív piacon ez könnyen okozhatja egy cég csődjét.

Ezekre a problémákra jelenleg nincs ipari szinten alkalmazható általános megoldás vagy csak kezdeti állapotban levő részmegoldások találhatók. A leggyakrabban emlegetett ötletek közül a hidrogén felel meg a hőmérséklet, rendelkezésre álló mennyiségek és felhasználhatóság szempontjából. Azonban a hidrogén (még) költséges és minél inkább "zöldebb", annál drágább megoldás jelenleg.

Mik a hosszútávú esélyeink az ipari hőtermelés szénmentesítésére? Ezt a következő posztban tárgyaljuk majd.

25 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldenergia.blog.hu/api/trackback/id/tr9915298728

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szalay Miklós 2019.11.12. 22:28:54

Egy földönjáró elemzése az újabb klímatörténéseknek (ENSZ konferencia, Greta Thunberg, stb...):

egyvilag.blog.hu/2019/10/24/egyeb_2019_klimavaltozas

+ Egy tömör összefoglaló a globális problémákról, a felmelegedésről:

egyvilag.hu/temakep/078.shtml

A lényeg: fékezni kellene, visszavenni a termelésből, a fogyasztásból, és igen, a jólétből. (Nyilván azoknál, akinél van miből.) Ha mást nem, időt nyernénk vele.

flydomi 2019.11.12. 23:16:56

@Szalay Miklós:
Ha idot nyersz,jobb lenne?
2050-re 9,5 milliard emberel szamolnak.A tobbi eloleny nincs benne.....Mellesleg mar a mostani rendszer is ingatag.(gazdasagilag-politikailag,stb)
Koszonheto a politikai-vallasi-stb eszmeknek is.Az ember on-es "mas faj" pusztito.Ezen mar az ido sem segitene.A termeszet nem volt hulye.Sokmindent adott,de a limitet betartotta.Az ember ezt meg kihasznalta eleg csunyan,es a mohosaga,kapzsisaga,istent jatszo szerepe miatt most megkapja jutalmat.

Dread Naughty 2019.11.13. 00:44:56

Ez ez egész apokaliptikus vallásotok annyira nevetséges.
Ti balos-kultúrmarxista majmok mindent olyan felsőbbrendűen közelítitek meg, aztán basztok elolvasni a szakirodalmat.
Szélerőművek és a kis fogyatékos Gréta elqrt álmai... naná.
Csináljatok élőláncokat az atomerőművek köré, az majd életeket ment.
Állítsátok le a nehézipart, úgyse fog hiányozni senkinek.
Öljük meg az állatokat és együnk inkább mint répaburgert, az megmenti a Földet.
Hülyék vagytok ti mind, csak épp nem forogtok...

Alick 2019.11.13. 02:00:36

Lehetséges, hogy a CO2 szintjének nincs köze a klíma melegedéséhez:

rclutz.wordpress.com/2017/05/17/the-curious-case-of-dr-miskolczi/

...és persze más gázok sokkal nagyobb mértékben felelhetnek az üvegházhatásért.

tpl 2019.11.13. 03:25:27

Ráadásul az sem bizonyított, hogy milyen mértékben illetve egyáltalán van-e jelentős hatása az emberi tevékenységnek a klimaváltozásra. A Föld klímája állandó változásban van és a változás minden Földlakóra kihat. Magyarán megyünk a levesbe, akármit ia csinálunk a fránya co2-vel.

midnight coder 2019.11.13. 07:02:43

@flydomi: Ez faszság. Az emberiség ugyan még egy darabig szaporodik, de a civilizált részen már régen fogynak a népek, csak a négerek tolják a létszámot, de arrafelé is csökken a tendencia. Ráadásul az egy ember eltartásához szükséges erőforrások erősen függenek a technológiától. Minél primitívebb, annál nagyobb az ökológiai lábnyomod. A legnagyobb a vadászó-gyűjtögető embernek volt. A mezőgazdaság megjelenése hozta el, hogy egy-egy területen hosszabb távon életben maradjon nagyobb népesség. És ennek a technológiájának a fejlődése tette lehetővé a nagyobb népszaporulatot, és az egyéb technológiák fejlesztését - amik viszont a népszaporulat ellen hatnak.

midnight coder 2019.11.13. 07:10:27

@Szalay Miklós: A jólét visszafogása azért nem megoldás, mert egyrészt az a szaporodás fokozásához vezet, másrészt környezetvédelem csak ott van, ahol jólét is. Az az ember, aki nyomorog pont magasról szarik a környezetre. A környezetvédelem a fejlett nyugati országok úri huncutsága, a csóró országok max. akkor tesznek ilyet, ha jó PR-t akarnak a fenti országok felé, illetve ha a természeti környezetüket bevételi forrásnak akarják használni (turizmus).

Amivel el lehetne halasztani a katasztrófát, az nem a termelés visszafogása, hanem a Föld klímájának mesterséges hűtése. Ezzel lehetne nyerni pár száz évet, ezalatt össze lehet hozni a szükséges technológiai változásokat, és a szükséges társadalmi változások is összejönnek. Csak ennek az előkészítését már most el kellene kezdeni. Mert a dologra biztosan szükség lesz: 30 éven belül garantáltan nem fog az emberiség 0 CO2 kibocsájtást produkálni. Európa és a többi fejlett ország esetleg - bár igazán ott sem látom még, hogy hogyan lehetne a napelemekkel nyáron termelt energiát télire eltenni - ráadásul a mostani napelemes technológia sem teljesen fenntartható hosszabb távon. Az utóbbit jó eséllyel meg fogjuk oldani 30 éven belül, az elõbbit erősen kétesélyesnek látom. És akkor még mindig ott a kérdés, hogy mikorra jut ez el a fejlődő országokba.

Mr. Hyde 2019.11.13. 07:21:02

Az egyetlen logikus lépés a késztermékek és az élelmiszer globális kereskedelmének visszafogása, azok helybeni előállítása lenne.

Tartósabb, javítható termékek kellenek.

Ezek radikálisan csökkentenék a mindenféle szennyezést és lehetőséget adnának a térségeknek, hogy a társadalmi válságot kezeljék.

Midnight Run 2019.11.13. 09:36:48

@Mr. Hyde: Ez sem feltétlenül igaz. Pont egy német filmet láttam arról, hogy egy új-zélandi alma ökológiai lábnyoma kisebb, mint egy németé. A szállítás a tengeren olcsó és kevesebb CO2-val jár, mint a helyben termett német alma hütőházakban való tárolása. Ez igaz télen a paprikára vagy a zöldségre is (marokkói szemben holland üvegház), az persze kérdéses, hogy tényleg kell-e télen ilyet fogyasztani.

Midnight Run 2019.11.13. 09:40:24

@midnight coder:
Minél prímitivebb, annál nagyobb az ökológiai lábnyom sajnos nem igaz. Pont az ellenkezője állja meg a helyét. Egy amerikai 300 GJ energiát használ fel, egy etióp meg 2-t, egy kínai 90-et (Mao alatt még 15 volt).

A jólét visszafogásáról meg annyit, hogy a világ népességének 10%-a termeli a CO2 50%-át. Pont a napokban lehetett olvasni arról, hogy mennyi CO2-t termelnek a hollywoodi celebek. Na lehet, hogy itt kéne megfogni a dolgokat inkább. Miért kell annyit repkedni mondjuk? Tényleg ez hoz boldogságot?

midnightcoder2 2019.11.13. 09:54:08

@Midnight Run: Ne keverd össze az ökológiai lábnyomot a CO2-vel. Az ökológiai lábnyom arról szól, hogy mekkora terület kell az adott életmód fenntartására. Nos, ha vadászatból és gyûjtögetésbõl akarsz megélni, akkor hatalmas. Ezért is nyertek anno a mezõgazdasági civilizációk. A mezõgizda élete 100x szarabb volt mint a vadászé: egész nap monoton gürcölt a földeken, a sokkal izgalmasabb vadászat helyett. A kajája is sokkal rosszabb volt, amitõl betegesebb is volt. Még csak biztosabb sem volt a megélhetés. Amivel többet tudott a mezõgazdaság, az az, hogy egy adott területen sok-sok ember élt, ez pedig nagy létszámú hadsereget jelentett.

"A jólét visszafogásáról meg annyit, hogy a világ népességének 10%-a termeli a CO2 50%-át. "

Ja. És azt a technológiát is, ami lehetõvé teszi a maradék 90%-nak az életben maradást. Cserébe a maradék 90% produkálja a népességnóvekedést.

Midnight Run 2019.11.13. 10:10:09

@midnightcoder2:
Nyilván a mezőgazdaság nagyobb népsűrűséget tett lehetővé, mint a vadászat, de azért ebben volt egy másik ok is, ami miatt így döntöttek a népek, az pedig a bizonytalanság, ami a vadászó-gyűjtögető életmód hozott magával. Szóval nemcsak kellemetlenséget vettek a nyakukba.
Az ökológiai lábnyomot én messze nem tenném egyenlővé azzal a területi igénnyel, ami szükséges egy ember életbe maradásához. Az igaz, hogy kevesebb terület kell ma az élelmiszer termeléshez a nagyobb termésátlagok, modern mezőgazdaság és a műtrágya használat miatt, de vedd azt is figyelembe, hogy nagyobb koncentrációjú fehérjét eszünk, vagyis húst, aminek nem kicsi az erőforrás/terület/víz igénye. Összehasonlíthatatlanul nagyobb a CO2 kibocsátásunk ma, mint valaha, hatalmas a modern mezőgazdaság mellett a talajerózió, a magasabb fogyasztás mellett a szeméttermelés vagy a mikroműanyagok elterjedése. Szerintem ez is az ökológiai lábnyom része, nemcsak a területi igény. Nemcsak élelmiszerre van szükség a túléléshez, hanem levegőre, vízre és még egyéb dologra is.

A felső 10%-a fogyasztásának döntő többsége nem valódi igény - egy fogyasztási pont felett a többletfogyasztás boldogságra vetített határhaszna nulla, sőt talán még negatív is, mert nem a valódi igényekre figyelsz. Nem hiszem, hogy a hollywoodi celebek hozzájárulnak a technológiai fejlődéshez. A népességnövekedéshez pedig egyre kisebb része járul hozzá a világnak - sőt a tapasztalat az, hogy a TFR (total fertility rate) csökkenése gyorsabb globálisan, mint korábban sejtették. Szóval a maradék 90% sem járul annyit a népességnövekedéshez, mint amennyire hisszük. Mondjuk ha csak Európát vagy Magyarországot nézzük, a népességszaporulat pont a felső és alsó jövedelmi rétegnél van, a középréteg meg nem vállal gyereket - na ők nem a CO2 kibocsátás 10%-át felelős rétegben vannak.

midnightcoder2 2019.11.13. 10:22:51

@Midnight Run: "de azért ebben volt egy másik ok is, ami miatt így döntöttek a népek, az pedig a bizonytalanság"

Nem igazán. Nem véletlenül vannak a mezõgazdasággal foglalkozó korai népeknek elég vérszomjas istenei sok-sok emberáldozattal, szemben a vadászók szellemeivel.
Egy-egy szárazság, jégesõ nagy-nagy éhínséget okozhatott, és ekkor nem állhattak csak úgy tovább mint a vadászok.

"Nem hiszem, hogy a hollywoodi celebek hozzájárulnak a technológiai fejlődéshez."
Viszonylag kevés hollywoodi celeb van. Az 50% CO2 nagy részét a fejlett világ átlagpolgára termeli. Az utasszállító repülés ebbõl tudtommal olyan 3%, az autózás olyan 8%.

CSOKKI MÁLNA 2019.11.13. 10:34:49

A konziumidiotizmus a liberalizmus terméke. Vagyis az ezzel járó -súlyos környezetterhelést jelentő- túltermelés és túlfogyasztás is..
Tehát a klímahisztivel a libsik-most éppen elszánt ökoharcosként-a saját maguk által generált problémára kínálnak látszatmegoldásokat.

Midnight Run 2019.11.13. 10:37:42

@midnightcoder2:
A mezőgazdasági váltás valamiért mégis csak bekövetkezett. Olvastam Harari könyvét, a Sapiens erről a kérdésről, de engem nem győzött meg az érve, mely szerint minden szempontból rosszabb helyzetbe került az emberiség a változás által. A nagyobb népszaporulat talán mégis mutat valamit. Mi lehet az ok?

Most olvastam Bill Gates-ről, aki 2017-ben a becslések szerint 1,600 tonna CO2 bocsátott ki azzal csak, hogy magánrepülővel 343 ezer kilométert tett meg (egyéb fogyasztástól most tekintsünk el). Ez ha monduk összevetjük egy átlag etióp kibocsátásával, ami 120 kb/fő, az jön ki, hogy 13 ezer etióp CO2 fogyasztása felel meg ennek. Ha amerikai állampolgárokat nézzünk, akkor ez kb. 90 átlag amerikainak felel meg.
Nyilván a fejlett világ felső-középosztálya járul leginkább a kérdéshez hozzá, de az elít presztízsfogyasztása nem elhagyagolható tétel.

midnightcoder2 2019.11.13. 11:14:54

@Midnight Run: "A nagyobb népszaporulat talán mégis mutat valamit. Mi lehet az ok?"

Nagyobb népszaporulat, mert egy adott területen nagyobb létszámot lehet eltartani. Bizonytalanul, sok és unalmas melóval, szarabb életkörülmények mellett, de több embert. A több ember pedig nagyobb létszámú sereget jelent, amivel el lehet zavarni/ki lehet irtani a vadászokat.

"Ez ha monduk összevetjük egy átlag etióp kibocsátásával, ami 120 kb/fő, az jön ki, hogy 13 ezer etióp CO2 fogyasztása felel meg ennek. "

Csak Bill Gatesbõl van egy, etióp meg nem 13 ezer van.

Midnight Run 2019.11.13. 11:28:11

@midnightcoder2: Igen, lehet, hogy pont ez a magyarázat. Le tudtak csökkenteni az erőszakos halál esélyét egy mezőgazdasági társadalommal. A túlélési esélyed nőtt egy ilyen felállásban, mint ha vadászó törzsben élnél, akik gyakran egymásnak esnek. Valószínűleg magasabb szintű társadalmat hozott létre a mezőgazdaság, ami biztosított olyan kockázatcsökkentést, ami ellensúlyozta a sok és unalmasabb melót és a szarabb életkörülményeket.

Az, hogy Bill Gates-ből egy van, azzal még mindig nem feltétlenül jogos, hogy 13 ezerszer többet vegyen ki egy közös dologból, mint egy átlag etióp. Nem szeretem a kommunizmust, de a kapitalista túlzás is elfogadhatatlan. Egyébként Bill Gates-hez hasonló ökológiai lábnyoma kb. 10-20 ezer embernek van a földön, globálisan csak dollármilliárdosból 2,200 van jelenleg.

midnightcoder2 2019.11.13. 12:02:31

"A túlélési esélyed nőtt egy ilyen felállásban, mint ha vadászó törzsben élnél, akik gyakran egymásnak esnek."

Mármint a vadászó törzsekkel szemben nõtt a túlélési esélye a mezõgazdasági társadalomnak. Ettõl persze az átlag gyalog élete nem lett biztonságosabb mint a vadászoknál, mert azért rablók, társadalmon kívüliek ott is voltak, a mezõgazdasági civilizációk is lelkesen harcoltak egymással, és persze a saját elõljáróikkal szemben sem volt sok esélyük a gyalogoknak. Kb. hasonló lehetett a helyzet, mint anno amikor a fehérek az ágyúkkal, puskákkal kiirtották az indiánokat.

"Egyébként Bill Gates-hez hasonló ökológiai lábnyoma kb. 10-20 ezer embernek van a földön, globálisan csak dollármilliárdosból 2,200 van jelenleg."

Egyrészt, Bill Gates sem utazik nap mint nap repülõvel, másrészt azért ezek a magángépek sem Boeing 747-esek. Nem hiszem, hogy a 2,200 dollármilliárdos egész nap fel-alá repül, elég fárasztó kenyér lenne akkor ez a milliárdosság. Az meg, hogy BG sokat repült, valószínûleg összeköthetõ a céges, illetve a jótékonysági tevékenységével.

Szabványok 2019.11.13. 12:13:27

@Midnight Run: Almát hűtőházakban tárolni? Ha ez igaz, akkor tényleg nagy baj van. Az almát nem szabad fagyasztani, kifejezetten árt neki. Az egész őszt, telet, tavaszt átvészeli egy ládában, a pincében vagy kamrában.
Van még valaki, aki emlékszik a szekrény tetején álló almákra, amikbe szög volt szúrva, hogy nagyobb legyen a vastartalma, ezt kellett ennie a vashiányos gyerekeknek.

Midnight Run 2019.11.13. 12:56:11

@Szabványok: Olyan hűtőházban tárolták, ahol 1 celsius fok volt.

2019.11.14. 16:42:10

@CSOKKI MÁLNA: csak jelezem, hogy konzumidiotizmus a liberalizmus előtt is létezett, ld. például a fáraókat. Szóval hátrébb az agarakka!

CSOKKI MÁLNA 2019.11.14. 18:33:21

@a szürkebarát ötven árnyalata: Az mitől volt konzumidiotizmus?? Egy szűk rétegre volt jellemző egyfajta luxuséletmód. Ma viszont széles rétegekre túlfogyasztás, amely egy profitorientált túltermelésre épül.Ma egy alacsony jövedelmű ember is lehet kövér. Ez a liberális kapitalizmus terméke, korábban elképzelhetetlen lett volna.Ez viszont súlyos környezetterheléssel jár.Kíváncsi lennék egyébként a momentumos ökoharcosok éves ruhaszámláira, és repjegyeire..:)

2019.11.15. 08:22:31

@CSOKKI MÁLNA: Tehát elismared, hogy a tömeges konzumidiotizmust lehetővé tevő életszínvonal emelkedés a liberalizmus terméke. Ez szép tőled, köszönöm.

CSOKKI MÁLNA 2019.11.15. 18:12:38

@a szürkebarát ötven árnyalata: Ez viszont súlyos környezetkárosítást okoz. Aki a konzumidióta társadalmakat és a környezetvédelmet összeegyeztethetőnek tartja. önmagát veri át,vagy szemforgató módon hazudik.."Nem foghat a macska egyszerre kint s bent egeret.."

2019.11.18. 08:47:15

@CSOKKI MÁLNA: Csak finoman jelezem, hogy a konzumidiotizmushoz hasolnóan a környezetrombolás is jóval a libaralizmus előtt megjelent. Keress rá a termékeny félhold kifejezésra, vagy nézz utána, mi történt Görögország vagy Dalmácia erdeivel. Ráadásul a mai idők legnagyobb szennyezőit néhéz lenne liberalizmussal vádolni. Olyanokra gondolok mint Kína, Szovjetúnió/Oroszország, India, Bolsanaro Braziliája. Hazánk legnagyobb környezetvédelmi botrányai is a szocializmushoz kapcsolódnak: Metallokémina, dorogi gyógyszergyár, a szovjetek által használt laktanyák, repülőterek. Abban igazad van, hogy a (tömeges) konzumidiotizmus környezetkárosítással jár, de ezt a liberalizmus nyakába varrni minimum rágalom.