Energia és mobilitás zöld szemszögből

Újra föl kell találnunk a cementet

2019. november 08. • írta: ZöldEnergia

Ha van egy igazán jellegzetes anyaga a legutolsó, emberek által uralt földtörténeti korszaknak, az biztosan a beton, írja az Anthropocene Magazin. A beton a leggyakrabban előforduló ember által gyártott anyag. Épületeket, felhőkarcolókat hidakat, emlékműveket építünk belőle, az ebből készült utakon járunk (vagy akár vezetünk), és bizony helyeken akár még a halottakat is beton koporsóban vagy kriptában lelik meg végső nyugalmukat.

De rendszerint nem gondolkodunk el hosszan a beton létezésén. Kivéve talán Robert Courland-ot, aki erről még könyvet is írt. A Concrete Planet című könyvben Courland számba vette a beton hosszú és kanyargós történetét és a beton által az emberi civilizációra gyakorolt hatását.

Először a rómaiak használtak egy a mai betontól kissé eltérő betonszerű anyagok, amely rendkívül tartósnak bizonyult. Bár a cement és beton készítés tudománya a feledésbe merült a középkorban, az ipari forradalom kezdetén újra felfedezték. De a mai beton, amit gyakran vassal erősítenek meg, sajnos nem annyira tartós, mint a régi római (vas nélküli) verzió. A mai betonból készült épületek nagyjából száz év után által elkezdenek komolyan veszíteni a szilárdságukból.

Ennek ellenére elképesztő mennyiségű betont használunk fel napjainkban. Courland becslése szerint minden jelenleg élő emberre kb. 40 tonna beton jut most, és ehhez évi további fél tonnát adunk hozzá minden évben. Vaclav Smil, a Making of the Modern World írója szerint Kína 2011 és 2013 között több betont öntött, mint tette azt az Amerikai Egyesült Államok a huszadik században összesen.

A betonnal kapcsolatban minden óriási, a hozzá kapcsolódó szén-dioxid kibocsátást is beleértve. Az biztos, hogy a modern világ nem létezne beton nélkül. De az is nagyon valószínű, hogy a modern világ klímaváltozás miatti pusztulásához is jelentősen hozzájárul majd a beton létezése. Ez amiatt van, mert a beton készítéséhez szükséges cement gyártásakor rengeteg szén-dioxid szabadul fel melléktermékként. Egy 2018-as tanulmány szerint a cement ipar a teljes globális szén-dioxid kibocsátás kb. 4%-ért felel, ami pl. a repülés kibocsátásának kb. kétszerese, és csak kevéssel marad a személyautók által a légkörbe kipufogott szén-dioxid mennyisége alatt.

Ez az oka annak, hogy a beton készítés kérdésében égető szükség lenne egy alapvető újításra. Még ha sikerül is megoldani azt, hogy a fosszilis energiahordozók felhasználását teljesen megszüntessük, és helyette csak nap- és szélenergiára támaszkodva, pl. csak elektromos autókkal közlekedjünk, ez még nem lesz elég ahhoz, hogy ténylegesen megszüntessük a világ szén-dioxid kibocsátását.

Ahhoz, hogy a nettó zéró kibocsátást elérhessük néhány évtizeden belül az is kell majd, hogy találjunk olyan technológiákat, amelyekkel effektíven meg lehet kötni a levegő szén-dioxid tartalmát. Ennek az egyik módja pont az lehetne, hogy a szén-dioxidot a folyamatosan növekvő emberi tevékenység által létrehozott mesterséges (épített) környezetben, a betonban tároljuk.

Az üzleti elemzők szerint egy ilyen technológiának nem csak a környezet lenne a nyertese: egy nagyjából 1 billió dolláros ipar vár egy használható felfedezésre, amely segítségével nem nettó szén-dioxid kibocsátó, hanem nettó szén-dioxid elnyelő ipari szektorrá változhatna át.

A cementgyártás során mészkövet és anyagot (szilikátokat) égetnek ki magas hőmérsékleten, nagyjából 1400 fokon. Ezt jelenleg rendszerint széntüzeléssel érik el a gyártók. A cement viszonylagos összetétel iránti relatív érzéketlensége, a cement összetevőinek általános elérhetősége, a beton könnyű formálhatóságával és nagy szilárdságával párosítva olcsó és univerzális építőanyaggá teszi azt.

A cementgyártással kapcsolatos szén-dioxid kibocsátás egy része a mészkő égetésekor felszabaduló mennyiséggel és a kőszén elégetésével kapcsolható össze. A mészkő (CaCO3) hevítésekor égetett mész (CaO) keletkezik, miközben a szén-dioxid (CO2) távozik. Az égetett mész reagál az agyagban levő apró homokszemcsékkel (SiO2), amiből aztán különböző kalcium szilikátok keletkeznek, amit a köznyelv cementnek hív.

A cement a beton ragasztóanyaga. A hozzáadott víz hatására a cement elkezdi a levegőből felvenni a szén-dioxidot, hogy ismét mészkővé alakuljon át. Ha eközben sódert vagy más köves-homokos anyagok keverünk hozzá, a cement ezeket a megszilárdulás során összeragasztja és ezáltal létrejön a közismert beton. A hétköznapi beton fajták rendszerint csak 20% vagy még ennél is kevesebb cementet tartalmaznak.

Az egyik fontos oka annak, hogy a cement gyártás nagy szén-dioxid kibocsátással jár az, hogy a cement megkötésekor nem veszi fel a gyártása során kibocsátott szén-dioxid teljes mennyiségét.

A teljes kibocsátás többféleképpen csökkenthető. Először is a kőszén kiváltható más, alacsonyabb szén-dioxid kibocsátású hőtermeléssel. Aztán a cement összetevői, a kész cement és a beton szállításánál is használhatunk környezetbarátabb megoldásokat.

De az igazi nagy csökkenést mégiscsak a cement készítésének megváltoztatásával lehet elérni, vagyis azzal, hogy kevesebb szén-dioxidot termeljünk a gyártása során és többet nyeljen el a beton a szilárdulás folyamata közben.

De erre még fejlesztettek ki ipari méretekben is felhasználható megoldást.

A természetben is előforduló kalcium szilikátok, mint pl. a wollastonite, elméletileg cement alapanyagok lehetnének. A Solidia Technologies startup is ebben az irányban indult el, hiszen egy ilyen új cement esetében nem kell a gyártás során az alapanyagokat felhevíteni, sőt, a beton megszilárdulása közben érdemleges negatív szén-dioxid kibocsátást lehetne elérni a szén-dioxid aktív megkötésével.

Bár az ötlet jól működött a laborban, ipari szinten komoly problémába ütközött: nincs a világon elég wollastonite. Nagyjából 1,5 millió kilogrammnyit bányásznak évente, ami elenyésző mennyiség az éves 100 milliárd kilogrammnyi cementgyártás és fogyasztás mellett csak az USA területén.

De ennek ellenére a Solidia és más cégek tovább próbálkoznak. A cementgyártás szén-dioxid kibocsátását előbb vagy utóbb meg kell szüntetni. A legjobb persze az lenne, ha sikerülne egy olyan technológiát is találni, amellyel tényleges negatív kibocsátást lehet majd elérni.

Akkor büntetlenül építhetnénk tovább az antropocén világot.

36 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldenergia.blog.hu/api/trackback/id/tr6315296166

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

CSL 2019.11.09. 17:47:28

A nyersvas és az acèl gyártásról is lehetne egy ilyen cikk. Sőt az alumínium gyártásról is.
Meg persze a talajforgatásos növénytermesztés, a talaj tönkretétele az abban lévő szén légkörbejutásáról is szívesen olvasnék. A nitrogén műtrágya rossz hatékonyságú hasznosítása és az így keletkező mérgező és üvegházhatású N2O kibocsájtásról illetve a metán légkörbejutása is megérne egy pár gondolatot.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2019.11.09. 19:27:05

A rómaiak lávahamut és meszet kevertek össze, azért volt olyan szilárd.
24.hu/tudomany/2017/07/05/ezert-keszitettek-a-romaiak-jobb-betont-mint-mi/

Több CO2-t pedig nem fog elnyelni ha megfeszülsz se, mert a sztöchiometria behatárol. Ha nem kőszénnel csinálod, hanem gázzal, akkor szar lesz a víz égéstermék miatt. Ezt már próbálták. Esetleg dobjál rá atombombát! :-))

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2019.11.09. 19:29:53

@CSL: A nyersvas és acél esetében szintén az a csúnya kémia. Az Fe2O3-ból máskép nem megy mint szénnel a redukció. Az aluhoz meg delej kő. Álmodozni felesleges!
Főképp kémiai ismeretek nélkül.

CSL 2019.11.09. 19:50:14

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:
Eleve a vasérc kb 6% szenet tartalmaz azt is kb 2% körülre kell redukálni, meg ugye koksszal fűtik a berendezéseket! Kb 1 tonna CO2 keletkezik egy tonna acél gyártásakor.
Ahogy az alumínium elektrolízisét is grafittal végzik ott is CO2 /CO keletkezik kb az alumínium is 1/1 be termeli a CO2-t.

gigabursch 2019.11.09. 19:58:27

@CSL:
Miért hagytad ki az üveggyártás alapanyag készítésének kérdéskörét?

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:
Ez már csak ilyen...

laci_52 2019.11.09. 23:09:41

Ez a 4% bakfitty ahhoz képest, mennyi hasznot hoz a betonnal való építkezés. Ugyanúgy az acél, alumínium és az üveg gyártása is nélkülözhetetlen.

Máshol kellene kapirgálni: a fosszilis energiahordozók erőművekben elégetése ennél sokkal nagyobb széndioxid-kibocsátást produkál!

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2019.11.10. 05:46:30

Jelenleg 33 milliárd tonna a CO2 kibocsátás évente. Ebből 10 milliárd a szénerőművek, 4 milliárd az egyéb szénalapú (fűtés, ipar). A többi az olaj és földgáz felhasználásból ered, 19 milliárd tonna.

Nem leszünk gyarmat ! 2019.11.10. 10:30:15

A cementipar már reagált. Zöld feliratokot tesz a cementeszsákokra és zöldszínűek a cégek emblémái.

the real fogash 2019.11.10. 10:35:15

Az emberiség által termelt CO2 38-a a villamosenergia-termelés kapcsán keletkezik. A sorban a második a vas- és acélgyártás, 6%-kal. Minden más eltörpül emellett (szárazföldi-, vízi- és légiközlekedés egyenként 2-3%).
Erre mit csinál az emberiség? Bezáratja a CO2-t NEM kibocsátó atomerőműveket, a kieső áramot pedig barnaszénből pótolja...

steery 2019.11.10. 12:30:21

A betonra, az acélra, az üvegre, az aluminiumra és minden másra is az embereknek van szükségük. Minél több az ember, annál többet kell gyártani nekik. A környezetvédelem legjobb módja tehát az okot, a forrást megszüntetni. Minél kevesebb az ember, annál kisebb kárt okoznak a tevékenységükkel. Ez a tuti megoldás. Minden más csak maszatolás. Mégse láttam még idáig egyetlen komoly tanulmányt sem sehol a neten, ami a népesség csökkentésével, alacsony szinten tartásával és ennek technikai, jogi, politikai, gazdasági, katonai, stb. megvalósításával foglalkozna. Miért?

CCnick 2019.11.10. 12:39:12

@the real fogash: "Erre mit csinál az emberiség?" nana, nem az emberiség hanem annak a hülyébbik része.

midnight coder 2019.11.10. 12:58:08

@CCnick: Na ja. Védd a fákat, egyél hódot. Védd a Földet, egyél zöldet!

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.11.10. 13:06:59

Nem leszek ezzel népszerű, de gumicsont ez az egész CO2 mizéria. A CO2 szint növekedése szerintem nem okozója a felmelegedésnek, hanem a következménye. A melegebb tengervíz, kevesebb CO2-t képes oldva magában tartani.

Nem mellékesen a magasabb CO2 szint a növényeknek jó.

És hogy mi okozza az éghajlat változását? Lassan századik éve tudjuk. Csillagászati okai vannak (kulcs szavak Milánkovics - Bacsák), amire rakódnak egyedi földi (vulkán kitörés) és szintén égi események (nagyobbacska meteor).

Éghajlat történetet (szép magyar szóval paleoklímát) nem sok helyen tanítanak. Az 5 millió évesen túl további részletesebb vagy hosszabb idősorok is nyílnak innen.

commons.wikimedia.org/wiki/File:Five_Myr_Climate_Change.png

Jól látható hogy mindig is változott és nem csak lassan.

Az utolsó jégkorszak tizen pár ezer évvel ezelőtt 8o (nyolcvan) év alatt ért véget és emelkedett a hőmérséklet majdnem 1o Celsius fokot. Na, az volt a globális felmelegedés, ez a mostani smafu. :-)

h2o.ingyenweb.hu/keret.cgi?/tema/651.html

flydomi 2019.11.10. 14:04:52

@rdos:

Az bizonyitott teny,h a CO2 "melegit".Az emberi technologiai fejlodese az elmult 250-300 evben beindult.A legnagyobb robbanast az ipari forradalom okozta az 1800-as evek utan.A mostani klimavaltozas nem "termeszetes" eredetu.Vagyis itt az ember az,aki okozza.Amit fel lehet fogni "termeszetesnek" is.Nezopont kerdese.

-Nem mellékesen a magasabb CO2 szint a növényeknek jó.

Ha folyamatosan vagjak ki,akkor hogyan lenne jo?Marpedig a vilagon mindenhol letaroljak.Nem csak Brazilia.A fak kivagasaval az evmilliok alatt felepult okoszisztema is tonkremegy,igy tobb faj,eloleny kihal.Az ember is az "akkori" okoszisztema miatt tudott kifejlodni,stb.Mert ugye a dinok idejeben valszeg nem tudtunk volna letezni.Ha beulnek egy idogepbe,es visszamennek a dinok idejeben,talan jo,ha par percig elnek.Na nem azert,mert felfalna egy kedves T-Rex vagy valami hasonlo xenomorf. :))

A teny az,hogy a technologia fejlodes,(a mostani) szep lassan "beleavatkozik" a klimaba.A 80-as evekben is mar jajveszekeltek egyes tudosok,mert lattak,hogy ezt a rendszert igy nem lehet fenntartani.Es igazuk volt.

Nem az a baj,hogy hasznaljuk a "szendioxidot",hanem az,hogy az okoszisztema korforgasaanak ez sok.Ha idoaranyosan a megengedett CO2 jut vissza,azzal nem lenne baj.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.11.10. 14:33:45

Bizonyított tény? Szerinted melyik a legnagyobb hatású üvegház gáz. Elárulom, nem a CO2 (hanem a vízgőz).

hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Cvegh%C3%A1zhat%C3%A1s

Az is beszédes hogy wiki szerint az egyes üh. gázok üh hatását mennyire pontosan (vagyis nagyon pontatlanul) ismerjük. :-( Idézem.

vízgőz, 36–70 %
szén-dioxid, 9–26 %
metán, 4–9 %
ózon, 3–7 %.

Aztán. Volna rá piaci igény (pl árutőzsdei) hogy mondjuk fél évre előre megadják - megjósolják az időjárást. Hogy a vérbe ne volna. Kielégíti bárki is ezt az igényt? Próbálkoznak, de 3-5 napon túl komolytalan az előrejelzés. Röviden. Fél évre nem látunk, de 5o évre igen? Ezt én nem hiszem el.

Végezetül. Sokkal - sokkal kevesebb CO2 van a légkörben mint amit beleeregetünk. Mi lehet az oka? Tengerek és a növények nyelik, mint kacsa a nokedlit. :-)

Bálint gazda mondta jól. Alkalmazkodni kell az éghajlat változásához.

flydomi 2019.11.10. 14:51:31

@rdos:
Mit is irtam a CO2-rol?Olyat nem,h a legnagyobb hatasu.......
A fosszilis tuzeloanyag nem egyik pillanatrol a masikra jott letre.Es mit tartalmaz nagy mennyisegben?Es mibol is "van" ez a fosszilis "cucc"?
A tenyen nem valtoztat.h joval nagyobb mennyiseg van a legkorben,mint aminek kellene lennie,ami uveghazhatast okoz.Es ezt a hatast a robbanasszeru felhasznalasa "is" eloidezte.

Es igen,Balint gazdanak igaza van:alkalmazkodni kell az eghajlat valtozashoz.A kerdes az,hogy akarunk-e.(idaig meg nem nagyon)

midnight coder 2019.11.10. 15:04:18

@flydomi: Igazából a megoldás nem az alkalmazkodás lenne, hanem a visszafordítás. Ami rövid távon - 30-50 év - leginkább a légkör hűtésével lenne megoldható. Azaz olyan anyagot kellene a magaslégkörbe juttatni, ami a napfény egy részét visszaveri az űrbe. Pont úgy, ahogy a vulkánok szokták tenni egy-egy kis jégkorszak kezdetén.

A picit drasztikusabb bár kétségkívül természetközelibb megoldás egy mesterséges vulkánkitörés lenne, de szerintem az előbbi verzió könnyebben kivitelezhető és jobban kézben tartható. Csak hát a zöldek véreset hugyoznának még a gondolattól is, hogy a Föld klímáját mesterségesen manipuláljuk. Más kérdés, hogy persze így is ezt teszi az emberiség évszázadok óta, így viszont legalább ezt a manipulációt kompenzálnánk valamennyire.

Leylandi 2019.11.10. 15:22:37

@steery: "Minél kevesebb az ember, annál kisebb kárt okoznak a tevékenységükkel. Ez a tuti megoldás. Minden más csak maszatolás."

Teljesen egyértelmű. Kitalálhatnak akármilyen humbugot, de ha sok kell belőle, az mindenképp ártalmas lesz. Vagy sikerül az emberiség létszámát visszaszorítani 1 milliárd alá békés eszközökkel, vagy megoldja a háború. Harmadik lehetőség nincs.

Leylandi 2019.11.10. 15:26:08

@midnight coder: mit érsz a klíma-manipulációval, ha beszennyeződik a környezet, tönkremennek a talajok, elárasztanak az afrikaiak és ázsiaiak minden élőhelyet, és lebetonoznak minden zöldfelületet? Elvesztek részproblémák megoldásában, és nem látjátok az egészet, hogy a túlszaporodásnak mindenképpen pusztulás a vége.

flydomi 2019.11.10. 15:44:41

@Leylandi: Igen.Ez a legnagyobb problema,és nem a technikai oldala a klimanak.

flydomi 2019.11.10. 15:47:05

@steery: Pontosan leirtad a problema okat.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.11.10. 15:54:14

@flydomi: Véleményt mondtál, én meg tényeket linkeltem, számokat adtam. Szerintem eddig azt sem tudtad, hogy nem a CO2 a legnagyobb hatású üvegház gáz. Mint ahogy a medeját hallgatók - olvasók túlnyomó többsége sem tudja. :-( Miért érdekes ez? Azért, mert a víz körforgásának az átlagos ideje 7-11 nap (forrása válogatja), a CO2-é pedig kb. 33 év!

Mi következik ebből? Az hogy az első hsz-em utolsó linkjén a glaciális időszakban (a mainál jóval hidegebb időszakban) látható baromi nagy és gyors hőmérséklet változásokat más mint a vízgőz nem okozhatta.

Amúgy itt fejeztem be, mert látom hogy gondolkozni, következtetéseket levonni a paleo-klíma wikis linkem megismertében sem mersz. :-(

Igazad van, higgy a medejának, a politikusoknak (egy részük antropogén klímaváltozás párti "zöld"). A politikus mint tudjuk akkor hazudik, ha mozog a szája. :-( Megoszt! Uralkodik! Régi recept. :-(

Befejezésül, a hír az amit elhallgatnak. Minden más az hirdetés. :-( Újságírótól tudom. :-( Klímaváltozás témában is javasolom a tiszta forrást. A Blikket nem ajánlom. :-)

Leylandi 2019.11.10. 16:26:30

@rdos: "Bálint gazda mondta jól. Alkalmazkodni kell az éghajlat változásához."

Ha megtaláltad a 30 éven belül minket elárasztó afrikai tömegekhez alkalmazkodó körtefajtát, ne tartsd az infót magadban.
Bár az életünket nem menti meg, de legalább lesz majd egy fa, amire fölakasztanak minket :-) Gyorsabb, mint mikor hozzákötözik az embert egy gumiabroncshoz, amit fölgyújtanak, ahogy ez azoknál a kedves népeknél újabban szokás.
Bálint gazda, mint a világ megmentője, most komolyan?
www.youtube.com/watch?v=j9dAAFIZeUM

flydomi 2019.11.10. 17:26:29

@rdos:

ironia On:

-véleményt mondtál, én meg tényeket linkeltem, számokat adtam. Szerintem eddig azt sem tudtad, hogy nem a CO2 a legnagyobb hatású üvegház.....

Persze,h nem tudtam. :-) Ahogy senki.Csak te. :-)

-Amúgy itt fejeztem be, mert látom hogy gondolkozni, következtetéseket levonni a paleo-klíma wikis linkem megismertében sem mersz. :-(

Ezt igazan sajnalom......:-(

:-)

flydomi 2019.11.10. 17:28:30

@Leylandi:
Ne bantsd.Csak o tud itt mindent mindenrol. :-)

HaCS 2019.11.10. 17:47:01

@midnight coder:

"Azaz olyan anyagot kellene a magaslégkörbe juttatni, ami a napfény egy részét visszaveri az űrbe."

Már ne haragudj, de Isten őrizz!

Meg kell próbálni alkalmazkodni, meg a lehetséges hatásokat tompítani a lehetőségeinkhez mérten.

Az általad felvázolt légkörmérnökösködéshez semmink nincs. Tudás, adathalmaz, számítási kapacitás, tapasztalat semmi.

A hatásokat, kockázatokat felmérni sem tudjuk, de jó eséllyel az emberiség teljes kihalását okozná egy ilyen vak próbálkozás.

Szerintem épp elég nagy sz*rt okoztunk a jelenlegi kockázatok figyelmen kívül hagyásával. Ne higgyük magunkat mindenhatónak!

midnight coder 2019.11.10. 20:04:27

@HaCS: A vulkánok évmilliók óta folytatnak efféle légkörmérnökösködést tudás, adathalmaz, számítási kapacitás és tapasztalat nélkül.

Másrészt az emberiség is ezt teszi, csak rossz irányba immár évszázadok óta. Jelenleg pedig annyira felgyûlt a fekália, hogy ezt nem fogja tudni másképp megoldani, csak a légkör további manipulálásával. A kérdés csak az, hogy ezt most teszi-e meg, amíg viszonylag még egyben van a környezet, és viszonylag kisebb korrekció is elég, vagy 50 év múlva amikor már szarrá megy minden, és a puszta túléléshez is jókora manipuláció kell majd.

midnight coder 2019.11.10. 20:06:34

@Leylandi: "Ha megtaláltad a 30 éven belül minket elárasztó afrikai tömegekhez alkalmazkodó körtefajtát, ne tartsd az infót magadban."

Azt nem a körte oldja meg, hanem a gomba. A radioaktív. Egy füst alatt a klímaprobléma is letudva, a radioaktív téllel.

CSL 2019.11.10. 20:45:15

@rdos:
Csakhogy a vízgőz pl állandó mennyiségű a CO2 meg 200ppm ről 400ppm re nőtt 200 év alatt! Az emberi tevékenység a metán koncentrációt is növeli illetve a nitrogén oxidokét. A szántással nitrogén műtrágyázással a N2O koncentrációt szintén.

CSL 2019.11.10. 20:49:26

@rdos:
Nem melegszenek a tengerek, vagyis sokkal lassabban. A víz akkumulálja a hőt kb 1000 év egy víz só ciklus amikor a sarkokon kifagy a vízből a só és a sűrű sókoncentrátum lemerül a tengerfenékre és lassan az egyenlítő felé áramolva hűti az óceánt.

HaCS 2019.11.10. 20:51:58

@midnight coder:

Hát igen, csak a vulkánokra nézve nem jár túl káros hatással, ha mondjuk néhány fokkal mellélőnek. Ellentétben az élővilággal.

Nem értek veled egyet abban a tekintetben, hogy ha az emberiség a felelőtlenséggel évszázadok alatt nagy gondot okozott, azt azzal megoldhatnánk, hogy most a négyzetre emeljük.

sírjatok 2019.11.10. 21:35:14

@steery: "Minél kevesebb az ember, annál kisebb kárt okoznak a tevékenységükkel. Ez a tuti megoldás. "

Tudsz a netről rendelni kötelet, hajrá.

midnight coder 2019.11.11. 06:11:01

@HaCS: A vulkánok ezt már művelik pár millió éve és egész jól túlélte az élővilág, mi több az emberiség is. Az emberiség pedig, ha már elcseszte a dolgot, megpróbálhatná esetleg helyrehozni, ahelyett hogy ölbetett kézzel várja a véget. És ezt előbb-utóbb amúgy is meg fogja lépni, de jobb lenne, ha ezt azelőtt tenné meg, mielőtt a körmére égnek a dolgok - szó szerint.

steery 2019.11.11. 11:39:52

@sírjatok: A kötél nem oldja meg a problémát. Ezt még gondold át egy picit.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.11.11. 17:22:35

@flydomi: Vízgőz mint a messze legnagyobb üh.gáz. Nem én találtam ki (kulcsszavak Dansgaard-Oeschger). Meg hogy állandó lenne, igaz, ezt már más mondta. 1.hsz-em utolsó linkjén azt látni, hogy a mintegy 1oo ezer évig tartó glaciális (jégkorszak hidegebb és néha szélsőségesen felmelegedő szakasza) és a mintegy 1o ezer évig tartó interglaciális (jégkorszak melegebb és kiegyenlítettebb klímájú szakasza) nagyon másképpen viselkedik.

A gyors időjárás változásnak pedig más oka nem lehet mint a légköri vízgőz hirtelen megnövekedése. Ugyanis a glaciális időszak nem csak hideg, de nagyon száraz is általában de néha vissza vált szinte a mai időjárásra. A légköri vízgőz gyors növekedése gyaníthatóan a nagy óceáni szállítószalag megváltozása okozza (kulcs szavak broecker conveyor belt). A trópusok hő többletét ha nem az óceánok szállítják a sarkok felé, akkor marad a légkör. Ez nagyon heves viharokkal, meleg és erősen csapadékos időjárással jár.

Végül egy ismeretterjesztő OMSZ linket is adok.

www.met.hu/eghajlat/fold_eghajlata/foldtorteneti_korok_eghajlata/