Ahol a "világ" nem tesz eleget, képes lesz a privát szektor megmenteni a helyzetet? Mostanra már 87 vállalat tett fogadalmat arra, hogy 2050-re nullává teszik a tényleges szén-dioxid kibocsátásukat. Körülbelül 650 vállalat sorakozott fel az úgynevezett Tudomány-Alapú Célkitűzés Indítvány (Science-Based Targets Initiative) mögé. Összesen ezek a vállalatok a világ részvény értékének kb. 14%-t képviselik. A világ szén-dioxid kibocsátásának viszont csak 2%-ért felelnek.
Az Economist egy hosszú cikket közölt arról, hogy amit a világ a legutóbbi ENSZ Klíma Találkozó (UN Climate Summit) tesz, még messze nem elég ahhoz, hogy akár egy kicsit is csökkentse a tényleges makrováltozókat, amelyek a klímaváltozás szoros összefüggésben állnak.
Új bejelentések
A Találkozó egy egész sor új bejelentés helyszíne volt. 65 ország és az EU kötelezte el magát amellett, hogy 2050-re nettó nulla szén-dioxid kibocsátást érnek el, vagyis ugyanannyi szén-dioxidot vesznek ki a légkörből, mint amennyit beletesznek. Németország, Szlovákia és mások teljesen leállítják a kőszént használó erőművek építését, összesen 32 országot számlálva mostanra. Vállalatok és befektetők jelentettek be változó mértékű kibocsátás csökkentést a hajózásban, építőiparban és más területeken. India miniszterelnöke bejelentette az ország hosszútávú céljaként a 450 gigawatt teljesítményhatár elérését a megújuló energiaforrások használatában (ez kb. ötszöröse a jelenlegi mennyiségnek). Az ENSZ főtitkára elégedett volt: "Ma ebben a teremben a világ világos célokat és konkrét indítványokat láthatott".
A bejelentések egy másik része jövőbeli bejelentések ígérete volt. 59 ország szerint a jövőben a jelenlegi Párizsi Egyezmény, a föld átlaghőmérsékletének az ipari forradalom előtt állapotokhoz képest mindössze 2 °C-kal való emelkedését célzó nemzetközi megegyezés, által megkívánt lépéseken túlmenő elhatározásokról fognak majd szólni.
A gond csak "annyi", hogy mégha minden mostani bejelentés ténylegesen meg is valósul, a találkozó által ígért lépések és azok között, amik ténylegesen szükségesek a 2 fokos cél eléréséhez, még mindig óriási szakadék tátong. Ha India megötszörözi a megújuló energiaforrásokon alapuló áramtermelését 11 év alatt, akkor tulajdonképpen a 2007 és 2017 közötti növekedési ráta mellett tett fogadalmat, miközben semmit nem mondott arról, hogy az indiai nemzeti bankok tovább folytatják-e az indiai kőszénalapú erőművek finanszírozását. India nem akarja a nettó zéró kibocsátást elérni 2050-re vagy későbbre, csakúgy mint ahogy az USA, Kína vagy Oroszország sem.
Rengeteg vállalat tett fogadalmat
A Nestlé, Salesforce, Amazon (amely a saját céljait 2040-re hozta előre) és még kb 650 többi cég, összesen kb 11 billió (trillion) dollár értékű befektetéssel egyetemben sorakozott fel a Tudomány-Alapú Célkitűzés Indítvány mögött, amely ezen cégek kibocsátását fogja elemezni és jegyezni. Rengeteg vállalat célja, hogy a tényleges kibocsátásokat évi 2,5%-kal csökkentsék, minden évben egészen 2050-ig. Általános energiatakarékossági lépések mellett a termelés tényleges energiafelhasználását is csökkenteni akarják, hiszen ezek energiaigénye rendszerint többszöröse a napi céges energiafogyasztásának.
S bár a célokat kitűző cégek nagyjából a világ részvénypiacának 14%-t jelentik, a teljes szén-dioxid kibocsátás csak 2%-ért felelősek. 1988 és 2015 között a CDP adatai szerint a teljes üvegházhatást okozó gáz kibocsátás 71% kb. 100 energiavállalat működésével kapcsolható össze (vagy saját kibocsátás vagy a termékeik felhasználásához köthető kibocsátás miatt). Ezért is volt fontos, amikor az ExxonMobil, Shell, Chevron és BP, más olajvállalatokkal együtt az Oil and Gas Climate Initiative keretében a metán kibocsátás csökkentését vették célba. Emellett azonban ezek a vállalatok továbbra is invesztálnak olaj és gázmezők kitermelésébe, hiszen a fosszilis energiahordozók még mindig fontos alapelemei széles fogyasztói rétegek életszínvonala növelésének vagy szinten tartásának.
Az olaj és gázkitermelés addig folytatódik majd, amíg kereslet lesz ezekre a termékekre. Ez a kereslet drasztikusan csökkenhet, ha a törvénykezési hozzáállás is változik a fosszilis energiahordozókkal szemben. Egy független befektető csoport, a Principles for Responsible Investment, szerint 2025-re "váratlan és messzemenő" változásokra lehet majd számítani, főleg ha a klímaváltozással összekapcsolható költségeket (a kibocsátással összekapcsolható "adósságokat" is beleértve) is közölniük kell majd a cégeknek a piacnak szánt éves pénzügyi jelentéseikben.
Ahelyett, hogy a pénzügyi szereplők a befektetések klímaváltozással összekapcsolható kockázatokat próbálják meg felmérni, talán egyszerűbb olyan befektetésekkel foglalkozni, amelyek a klímaváltozással összekapcsolható kockázatokat csökkentik közvetlenül. Ilyennek foglalkozik például a Climate Finance Leadership Initiative (CFLI, ami talán "Klíma Pénzügyi Vezetés Kezdeményezés"-nek fordítható), egy Michael Bloomberg által összeválogatott, bankokból, tulajdonkezelőkből és energia ipari fejlesztőkből álló csoport, amely jelenleg kb. 20 milliárd dollárnyi befektetést tervez az elkövetkező öt évben.
A fejlődő országokban hatalmas mennyiségű befektetési tőkére van szükség az életszínvonal emeléséhez. Ez a tőke pl. a fejlett országok nyugdíjalapjaiban rendelkezésre áll, de ezen alapok rendszerint zéró-karbon típusú befektetésekben gondolkoznak, ami a fejlődő országok számára kevésbé érdekes jelenleg a magas költségek miatt. Itt lép a CFLI a képbe, hiszen nem csak a privát tőkét, de az országos szintű befektetési alapokat is (amelyek rendszerint magasabb kockázati tényezővel is tudnak működni) is mozgósítani tudja. Ilyen együttműködést hoztak létre múlt hónapban Európában is, a fejlődő országok számára.
De mindez még messze nem elég
Greta Thunberg az ENSZ gyűlés résztvevőihez intézett szavait idézve: "Csak a pénzről és az örökké tartó gazdasági fejlődés tündérmeséjéről tudtok beszélni". S hogy mennyire nem volt elégedett a helyzettel az is bizonyítja, hogy további lépéseket is tett 15 másik fiatallal. Öt olyan ország, Argentína, Brazília, Franciaország, Németország és Törökország, ellen nyújtottak be keresetet az ENSZ-nél, amelyek a Gyermek jogairól szóló ENSZ Egyezményt aláírta korábban, s mindezt arra hivatkozva, hogy a klímaváltozás elleni törvényeik nem tisztelik a gyermekek jogait.
Az ő elhatározottságukról nincs kétségem...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.